Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-02 / 258. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N EPUJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 19S5. NOVEMBER 2., SZOMBAT Ara: 2,20 forint XL. ÉVFOLYAM, 258. SZÄM Kádár János pénteki programja Londonban Az emlékülésen Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára beszelt Erkel hazafiságáról Életműve a haza és haladás eszményét példázza Emlékünnepség Gyulán, Erkel Ferenc születésének 175. évfordulóján Kádár János, az MSZMP főtitkára nagy-britanniai hi­vatalos látogatásának máso­dik napján elsőként Bernard W eatherillt, az alsóház elnö­két kereste fel. A brit poli­tikus a Westminster palotá­ban, az angol törvényhozás sok évszázados otthonában üdvözölte a magyar vendéget és kíséretét. A szívélyes légkörű talál­kozón, amelyen jelen volt sir Anthony Kershaw, az alsóház külügyi bizottságá­nak elnöke és lan Mikardo, a brit—magyar parlamenti csoport munkáspárti társel­nöke is, a két parlament te­vékenységéről és nemzetkö­zi kapcsolatairól folytattak eszmecserét. Hangsúlyozták a törvényhozó testületek közöt­ti folyamatos érintkezések jelentőségét, szerepét a né­pek közötti megértés, barát­ság erősítésében. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke tájékoztatta a testületet az Angolai Népi Köztársaság elnökének meg­hívására szeptember 27. és 30. között Angolában, a Zim­babwei Köztársaság elnöké­nek meghívására szeptember 30. és október 3. között Zim­babwében tett hivatalos, ba­ráti látogatásáról és megbe­széléseiről. Az Elnöki Tanács a beszámolóval egyetértve megállapította, hogy a láto­gatás és a tárgyalások ered­ményesen szolgálták a ha­zánk és ezen országok közötti politikai, gazdasági, kereske­delmi, műszaki-tudományos és kulturális kapcsolatok fej­lesztését, s hozzájárult a köl­csönösen előnyös együttmű­ködés erősítéséhez szükséges lehetőségek feltárásához. A nagy októberi szocialis­ta forradalom 68. évforduló­jának megünneplésére ké­szül a? ország: a világtörté­nelmet formáló esemény fel­idézése lehetőséget teremt csaknem két emberöltőnyi idő változásainak áttekinté­sére, a társadalmi fejlődés eredményeinek értékelésére, a tennivalók számba vételé­re. A városok, a falvak zászlódísze, a november 7-ét köszöntő plakátok, transzparensek a szocialista forradalom győzelmének tisztelegnek. A következő napokban emlékezőünnepségeket: ren­deznek országszerte, koszo­rúkat helyeznek el a hazánk felszabadulásáért életüket áldozott szovjet katonák em­lékművein. A gazdaság, a tudomány, a kultúra terüle­tén kiemelkedően dolgozók tevékenységét számos intéz­ménynél kitüntetésekkel is­merik el november 7-e al­kalmából. Az ünnepet megelőzően, november 6-án, szerdán az Országház előtt katonai tisz­teletadással felvonják az ál­lami zászlót. A gellérthe­gyi felszabadulási emlékmű előtt a Magyar Népköztár­saság nemzeti lobogója és a nemzetközi munkásmozga­lom vörös zászlaja emelke­dik a magasba. A Parla­ment előtt, a Kossuth Lajos téren november 7-én, csütör­tökön délben zenés őrségvál­Kádár János ezután Antho­ny Kershaw kíséretében rö­vid körsétát tett az épület­ben, amely lényegében a mindenkori uralkodó egyik palotája, ám ő maga 1525 óta nem lakik itt. Csupán éven­te egyszer, a trónbeszéd el­mondásakor jelenik meg a felsőházban, ezúttal épp a közeli napokban. Elsőként az alsóház üléstermébe vezetett a látogatók útja. Kádár Já­nos érdeklődésére a vendég­látók elmondták, hogy a parlamentnek 650 képviselője van, mire a főtitkár megje­gyezte, hogy a helyiség ennyi honatya számára meglehető­sen szűknek tűnik. — Az is — hangzott Kershaw vála­sza —, ám szándékosan épí­tették ekkorára, ugyanis a legritkább esetben fordul elő, hogy a viták tömött padsorok között