Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-11 / 264. szám
NÉPÚJSÁG 1985. november 11., hétfő „Értelmet az életnek” — kiállítás Békéscsabán Épül a szociális otthon Békésen Az Értelmi Fogyatékosok Békés Megyei Érdekvédelmi Szervezete a hallássérültek megyei szervezetével közösen kiállítást rendezett Értelmet az életnek címmel Békéscsabán, a Petőfi utca 3. szám. alatt a szervezetek közös klubhelyiségében. A november 9-én, szombaton megnyíló kiállításon dr. Varga Erzsébet, a megyei egészségügyi osztály vezető munkatársa mondott ünnepi beszédet. Méltatta jelentőségét annak is, hogy új helyiséggel gazdagodtak a szervezetek. November 18-tól itt fogadja majd a városban élő, munkára nem alkalmas értelmi fogyatékos fiatalokat a fiatalok napközi otthona. Többen vannak már. akik jelentkeztek a napközi otthonba, de elfogadnak még jelentkezéseket Békéscsabán a Csaba u. 3. szám alatt. Az újszerű kezdeményezés, a fiatalok ilyen jellegű napközi otthona alkalmas lesz könnyebb bedolgozói munkák ellátására is. Ehhez keresik a kapcsolatokat és a lehetőségeket az üzemekkel. A kiállításmegnyitót követően Bujdosó Balázs, slz. Értelmi Fogyatékosok Érdek- védelmi Szervezete Országos Szervezetének titkára tartott előadást a jelenlevő szülőknek a fiatalok napközijének szerepéről, az országban kibontakozó mozgalomról. A szervezet rendes évi közgyűlésén Durainé Pa- róczai Éva tájékoztatta a megjelenteket eddigi munkájukról. A közgyűlés idején a gyermekeknek külön foglalkozást, játék- és sport- vetélkedőket, egyéb rendezvényeket szerveztek. A fiatalok napközijében a tervek szerint szakember irányítja majd a gyermekek foglalkozását és bedolgozói munkáját. Országos gond az idős korúak, a magányosok elhelyezése. a róluk való gondoskodás. Jelentős megyei beruházásként 200 férőhelyes idős korúak szociális otthonát építenek Békésen. Az építkezés, bár elég lassan halad, eljutott . odáig, hogy a napokban a harmadik pavilont berendezhették, és megkezdhették a próbafűtést. Hamarosan költözködnek ide is a lakók. Az otthon végleges formáját köA Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete rendszeresen tájékoztatja tagságát az országos szövetség kezdeményezésérő] és a megyei sajátosságokról, eredményekről. Az országos szövetség és a posta között megállapodás született, mely szerint a CB-rádiót használók részére lehetőség adódik a frekvenciahasználati díj elengedésére, illetve mérséklésére. A tagoknak és nem tag mozgássérülteknek kérelmet kell benyújtaniuk a megyei egyesülethez, ahol a kérelmet elbírálják, kivizsgálják a szociális helyzetet és a rokkantság fokát. * * * A súlyosan sérült, rászoruló (i—35 éves korú mozgássérültek tanulmányi ösztöndíjat igényelhetnek, ha általános, középiskolai, főiskolai, egyetemi intézményekben tanulnak, vagy szakmunkásképzésben, átképzésben vesznek részt. A MEOSZ ifjúsági és kulturális bizottsága az Országos Pedagógiai Intézettel közösen műveltségi versenyt rülbelül 1987-ben nyeri el. amikor elkészül' majd a 4-es pavilon is. Jelenleg több mint 150 idős ember él az otthonban, és a gondozásra szorulók közül igen sokan szeretnének a korszerű és szép szociális otthonba kerülni. A régi épületek rekonstrukcióját előreláthatóan akkor kezdhetik el, ha az új egységek már elkészültek. hirdet mozgássérült gyermekek és fiatalok részére, akik most végzik az általános iskola 6—8. osztályát, valamelyik középiskola bármelyik évfolyamát. ■ A versenyen nem számít az életkor, a nappali tagozatosok mellett részt vehetnek az esti, vagy levelező tagozaton tanulók is. * * * Az országos múzeumokat, amelyek a Művelődési Minisztériumhoz tartoznak. 