Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-21 / 299. szám

1985. december 21., szombat NÉPÚJSÁG Munkanap-áthelyezések és bolti nyitva tartások Szívesen mondanék bevezetőt apám filmjeihez Görbe Korával egy pesti cukrászdában Az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal elnökének rendel­kezése szerint az év végi ünne­pek időszakában munkanap-át­helyezések lesznek. Változik az általános munkarend a kará­csonyt megelőző és követő na­pokon. Mivel a két karácsonyi munkaszüneti nap szerdán és csütörtökön lesz, ezért decem­ber 24., kedd lesz a heti sza­badnap. Az ünnepet követő péntek, december 27., rendes munkanap, s az érintett válla­latoknál szombaton, december 28-án dolgozzák le a keddi mun­kanapot december 24. helyett. Ugyancsak munkanap-áthelye­zések történnek szilveszter tá­ján, mert január 1. szerdára esik. December 29-én, vasárnap a keddi munkarendnek megfe­lelően dolgoznak az érintett vállalatoknál, 30.. hétfő pedig rendes munkanap lesz. Decem­ber 3l-én, kedden lesz a heti pihenőnap a december 29-i va­sárnap helyett. Eszerint az év utolsó napja és az új esztendő első napja lesz munkaszüneti nap. Így a két ünnep között négy munkanap — péntek, szombat, vasárnap, hétfő — lesz. * * * December 2l-én, szombaton: az áruházak, a főútvonalakon és a kereskedelmi központok­ban lévő ruházati és iparcikk­üzletek Budapesten 17 óráig tar­tanak nyitva: a fővárosban és vidéken minden más üzlet, csarnok és piac. vendéglátóhely az egyébként szokásos nyitva tartási rend szerint várja a vá­sárlókat. December 22-én, vasárnap: Budapesten az áruházak, vala­mint a főútvonalakon és a ke­reskedelmi központokban lévő iparcikk- és ruházati üzletek, dohányboltok 10 órától 18 órá­ig, az édesség- és virágüzletek, a Sugár, a Batthyány téri és a Szent István körúti ABC-áru- ház, a csarnok és piac 7—13 óráig tart nyitva. Az áruházak­ban (Corvin, Skála Metró. Ská­la Budapest, Erzsébet Áruház, Csepel Aruház, Kispesti Aru­ház) az élelmiszerosztályok szo­kásos nyitási idejüktől 18 óráig tartanak nyitva. December 23-án, hétfőn: az élelmiszerboltok, a csarnokok és piacok 19 óráig tartanak nyit­va, a pénteki napokon ennél később záró élelmiszerboltok a pénteki rend szerint. Az ipar­cikk- és ruházati üzletek keddi, a vendéglátóhelyek hétfői rend­jük szerint nyitnak ki. December 24-én, kedden: va­lamennyi élelmiszerbolt, csar­nok és piac szokásos nyitási idejétől, de legkésőbb reggel 7 órától 14 óráig, a vendéglátóhe­lyek 15 óráig tartanak nyitva. A pályaudvarok környékén lévő éttermek zárási időpontja szük­ség szerint meghosszabbítható. Budapesten és a többi város­ban azok az áruházak, ipar­cikk- és ruházati boltok, ame­lyek aranyvasárnap is nyitva tartanak, 8—12 óráig lesznek nyitva. December 25—26-án, szerdán és csütörtökön: a dohány-, édes­ség- és virágboltok vasárnapi, a vendéglátóhelyek szombati rend szerint tartanak nyitva. Minden más üzlet, áruház zár­va lesz. A kijelölt vendéglátó- helyek tejet, kenyeret, péksüte­ményt árusítanak. December 27-én, pénteken v a­lamennyi kiskereskedelmi egy­ség szerdai rendjének megfele­lően tart nyitva. December 28-án, szombaton: valamennyi kiskereskedelmi egység keddi nyitva tartási rendjének megfelelően üzemel. December 29-én, vasárnap: Budapesten és a többi város­ban