Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-02 / 282. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PÚJSÁG n MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TANACS LAPJA 1985. DECEMBER 2., HÉTFŐ Ára: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM H szakszervezetek X. megyei küldöttértekezlete Békéscsabán Megújult munkamódszerekkel növelni a tekintélyt, az önállóságot November 30-án találkoztak Békéscsabán az ifjúsági és úttörőházban a szakszervezetek X. megyei küldöttér­tekezletének küldöttei, s a meghívott vendégek. Szeljük György, SZMT-titkár levezető elnökként köszöntötte a résztvevőket, az elnökség tagjait, köztük Sólyom Feren­cet, a SZOT titkárát, Szabó Miklóst, az MSZMP megyei bizottságának első titkárát, Szikszai Ferencet, a HNF megyei titkárát, Araczki Jánost, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettesét és Szabó Bélát, a KISZ megyei bi­zottságának első titkárát. Uj iskolát adtak át Pusztaföldváron A több mint fél évszázad­Kritikus hangvételű, prob­lémaérzékeny, reális, mégis bizakodó volt az egész na­pos tanácskozás, csakúgy, mint az írásban közreadott beszámoló, amelyet az SZMT ötéves munkájáról készítet­tek. Az anyag értékelte a szakszervezetek alapszerve­zeteket segítő tevékenységét. E munka fontos része a ter­melést, gazdálkodást segítő szakszervezeti mozgalmi fel­adatkör, amelynek során igyekeztek feltárni a vállala­ti gazdálkodás és a szakszer­vezeti munka eredményeit, de gyengeségeit is. A mun­kahelyi demokrácia eszköz- rendszerét tartalmában és szervezeti kereteiben is fej­leszteni igyekeztek. A szak- szervezeti tisztségviselők, a bizalmiak többségükben köz­vetítették a dolgozók véle­ményét. Alakul a felismerés, hogy a kollektíva munkájá­nak eredménye, a megter­melt értéktől, az eredménye­sebb termeléstől, a jobb munkaszervezéstől függ, mégsem sikerült mindig megfelelően mozgósítani a tervek» végrehajtására. Fe­szültségek jelentkeztek a vállalati belső érdekeltség hiányosságai, a termelésszer­vezés, az anyagellátás mi­att. Vannak területek, ahol lassú a kibontakozás a mun­kahelyi demokrácia fejlődé­sében. A szocialista munka­verseny, az újítómozgalom szervezése, a vállalati szer­vezeti rendszer korszerűsíté­se mind-mind nagy felelős­séggel jelentkezett a szak- szervezeti mozgalmi munká­ban. A munkavédelmi tevé­kenység irányításáról, koor­dinálásáról, a táppénzes helyzetről, a jogsegélyszolgá­latok felvilágosító munkájá­ról is számot adott a beszá­moló. „A gazdálkodás segítése, az élet- és munkakörülmények javítása, a szociális bizton­ság fenntartása, a társadal­mi egyenlőtlenségek mér­séklése, a szakszervezeti tag­ság egyes rétegei érdekeinek érvényesítése következete­sebb, összehangoltabb tevé­kenységet igényel a szakszer­vezetektől, az állami és tár­sadalmi szervektől.” Szeret­nék elérni, hogy a népgaz­daságtól nagy erőfeszítést kívánó szociálpolitikai intéz­kedések jelentőségét érzé­keljék a dolgozók és ez has­son kedvezően a termelésre. A szakszervezeti nevelő munka központjában a szo­cialista emberi értékek ter­jesztése áll, s ezt az agitáció és propaganda változatos módszereivel próbálják el­érni. Az utóbbi években nö­vekedett a szakszervezeti munka nyilvánossága, fejlő­dött a tájékoztatás. Jelentős szerepet vállalnak a mun­kásművelődésben, a szabad­idő- és tömegsportmozgal- mak szervezésében. Mind­ezek ellenére a nehezedő gazdasági körülmények- hatá­sára csökkent az egyének és közösségek művelődési igé­nye és érdekeltsége. Háttér­be szorultak a korábban jól bevált művelődési formák. A szervezett munkások poli­tikai érzékenységének alaku­lását, véleményalkotó, saját környezetét féltőn figyelő akaratát, a szakszervezeti mozgalom sajátos eszközei­vel fejlesztették. V emberek többsége megérti a megvál­tozott körülményekhez való alkalmazkodás fontosságát és mozgósíthatók a társadalmi célok megvalósítására. Az alapszervezetek mun­káját segítő SZMT- és ága­zati szakszervezeti tevé­kenység elsősorban konkrét tartalmi kérdésekben erősö­dött, eredményes volt az együttműködés. Közelebb ke­rült egymáshoz a feladat­meghatározásban és -vég­zésben az SZMT elnöksége, titkársága, az ágazatok és az alapszervezetek. Kiemelt je­lentőségű szervezeti és far- talmi vonatkozásban egv­Eodorné Birgés Katalin aránt a szakszervezeti cso­portmunka és a bizalmi te­vékenysége. A biztató ered­mények ellenére a szervezeti élet leggyengébb láncszeme továbbra is a csoporttaggyű- lés. A politikai szükségletekhez alkalmazkodik a szakszerve­zeti tisztségviselők, reszortfe- lősök képzése, felkészítése. Nagyobb figyelmet kapott az egyes társadalmi rétegekkel, a nyugdíjasokkal, az ifjúság­gal, a nőkkel való törődés. A szakszervezetek részt vesznek a területpolitikában. Figyelemmel kísérik a lakás- gazdálkodást, az egészségügyi ellátást, az oktatást, a köz- művelődést, a felnőttoktatást, a kommunális ellátásokat, a fogyasztói érdekvédelmet, a környezetvédelmet, A terü­letpolitikai munka bázisai az újjászervezett szakmaközi bi­zottságok, amelyek a helyi tanácsokkal együttműködve segítik a lakóterületi demok­ratizmus fejlődését, a szak- szervezeti tagok üzemen kí­vüli érdekvédelmét. A meg­lévő 11 szakmaközi bizott­ság mellett szükséges újabb testület alakítása, további há­rom, megyei irányítású nagy­községben. összességében megállapítható, hogy a szak- szervezetek a beszámolási időszakban betöltötték szere­püket a megyében, alapvető­en eleget tettek hivatásuk­nak. Fodorné Birgés Katalin, az MSZMP KB tagja, az SZMT vezető titkára szóbeli kiegé­szítőjében elmondta, hogy megyénk közel 130 ezer szer­vezett dolgozója november 30-al fejezte be a tisztújítás munkáját, s kezdheti az együttesen meghatározott nagyszabású mozgalmi fela­datok végrehajtását. Szólt a választások kedvező politikai feltételeiről, a munka nyílt­ságáról, amelyet segítettek a párt XIII. kongresszusának határozatai. Felhívta a fi­gyelmet a választási gyűlése­ken elhangzott vélemények­re, vitákra, amelyek főleg a gazdasággal, az életszínvo­nallal összefüggő kérdések köré csoportosultak. Jóné- hány kritikai észrevétel is el­hangzott, például csökkent a vállalatoknál a beruházások­ra fordított összeg, lelassult a műszaki fejlődés, az évköz­ben változó szabályozók nem ösztönözték a termelést, nem volt konfliktusmentes néhány vállalat irányításának átállá­sa a korszerűbb formára. A csoporttaggyűléseken szó volt a többfelé tapasztalható, nagyfokú termelési szervezet­lenségről, a kiegyensúlyozat­lan anyagellátásról, a laza munkafegyelemről. A nehéz­ségek ellenére mégis biztató a megye VI. ötéves tervének várható teljesítése. A nehe­zebb helyzetben erőteljesebb az összefogás a társadalmi szervek és a gazdasági veze­tők között, jobban támasz­kodtak a munkások vélemé­nyére. számítottak lelkiisme­retesebb munkájukra. A legtöbb kritika a dolgo­zók életszínvonalának szin- tenlartását, s jelentős réte­geknél a csökkenését érte. Kevés a családos SZOT-be- utaló, mérsékelni kellene a lakásárakat, rendezni a nyugdíjakat, kiterjeszteni az építőiparban, a textiliparban, a közlekedésben a korked­vezményes nyugdíjakat, álta­lánosabbá tenni a 40 órás munkahetet, visszaállítani a félárú vasúti kedvezményt. A tapasztalatok alapján össze­gezhető, hogy az életszínvo­nal megőrzése jelenleg csak a dolgozók több munkájával, nagyobb fizikai leterhelésé­vel biztosítható. A kritikával párhuzamosan megnőtt a tagság elvárása a szakszer­vezetekkel szemben. Ahol érezték a szakszervezet erő­feszítéseit, bevonták őket a gazdasági, politikai felada­tok alakításába, ahol jó a munkahelyi légkör, a párt-, a gazdasági vezetés, a tö­megszervezetek kapcsolata, ott a szakszervezetek tekin­télye is nőtt. Az újjáválasz­tott tisztségviselők felelőssé­ge. a mozgalom iránti elkö­telezettsége meghatározza munkájuk színvonalát. (Folytatás az 5. oldalon) Fontos esemény a lovasok­nál az év végi számvetés, melyet esztendőről esztendő­re novemberben tartanak meg. Az ünnepélyesség bizto­sítása mellett jelentősége leginkább az érdemi tanács­kozásban rejlik, melyen a megyei szakszövetség vezetői növekszik a helyi vezetés felelőssége, ami egyúttal az egész község lakosságának felelősségnövekedésével is együtt jár. Nagyon fontos feladat, hogy jó gazda mód­jára, alaposan meggondolva használja fel minden tele­pülés a számára rendelke­zésre álló lehetőségeket. A mai iskolaavatási alka­lom nevezetes esemény a faluban. Szemlélteti az anyagi gyarapodást, de ugyanakkor biztosítékot is nyújt a szellemi gyarapodás­hoz. Korszerű, jobb körül­mények között tanulhatnak a gyerekek, jobb feltételek kö­zött végezhetik munkájukat az iskola pedagógusai. Ezután Pleskonics András, az iskola igazgatója mondott köszönetét mindazoknak, akik anyagi, társadalmi se­gítséggel járultak hozzá az iskola megvalósításához. Többek között kiemelte a Pusztaföldvári Községi Ta­nács építőbrigádjának tagja­it, akik közül jó néhányan a régi iskola tanulói voltak, most pedig gyermekeiknek építették az új tantermeket. Az ünnepélyes átadást kö­vetően a meghívottak és az új „tulajdonosok” megtekin­tették a szép, tiszta, világos és korszerűen berendezett tantermeket. Ma reggel !1 órától megkezdődött a taní­tás. Kép, szöveg: Bacsa András és a versenyzők, meghívot­tak őszintén elmondják gondjaikat, s közösen kere­sik a megoldást is. Az 1985. évi évadzárón részt vett dr. Hecker Valter, a Magyar Lo­vas Szövetség főtitkára is. (Folytatás a 8. oldalon) Egyetértünk a jelölőlistával A házigazda, a Füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz nevében Be­nedek József, a szövetkezet elnökhelyettese köszöntötte a résztvevőket és mutatta be saját házuk táját, mellette dr. Hecker Valter, a lovasszövetség főtitkára Két országos bajnoki aranyérem is az 1985-ös mérlegben Lovasok számvetése Füzesgyarmaton

Next

/
Thumbnails
Contents