1985. július 1-től az egyesületi igazolvány felmutatása mellett díjtalanul látogáthat- ják a mozgáskorlátozottak. * * * A csabai csoport december 20-án, pénteken délután 16 órától filmvetítéssel gazdagított fenyőfaünnepséget tart. A békéscsabai és me- zőberényi csoport tagjainak igényük és az egyesület lehetőségei szerint megpróbálnak segíteni a sz.éntüzelő beszerzésében. Az egyesület javaslata alapján a különböző helyi tanácsoktól tizenheten kaptak rendkívüli szociális segélyt. B. Zs. B. Zs. Törökzugi látkép Fotó: Béla Ottó B. Zs. Hírek a mozgáskorlátozottak egyesületéből Közel a kétmilliárdhoz Októberben 101 millió forinttal nőtt a takarékszövetkezetek betétállománya Ebben az évben a szokásosnál is nagyobb gonddal készültek megyénk takarék- szövetkezetei az októberi takarékossági hónapra. Kifejezésre jutott ez abban is, hogy csaknem valamennyi szövetkezetnél előre meghirdetett sorsolást kezdeményeztek. Vagyis a takarékossági hónap befejezésekor nagyobb értékű iparcikkeket sorsoltak ki a betétet elhelyezők között. A meghirdetett tárgynyeremények sorsolása, de még inkább a takarékszövetkezetek dolgozóinak okos érvelései, a településeken kiérdemelt népszerűségük meghozta az eredményt. Sőt, annál is nagyobbat, mint amire számítottak. Mint arról Galambosi László, a Mészöv takarék- és lakásszövetkezeti titkárságvezetője tájékoztatott, ez év októberében a megye 61 takarékszövetkezeti egységében 101 millió forinttal nőtt a betétállomány. Így a takarékossági hónap utolsó napján az említett szövetkezetek összes betétállománya 1 milliárd 991 millió forint volt. A mostani takarékossági hónap ideje alatt 22 ezer 658 esetben helyeztek el betétet a megye szövetkezeti pénzintézeteiben. Ebből 6734 volt az új betétes. Ezt a folyamatossá lett takarékosságra nevelés eredményeként emlegetik e szövetkezetek dolgozói. Legjobban — mint már évek óta — az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet betétállománya nőtt októberben. E szövetkezet egységeiben az október havi betétállomány-növekedés meghaladta a 35 és fél millió forintot. Ez azt eredményezte, hogy a takarékossági hónap utolsó napján a szövetkezet összes betétállománya közelítette a 400 millió forintot. Ez a rekord eredmény azzal magyarázható, hogy októberben 7412-en helyeztek el betétet az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet egységeiben. Közülük 2207-en olyanok akik új betétesként most léptek a takarékoskodó emberek sorába. Az idei takarékossági hónap megyei második helyezettje a Magyarbánhegyes és Vidéke Takarékszövetkezet lett, 11 millió 162 ezer forintos betétnövekedésével. A harmadik helyezést a Szeghalom és Vidéke Takarék- szövetkezet kollektívája mondhatja magáénak, 11 millió 56 ezer forintos betétnövelésével. A kirendeltségek közül az októberi betétgyűjtésben a gyomai vezet, ahol csaknem 9 és fél millió forinttal nőtt az állomány. Második legjobb eredményt a békési ki- rendeltség dolgozói érték el, 5 és fél millió forintot meghaladó betétállomány-növeléssel. A kisebb községek ki- rendeltségei közül a dobozi és a csanádapácai érdemel figyelmet, 2 millió 384 ezer, illetve 2 mijlió 139 ezer forintos betétnövelésével. Ugyanakkor mindenekelőtt az endrődi, a magyar- bánhegyesi, a szeghalmi, a tótkomlósi takarékszövetkezet térségében — nőtt a takaréklevél, az átutalási és a gépkocsi-nyeremény betétállomány is. Az ifjúsági és a bankszámlabetét is növekedett. Megyei szinten októberben az előbbi 1 millió 700 ezer, az utóbbi 500 ezer forinttal nőtt. Ez arról tanúskodik, hogy ezek a pénzügyi szolgáltatások