Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-12 / 265. szám
o 1985. november 12., kedd A nyugdíjasokkal való törődés lehetőségei Útkeresés A Medosz megyei bizottsága az állami gazdaságok, vízügyi szervek, erdőgazdaságok, téesz közös vállalatok dolgozóinak, nyugdíjasainak és négy téesz alkalmazottainak szakszervezeti tevékenységét, mozgalmi életét irányítja, illetve szervezi. Békésben hetven alapszervezet működik és mintegy 20 ezer tagja van ezeknek. Erről, valamint a nyugdíjasok életkörülményeiről, a rászorulók erkölcsi és anyagi megsegítéséről Gá- esi Péter titkár és Túri Ferenc politikai munkatárs tájékoztatott bennünket az SZMT székházában. Az egykori cselédek leszármazottai panelházakban laknak Mezőhegyesen Segélyezés Amint elmondották, az a fő cél, fiogv ne legyen formális a nyugdíjasokkal való foglalkozás. Az üzemekben megalakultak a szakszervezeti bizottságok mellett működő és a tagság érdekvédelmét ellátó nyugdíjas bizottságok. Ugyanis az állam e társadalmi réteggel való törődést csak bizonyos mértékig vállalja. mert az anyagi lehetőségek eléggé behatároltak. Ezért a legtöbb munkahelyen mindent megtesznek, ami emberileg lehetséges. Gondot jelent, hogy a vállalatok nem tudják emelni a nyugdíjakat. A szociális-kulturális alap kiegészíthető a vállalati érdekeltségi alapból. de ezt nem lehet figyelembe venni a nyugdíjasok esetében. A Medosz-központ évente egy alkalommal 20—25 ezer forintot ad. ám ebből az ösz- szegből csak húsz nyugdíjas részesül. Ezen túlmenően 20 —25 személy ingyenes üdülésen vehet részt. Az alapszervezetek és a nyugdíjas bizottságok azt szeretnék, hogy tovább erősödjön a vállalati oldal. Első lépésként felkeresték adatlapokkal az idős embereket és kellően tájékozódtak életkörülményeikről. A társadalmi munkában dolgozó aktivisták arra ösztönözték a vállalatokat, hogy Miklosik László, az MMK nyugdíjasbizottságának elnöke a kollektív szerződések megkötésének időszakában vegyenek figyelembe bizonyos kedvezményeket, a nyugdíjasokra való tekintettel: így például a tűzifa, a takarmány beszerzésekor és kiszállításakor. A felmérések elemzése után a szakszervezeti bizottságok igyekeztek minden tőlük telhetőt megtenni azért, hogy a legsúlyosabb szociális problémákkal küszködő tagok sorsán enyhítsenek. Többek között lebontották a segélyezési keretet, egyrészt a szociális-kulturális, másrészt a segélyezési alapból teremtettek támogatásra lehetőséget. Foglalkoztatás A konkrét teendők megszervezését illetően példaként említették meg a- Medosz megyei képviselői a Békéscsabai Állami Gazdaságot, ahol két évvel ezelőtt az „egy nap a nyugdíjasokért” akciót indították el. E kimagasló kezdeményezés eredményeként több mint 160 ezer forint gyűlt össze. Mezőhegyesen a kombinát úgy próbált segíteni, hogy jó néhány egykori cselédlakást -felszámolt. öt esztendő alatt csaknem 10 millió forintot fordított nyugdíjasok és aktiv dolgozók ilyen természetű gondjainak megoldására. Ezáltal azok az idős emberek, akik már nem tudtak új otthont teremteni maguknak, a felszabadult lakásállomány révén jobb körülmények közé kerültek. Sajnos, az állami gazdaságok lakásépítési akciója 1983-ban megszűnt, s így a dinamikus fejlődés megtorpant. A visszaesést tükrözik a következő adatok: míg 1982-ben 1590 forint volt az egy