Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-21 / 299. szám
1985, december 21.. szombat NÉPÚJSÁG Ünnep előtti nagytakarítás Bútortisztítás Bútoraink karbantartására, főleg tisztító felújítására viszonylag ritkán kerül sor. Legtöbbször megelégszünk a rendszeres porszívózással. Ilyenkor valamilyen puha kendővel gyorsan átfutunk a sima felületeken, miután a lerakodott por azokon látszik meg a legjobban. Évente azonban legalább kétszer-háromszor, az őszitavaszi nagytakarításkor és a karácsonyi ünnepek előtt vegyük szemügyre a berendezés darabjait. A műanyagok hátránya, hogy szinte vonzzák magukhoz a port, különösen a távfűtött lakásokban, ahol kicsi a pára- tartalom. A kárpit legnagyobb ellensége a por, A felületi szürke réteget hamar eltüntetjük, azonban a ki- sebb-nagyobb foltokkal, melyek keletkezése használat közben szinte elkerülhetetlen, már nehezebben boldogulunk. Berendezési tárgyaink döntő többsége gyári készítmény, amikhez puhafát, rétegelt farostlemezt, pozdor- ját használnak. A külső furnérborítást rendszerint lakkokkal fedik, s még újabb eljárás a különböző PVC- és . cellulóz fóliaborítás. Vannak otthonok, amiket politúr bevonatú régi bútorokkal rendeztek be. A két bútorcsoport más-más tisztítást igényel, mint ahogy másképpen történik a műbőr, illetve a valódi bőr rendbe hozatala. Hogyan fogjunk az elemes szekrénysor, a színes konyha, az örökölt politúros bútorok felújításához, mit, tehetünk a kárpitfoltok ellen? A műanyagborítások általános jellemzői, hogy a hőt, a vizet jól bírják, tehát először nyugodtan végigmoshatjuk őket tisztítószeres meleg vízzel. Erre a célra a kereskedelem számtalan fajtát árusít. Még könnyebb a nitrolakkal bevont bútorfelület tisztítása a számtalan jobbnál jobb spray-vel. Néhány perces száradás után a teljes felületet puha rongy- gyal jól átdörzsöljük, s további teendőnk mér nincs is vele. Több munkát ad a politúrborítás, ami vízre-hőre érzékeny. Először puha ronggyal, majd petróleumos vattával körkörösen átdörzsöljük a teljes felületet. A kissé megkopott részeket nagyon jól felfrissíti a két rész lenolaj, egy rész ecetkeverék. A nedvesség okozta foltokat konyhasó, olaj keverékével kell átkenni, majd néhány órai száradás után átdörzsölni. A műbőr ülőhuzatokat a részben folyékony, részben aerosolos speciális bútorápoló szerrel érdemes rendbe hozni. Jól eltakarítják a port, az ujjnyomokat, a különböző felületi foltokat, sőt. fedik a kopást, valamennyire fényesítenek is. A természetes bőrökkel már nehezebb a dolgunk. Először töröljük le róluk a port, majd nyers tejjel kenjük át a darabokat a zsír- talanítás érdekében. Száradás után fehér pasztával egyenletesen kenjük át a bőrt, s puha kefével, mint a cipőt, fényesítsük ki- A kopásokat általában eltünteti a benzin-spiritusz elegy. Vigyázzunk. ezek robbanásveszélyesek, cigarettázni nem lehet munka közben! A zsírfoltot legkönnyebben kiviszi a benzines kristályvíz, az izzadtságfoltot a festéküzletben kapható magnéziapor, amit benzinnel keverünk. Néhány órai száradás után sellax-borax keverékkel dörzsöljük át a foltot, illetve a helyét. Komáromi Magda Korszerű tolószék A korábbi századokban nem sokat teketóriáztak a tolószékekkel: fogtak egy közönséges széket, szereltek a négy lábára egy-egy kereket, ég kész. A benne ülő rokkant saját erejéből nem mozoghatott vele se előre, se hátra, mindig kellett valaki, aki a széket tolja. A ma „klasszikusnak” számító