folynak. A Lordok Háza fafaragá­sokkal és színes üvegabla­Az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatást adott október 19. és 26. között New York­ban tett látogatásáról is, az ENSZ megalapításának 40. évfordulója tiszteletére rende­zett jubileumi közgyűlésről és az ENSZ főtitkárával, a közgyűlés elnökével, vala-' mint egyes országok vezetői­vel folytatott megbeszélései­ről. Az Elnöki Tanács a be­számolót — a világszervezet ünnepi ülésének jelentőségét kiemelve — egyetértéssel tu­domásul vette. A továbbiakban az Elnöki Tanács határozott a nagy októberi szocialista forrada­lom évfordulója alkalmából adományozandó kitünteté­sekről, majd bírákat mentett fel és választott meg. tás lesz az állami zászlónál. Szerdán koszorúzási ünnep­séget tartanak a Felvonulá­si téren a Lenin-szobornál. Népünk nevében leróják ke­gyeletüket a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa, a Mi­nisztertanács, a társadalmi és tömegszervezetek, a fegyve­res erők és testületek képvi­selői. Az Országházban az Elnöki Tanács a nagy októ­beri szocialista forradalom 68. évfordulója alkalmából kitüntetéseket adományoz párt-, társadalmi és tömeg­szervezetek tisztségviselői­nek és aktivistáinak. Az ünnep előestéjén Pál Lénárd, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára be­szédet mond, amelyet a Kos­suth rádió 19.15 órától, a te­levízió 19.45 órától közvetít. Az ünnep hetének első napján munkásgyűlésen avatják fel a Tatabányai Szénbányák új, mányi bá­nyaüzemét, valamint a szén minőségének javítására léte­sített finommosóművet. A csaknem 21 millió tonna barnaszén kiaknázására lét­rehozott új eocénbányából már ebben az évben 100 ezer tonna, háztartási tüzelésre alkalmas szenet küldenek a felszínre. A legkorszerűbb technológiával felszerelt bá­nya építésére öt év alatt több mint 3 és fél milliárd forintot fordítottak. kokkal, szobrokkal pazaron díszített üléstermében a ven­déglátók elmondták, hagy a jobbára csak a hagyományok miatt létező felsőház hatás­körét egy évszázada próbál­ják megreformálni — egye­lőre kevés sikerrel. — Úgy látszik, nem túlságosan siet­nek vele — jegyezte meg tré­fásan Kádár János. A par­lamenti séta az épület leg­régebbi, gótikus szárnyában, a Westminster Hallban feje­ződött be. A program következő ál­lomása a Sainsbury élelmi- szeráruház-lánc egyik dél­londoni szupermarketje, a „Nine Elms” volt — mintegy viszonzásaként annak a lá­togatásnak, amelyet Margaret Thatcher 1984 februárjában a Tolbuhin körúti nagycsar­nokban tett. A tavaly meg­nyitott áruházkan a rendkí­vül széles hazai és nemzetkö­(Folytatás a 2. oldalon) Befejezték az őszi munkákat Október végére befejezték az őszi mezőgazdasági mun­kákat a békéscsabai Lenin Tsz-ben. Betakarították a 750 hektár közös, illetve a több mint 300 hektár háztáji ku­koricát. Október utolsó nap­jaiban végeztek a 200 hektár cukorrépa kiszedésével. A te­rületet már elmunkálták és őszi búzát vetettek a répa után. A kombájnok befejez­ték a 450 hektár szója aratá­sát is. A nagy szárazság miatt csak igen nehezen tudtak megbirkózni a feladattal a ta­lajelőkészítő gépek. Gyakori volt a meghibásodás, mindez növelte a javítási költsége­ket. Jelenleg a betakarított kukorica után folyik a szer­ves- és műtrágyázás, majd az őszi szántás következik. El­vetettek 920 hektár őszi bú­zát. Nagyüzem volt a faiskolá­ban is. A facsemetéket már betakarították, s a csemeték egy részét kiszállították az elárusító helyekre, míg a többit Csehszlovákiába és a Német Demokratikus Köztár­saságba exportálják az elkö­vetkező hetekben. v. 1. B tanácsi szervezet fejlesztéséről Az MSZMP Békés Megyei Tanácsa apparátusi párt vég­rehajtó bizottsága és a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága közös szervezésében teg­nap délelőtt a tanácsi szer­vezet korszerűsítésében köz­reműködő szakembereknek továbbképzés jellegű értekez­letet tartottak Békéscsabán. Ezen dr. Kilényi Géza, a jogtudományok doktora, az Államigazgatási Szervezési Intézet igazgatóhelyettese tartott előadást, melynek ke­retében a tanácsi szervezet fejlesztésének elméleti és gyakorlati kérdéseiről szólt, valamint az Alkotmányjogi Tanács tevékenységéről adott tájékoztatót. Zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség a városi tanács dísztermét tegnap délelőtt 10 órakor Gyulán, az Erkel Ferenc születésének 175. évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen. Fel­emelő érzés volt a Himnusz közös éneke, majd Szigeti Zoltán, a városi tanács el­nökhelyettese köszöntötte az emlékülés vendégeit, közöt­tük Pozsgay Imrét^ a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkárát, Szabó Miklóst, a megyei pártbi­zottság első titkárát, Nagy Jenőt, a megyei pártbizott­ság titkárát, Ujfalussy József akadémikust, a Zeneakadé­mia rektorát, majd a nap, az emlékülés jelentőségét méltatta. — Gyula Erkel Ferencre emlékezik, Erkelt ünnepli, akire mindig büszke volt — mondotta. — Szobrot állí­tottunk emlékére, szülőhá­zát emlékmúzeummá alakí­tottuk, díjak és ösztöndíjak jelzik, hogy a szülőváros nagy fiát nem felejti. A továbbiakban az Erkel- emlékbizottság elmúlt évi tevékenységéről szólt, a nagy zeneköltő születése 175. év­fordulójának megünneplését előkészítő tevékenységről, a gyulaiak Budapestre zarán- doklásáról, amikor több mint félezren voltak ott Erkel sír­jánál a Kerepesi temetőben, és megkoszorúzták síremlé­két, halálának napján, jú­nius 15-én. Az emlékülés első szónoka Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára volt: Erkel ha- zafisága címmel tartott elő­adást. — Tisztelt emlékülés, ked­ves magyar barátaim! Erkel születésének 175. évforduló­ján azt a megtisztelő meg­bízatást kaptam, hogy be­széljek Erkel hazafiságáról, hazaszeretetéről, vagyis egy nagyon nehezen megragad­ható tárgyról, egy tárgyila­gos, tárgyszerű ünnepi ese­mény alkalmából. Mégis vállalnom kellett ezt az elő­adást, mert Erkelnél ez a tárgy megragadható. Élet­műve, teljesítménye, a ma­gyar zene történetében be­töltött szerepe, ragaszkodá­sa a szülőföldhöz, a hazához olyan magatartás, amely méltán tette szülöttjére büszkévé a gyulaiakat, de azt hiszem, az egész magyar­ságot is. Amikor erre a fel­adatra vállalkozván Erkel Ferenc hazafiságáról, haza­szeretetéről beszélünk, be­szélnünk kell az akkori Ma­gyarország viszonyairól, kö­rülményeiről, érdemes egy pillantást vetni arra az or­szágra, amely meghatározta e nagy tehetség zsenialitásá­nak kibontakozását, a kor szokásait. A reformkor em­bere volt és a reformkor embere maradt élete végéig. Furcsa kijelentés, mégis bi­zonyítható. Bizonyítható a Bánk bánnal, élete utolsó nagy művével, bizonyítható azzal, hogy 1861-ben is azok­nak az eszméknek volt elkö­telezettje, amelyek jegyében a negyvenes években, egé­szen pontosan 1844-ben meg­alkothatta a Himnuszt, meg­alkothatta a Hunyadi Lászlót. És ami igazán döb­benetes ebben az elkötele­zettségben, hogy egy eufo- risztikus forradalom, egy hol győzelemmel, hol vereséggel járó, de végső soron bukott forradalom és szabadság- harc után maradt ezeknek az eszméknek az elkötele­zettje. Nem azért, mert kép­telen volt változtatásra, ha­nem mert föltétlenül pers­pektívaérzéke volt. Érezte azt a távlatot, amelyhez egész gondolatvilága és ta­pasztalata kapcsolódott. Mert mi volt az a meghatározó körülmény, amely Erkelt személyes indíttatásán, csa­ládján, környezetén, szülő­földjén és az iskolákkal be­járt földeken ebben az or­szágban elkötelezte? A ha­za és haladás összekapcsoló­dó nagyszerű