is mindinkább ismertté és kedvelné lesznek a takarékszövetkezetek működési területein is. Balkus Imre Évi félmillió négyzetméter Hiba fal Kétszeresére, évi félmillió négyzetméterre növelte Álba fal gyártó kapacitását a Székesfehérvári Alba Regia Állami Építőipari Vállalat. Két gépen, két műszakban készíti már a belső falazásra, hőszigetelésre, tűzvédelemre, tetőtér-beépítésre alkalmas válaszfallapokat. A kapacitásnövelő beruházást a termék iránt megnövekedett piaci kereslet tette szükségessé és lehetségessé, <i lapokat ugyanis már nemcsak a hazai építkezéseken, hanem külföldön is, használják. Eddig ötvenezer négyzetméternyit exportált belőle a gyártó vállalat Ausztriába. Álba válaszfalai vannak . a Ferihegyi repülőtér új fogadóállomásának is. A praktikus, viszonylag olcsó építőanyag^ népszerűségének az a titka, hogy termelékenyen, alacsony élőmunka-ráfordítással lehet vele dolgozni, nem igényel ugyanis vakolást, közvetlenül festhető, csempézhető. tapétázható. „Miért kevés, ha sok?" — kérdeztük lapunk november 10-i, tegnapi számában a 3. oldalon megjelent írásban, amelyben arról számoltunk be. hogy szerdán a délutáni, illetve esti órákban nem lehetett kenyeret kapni Békéscsabán, sőt a megye több más településén sem. A békéscsabai kenyérgyárban elmondták, hogy a boltok ösz- szesen 622 mázsa kenyeret rendeltek, ez az egyeztető tárgyaláson 660 mázsára kerekedett, — s a gyár még ennél is többet, 700 mázsa fölötti mennyiséget gyártott. Ugyanakkor Békéscsabán egy szombati átlagfogyasztás 180 —185 mázsa. S hogy akkor miért nem volt kenyér? A sütőipar illetékesei szerint azért, mert a közös tartalék- képzés elől az egyeztető tárgyaláson mindenki elzárkózott, továbbá azért, mert vidékről is sokan a megye- székhelyre jötték kenyérért. * * * Ígéretünkhöz híven tegnap megkérdeztük a másik felet, a kereskedelmet, egészen pontosan név szerint azokat hívtuk telefonon, akik a szóban forgó egyeztető tárgyaláson részt vettek az élelmiszer kisker, a Békéscsaba és Vidéke Áfész, a vendéglátóipari vállalat és a békéscsabai városi tanács képviseletében. Nem mindegyiküket sikerült megtalálni — őhe- lyettük az ügyben illetékes felettessel beszéltünk. Azon a bizonyos egyeztető tárgyaláson, ahol az ünnepi ellátásról volt szó, az élel- miszer-kisker. vállalat képviseletében Vozár Pál, békéscsabai kirendeltségvezető vett részt. Helyette Novák Ernővel, a vállalat hálózat- irányítási osztályvezetőjével sikerült beszélnünk. — Először is hadd utaljak vissza az idei augusztus 20-ra, amikor két és fél napig voltak zárva az üzletek, mégis jóval kevesebb kenyér fogyott, mint most. Augusztus 20. után 130 mázsa kenyeret írtunk le, ami közel 100 ezer forint veszteség! Nem valós, hogy az Élésker elzárkózott a tartalékképzéstől, hiszen tíz mázsa pluszt rendeltünk. Mi úgy érezzük, tisztességesen felkészültünk, reálisan elég kellett volna hogy legyen, és nem kívánjuk hibáztatni a sütőipart sem. Nem használt ez az agyonforgatott munkarend, egyszerűen tervezhetetlen a fogyasztás, ellentmond minden eddigi tapasztalatnak, hiszen a vevő sem tudja már, mennyit is vegyen. — Mi lehet a megoldás? — Egyetlen áthidaló megoldás lehet, a tartós vagy féltartós élelmiszer — enél- kül megnyugtatóan nem lehet megoldani. Barra Péter, a békéscsabai áfész főosztályvezető-helyettese: — Miért zárkóztak el a közös tartalékképzéstől? — Elzárkózásról nincs szó, plusz 5 mázsa tartalékot képeztünk. De már eleve a boltok, a korábbi tapasztalatok alapján jól megemelték a rendelést. — Mégis, hogyan alakulhatott ki ilyen helyzet? — A lakosság lényegében háromnapos ünnepre