modellek is 30—40 évvel ezelőtt alakultak ki, és azóta is megtartották eredeti formájukat. Napjainkban végre a formatervezők kezdtek el foglalkozni á tolószékek megkonstruálásával, miután rádöbbentek arra, hogy olyan tárgyról van szó, amelyre igen sok ember van rászorulva, minélfogva minden ok megvan arra, hogy ne csupán funkcionális szempontból feleljen meg a rendeltetésének, hanem tetszetős külsővel is rendelkezzék. A képünkön látható újfajta tolószék négy fiatal nyugatnémet formatervező módszeres kutatómunkája alapján készült. Ezt a modellt használója kedve szerint variálhatja, sőt át is alakíthatja, ha idővel ez szükségessé válik. Fiatalabbak számára éppúgy használható, mint idősebbek számára. Voltaképpen építőszekrényelv alapján készült, tehát valamennyi alkatrésze kombinálható. Fél kézzel összecsukható, szétnyitható; „zsugorított” állapotában egyszerűen az autóvezető melletti ülésre helyezhető, és minden középkategóriájú gépkocsi csomagterében is elfér. Az ülésszegmenseket az egyéni igényeknek megfelelően lehet variálni, kis és nagy kerekeket tetszés szerint lehet elöl vagy hátul felszerelni. Gondoltak arra is, hogy a karfák magassága, valamint a lábtartó helyzete nagyon egyszerűen szabályozható legyen. Az ülésfelület speciális kialakításával a modern tolószék használója” elkerülheti az ülőfekély keletkezését. Nemcsak a bejgli... BÉCSI DIÖS KOCKA Hozzávalók: 60 dkg liszt. 30 dkg margarin, 1 késhegynyi szódabikarbóna, 1 evőkanálnyi rum, 25 dkg cukor, 1 db tojás, tejföl. Krémhez: 15 dkg dió, 3-4 evőkanálnyi liszt, 25 dkg cukor, reszelt citromhéj. lej, 15 dkg margarin. A lisztet margarinnal elmorzsoljuk, hozzáadjuk a szódabikarbónát, a rumot, a cukrot, a tojást és a tejfölt, majd összegyúrjuk. Két részre osztjuk, kinyújtjuk. A két lapot középmeleg sütőben küiön-külön megsütjük. A darált diót, a cukrot, a lisztet tejjel felfőzzük, majd ha kihűlt, margarinnal habosra keverjük. A krémet a két lap közé tesszük. Jól kifagyasztjuk. Meleg vízbe mártott késsel kockára vágjuk. Porcukorral meghintjük. VANÍLIÁS kifli Hozzávalók: 25 dkg liszt, 20 dkg vaj, 10 dkg őrölt mandula, 7 dkg porcukor, csipetnyi só. A liszté^ a vajjal elmorzsoljuk, hozzáadjuk az őrölt mandulát, a cukrot és a sót. Összegyúrjuk. A masszából kis kifliket formálunk. Forró sütőben gyengén megsütjük. Melegen, vaníliával ízesített porcukorba forgatjuk. Tálra rakjuk. TEASÜTEMÉNY Hozzávalók: 40 dkg liszt. 20 dkg porcukor, késhegynyi só, 3 db tojás. A lisztet a cukorral, a sóval és a tojással összegyúrjuk. Késfoknyi vastagságúra kinyújtjuk. Tetejét tojásfehérjével megkenjük. Középmeleg sütőben megsütjük. Kristálycukorral összekevert darabos mandulával tálaljuk. ALMASALÁTA Hozzávalók: 4-5 db alma. 1 db citrom, 2-3 evőkanálnyi cukor, fél csomag vaníliás cukor, 1-2 evőkanálnyi triple sec. Az almát kicsumázzuk, meghámozzuk, vékony szeletekre vágjuk, egy mély porcelántálban megszórjuk cukorral, ízesítjük . vaníliás cukorral, citromhéjjal, majd a triple seckel. Letakarva állni hagyjuk. Hidegen tálaljuk. Moravcsik Miklós EGÉSZSÉG — HIGIÉNIfl II gyomor fekélyes betegsége A gyomor betegségei közül ez a leggyakoribb. Egyes statisztikák szerint korunkban különböző országokban, így nálunk is a lakosság 10—12 százalékában fordul elő. A betegség legbiztosabb tünete az és egyben a jegye is, ha röntgennél vagy gyomortükrözéssel a nyálkahártya sebét ki tudjuk mutatni. Általában