Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-13 / 266. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N £ PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. NOVEMBER 13., SZERDA Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 266. SZÁM Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága Békés Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága — Gyulavári Pál megyei tanácselnök vezetésével — novem­ber 12-én, tegnap ülést tartott. A napirendek a követke­zők voltak: — jelentés a vb-határozatok végrehajtásáról — beszámoló Szeghalom Városi Tanácsa V. B. mun­kájáról, különös tekintettel a megyei irányításban való közreműködésre — a településfejlesztési hozzájárulás bevezetése, felté­teleinek előkészítése — bejelentések. BÉKÉS MEGYEI Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1985. november 12-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint a VII. ötéves népgazdasági terv irányelveiről szóló előterjesztést. Az ülésről közlemény jelenik meg. Az altsuti kastély 10 hektárnyi parkjában több ezer növény­fajtából álló gyűjtemény található. A régi kastélyból ma már csak a homlokfal és a nemrég helyreállított kápolna maradt meg. Az arborétum mai kertésze, Boros József kertészmér­nök mintegy 40 fajta fenyő tobozát évről évre begyűjti és a magvakat szaporítóanyagként továbbítja az országban az igénylőknek (MTI Fotó: Kabáozy Szilárd felvétele — KS) Megkezdődtek megyénkben a munkásör alegységgyűlések A'z első napirend kereté­ben a pályakezdő fiatalok munkába állítására hozott határozatok végrehajtásának tapasztalatait tekintette át a testület. Békés megye ok­tatási intézményeiben 1985- ben több mint 10 ezer fiatal fejezte be tanulmányait, s mintegy 4500 fiatal munkába állása várható. Szeptember 20-ig 3300-an léptek munká­ba. s a munkavállalók csak­nem fele nő. A pályakezdő fiatalok között egyre maga­sabb a szakképzettséggel rendelkezők száma. Az is megfigyelhető, hogy a pálya­kezdők lényegesen nagyobb arányban vállaltak fizikai munkát. Változatlanul gond néhány területen az ala­csony fizetés és a lakáskér­dés megoldása. A téma fontosságára való tekintettel a KISZ Békés Megyei Bizottsága megvitat­ta és véleményezte az előter­jesztést. Támogatta a testü­let a képzés- és a munkaerő- igény közötti összhang meg­teremtését, azt, hogy a szak­képzés közelítsen jobban a gazdaság igényeihez. Megál­lapította, hogy kisebb javu­lás ellenére a pályakezdők induló bére alacsony, telje­sítménytől elszakadó. Java­solta, hogy rendszeresen ké­szüljön elemző jelentés a pá­lyakezdő fiatalok elhelyezke­déséről, hogy növekedjen a középfokú intézményekben a kvalifikált munkaerőt ké­pesítő szakok száma, s fűz­zék szorosabbra a kapcsola­tot a felsőoktatási intézmé­nyekben tanuló megyei diá­Rangos tanácskozásra ke­rül sor a gyulai megyei kór­ház rendezésében november 15-én, pénteken délután 2 órakor a SZOT-gyógyüdülő kamaratermében. Az endok­rin (belső elválasztásé miri­gyek) betegségekkel foglal­kozó orvosok regionális ösz- szejövetele lesz ezen a napon. A megyei kórházban ötö­dik éve működik endokrin gondozó. Feladata Békés me­gye endokrin betegeinek fel­kutatása, e kórisme lehetsé­ges tisztázása, a gyógykeze­lés megindítása, valamint a betegek rendszeres ellenőr­zése. A rövid idő alatt az I. számú belosztály orvosai 575 beteget vizsgáltak ki, közü­lük 281-en kerültek rendsze­res gondozásra. A betegek többségének fokozott pajzs- mirigyműködése