dolgozóra eső lakásépítési támogatás, 1983-ban ezer, tavaly már csak 658 forintot tett ki ez az összeg. Amint Gácsi Péter titkár jelezte, a Medosz-központ részéről elismerték a nyugdíjasok érdekében kifejtett erőfeszítést, de ez mégsem adhat okot elégedettségre, ugyanis még nem használtak ki minden lehetőséget. Akadnak olyan helyek, amelyeken a maximumot nyújtották, míg másutt nem. Baj az is, hogy a kisebb üzemek környékén még nem alakultak meg a nyugdíjas bizottságok, pedig ezek jelentőségét sem a munkáltató, sem a szakszervezet nem vitatja el. Ezek a testületek bekapcsolódtak a nyugdíjazást előkészítő munkákba is.. Az új bérszabályozási formák bevezetését követően felvetődött a nyugdíjasok foglalkoztatásának problémaköre. Itt a jogszabályok módosításával lehetne segíteni e kérdés megoldásában. Garzonlakások kellenek A beszélgetést követően felkerestük Faragó Károlyt, a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát (MMK) szb- titkárát, aki viszont az előbbi gonddal kapcsolatban éppen azt hangsúlyozta, hogy egyes munkakörök sajátos jellege miatt igenis szükség van a nyugdíjasok foglalkoztatására. így az úgynevezett kampányüzemekben, az állattenyésztési ágazatban meg egyéb helyeken (például: porta, mázsaház stb.) szívesen alkalmazzák őket, és ugyanazokat a kedvezményeket élvezik, mint az aktív dolgozótársaik. Korábban csak azok kaphattak illetményföldet, akik a kombinátból mentek nyugdíjba. Ma már azokra is vonatkozik, akiknek máshol volt az utolsó • munkahelye. Ezenkívül a nyugdíjasok kedvezményes áron étkezhetnek az üzemekben. Amint megtudtuk, az MMK szociálpolitikai osztálya egy felmérésbe kezdett. A tapasztalatok szerint azok az idősek vannak hátrányos helyzetben, akik magányosan élnek a majorokban, illetve már nem tudnak fizikai munkát végezni. Egyszobás garzonlakásokba való költöztetésükkel sokat lehetne segíteni életkörülményeiken. Ugyanakkor nagyobb ütemben lehetne lebontani az elavult cselédlakásokat. Az elképzelések között szerepel a „gödör” néven ismert műemléki épület öregek napközi otthonának való átalakítása, amelynek munkálatait szívesen vállalnák a szocialista brigádok, feltéve, ha előbb az áfész ezt a létesítményt átadná a tanácsnak. Az MMK szakszervezetében 670 a nyugdíjasok száma. Nemcsak őket, hanem a környező községekben, kerületekben élő időseket is meg szokták hívni azokra a találkozókra, amelyeken a település vezetői szintén részt vesznek, és aktuális témákról, problémákról tájékoztatják egymást az összejöveteleken. Falugyűléseken többen nehezményezték a hét végi orvosi ügyelet körülményes voltát. A körzeti orvosok el tudnák látni ezt a feladatot, de ennek ellenére be kell utazniuk a központba, Mezőkovácsházá- ra az időseknek, betegeknek. A kerületekben a kombinát volt irodáiban boltokat rendeztek be. Sőt, az áfész a jobb ellátás érdekében mozgó ABC-t is üzemeltet. Az szb-titkár szerint célszerű lenne önálló nyugdíjas alapszervezetet létrehozni, ugyanis előnyös helyzetet jelentene, ha a tagdíj egészét az idősek élveznék; továbbá maguk osztanák szét az szb-nél képződő, őket megillető segélyt. Miklósik Lászlóval, a szakszervezeti bizottság mellett működő nyugdíjastestület elnökével is váltottunk néhány szót. Az ő tevékenységéről szintén nagyon pozitívan nyilatkoztak a Me- doszban és az MMK-ban. Az idős embereket rendszeresen felkeresi otthonukban, és nem kis felelősségérzettel tolmácsolja kéréseiket a szakszervezet vezetőségének. Kép, szöveg: Bukovinszky István ítmwHnrar n !