az élelmiszerboltok, a csar­nokok és a piacok hétköznapi nyitva tartási ideje szükség sze­rint meghosszabbítható, minden más üzlet keddi rend szerint lesz nyitva. December 30-án, hétfőn: vala­mennyi élelmiszerbolt, csarnok és piac 19 óráig, a pénteki na­pokon ennél később záró élel­miszerüzletek pénteki nyitva tartás szerint lesznek nyitva. A ruházati és iparcikküzletek, áruházak hétfői, a vendéglátó- helyek szombati nyitva tartási rendjük szerint tartanak nyitva. December 31-én, kedden: Bu­dapesten valamennyi élelmi­szerbolt 7—14 óráig tart nyitva, a vidéki városokban pedig 7—13 óráig. A vendéglátóheLyek közül az éttermek és a szóra­kozóhelyek 1986. január l-én hajnali 5 óráig, minden más vendéglátóhely szombati nyitva tartási rendjének megfelelően, de legfeljebb éjjel l óráig tart­ható nyitva. A dohány-, édes­ség- és virágboltok vasárnapi nyitva tartást alkalmaznak. Minden más üzlet zárva lesz. 1986. január l-én, szerdán: A dohány-, édesség- és virágbol­tok, valamint a vendéglátóhe­lyek vasárnapi rendjük szerint lesznek nyitva. A kijelölt ven­déglátóhelyeken tejet, kenyeret és péksüteményt árusítanak. Remélem, nem haragszik Görbe Nóra a hasonlatért, de amikor szembe jön velem az utcán, egy kedves név jut eszembe: Alvajáró Bonifác. Hatalmas kalapját a szemé­be húzva úgy tűnik, még szundít egy kicsit. Délután 1 órakor. A cukrászdában, aho­vá betérünk, kávét kér és gesztenyepürét. ,,Hátha ettől felébredek” — mondja. Még el sem kezdjük a beszélge­tést. amikor egy fiatal nő jön az asztalunkhoz. Nem illik odafigyelnem, el is foglalom magam a püréevéssel. de így is megüti a fülem, hogy be­teg kisgyerekről van szó. — Anna, a kislányom két­éves, és napok óta hőemelke­dése van — fordul felém Görbe Nóra. — Már a hete­dik hónapja minden éjjel filmet forgatunk, és azt be­széltem meg a segítségemmel, hogyan jöjjön a kicsihez. Borzasztó fáradt vagyok. — Ezek jó fáradtságok, nem? — Jók lennének, mérték­kel, ha semmi nem jönne közbe, de ez ritkaság. Sze­rencsére nemcsak az energi­ámnak jutottam a végére, de vége a felvételeknek is. A Linda-sorozat újabb hét epi­zódja készült el. — Hogyan kezdődött? — öt évvel ezelőtt bíztak meg ezzel a feladattal, ta­lán, mert filigrán alkat va­gyok. Egy éven át jártam kemény karateedzésekre. He­ti 12 órát sportoltam, eleinte fel se tudtam emelni a ke­zem. olyan izomlázam lett. — El merne indulni egy karateversenyen? — Színész vagyok. nem sportoló! Két különböző do­log. Az új sorozatban kamiont is kell vezetnem, mégse le­szek sofőr. 45 tagú kaszka­dőrcsoporttal dolgozom, és számomra azért fontos a sport, hogy a színészi mun­kám hiteles legyen. — Első nagylemezének a címe Zöld öv. Ez is karate- minősítés . . . — Jelzi, hogy ebben a szakmában már nem vagyok kezdő. A tavasszal megjelenő lemez címe a következő fo­kozat lesz, Kék öv. — Nem tart attól, hogy sa­ját magát bezárja egy Lin- da-skatulyába? — Debrecenben. Veszp­rémben, a Radnóti Színpa­don és a Játékszínben már vagy ötven szerepet elját­szottam, amikor a Linda min­den előzményt lesöpört. Van­nak kollégáim — nagyon jó színészek! —, akik mit nem adnának, hogy egyszer vala­mely ,,skatulyába” jussanak. Legfontosabb, hogy a közön­ség ismerje és szeresse az embert, csak erre lehet épí­teni. Nem kívánok tolóko­csis [nagymamaként