eszménye, és az a merészség, hogy a tév- utak és téves alternatívák Az emlékülés résztvevőinek koszorúja az Erkel-szobor talapzatánál után — amikor még a XVIII. század végén ez az ország azzal a kérdéssel ver­gődött, hogy haza, vagy ha­ladás — a reformkor alap- gondolatát tudta megérteni és elsajátítani: a haza és haladás összekapcsolásának megvalósíthatóságát, lehető­ségét. Miért jutott szerep ebben egy zenemű alkotójá­nak, egy zeneművésznek, egy zeneszerzőnek ? Magyaráz­hatjuk ezt az ország tragi­kus megkésettségével; a tö­rök hódoltság, az osztrák el­nyomás, a nemzeti függet­lenség hiánya oly körülmé­nyek, amelyek egy polgáro­sodni, felemelkedni és fel­szabadulni vágyó országban minden szellemi fogékony­sággal megáldott embert megragad. És azt is felfe­dezhették, hogy ott ahol po­litikai szerkezet nincs, ahol a polgári társadalom felté­telei nem jöttek létre, ott ilyen körülmények között a nemzeti programot és a szociális programot egyaránt a művészeteknek kell vállal­ni. Ismerjük az okokat, kul­turális szokásainkat, hagyo­mányainkat, amelyek miatt ebben a vállalásban jeles, kitüntetett szerepet elsősor­ban a magyar irodalom töl­tött be. Annál inkább nagy­szerű teljesítménynek kell tartanunk Erkel vállalását, hogy azonos rangon, nagy­szerű zenei tehetséggel tud­ta ugyanazt a nemzeti és az ember szabadságára irá­nyuló szociális programot fölvállalni. — Amikor Erkel hazafisá­gáról, hazaszeretetéről, nem­zeti elkötelezettségéről be­szélünk, egy haladó ember haladó gondolkodó vállalá­sáról és vállalkozásáról van szó — folytatta. — Mégsem szabad hibába esnünk, nem szabad az ünnepet, az emlé­kezést történelmi hamisítás­ra felhasználni és egy élet­műbe beleszuggerálni olyan vonásokat és olyan értéke­ket, amelyek nem tulajdonai, csak azért, hogy az utókor emberének tetsző legyen. Er­kelnél ilyen műveletre nincs szükség. Még akkor sem, hogyha — hangsúlyozom —• minden más mű esetében is elutasítjuk a történelemha­misítást, a történelem rossz kezelését, ideologikus, köz­vetlen kezelését, csak azért, hogy saját céljainkat szol­gáljuk vele. Miért beszéltem én erről? Azért, mert ta­lán nem erőszakolt a kap­csolat, amikor Erkelre em­lékezvén azt is elmondom, hogy számunkra fontos tar­talmakat hordoz ez az élet­mű a mai magatartáshoz, te­hát az erkeli életmű nem megkerülhető. Ez a másik dolog, amit szerettem volna itt ezen a fórumon elmon­dani. A következő és talán ugyancsak nem erőszakolt, idevágó gondolat az, hogy Erkel alkotóereje, tehetsé­ge és a magyar ’ történelem viszontagságai nagyon is szoros kapcsolatban állnak egymással. Alkati tulajdon­ságokkal, személyes vonzó­dásokkal és személyiségbeli jegyekkel is lehet, próbál­ják magyarázni az életmű nagy kihagyásait. Biztos, hogy ebből az aspektusból is megfogható és nem jár té­ves úton, aki ilyen szempon­tokat is érvényesít az élet­mű megítélésénél. Most nem zenetörténeti kutatásokon keresztül, hanem a magyar közönség oldaláról szeret­nék hozzá közelíteni és a magyar közönség azt tapasz­talta, és ebben a magatar­tásban azt fedezte fel, hogy ilyen vagy amolyan szemé­lyiségjegyek ellenére az alapvető, hogy tragikusan élte meg a vereséget. Azt, ami az 1848-as forradalom, az 1848—49-es szabadság- harc következtében minden, akkor mélyen érző magyar lelkében végbement, gondol­janak Vörösmartyra, Arany­ra, gondoljanak Erkel Fe­rencre. Ez az az életmű, amely azt is megmutatja, hogy közben egy pillanatra sem szakított a társadalmi felemelkedés, a polgárosodó Magyarország és a független Magyarország eszményével. — Amit még mondani szeretnék, az az, hogy van-e a mai nemzettudat és köz­(Folytatás a 3. oldalon) Ülést tartott az Elnöki Tanács November 7-re készül az ország

Next

/
Thumbnails
Contents