Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-04 / 284. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. DECEMBER 4., SZERDA Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 284. SZÄM Tanácskozik a KGST-országok Színesfém-kohászati Együttműködési Állandó Bizottsága Kedden Budapesten, a Medosz székházában meg­kezdte tanácskozását a KGST-országok Színesfém­kohászati Együttműködési Állandó Bizottságának 63. ülése. A tanácskozáson részt vesz valamennyi tagország és Jugoszlávia delegációja. Az állandó bizottság ülésén Horváth Ferenc ipari állam­titkár elnököl. A megnyitó plenáris ülé­sen Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, hazánk állandó KGST- képviselője tolmácsolta a kormány üdvözletét. Beszé­dében kiemelte, az állandó bizottság eredményesen já­ruljon hozzá az egyes tagor­szágok színesfém-nyersanya- gokkal és félkész termékekkel való ellátásához. Hangsú­lyozta: rendkívül fontos, hogy a következő években fokozódjon az együttműkö­dés az innovációban, vagyis a kutatástól a termelésen keresztül az értékesítésig minden területen. Szükséges az egyes tagországok tapasz­talatainak megismerése és közös hasznosítása is — han­goztatta a miniszterelnök­helyettes. Az állandó bizottság mos­tani ülésének napirendjén szerepel a színesfémipari fej­lesztések koordinálása, a szí- , nesíém-nyersanyagiorrások bővítése, valamint a sokol­dalú együttműködés meg­szervezése a nyersanyagok­kal és tüzelőanyagokkal, az energiával való takarékos­ságban és ezek ésszerű fel- használásában. A tanácsko­záson megvizsgálják a kü­lönböző műszaki fejlesztési elképzeléseket is, részletesen áttekintik az 1990-ig szóló mű­szaki-tudományos együttmű­ködési terveket. A célok megvalósítása érdekében olyan új szervezeti formákat keresnek, amelyek elősegítik az automatizálás, a mikro­processzorok és a robottech­nika széles körű alkalmazá­sát, az ércbányászat, a dúsí­tás, a kohósítás és a félkész­termékek előállításában. Ezek a követelmények egyre nagyobb teret kapnak majd a kutatási programokban is. Az állandó bizottságra fon­tos szervező feladatok vár­nak, hogy hozzájáruljon a mikroelektronika és a számí­tástechnika fejlesztéséhez szükséges különleges alap­anyagok hatékony és gazda­ságos előállításához. A Színesfém-kohászati Együttműködési Állandó Bi­zottság keretei között jelen­leg négy sokoldalú gyártás- szakosítási és kooperációs egyezmény van érvényben, közülük háromban — így a félgyártmányok cseréjét, a híradástechnikai és az elekt­ronikai ipar alapanyagainak kölcsönös szállítását és az erre irányuló kutatásokat, műszaki tudományos együtt­működést szabályozó szerző­désekben — hazánk is ér­dekelt. A negyedik egyezmény a rézbányászat és -kohászat fejlesztésére vonatkozik. Magyar—csehszlovák munkaügyi tárgyalások Miloslav Boda, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság munka- és szociális- ügyi minisztere december 2-án és 3-án hivatalos láto­gatást tett Magyarországon Rácz Albert államtitkárnak, az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal elnökének meg­hívására. A munkaügyi fő­hatóságok vezetői tájékoz­tatták egymást a két ország gazdasági eredményeiről, kü­lönös hangsúlyt helyezve a munkaügyi kérdésekre. Kor­mányközi megállapodást ír­tak alá a magyar és cseh­szlovák állampolgárok határ menti területeken történő kölcsönös foglalkoztatásáról. Az egyezmény — a már 15 év óta tartó ilyen jellegű együttműködés folytatása­ként — a jövőben is lehe­tővé teszi a határ mentén működő magyar és cseh­szlovák gazdálkodó szerveze­tek számára, hogy szükség szerint munkaszerződést kös­senek szomszédos ország ál­lampolgáraival. A két ország közötti határ menti munka­erő-kooperáció mindkét fél Ma ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak ülését december 4-re összehívták. Az ülésen — a Politikai Bizottság javaslatára — tá­jékoztatót hallgatnak meg a Varsói Szerződés tagállamai pártvezetőinek prágai talál­kozójáról, valamint megvi­tatják az 1986. évi népgazda­sági terv és állami költség- vetés irányelveiről szóló elő­terjesztést. Sajtókonferencia a népfront­kongresszusról Kedden délelőtt a Hazafi­as Népfront székházában Pozsgay Imre főtitkár nem­zetközi sajtóértekezleten szá­molt be a mozgalom közelgő nyolcadik kongresszusának előkészületeiről. Jelen volt Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatalának elnöke is. számára segítséget jelent a munkaerő-kereslet kielégíté­sében, a határ menti terüle­tek vállalatai közötti jobb együttműködés elősegítésé­ben, egymás munkamódsze­reinek, tevékenységének jobb megismerésében. Miloslav Bodát fogadta Csehák Judit miniszterel­nök-helyettes. Az egyezmény ünnepélyes aláírásánál jelen volt Ondrej Durej, Cseh­szlovákia magyarországi nagykövete is. Sarkad nagyközség lakásépítési programjában a Délép építi téglablokkból azt a tizenöt lakást, amit majd az OTP fog ér­tékesíteni. A földszinten gyógyszertár kap helyet és az egész az előzetes tervek szerint 15 millió forintba kerül Fotó: Fazekas László Az IKR tervtárgyaló közgyűlése Bábolnán Több mint 260 taggazda­ság jövő évi tervét hagyták jóvá a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vál­lalat kedden megrendezett tervtárgyaló közgyűlésén. Tóth János, a közös vállalat igazgatója elmondotta, hogy a nehezebb körülmények ellenére sem torpan meg a termelési rendszer fejlődése, sőt, intenzív fejlesztéssel megteremtik a feltételét an­nak, hogy a hetedik ötéves tervben az eddigieknél na­gyobb terméshozamokat ér­jenek el. 1986-ban kukoricát 192 000 hektáron. búzát 240 000 hektáron termeszte­nek, s mindkét növényből az ideinél nagyobb termésho­zam elérését tűzték célul. Kukoricából 7280, búzából 5200 kilogrammos hektáron­kénti átlagtermést terveznek az IKR gazdaságai. A közgyűlésen az IKR igazgatója bejelentette: a közös vállalat annak érdeké­ben, hogy taggazdaságai si­keresen teljesíthessék az új programot, 1,7 milliárd fo­rintot költ beruházásokra és 900 millió forint értékű új gépeket ad át gazdaságai­nak 1986-ban. Üjabb három folyékony műtrágya-üzem kezdi meg működését, s ezek­ben a talaj és a növény igé­nyeihez jobban igazodó szuszpenziókat állítanak majd elő. Bővíti az IKR a növényvédő szerek választé­kát, számítógépek alkalma­zásával gyorsítja meg az al­katrészek forgási sebességét. Az ígéretes fajtaszelekciós kísérletek alapján jövőre a mostaninál jobb kukorica­hibrideket vonhatnak be a termelésbe. Az új fejleszté­sekkel és a hozamok növelé­sével javítják a termelés gaz­daságosságát, s ilyen módon szeretnék továbbra is meg­őrizni versenyképességüket idehaza és külföldön egy­aránt. Nemzetközi konferencia a pedagógiai információ­cseréről Az UNESCO délkelet-eu­rópai regionális szervezete, a CODIESEE december 3. és 6. között Budapesten tartja tanácskozását. Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum rende­zésében, az Országos Peda­gógiai Intézetben kedden kezdődött konferencián a szakemberek azt vitatják meg, hogyan, milyen mód­szerekkel és mely témákban lehetséges erősíteni a peda­gógia nemzetközi informál ciócseréjét a különböző or­szágok oktatásügyi fejlesz­tésének előmozdítására. A megbeszélésen a bolgár, a görög, a máltai, az olasz, a román, a török és a magyar küldöttségen kívül részt vesz az UNESCO párizsi, a Nemzetközi Nevelésügyi Iro­da genfi és az UNESCO bu­karesti székhellyel működő európai felsőoktatási köz­pontjának képviselője is. Penzai ipari delegáció Békéscsabán Pamutipari mérleg az év vége előtt lamennyi vállalatánál kül­földi szervezési módszerek bevezetésével, vagy azok ha­zai adaptálásával korszerűsí­tették a munkát, főként a közvetlen termelést, a gép­kezelők tevékenységét. A pamutipar termékeinek harmadát értékesíti külpia­cokon, további harmadrésze pedig feldolgozva, konfekcio­nálva jut a szocialista, illet­ve a tőkés országokba. A rubelelszámolású exportot az idén várhatóan 21,2 szá­zalékkal bővítik a tavalyi­hoz képest. A nagyarányú növekedés oka az, hogy a textilgyárak pótolták tavalyi elmaradásaikat, és az idén — eddig —ütemesen, a meg­kötött szerződéseknek meg­felelően szállítottak szocia­lista partnereiknek. A kon­vertibilis elszámolású export mennyisége is több lett a ta­valyinál, de nem éri el a könnyűiparban tervezett 10 —12 százalékos növekedést. Az eredmények további ja­vításában gondot okoz, hogy az átfogó intézkedések elle­nére a nyereség színvonala csak 5—8 százalékkal nő, és bár eléri az 1,5 milliárd fo­rintot, ebből fejlesztésre csak igen kevés jut. Problémát jelent az is, hogy a túlnyo­mórészt három műszakban dolgozók átlagbére és kere­setük emelkedése elmarad az ipar, és ezen belül a könnyű­ipar átlagától. A Penza megyei vendégek a megyei tanács fogadásán Fotó: Gál- Edit Tegnap, december 3-án kezdődött a hétfőn érkezett Penza megyei ipari delegáció hivatalos programja Békés­csabán. A küldöttség veze­tője, Szaveljev Alekstandr Mihajlovics főmérnök, tag­jai Azefjeva Ljubov Szerge- jevna, Fisztova Natalia Vik­torovna és Makijev Alek- szandr Ivanovics. Kedden délelőtt a megyei tanácsnál fogadta a vendé­geket Murányi Miklós, a megyei tanács elnökhelyet­tese. A találkozón jelen volt Kiss Sándor, az MSZMP me­gyei bizottságának osztályve­zetője is. Tájékoztatták a vendégeket megyénk gazda­sági és ipari fejlődéséről, majd ellátogattak a kisipari szövetkezetek megyei köz­pontjába. A delegáció ezek után a Körösvidéki Cipész Szövetkezet vendége volt. Ma, szerdán a gyomaendrő- di pártbizottságra látogat­nak, majd az Endrődi Ci­pész Szövetkezet fogadja a penzai delegációt. Csütörtö­kön budapesti városnézés szerepel a programban, ezt követően pénteken utaznak haza a vendégek. A pamutipar termelési ér­téke folyóáron számítva az idén várhatóan 7—8 száza­lékkal lesz magasabb az el­múlt évinél. Ez azért jelen­tős, mert a könnyűipar leg­nagyobb szakágazatában, az utóbbi években folyamatosan csökkent a termelés; míg 1980-ban 330 millió négyzet- méternyi, tavaly már csak 304 millió négyzetméter pa­mutszövetet készítettek. Ko­rábban a pamutfonal ter­melése is visszaesett: az 1980. évi 67 ezer tonnáról 1984-ben 63 ezer tonnára. Az idén — bár még csaknem egy hónap van az év végéig — e fo­lyamat megfordult, és a pa­mutszövet termelése várha­tóan 6 millió négjzetméter- rel, a pamutfonalé pedig 2 ezer tonnával bővül a ta­valyihoz képest. Mindez részben azért vált lehetővé, mert a vállalatok többségénél megszűnt a k°" rábbi folyamatos létszám- csökkenés, és emiatt egyes gépek leállítása. A textilgyá­rak igyekeztek mindenütt a legoptimálisabban kihasznál, ni meglevő kapacitásaikat. A folyamatos termelés érdeké­ben több pamutipari vállalat — így a Kispesti Textilgyár, a Kőbányai Textilművek, a Pamutfonóipari Vállalat — vidéken alakított ki telephe­lyet s ezzel pótolta hiányzó létszámát. Emelett az elmúlt két évben a pamutipar va-

Next

/
Thumbnails
Contents