volt, de je­lentős számú és különböző eredetű mellékvese-betegség­ben szenvedőt is gondoznak. Az egész megyére kiterjedő gondozói tevékenységgel je­lentős mértékben tudták te­kokkal. A végrehajtó bizott­ság az előterjesztést. — a vitában elhangzottakkal együtt — elfogadta. A második napirendhez kapcsolódó beszámoló — melynek vitájában részt vett Varga István, a Szeghalmi Városi Pártbizottság első tit­kára és Kozák Sándor, a vá­rosi tanács elnöke — a te­lepülés általános helyzetéről szólva megállapította, hogy az 1984. január 1-gyel törté­nő várossá nyilvánítással nö­vekedett a tanácstestület ha­tásköre, a középfokú ellátá­si és közigazgatási szerepkö­re s az ebből adódó felelőssé­ge. A városban a mezőgaz­daságot egy termelőszövet­kezet és égy állami gazdaság képviseli, jelentős az ipar, amely a munkaképes lakos­ság 37 százalékát foglalkoz­tatja. A népesség az elmúlt 10 évben 700 fővel nőtt. Ami a megyei irányításban való közreműködést illeti, e ta­pasztalatok kedvezőek. A városkörnyékhez 9 település, köztük két nagyközség tar­tozik. Az elmúlt években az alapellátás lényegesen ja­vult. Megépült a központi orvosi rendelő, megoldódott a bölcsődei és óvodai ellátás. Az általános iskolákban az utóbbi 5 évben a tanulólét­szám 150-nel nőtt, s ezzel nem tartott lépést a tanter­mek számának növekedése. Még ma is 14 szükségtante­rem van a városban. Min­denképpen indokolt tehát egy 8 tantermes iskola épí­tése. A középfokú oktatás hermentesíteni a Szegedi Or­vostudományi Egyetem ön­álló endokrin osztálya ambu­lanciájának túlzsúfoltságát. Továbbképző jelleggel ke­rül sor a tudományos rendez­vényre, melyen az endokri­nológia hazai legkiválóbb képviselői: László Ferenc dr., Leövey András dr. és Szilá­gyi Géza dr. — egyben bel­gyógyász professzorok is — mellett előadást tart Kovács Kálmán professzor Torontó­ból. ö az agyfüggelék megbe­tegedéseinek világszerte el­ismert kutatója, korábban Szegeden dolgozott. Előadá­saikhoz csatlakozik a legis­mertebb európai vegyszer- gyárak bemutató kiállítása. A nagy érdeklődéssel várt esemény feltehetően még na­gyobb lendületet fog adni a megyében folyó endokrinoló­giai munkának, és nagyon hasznos továbbképzése lesz az endokrinológia ügyét szí­vükön viselő ’orvosoknak. Dr. Iványi János feltételei kedvezőek. Nem ilyen a közművelődés terü­letén a művelődési otthon, amelynek felújítása évek óta húzódik. A lakásépítésben sikerült előbbre lépni, a VI. ötéves tervben 514 lakás épült a városban. Az elfo­gadható kereskedelmi ellá­tottság mellett javításra vár a személyi szolgáltatás szín­vonala. A vitában szó esett arról a szívós munkáról, amellyel a település az elmúlt évek folyamán eljutott odáig, hogy kiérdemelte a városi rangot. Sikeres, tudatos vá­rosépítő munka eredménye az, ami ma Szeghalmon lát­ható. Természetesen felada­tok is bőven vannak, ame­lyek megoldása újabb erőfe­szítéseket igényel. A végre­hajtó bizottság a beszámolót elfogadta és elismerését fe­jezte ki a városi pártbizott­ság sokirányú segítségéért, a lakosság önkéntes társadal­mi munkájáért. A településfejlesztési hoz­zájárulás, mint ismeretes, a lakosság által legfontosabb­nak ítélt helyi célok elérésé­nek és a feszültségek csök­kentésének egyik lehetséges eszköze. A bevezetésének előkészítése körüli vita még ma is folyik. Az kétségtelen, hogy a lakosság nem fogad­ta egyöntetű egyetértéssel. Ahol azonban sikerült jól előkészíteni, s az állampol­gárokat olyan