támadó­állásba patfanni. de most, a jövő érdekében is fontos a Linda hozta népszerűség. — Színészi pályáját miként befolyásolta, hogy édesapja Görbe János? — Szüleim hamar elváltak, én Szarvason, a nagyszüle- imnél gyerekeskedtem. Ott éltem 10 éves koromig, ott járta óvodába, zenei általá­nos iskolába. Tanultam he­gedülni és balettezni, de nem éltem ..színészcsaládban''. Főiskolai tanáraim termé­szetesen ismerték apámat, hisz kollégái voltak, de raj­tam kívül nagyon sok ..szí­nészgyerek” járt velem. Se előnyt, se hátrányt nem je­lentett a nevem. — Édesapja Békéscsabán is szerepelt, sokan még ma is emlegetik. — Sajnos, én csak a film­jeiből ismerem. Az Emberek a havason és a Ház a sziklák alatt című darabokat szám­talanszor láttam. Torokszo­rító érzés önmagámban ta­pasztalni génjeit. Tartását, gesztusait veszem észre moz­dulataimban. Erős, szuggesz- tív egyéniség volt, csodálom az indulatkitöréseit. Szomo­rú. hogy a fiatalok szinte már nem is ismerik. Boldog lennék, ha a televízió soro­zatot sugározna apám film­jeiből, bevezetőt is mondanék. — Mikor jön legközelebb Szarvasra? — Diákkoromban minden nyarat a nagyszüleimnél töl­töttem. a Damjanich utcá­ban. Csodálatos vakációk voltak! Azóta is, legalább a téli ünnepekre, mindig ha­zamegyek. Karácsonykor van náluk a disznótor, most is ott leszünk. Természetesen visz- szük a dédunokát is. Andódy Tibor Igazgatói tanácsülés Hét esztendővel ezelőtt négy tagüzemmel, a békés­csabai Ingatlankezelő Válla­lat gesztorságában alakult meg a Békés Megyei Kom­munális és Szolgáltató Szer­vezetek tanácsa. Napjaink­ban már 23 költségvetési üzem, egy ingatlankezelő vállalat, egy kertészeti és köztisztasági vállalat, vala­mint egy ipari szövetkezet tartozik a társasághoz, mely évente több mint 500 millió forintos termelési értéket ál­lít elő, 8 ezer lakás és 1300 egyéb bérlemény karbantar­tásáról gondoskodik. E gondolatokkal kezdte ülését tegnap, pénteken dél­előtt az IKV szanazugi üdü­lőjében a társaság igazgatói tanácsülése. A megjelenteket Jambrich Mihály, az IKV igazgatója köszöntötte, majd a társaság szakbizottságai­nak vezetői adtak számot az idei munkájukról. A szerve­zési szakbizottság vezetője javasolta: a belső ellenőr te­rületi elosztása segítséget nyújthatnak a kisüzemeknek. A műszaki szakbizottság a gépkölcsönzés, az anyagbör­ze előnyeiről beszélt. Az ok­tatási szakbizottság jól szer­vezte, koordinálta a szak­munkások képzését, cseréjét. Az anyaggazdálkodási szak- bizottság az idén több mint 3 millió forint értékű, főként apró cikkeket értékesített a tagok között. Szó volt a köz­tisztasági szakbizottság mun­kájáról, melyről egyértelmű­en kitűnt, hogy van még mit javítani. Második napirendi pont­ban a társaság jövő évi munkatervének és költségve­tésének megtárgyalása került előterjesztésre. Ezt követően személyi kérdések kerültek napirendre, majd az igazgatói tanácsülés bejelentésekkel zárult. . — sz — A szeptemberi tragédia Mezőmegycrnél egy áldozatot köve­telt Az elmúlt napokban történt tragédia nyomán négyen vesz­tették életüket Megdöbbentők ezek a ké­pek. Borzasztó látvány volt a helyszín is. Vétlen embe­rek, mások figyelmetlensé­ge, felelőtlensége miatt, éle­tük teljében távoztak közü­lünk. Szülők, férjek, felesé­gek, testvérek, rokonok, ba­rátok, ismerősök