>■ ni Jó ellátás konzervből Lengyelország 1985 őszén o Traktorgyári munkások között Zavartalan, kiegyensúlyozott ellátást ígér télire a konzervipar; a feldolgozás fő szezonja befejeződött, s az üzemekben hozzáláttak a kisebb kereskedelmi egység- csomagok elkészítéséhez, ösz- szeállításához. A gyáraknak rugalmas üzletpolitikával sikerült alkalmazkodniuk az idei rendkívüli esztendőhöz. amikor is egy-egy zöldségül. gyümölcsfaj hozamai között igen nagy különbségek mutatkoztak. Kitűnő termést hozott a zöldborsó, a vártnál is nagyobb kínálatot az üzemek fogadták. Hozzávetőleg 3000 tonnával több zöldborsót „raktak- el” a tervezettnél. Az áru minősége jó, és ez javítja a külpiaci értékesítés lehetőségét is. Az átlagosnál jóval tovább tartotta magát a földeken a zöldpaprika, még októberben is nagy tételekben szedték a bogyókat. így a felvásárlási előirányzatot mintegy 50 százalékkal túlteljesítették. Ugyanúgy a vártnál többet sikerült átvenni a paradicsompaprikából. az értékes kertészeti áru a korábbinál nagyobb mennyiségben kerül majd a boltokba, természetesen tartósítva. A paradicsom év közben nem biztatott jó terméskilátással, ám a kedvező nyárvégi, őszi időjárás végül is javított a hozamokon. Amelyek ugyan nem érték el a tervezettet. Díszfaexport Díszfacsemetékét szállít Hollandiába, az NDK-ba és az NSZK-ba, továbbá Olaszországba és Svédországba a Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaság borbási faiskolája. A legtöbbet gömbjuharból és gömbakácból rendelték, de mégis: az ipar ®iegfelelő mennyiségű alapanyaghoz jutott. Folyamatosan érkezett az üzemekbe a vöröshagyma és a gyökérzöldség, viszont komoly gondok mutatkoztak az uborka felvásárlásánál. Az előirányzottnak még a fele sem került le a földekről, súlyos növényvédelmi gondok mutatkoztak, s ezeket a termelőknek úgy látszik nem sikerült leküzdeni. Az ipar a felvásárlási árak emelésével igyekezett fenntartani a termelői érdekeltséget, ám ez csak részben sikerült. Mivel a savanyúságok gyártásához szükséges alapanyag jelentős része nem állt rendelkezésre, paprikával, céklával és zöldparadicsommal igyekeztek pótolni a hiányt. Mindent egybevetve az állami ipar folyamatos ellátást biztosít. A gyümölcstermés hullámzása is megmutatkozik az ipar kínálatán. A felvásárlásnál nagyobb árat fizettek a sárgabarackért és a szilváért, és az átlagosnál többet adtak az őszibarackért is. Sajnos a csonthéjas gyümölcsökre nem járt jó esztendő, emiatt az áremelés csak részben hozott eredményt. Annál több bogyós gyümölcs érkezett a feldolgozó iparba, a tervezettnél többet „tettek el” egresből, szamócából, ribizliből. Az Ursus traktorgyárnak neve van Lengyelországban, és a híradások nyomán az egész világon. A 92 éves gyár a ma már Varsóhoz tartozó egykori Ursus nevű kisvárosban települt. A település és maga a gyár is nevét Sienkiewicz híres regényének, a Quo vadisnak Ursus nevű hőséről kapta. A hazafias lelkesedés választatta a traktorgyáriakkal a tagbaszakadt, úrnőjét védelmező rabszolga nevét az irodalmi Nobel-díj elnyerését követően. Kisebb-nagyobb megszakításokkal hatvanhét éve készítenek itt traktorokat. A felszabadulás óta több mint 1 millió hagyta el a gyárat. Tizenkétféle típust gyártanak, 35-től 150 lóerősig. Zömében kistraktorokat állítanak elő, a lengyel magán- gazdaságoknak. Az idei évre tervezett 59 ezer traktorból 47 ezer ebbe a kategóriába tartozik, hatezer a cseh Martin céggel kooperációban gyártott nehéz traktor, további hatezer pedig a Massey—Ferguson licenc alapján készül. Az utóbbi két típusból exportra is jut, főleg nyugati országokba. Az Ursus különösen a hetvenes években vált ismerttes. Lengyelország nagymérvű eladósodásának, és végső soron a hetvenes évek második felében kialakult gazdasági válságnak egyik oka többek között a fékezhetetlen beruházási kedv volt. Ennek során olyan licenceket is megvásároltak, amelyekre nem volt szükség. Ez történt a traktorgyárban is. Annak ellenére, hogy angol és amerikai teszteket is kiállt, tehát világszínvonalú új lengyel traktorcsaládot fejlesztettek ki a gyárban, a kormány 1974-ben licencvásárlási megállapodást irt alá a Massey—Ferguson céggel. A megállapodás szerint 1980- ban 75 ezer darabot kellett volna gyártani ebből a típusból. Az amerikai cég a gyári berendezések 60—70 százalékát küldte el, a további szállításokat — a szükségállapot utáni lengyelellenes intézkedések sorában — felfüggesztették. A traktorgyáriak ennek ellenére optimisták. Az új gyár hiányzó részét a KGST-orszá- gokból és a hazai vállalatoktól be tudják szerezni. Terveik szerint 1990-re elkészül a beruházás, és akkor évente 100 ezer traktort fognak gyártani, 75 ezer darab Massey—Fergusont hétféle változatban, maximum 75 lóerősig, 12 ezer darab cseh— lengyel nehéztraktort és 13 ezer C—330 típusút, a most legkisebbet. A gyárban Krzysztof Sta- nislqwiak sajtótitkár fogadott bennünket (ez új munkakör a lengyel üzemekben; az 1983-ban elfogadott sajtótörvény teszi lehetővé sajtótitkárok beállítását a közvélemény és a sajtó jobb tájékoztatására). Az ismerkedést gyárlátogatással kezdtük. Megmutatták az összeszerelő-üzemet, az átadótelepet (ahol a kibocsátásra váró traktorokon az utolsó simításokat végzik), láttuk egymás, mellett a kis UrsuA gyár központi épülete sokat, a nehéz lengyel-cseh gépeket és néhányat a Fer- gusonokból is. Munkásokkal is szót váltottunk, de az igazi nagy beszélgetést a szakszervezet elnökétől reméltük. Nem csalódtunk. Janusz Záron, az üzemi szakszervezeti bizottság elnöke 42 éves. Huszonöt éve dolgozik az üzemben. Közel két évtizedet töltött el különböző szakszervezeti funkciókban. Hat éve osztályvezető. Májusban választották meg elnöknek az egyik küldött javaslatára. Az alapszabály szerint egymást könagy az érdeklődés a berkenye, a nyírfa, a platán és a boróka iránt is. A következő hetekben együttesen mintegy 5 millió forint értékű díszfát exportálnak a borbási faiskolából. Jövőre tovább bővítik a választékot, s így a külföldi megrendelés sek jelentős növekedésére számítanak. té — hírhedtté. Az 1976-osí húsáremelés visszavonásában a traktorgyári sztrájk is szerepet játszott. De hallatott magáról a gyár a válság legnehezebb napjaiban is. Itt volt a Szolidaritás egyik varsói bázisa, és nyilván emiatt gyakori volt a sztrájk. De emlegetik a gyárat a hetvenes évek elhibázott gazdaságpolitikájának jellemző példájaként is. Mint ismere-