céloknak meg­nyerni, amelyekre nem saj­nálja forintjait, ott egyetér­tés van. Olyan város is van — például Orosháza —, ahol több társulati forma műkö­dik, s a lakosság ezt támo­gatja anyagiakkal, a telepü­lésfejlesztési hozzájárulást csak kisebb feladatok meg­oldására fordítják. Vitatot­tak azok a bizonyos kérdő­ívek is, amelyeken — mi­után az állampolgár választ adott arra a kérdésre, hogy havi jövedelme 2500 Ft alatt vagy felett van — felesleges és indiszkrét a kérdés: mennyi a havi jövedelme. Mindent egybevetve, a ked­vező tapasztalatok mellett van jó néhány negatív is, de mód van ezek kijavítá­sára. A bejelentések sorában el­hangzott, hogy 300 ezer fo­rintot biztosítanák a vésztő- mágori emlékhely további feltárására. § p Békéscsabán, a Megyei Ta­nácsnál tegnap dr. Bankó Mi­hály társelnök vezetésével tartotta meg tisztújító kül­döttértekezletét a Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) megyei szervezete. Horváth Pál, a MAE megyei elnöke beszámolójában érté­kelte az elműt öt esztendő munkáját. Megállapította, a nehezebb körülmények köze­pette is várhatóan teljesül­nek az agrárágazat hatodik ötéves terveinek célkitűzései. Az értékelés után ismertet­te a szervezet előtt álló főbb feladatokat. Megállapította, a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani az energiával való ésszerű takarékosságra, a kutatási eredmények gya­korlati hasznosítására, a szá­mítástechnika elterjesztésére. A vitában heten mondták el véleményüket. Dr. Körös­falvi Pál, az MTESZ megyei elnöke elismeréssel szólt az egyesület tevékenységéről, példamutatónak nevezte az ifjúsággal való foglalkozást. Európai Kulturális Fórum Az Európai Kulturális Fó­rumon az egymás kultúrájá­nak jobb megismerésével, a kulturális örökséggel, az európai kultúra sokszínűsé­gének és eredetiségének meg­őrzésével összefüggő elvi és gyakorlati kérdésekről ta­nácskozó munkabizottság te­vékenységéről Vitányi Iván. a Művelődéskutató Intézet igazgatója, a magyar delegá­ció tagja elmondta, hogy igen értékes és sok szem­pontból gyümölcsöző vita fo­lyik e munkabizottságban. A könyvtár- és múzeumüggyel, művelődéselméleti kutatás­sal, művészeti neveléssel fog­lalkozó szakemberek között már eddig is kialakultak » kapcsolatok, többségük a fó­rumon is ezeket kívánja to­vábbfejleszteni. A felszólalá­sok nagyobbik része — mon­dotta — ennek az együttmű­ködésnek a konkrét kérdé­seivel foglalkozott, a könyv­tárközi cserétől a múzeumok kiállításainak cseréjéig. Vitányi Iván rámutatott: a kultúrával foglalkozó kuta­tások helyzetéről kialakult eszmecserében a szakembe­rek között igen termékeny munkakapcsolat bontakozott ki. Ezt talán az is segíti, hogy a kultúra kutatása, mint tu­dományos diszciplína a leg­több európai országban ugyanabban az időszakban, a hatvanas évek végén, a het­venes évek elején indult meg. A tanácskozáson tett ja­vaslatában indítványozta, hogy a kultúra kutatásával foglalkozók alapítsanak egy nemzetközi társaságot, s ez­zel — mint mondotta — a küldöttek többsége egyetért. Ez az egyesület keretet te­remtene, hogy a további ösz- szejövetelek a fórum szelle­mében .folytatódjanak — hangoztatta Vitányi Iván. Kiss Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője azt hangsúlyozta, hogy a szélsőséges időjárási viszo­nyok mellett is teljesíteni tudták a rábízott feladatokat a megye agrártermelésében dolgozó szakemberek. Ki­emelte: a jövőben még inkább szükség lesz a rátermett, szakértelemmel felvértezett vezetőkre, akik hozzájárul­hatnak az ágazat hatékonysá­gának növeléséhez. Dr. Szűcs Kálmán, a MAE országos alelnöke különösen az új eljárások felkarolását, a tartalmas, színvonalas ren­dezvények megszervezését tartotta a megyei szervezet legnagyobb eredményének az elmúlt öt esztendőben. Ezt követően kitüntetések átadá­sára került sor. Az utolsó napirendi pont keretében megválasztották a 25 tagú elnökséget és a 14 küldöttet. A MAE megyei el­nöke ismét Horváth Pál, tit­kára Tóth Ilona lett. V. L. Novemberben valamennyi munkásőregységnél sor ke­rül az alegységek év végi gyűléseire, ahol a munkás­őrök és a parancsnokok elemzik a kijelölt feladatok végrehajtását. Feldolgozzák a munkásőrség országos pa­rancsnokának állásfoglalását, az MSZMP XIII. kongresszu­sa határozatai végrehajtásá­nak munkásőrségi feladatait, ebből adódó helyi tennivaló­kat. Ennek keretén belül tartot­ta meg tegnap, november 12-én év végi alegységgyű­lését a gyomaendrődi párt- bizottság tanácstermében a Körösi Állami Gazdaság munkásőr szakasza. A gyű­lésen részt vett Nagy György munkásőr vezérőrnagy, az országos parancsnok első he­lyettese, Tóth Pál munkásőr ezredes, megyei parancsnok, Kóris György, a gyomaend­rődi pártbizottság első titká­ra és Dávid Imre, az állami gazdaság igazgatója. Farkas Lajos szakaszparancsnok ér­tékelte a szakasz 1985. évi Tegnap, november 12-én érkezett Békéscsabára, a TIT Békés megyei titkárságára Tadeus Jankowski, a vroc- lawi tudományegyetem tan­székvezető egyetemi tanára, a közgazdasági tudományok doktora. A vendéget dr. Kru- pa András, a TIT megyei tit­kára fogadta, tájékoztatta a TIT megyei tevékenységéről. Délután Gyulára, a TIT Ter­mészettudományi stúdiójába látogatott el Tadeus Jan­kowski, ahol Klampecki Ká­roly, a városi pártbizottság titkára és Fényes Péter, a TIT városi titkára fogadta. Később Gyula nevezetessé­geivel ismerkedett a lengyel munkásőri feladatainak vég­rehajtását, a munkásőrök te­vékenységét, tájékoztatást adott a következő év politi­kai, nevelési, kiképzési, szol­gálati és állományszervezési feladatairól. Szólt a szocia­lista versenymozgalomban elért teljesítmények kollektí­vánként és személy szerinti értékeléséről. A beszámolót hozzászólá­sok követték. A vitában fel­szólalt Nagy György, aki el­ismerését fejezte . ki a sza­kaszkollektívának a mun­kásőri feladatok, valamint a munkahelyi termelésben ed­dig elért jó eredményekért, majd az 1986. • évi kiképzési feladatok végrehajtásában kifejtendő munka követel­ményeiről adott tájékozta­tást. A szakaszgyűlés Farkas Lajos zárszavával fejeződött be, aki bejelentette, hogy az alegységek között folyó szo­cialista versenyben az 1985- ben végzett munka alapján a szakasz elnyerte a „Kivá­ló Szakasz” címet. vendég, majd Kétegyházára, a mezőgazdasági szakmun­kásképző intézetbe látogatott el, ahol 18 órától előadást tartott a tanári testületnek és a hallgatóknak „A gazdasági reform Lengyelországban” címmel. Ma, november 13-án Gyo- maendrődön tájékozódik Ta­deus Jankowski a helyi TIT munkájáról, majd megtekinti a Kner Múzeumot, s elláto­gat az Endrődi Cipőipari Szövetkezetbe, 16 órától a pártpropagandisták és TIT- előadók klubjában tartja meg előadását, majd elbúcsúzik vendéglátóitól, s utazik to­vább, Budapestre. Endokrinológiai tanácskozás Gyulán Tisztújító küldöttértekezletet tartott a MdE Lengyel vendég a TIT megyei szervezeténél

Next

/
Thumbnails
Contents