savtúltengés esetén fordul elő. A gyomor vonatkozásában ez nem fontos tényező. A fekélybetegség régóta ismert. A múlt században már élénken foglalkoztatta az orvosokat. Felismerését a röntgenvizsgálat felfedezése biztosabbá tette. Nagy előrehaladást jelentett a száloptikás vizsgáló műszer felfedezése, immár bő húsz éve. A japánok kiterjedten használták lakosságszűrésre a hatvanas években már azzal a céllal, hogy elsősorban a gyomorrákot gyógyítható stádiumban felismerjék. Ez utóbbi vizsgáló módszer szövettani anyagvételt tesz lehetővé. A fekélybetegség előfordulása egyaránt található minden társadalmi rétegben, mégis talán gyakoribb az olyan embereknél, akik szertelen életmód, élvezeti szerek túlzott fogyasztása, feszült idegállapot miatt a fekély szempontjából fokozott kockázatnak vannak kitéve. Fellelhető egészen fiatal kortól az aggastyánkorig. A nyombél fekélye általában jóindulatú, veszélyt a szövődmények: vérzés, átlyuka- dás jelentenek. Rosszindulatúvá nem válik. A gyomor fekélye különös elbírálást igényel, így itt van szükség leginkább a gyógyulásig tartó ellenőrző vizsgálatokra és a jóindulatúság szövettani bizonyítására. A fekélybetegség nemcsak a gyomor és nyombél elváltozása. Az egész ember állapota jellemző és különösen az idegrendszeré. A gyógyítása elsősorban belgyógyászati feladat. Szükség van a beteg és az orvos jó kapcsolatára. A gyógyszeres lehetőség sokat bővült az utóbbi években. Különösen sokat jelentett a Histodil és a hatásosabb savkötő szerek felfedezése. Ennek köszönhető, hogy egyre kevesebb fekélybeteget kell megoperálni. Igen fontos szerepe van a gyógyításban a diétának, az indokolt pihenésnek és az egészséges életmódnak, az élvezeti szerek elhagyásának. A gyógyítás másik módja sebészi. Nyilvánvaló, hogy olyan esetekben kerül sor műtétre, amikor a belgyógyász és a beteg együttműködése valamilyen okból nem hoz időre megfelelő eredményt. Igen gyakran a beteg hibája révén újul ki gyakran vagy eredményez szövődményeket a fekély, és ilyenkor a gyomor csonkolása elkerülhetetlen. Elég gyakori, sajnos, hogy a fekély első bemutatkozása vérzés, vagy átfúródás, melyek akár sürgős műtétet igényelhetnek. Tíz éve már osztályos háttérrel működik tápcsatornái betegségekkel foglalkozó szakrendelés a gyulai megyei kórházban. Már ezelőtt megszerveztük a betegek sürgősségi, tehát éjjel-nappali vizsgálatát, készenléti szolgálattal, az egész megyére vonatkozóan. Az utóbbi években előbb az orosházi majd a békéscsabai kórházban is beszerezték a célt szolgáló műszereket. Így megyénkben a gyomorbetegségek kórismézése az utóbbi években országosan előkelő helyre került. A röntgenvizsgálat szerepe némileg módosult, azonban a helyét és szerepét megtartotta. A sok tükrözéses vizsgálat a gyomorruk gyógyíthatóságát, azaz korai stádiumban való felismerését is szolgálta. Az utóbbi évek statisztikája szerint a fekélybetegség előfordulása növekszik, a g.vo- morráké csökken. Az állandó kutatások sem tudták még a fekélybetegség okát megmondani, bizonyos tényezők okolhatók: savtúltengés, keringési zavarok, idegrendszeri hatások, gyógyszerek, stb. A gyógyításban viszonylag jobb eredmények tapasztalhatók. Reméljük, hogy néhány év múlva a belgyógyászati kezelés tovább fog tökéletesedni, azonban a hajlam az egyén részéről, valamint a kiváltó okok kiküszöbölése mindig probléma marad. Dr. Libor János megyei szakfelügyelő főorvos Megfigyeléseim az ékszerteknősökről li. Első eleségük az akváriumban szaporodó tányércsi- ga (Planorbis corneus). Kicsiny példányait a teknősök vizébe tettem és a teknős rövid ismerkedés után — ami előbb nézegetésből, óvatos közelítgetésekből áll —, mikor már ismerősnek találta leendő táplálékát, hirtelen, gyors mozdulattal bekapta. A teknősöknek foguk ugyan nincs, de erős szarukávájuk — mindkét oldalon alul-felül — segítségével hangos ropogtatással fogyasztotta el a csigát. Előbb Karcsi táplálkozott, de a példa ragadós volt. . . A következő etetésre 48 óra múlva került sor. Ezt a ciklust érdemes betartani. Anyagcseréjük ugyanis lassú, lássan emésztenek. Az ürülék kevés és jellegtelen. Felszaporodva azonban a vizet zavarossá teszi. Ezért hetenként egyszer, esetleg kétszer cserélem az akva- terrárium vizét. Ilyenkor le- pedék keletkezik első időben a testükön, de ezt konyhasóval ellensúlyoztam. Tízliterenként 1-2 evőkanál sót tettem a vizükbe. A só jótékony hatása nem maradt el. Ezt abból a megfontolásból is tettem, mivel úgynevezett brakkvízből származnak. Ez azt a területet jelenti, ahol az édesvíz keveredik a sóssal, ahol a folyók a tengerbe torkoljanak. Az előző részben leírtak után próbáltam marhaszívvel etetni őket. A megtisztított (faggyú, zsír, hártya) színhúst vékony csíkokra szeleteltem és adtam oda. Vigyáztam arra, hogy nehogy túletessek. Az állatok mindenkori gyomormérete megközelítőleg akkora mint az állat , feje, így némi támpontot kaptam a táplálék mennyiségére. Jó étvággyal fogyasztották. Űjabb próba a zöld saláta volt. Nehezen ment, bizonyára nem tudták mire vélni. Előbb a „lány” — aki igen jó étvággyal kezdte el falatozni —, majd később a „fiú”; így közös erővel elpusztították. Igen érdekes „csipketerítő” maradt utána, ahogy a leveleket kiharapdálták. Űjabb táplálékuk a bolharák (Gammarus pulex) volt. így ment ez hosszú heteken keresztül, amíg kialakult a végleges étrend. Igen nagy élmény volt, amikor az élő halra került a sor. A torz testalkatú halakat kifogva az akváriumból, betettem a teknősökhöz. Az egyébként sokat „napozó”, pihenő és melegedő, lustának látszó állat „félelmetesen” gyors ragadozóvá tud válni. Először szinte mozdulatlanul lebeg a .vízen, szemeit mozgatva követi leendő áldozatát. Amikor kedvező pozícióba kerül, akkor egy villámgyors mozdulattal be is kapja pl. a kishalat. Ha nagyobbra sikerül a zsákmány, akkor két első lábával (amely viszonylag hosszabb, mint a hátsó; a hímeknek még hosszabb „körmei” is nőnek) kezdi a körmeit beakasztani az áldozatba és tépi-húzza, addig. míg „eredményre" nem jut. A vegyes táplálást folytattam és így szépen gyarapodtak. Az ovális, hátpáncél külső pikkelyeit szalmasárga csíkok, a csíkok két szélén haragoszöld foltok díszítik. A brómsárga haspáncélt szimmetrikusan elhelyezkedő szabálytalan foltok tarkítják. Hasonló foltok találhatók a hátpáncél alsó káváján is. Bőrük színe is szembetűnő. Fejükön és lábukon világoszöld csíkok futnak végig. Ha a víz hőmérséklete 23—24 Celsius-fok alá süllyed, kevesebbet mozognak és kedvetlenebbé válnak. Ilyenkor melegíteni kell a vizüket elektromos vízmelegítővel (az erre a célra gyártott ún. akváriumfűtővel — a szerk.). Napi „mozgásadagjuk” teljesítése után estére kimennek a „szárazföldre" és ott „naplemente után” (villany- oltás) aludni térnek. Igénylik a napi 12 órás megvilágítást és a 12 órás „éjszakát". Juhász Gertrud Fotó: Juhász László (Folytatjuk)