vásárolt. Városi tanács, Békéscsaba. Bánki Tamásné főelőadó. — A tartaléksütést a kereskedelem és a sütőipar nem látta indokoltnak, hiszen a boltok már egy megemelt rendelést adtak le, s az egyeztető megbeszélésen még további plusz rendelés is történt. Egyébként megyeszerte gond volt a kenyérellátással, így sok nem idevalósi is itt vásárolt, ráadásul piaci nap is volt. Szombatra egyébként helyreállt az egyensúly, volt elegendő friss kenyér. * * * Miért volt tehát a sok kenyér is kevés? És nemcsak Békéscsabán, hanem a megyében, de máshol is. Az egyik ok minden bizonnyal abban kereshető, hogy a munkarend és a nyitva tartási rend eltért egymástól, s az emberek három, sőt négy napra vásároltak, míg a kereskedelem kétnapos ünneppel számolt, és aszerint is tervezett. A másik dolog, hogy elmaradt egy közös tartalékalap képzése, ami mindenképpen célszerű lett volna, még akkor is, ha —most már, az adatok ismeretében — nyilvánvalóan ez is kevés lett volna. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy ameny- nyiben viszont megmarad a tartalék, azt ez évtől a vállalatok nyeresége bánja, érdemes lenne tehát a biztonságos ellátásért felelős szervnek, tehát a tanácsnak rendelkezni erre a célra bizonyos pénzalappal.) Harmadszor, vitathatatlan, hogy jó néhány háztartásban a szükségesnél lényegesen több kenyeret vettek — ami biztos, biztos alapon —, hiszen az a 10, 20 forint nem nagy összeg... S a megoldás? Minden bizonnyal az, amit Novák Ernő említett: a tartós vagy féltartós élelmiszerek, vagyis a minőség olyan javítása, ami az eltarthatóságot növeli. Magyarán, egy hét múlva is élvezhető legyen a kenyér. No és az észszerű gazdálkodás, még egy olyan parányi gazdaságban is, mint egy család háztartása. Merthogy a sok kicsi sokra megy, s azután így lesz a sokból is kevés ... Tóth Ibolya ■ j Veszélyes! ■ ■ ■ ■ ■ Békéscsabán, a Bartók Béla út felől a Vozárik és a Bá- S nát utcán át lehet a leggyorsabban megközelíteni a Lencsési ■ úti lakótelepet, mivel két lámpasort is el lehet kerülni így ■ az Orosházi út felől közlekedőknek. A gépjárművezetők ■ többsége él is ezzel a lehetőséggel, s ennek eredményeként I a három évvel ezelőtt rendbe hozott útszakaszon jelentősen S megnőtt a forgalom. Kétségtelen, ez az út gyorsítja a forgalmat, ám egy pon■ ton veszélyhelyzet is kialakult. A Bánát, a Kölcsey utca és ■ a Kereki sikátor — nem pontos — kereszteződéséről van • szó. Itt ugyanis nincs kijelölt gyalogátkelőhely. Ennek el- : lenére — természetesen — sokan kénytelenek átmenni itt ; az úton. Főleg gyerekek, hiszen a Kölcsey utcában van a ■ 3. Számú Általános Iskola. ■ Reggelente ugyan úttörők segítik az átkelést, de délután- J ra már nem lehet megszervezni ezt a fajta forgalom-irányí- j tást. ■ Az is igaz. az út mindkét oldalán van jelzőtábla, mely a ■ gyerekekre hívja fel a figyelmet, de ez, úgy tűnik, kevés. I Gycrmekbaleset még nem történt, azonban — ebben az év- I ben — kél felnőttet már elütöttek itt. Szerencsére, komo- ! lyabb sérülést egyikőjük sem szenvedett... ; Ami hiányzik, az az útra felfestett zebra, magyarul és ■ hivatalosan: a gyalogátkelőhely. Ugyanis, a gépjárműveze• tők lélektanát valamennyire is ismerve, az útra festett fe- ; hér csíkokat már messziről észreveszik — hamarabb, mint ; a táblákat —. s fokozottabban figyelnek, óvatosabban vezet- ; nek. ■ Vagyis, nem kellene mást tenni, mint végre felfesteni az • útra — az iskola által is régen szorgalmazott — fehér csí- : kokat a legalkalmasabb helyen, hogy csökkenjen a baleset- ; veszély. A gyerekek és — természetesen — a felnőttek ér• dekében is. : p. f.