és ismeret­lenek tehetetlenül kérdezik: miért kellett így meghalni­uk? Igen, így, hiszen közúti közlekedési baleset során vesztették életüket, vasúti átjáróban. Békés megyében sok tu­cat közút—vasút keresztező­dés van. A fővonalakon mindenütt fénysorompó, az alsóbb rendű vonalakon ka­ros vagy biztosítatlan átjá­rók. Egy közös azért van bennük: valamennyi átjáró jól látható. Vasúti fővona­lon — ez szabály — a köz­út—vasút kereszteződésében jobbra és balra 600 méteres kilátást kell biztosítani. Messziről látszanak a szerel­vények- Mégis . . . Sajnos, az általános köz­lekedési fegyelemmel van­nak bajok. Az idén eddig a megyében öt vasúti átjáró- bán történt tragikus kime­netelű baleset, mely nyolc áldozatot követelt. Az ok: a működő vasúti fénysorompó vörös jelzését a gépkocsit vezetők figyelmen kívül hagyták. Sajnos, ez gyakori jelenség, ha úgy tetszik, sikknek számít. Akkor is, amikor látják a robogva kö­zeledő vonatot. Egyesek ját­szanak az életükkel, s a má­sokéval. A Kresz egyértelműen ki­mondja: a vasúti átjáró biz­tosításira szolgáló jelzőbe­rendezések: a fénysorompó, a félsorompó és a teljes so­rompó. A fénysorompó a vasúti jármű közeledését és átha­ladását két egymás mellett lévő, felváltva villogó, pi­ros fénnyel jelzi: egyébként a készülék villogó fehér fényt ad. A félsorompó a vasúti jár­mű közeledésekor és átha­ladásának ideje alatt az út­test menetirány szerinti jobb oldalát — piros-fehér színű — sorompórúddal lezárja. A félsorompóval együtt a fény­sorompó is működik. A teljes sorompó a vasúti jármű közeledésekor és át­haladásának ideje alatt az utat, illetőleg az úttestet tel­jes szélességében — piros­fehér színű sorompórúddal — lezárja. A teljes sorompót kiegészítheti olyan berende­zés. amely a sorompó lezárá­sának a megkezdését, és zá­ródását hangjelzéssel jelzi, valamint a sorompó lezárá­sának megkezdését, valamint a záródást és zárva tartását (a teljes felnyitásig) két egymás mellett lévő, felvált­va villogó piros fénnyel jel­zi. A félsorompó és a teljes sorompó sorompórúdján pi­ros fényvisszaverő, illetőleg piros fényt adó lámpa van. A továbbhaladás tilalmát jelzi, ha a — egyedül vagy félsorompóval együtt alkal­mazott — fénysorompó vil­logó piros fényjelzést ad. a fél-, illetőleg a teljes so­rompó mozgásban vagy le­zárt állapotban van, vagy a teljes sorompókiegészítő be­rendezés hang- vagy fény­jelzést ad. A berendezések üzemza­varát jelzi, ha a fénysorom­pón sem a piros, sem a fe­hér fény nem világít, a fél­sorompó rúdja nyitott vagy félig nyitott álla­potban van. és a fénysorom­pón sem a piros, sem a fe­hér fény nem világít, a. so- rompórudak eltérő állásban vagy félig nyitott helyzetben vannak­A továbbhaladást engedé­lyezi a fénysorompó fehér villogó jelzése, a teljes so­rompó rúcjjainak nyitott helyzete, feltéve, hogy a sorompót kiegészítő hang­vagy fényjelző berendezés jelzést nem ad. Valamennyi gépjárműve­zető és fogathajtó mindezt jól tudja. Mégis vannak olyanok, akik nem tartják be a közlekedési szabályok­nak ezt a pontját, ami a ki­emel) szabálysértések sorába tartozik, s 10 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújt­ható. Ez évben (megyénkben több tucat szabálytalankodó­ra róttak ki ilyen bírságot. Csak ebben a hónapban há­rom feljelentést tettek a közlekedési rendőrök ha­sonló cselekményért. Rohanó világunkban min­denki igyekszik, de ennyi­re?! Annyi időt kell szakí­tani életünkből, hogy meg­várjuk, amíg a vonat tova­halad, a sorompót felhúzzák3 illetve a fénysorompó vörös fénye fehéren villogóra vált. Mindenkit hazavárnak! — szekeres — MOZI n tenger zamata Nem tudom, hogy milyen a tenger zamata. Mert a zamat az több mint az íz, az ízéről pedig tapasztalatból tudom, hogy sós. Az Adria sósabb, mint a Fekete-tenger, hogy a többi milyen, azt viszont még nem volt alkalmam megtapasztalni. De, hogy mi­lyen a „tenger zamata"? Gondoltam, Carlo Vanzina olasz rendező jóvoltából ezt is megtudom, ha beülök, és megnézem „A tenger zama­ta’' című mozifilmet. Mit mondjak? Nem tudtam meg. Illetve annyit megtudtam, hogy savanyú. Hogy világo­sabb legyen a dolog, az olasz filmre is alkalmazható ma­gyar közmondással mondom, hogy „savanyú”. Még ponto­sabban, aki jegyet váltott, hogy „most aztán jókat ne­vetek, meg látok is egyet s mást”, annak „savanyú lett a szőlő". Mert nem látott semmit, mert elvétve neve­tett, mert nem is tudom, mit -akart Carlo Vanzina ezzel az egésszel? Filmnek nem film, akárhol el lehetne kez­deni a forgatását, vagy be is fejezni; sok apró kis tör­ténetke, összeturmixolva. Persze, (különösen eleinte) az embert megfogja a ten­ger, és a tengerparti nyári forgatag, a harsogó kékek, világító fehérek, kiáltó sár­gák, és reménykedő zöldek színáradata, és újra csak a tenger, a megmagyarázhatat­lan gyönyörűség; de aztán hirtelen olyan kommersz és unalmas lesz az egész. Ri- szálhatnak a vásznon csinos olasz lányok, toplesben vo- nagló hölgyek, és keresztül­eshet kerékpárján a balke­zes olasz aranyifjú: ellankad bennünk az érdeklődés. És (milyen a világ!) énekelhet közben világslágereket a hat­vanas évek tájáról Rita Pa- vone, Catrina Caselli netán Bobby Solo, a dal elszáll, és mivel semmi köze a „cse­lekményhez”, még csak arra sincs hangulatunk, hogy visszautazzunk időben húsz esztendőt, és elringassuk ma­gunkat a nosztalgia hajó­ján . . . Mit lehet akkor tenni? Gondolkodni közben, hogy mennyi pénz is szükségelte­tik ahhoz, hogy valaki így éljen, hogy aranyifjú lehes­sen (netán aranyleány) az olasz, tengerparton, ahol a szerelem és a szex mindent elsöprő támadása ellen nincs védekezés, ahol megeshet az emberrel minden, amit azok a híres-nevezetes dalok elda­lolnak. Aztán arra is van mód, hogy kicsit üresnek érezzük ezt az egészet, az ilyen életet, nem azért, mert a jóból (szerelemből, szex­ből) is megárthat a sok, vagy még inkább az ömlesztett „áru”; sokkal inkább olyan okból, hogy másfél órán át ott hullámzik előttünk az a tenger, és nem tudnak kita­lálni hozzá egy jó történetet. Pedig a jó mozifilm egyik alapja a jó történet, (benn­fentesebben: szűzsé), de mondhatnánk forgatókönyv­nek is, amit — nyilván — annyit lapozott ez a mi Car­lo Vanzinánk, hogy elvesz­tett belőle jó pár lapot. . . A tanulság: a tenger za­mata (íze, illata, muzsikája, vonzása, jókedve) továbbra is titok, vagy oda kell utaz­ni majd a nyáron, vagy jobb filmet nézni, amiből többet megtud az ember. Ha meg a hatvanas évek slágereire vagyunk kíváncsiak, tegyük fel a régi lemezeket a ko­rongra . . . (s. e.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents