Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-14 / 293. szám

NÉPÚJSÁG 1985. december 14., szombat Vonalban voltunk — Békéscsabán Békéscsaba, hétfő délután. Néhány perc és 2 óra. Fel­berreg a telefon a tanácselnök szobájában. Mintha idő­zítve lenne. És ettől a pillanattól kezdve, egészen 7 óráig szakadatlanul jönnek a hívások. Sasala János tanácsel­nöknek még arra is alig van ideje, hogy felálljon az asztal mellől. Dolgozik a stáb is. Vonalban vannak az igazgatási osztálytól, a műszaki osztálytól, a tervosz­tálytól és a lebonyolító irodától, összesen 46-an hívták fel a városi tanács elnökét. A város VII. ötéves ter­vével kapcsolatban, s a várost érintő egyéb sürgetően megoldásra váró kérdésekben kértek felvilágosítást, út­baigazítást, illetve személyes ügyekben tanácsot. Több mint 200 kérdés hangzott el. Ezeket csokorba szedve most közreadjuk. Kérdések a „tehóról” Az első hívás Békésről ér­kezett, Kiss László, a Liba­zug utcából telefonált. A Kö­rös-csatorna vize nagyon szennyezett. Mikor fog ja­vulni a víz minősége? — kérdezte. Hasonló kérdést tett fel Tarkovács István ugyancsak Békésről. — Az Élővíz-csatorna víz­minősége az elmúlt években lényegesen javult, mivel a nagyobb szennyező források jelentős része fel lett szá­molva. (Hűtőháznál, barom­fifeldolgozónál). A Kövizig határozatban kötelezte a Zöldért Vállalatot is, hogy 1985. december 31-ig a szennyvizet a közcsatornába vezesse. Az Élővíz-csatorná­ba a Békési úti zsiliptől fel­felé haladva csak kisebb fel­derítetlen bekötések vannak, melyek felszámolása folya­matosan történik. A szenny­víztisztító telepen jövő évtől üzembe lép a biológiai tisz­tító. ezzel az alsó szakasz vízminősége is jelentősen ja­vulni fog. Kuti Sándorné, Kovács Etelka békéscsabai lakosok. Kovács János a Mokri-lakó- telepről és Hajnal Györgyné az V. kerületből a település- fejlesztési hozzájárulással kapcsolatban tettek föl kü­lönböző kérdéseket. Többek között a következőket: ki kaphat mentességet? Milyen mentességre számíthat az, aki a közműtársulásban vesz részt? Mennyi időre jár a mentesség? Miért nem dif­ferenciálnak jövedelmek sze­rint? — A településfejlesztési hozzájárulás bevezetésének feltétele, hogy a fizetésre kötelezhetők többsége azzal egyetértsen. Fizetésre köte- lezhetőnek az az állampol­gár minősül, aki a jogsza­bályban meghatározott in­gatlannal rendelkezik és csa­ládjában az egy főre jutó havi jövedelem a 2500 forin­tot nem haladja meg. Békés­csabán jelenleg folyik a la­kosság véleményének kikéré­se, illetve ezzel párhuzamo­san a már beérkezett fel­mérő lapok feldolgozása. En­nek teljes befejezéséig nem lehet választ adni arra a kérdésre, bevezetésre kerül-e a településfejlesztési hozzá­járulás vagy sem. A dön­tésre előreláthatólag január­ban kerülhet sor. A jogsza­bály alapján mentesülnek a fizetés alól azok, akiknek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem a 2500 fo­rintot nem haladja meg. Ezen túlmenően a tanács rendelettel további mentes­ségi okokat állapíthat meg. Békéscsaba Város Tanácsa október 2-i ülésén úgy fog­lalt állást, hogy akiknél az egy főre jutó havi jövedelem 2501 és 3000 forint között van, legfeljebb a hozzájáru­lás 50 százalékát fizessék, továbbá a közműfejlesztési társulásban részvevők men­tesüljenek a településfejlesz­tési hozzájárulás alól, a köz­mű megvalósulása évében, és az ezt követő két évben. A tanács által meghatározott mentességek, kedvezmények köre még módosulhat, mert ennek a kérdésnek az eldön­tése a hozzájárulás bevezeté­sének kimondásával — ösz- szegével, időtartamával, cél­jával együtt — rendeleti sza­bályozást igényel. A felsorolt esetekben a mentesítésre ké­relem nélkül, a rendelkezés­re álló adatok alapján hiva­talból kerül sor, ennek hiá­nyában kérelemre. A fize­tésre kötelezhetők közül kér­hetik a mentességet, illető­leg kedvezményt azok is, akiknek az egy főre számí­tott jövedelme meghaladja a jogszabályban, vagy a tanács rendeletében meghatározott összeget, de anyagi és szociá­lis körülményeik kérésüket indokolttá teszik. Ebben az esetben a városi tanács vb pénzügyi osztályához kell fordulniuk.- A- településfej­lesztési hozzájárulás beveze­tésének célja az, hogy a ta­nács pénzeszközei ily módon is kiegészítve a lakosság igényeinek megfelelően gon­doskodhasson az intézmé­nyek és a közfeladatok ellá­tásának fejlesztéséről, szín­vonalának emeléséről. Ebből következően nem feladata a lakosság jövedelmének sza­bályozása, erre szolgál majd a következő években folya­matosan bevezetendő új jö­vedelemszabályozási rend­szer. KörnYezetvédelem, szanálás, közlekedés Kovács József 25-I27-es te­lefonszámon azt kérdezte, hogy mit kíván tenni a ta­nács a környezetvédelem ér­dekében? Sokszor a lakótele­peken a busz- és gépkocsi- forgalom által okozott leve­gőszennyezettség szinte elvi­selhetetlen. Van-e lehetőség ennek csökkentésére? — Az autóbuszok légszeny- nyezésének vizsgálatát és a motorok beállítását a Volán zárttechnológiás rendszerben végzi, az Autófelügyelet pe­dig szúrópróbaszerűen ellen­őrzi. A tanácsnak ezen a té­ren nincs olyan jogköre, hogy közvetlenül beavatkoz­zon, mint az ipari üzemek esetében, az illetékesek fi­gyelmét azonban felhívja a tennivalókra. Kriskó íjászló a 22-310-es telefonon, Nánási László a Berényi útról, Kolarovszki Pálné a Szent László utcá­ból, a víztorony környéké­nek szanálása után érdeklő­dött. Milyen területet érint az intézkedés? Vajon a kor­szerűsítés és felújítás milyen mértékben lehetséges az épí­tési tilalom alatt álló terü­leten? — A víztorony környéki terület átépítésére részle­tes rendezési terv készült. A terület szanálása erede­tileg a VI. ötéves terv vé­gére volt ütemezve. A most befejeződött tervciklusban a tervezett 4 ezer lakás he­lyett csak 3 ezer valósul meg. Azaz ezerrel kevesebb, pontosan annyival, amennyi a víztorony környékén meg­építhető lenne. így a terület igénybevétele eltolódik. A már megkezdett építési te­rületen a VII. ötéves terv időszakában átadásra kerü­lő lakásszám elhelyezhető, ezért a víztorony környékén csak az 1991-ben átadásra kerülő lakások megépítése jöhet szóba. Ez azt jelenti, hogy a szanálás indítása 1988 végén várható. A sza­nálás a Sarvasi út—Lenin— Berényi út—Zrínyi utca— Pék utca által határolt te­rületet érinti. Több kérdés hangzott el az épülő buszpályaudvarral kapcsolatban. Ha elkészül, megmarad-e a Hunyadi téri jelenlegi buszpályaudvar? Az egyik békési telefonáló, aki Békéscsabára jár dol­gozni, az után érdeklődött, milyen forgalmi változás várható a város területén a helyközi közlekedésben? — Az új buszpályaudvar tervezett átadása 1987. jú­nius 30. Azonban már érzé­kelhető több hónapos kivi­telezői lemaradás az építke­zésben. Belépésével a Hu­nyadi téri pályaudvar meg­szűnik. A tér más funkciót kap. Főként a belváros par­kolási gondjait fogja mér­sékelni. Az új buszpályaud­var belépésével a helyközi buszközlekedésben lényeges változás lesz. A módosított hálózattervezés jövő év ele­jén beindul egy széles körű igényfelméréssel a megyei tanács, a városi tanács és a Volán közös szervezésében. Lesz-e művelődési központ és főiskola? Machlik Pál, Lencsési la­kótelepi lakos több kérdést tett fel. Véleménye szerint sürgető feladat a megyei művelődési központ felépíté­se. Vajon mikor fog megva­lósulni? Hasonló kérdést tett fel Takács Anna a Kál­vin utcából. — A megyei művelődési központ felépítése rendsze­resen szóba kerül az illeté­kes szerveknél. Békéscsaba és a megye vezetői is szük­ségét látják, ám eddig pénz hiányában az építkezésre nem került sor. Előrelátha­tólag csak 1990 utáni idő­szakban kezdődhet az épí­tés, a részletes rendezési terv szerint a Gyóni Géza és a Jókai utca közötti terüle­ten. Az egyik telefonáló a KISZ-tábor és a fényesi kö- vesút összekötése után ér­deklődött. Megépült ugyan a cserepes út, s ígéretet ka­pott a lakosság, hogy záró réteggel lefedik ebben az év­ben. Az ígéretből azonban semmi sem lett. Ezen az út­szakaszon elég nagy a for­galom. Félő, hogy a, tél a cseréptörmelékes utat tönk­reteszi. Mi várható? — A cseréppel való feltöl­tés sokat segített áz arra lakóknak. Folynak a tár­gyalások, hogy ezt az utat záróréteggel lássuk el. Jövő évben meg szeretnénk való­sítani. Horváth Mihályné Békés­ről, Kovács Gábor és Lan­tos Mártonné Békéscsabáról azt kérdezte, lesz-e főiskola Békéscsabán? — Igen, mégpedig a taní­tóképző főiskola debreceni kihelyezett tagozata. Tanév­nyitóra a terv szerint a jövő évben kerülhet sor. Hosz- szabb távon más főiskolák­ra is szükség lesz. Kérdések széles skálán özv. Jánosi Jánosné, Bé­késcsaba, Sallai utcai lakos azt kérdezte, mikor kerül sor az utca szanálására? Bő­víteni fogják-e a piac terü­letét? — Ilyen elképzelések van­nak. A piacot az igények­nek megfelelően bővíteni kell. A végleges terv azon­ban nem született meg. A szanálással kapcsolatos kér­désre csak a terv pontos el­készülte után lehet választ adni. Csatai Lászlóné és Hajnal Györgyné a Wagner utcával kapcsolatosan tettek fel kér­dést. Megépült ennek az ut­cának az egyik szakasza, azonban kátyúsodik. Ki fog­ja ezeket a hibákat kijaví­tani? A gáz bevezetését is tervezik. Hol fog haladni a gázvezeték? — Ez az út a szabadkí- gyósi természetvédelmi terü­letet fogja összekötni. Régi, hagyományos szerkezetű ita­tásos hengerléssel készült a burkolat. A hibákat a jövő év tavaszára garanciában a kivitelezőnek kell kijavíta­ni. A gázvezeték a tervsze­rint az út mellett épül majd, azaz nem érinti az elkészült utat. Többen érdeklődtek a bel­város átépítéséről. Milyen ütemben, hogyan halad ez a munka? — Sokak előtt tisztázatlan a belváros határvonala. Vá­rosszerkezeti szempontból a belváros a Derkovits sor, a Bánszki utca, a Bartók Béla út, a Gábor Áron utca, a Trefort utca, az Illésházt ut­ca, a Luther és a Kiss Ernő utca által határolt terület. Erre a területre még 1980- ban készült el a részletes rendezési terv. A belváros rekonstrukciója e szerint folyik. Ä Bartók és Tanács- köztársaság út közötti terü­let építése részben megtör­tént, és a VII. ötéves terv­ben befejeződik. A Tanács- köztársaság és Luther utca közötti terület rekonstruk­ciója folyamatosan történik. A jelenlegi erőforrásokat ide koncentráljuk. Több telefonáló a belvíz­helyzettel kapcsolatban tett föl kérdést. Sok helyen a talajvíz a lakásokban je­lentkezik. — Békéscsaba egyik égető gondja a szennyvíz- és a belvízelvezetés. A város köz­művesítése az 1960-as évek­ben indult. Elsősorban az ivóvíz-hálózatot kellett ki­építeni. Jelentős eredmény született ezen a téren. Az erőforrásokat azonban tel­jes mértékben lekötötte a lakásépítés és az ezekhez kapcsolódó közműépítés. Ugyanakkor a hagyományos beépítésű területekre csak kevés pénz jutott. Súlyos­bítja a helyzetet, hogy a magas talajvíz miatt arány­talanul nagy a közművesí­tés költsége. Tervbe vettük egy olcsóbb közműépítési rendszer kidolgozását ezekre a területekre. Akadtak más jellegű kér­dések és panaszok is, ame­lyek nem a tanácsi hatás­körbe tartoznak. Oláh And- rásné azt telefonálta, hogy a Könyves utcában összefo­gással megépítették a gáz­vezetéket, a gázszolgáltatás­ban viszont kimaradások vannak. Szabó Lajosné a Lázár utcából pedig el­mondta, hogy szeptember elején igényelt szénét a Tü- zép-telepről, s többszöri utánjárásra sem mondták meg, mennyi a sorszáma. Aggódik, hogy emiatt késve fog kapni szenet. Ezeket a felvetéseket a tanács továb­bítja az illetékesekhez. Töb­ben érdeklődtek olyan kér­dések iránt, melyek helyi, egyedi, személyes problémá­kat jelntenek. Levélben fo­gunk válaszolni mindazok­nak, akik pontos címüket megadták, és kérdésükre az ügyek egyedi jellege miatt telefonon teljes választ nem kaptak. Az újság terjedel­me sem engedi meg, hogy minden kérdésre most vála­szoljunk. Egyes fontosabb kérdésekre a következőkben folyamatosan más problé­mák kapcsán visszatérünk. A kérdések jelentős része érintette, illetve összefüggött a város VII. ötéves tervének tervkoncepciójával. Amikor a konkrét tervet készítjük, újra vitára kívánjuk bocsá­tani. A társadalmi vitán a felmerült kérdések tisztázá­sa után fog a városi tanács véglegesen dönteni a VII. ötéves tervről. Várhatóan 1986 elején. Az elhangzottakat lejegyezte: Serédi János Húsipari tervek Mivel az elmúlt két évben jelentősen csökkent az ország sertésállománya, a folyamat megállítására 1986. január 1-től a termelők számára kedvező, jövedelemjavító intézkedések lépnek életbe. Ennek várható hatásairól, valamint a húster­melés és -feldolgozás várható kilátásairól Faludi Endre, az Allatforgalmi és Húsipari Tröszt vezérigazgatója elmondta: — A sertésfelvásárlási árak emelése máris érezteti hatá­sát: az év végi állatpiacokon jelentősen megnőtt az érdek­lődési, a sertéstartó kisterme­lők részéről is nagyobb a ke­reslet a növendék állatok iránt. Néhány hónappal ez­előtt a húsipari vállalatok­nak kellett felvásárolniuk a piacokon, vásárokon a kis­termelők által meg nem vá­sárolt malacokat, süldőket; november végén és decem­ber elején viszont az árak stabilizálódtak, és az állat­piacokon nagyjából a ko­rábbiakhoz hasonló, a felvá­sárlás szempontjából meg­nyugtató helyzet alakult ki. További kedvező fejlemény, hogy gyorsultak a húsipari szerződéskötések, mivel a kistermelők nagyobb érté­kesítési biztonságot látnak a sertéstartásban, és annak jö­vedelmezőségét is kedvezőbb­nek ítélik meg. A szerződés­kötések mennyiségi előirány­zata ugyan valamivel még elmarad a tavalyitól — egyelőre annak mintegy 60 százaléka —, de az utóbbi két hétben már ütemesebbé váltak a kötések, és még to­vábbi jelentős javulás vár­ható. A húsipar vállalataitól a vágóállat-termeltetés új módszereket kíván, összefüg­gésben azzal, hogy ismét el kell érni a korábbi mennyi­ségi teljesítményeket, de a minőségnek is minden eddi­ginél jobban előtérbe kell kerülnie. Az idén ési jövőre összesen 120—130 ezer te- nyészkocát helyeznek ki a húsipari vállalatok a kister­melőkhöz. Ez azt jelenti, hogy ismét növekedni fog az anyaállatok száma, s utóda­ik nagyobb genetikai érté,: küknél fogva minőségileg is többet érnek majd. A koca- állomány ez év végére a 700 ezret is meghaladhatja, s a jövő év közepéig további, legalább 25 ezres gyarapo­dással számolunk. A szapo­rulat hizlalása és értékesíté­se természetesen bizonyos ké­séssel megy végbe, de — mindent egybevetve — 1986 második felében a korábbi­akhoz csaknem hasonló fel- vásárlási pozícióba kerülhet az ipar. Nem tervezzük a két évvel ezelőtti csúcsállomány „megismétlését”, inkább arra törekszünk, hogy a piaci igé­nyeknek megfelelően, ru­galmas intézkedésekkel ala­kítsuk ési javítsuk a . jövő­ben a húsipari alapanyag mi­nőségét. Alapvetően fontos lesz te­hát a minőség javítása, ezt húsipari vállalatok — túl a központi áremelésen — a maguk erejéből még erőtel­jesebben ösztönzik. — Az a kistermelő, aki vágósertéseinek átadásakor bejelenti, hogy a — külön­ben nem kötelező — vágás utáni minősítést kéri az ipartól — mivel szerződésben isi tudja szavatolni, hogy ja­vítja az átadandó hízott ser­tések minőségét — az alap- és felárakon kívül további anyagi kedvezményhez, mi­nőségi felárakhoz juthat. A többet érő, jó minőségű hús megnövelt értékéből arányo­san kap majd a húsipartól részesedést. — A húsiparban tovább folytatódnak a műszaki fej­lesztési munkák, mivel az elmúlt időszakban egyértel­művé vált: termelésünket csakis így korszerűsíthetjük, és versenyképességünket a világpiacon így őrizhetjük meg. Az elmúlt évtizedben az ágazat korszerű nagyüze­mekkel gazdagodott, és a re­konstrukciók isi jó eredmé­nyekkel jártak. Egy-egy rész­területen azonban elmaradt a korszerűsítés, és ez az egész ipar munkájára kedvezőtle­nül hatott. A hetedik ötéves terv időszakában várhatóan 8 milliárd forint körüli ér­tékű beruházásra kerül sor. Több üzemünkben világszín­vonalú technológiát alkal­mazunk, s ezzel javítjuk a minőségileg nagyobb értékű húsalapanyag feldolgozási körülményeit. A tervek sze­rint összesen 13 ezer tonná­val bővül majd például az ipar hűtőtér-kapacitása. Ez a fejlesztés már nagyon idő­szerűvé vált, korábban ugyanis elhelyezési, vásár­lási gondjaink voltak, s ki­szolgáltatott helyzetben vol­tunk a külkereskedelmi szál­lítások során is, mert nem volt lehetőségünk terméke­ink kedvező értékesítési idő­pontjának kivárására, meg­választására. Több nagy­üzemben javítjuk a feldolgo­zás körülményeit, egyebek között például Cegléden, Debrecenben, Kaposváron, Szekszárdon és Gyulán. Az ipar vágókapacitását mint­egy 15—20 százalékkal nö­veljük az elkövetkező öt év­ben, éspedig különös tekin­tettel a területi feszültségek feloldásának követelményé­re. Egyes körzetekből ugyan­is most még nagyobb távol­ságra kell szállítanunk a sertéseket, ami aránytalanul megnöveli az ágazat költsé­geit. — A tovább javuló mű­szaki színvonal a fogyasztók­nak azt ígéri, hogy új ter­mékek, termékcsaládok gaz­dagítják majd a választékot a belkereskedelemben is. Az új gépek, berendezések lehe­tővé teszik a korszerű cso­magolástechnika alkalmazá­sát és speciális húskészítmé­nyek előállítását. A külföldi piacokon ugyancsak válto­zatosabb terméklistával igyekszünk felkutatni az újabb eladási lehetőségeket, javítva ezzel az export jö­vedelmezőségét — mondotta befejezésül a vezérigazgató. A jászfényszarui „Tanács Vadásztársaság” több mint 12 ezer hektáros területén megkezdődött az élő nyúl be­fogása. Az eredményes vad- gazdálkodás folytán, s a jó törzsállománynak köszön­hetően a társaság teljesíti a vállalt ezer nyúl befogását. Az állatokat Francia-, illetve Olaszországba szállítja a Mavad vérfrissítés céljából (MTI-fotő: Szabó Sánder — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents