Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-10 / 263. szám

NÉPÚJSÁG 1985. november 10., vasárnap SPORT SPORT SPORT SPORT Tömegsportról — másképp A számok köztudottan el­vonatkoztatnak és nem min­dig láttatják meg a mögöt­tük meghúzódó lényeget. Ezért kell csínján bánnunk a sportra, tőként a tömeg­sportra vonatkozó adatokkal, mert könnyen manipulálha­tók, ráadásul könnyen becso­magolhatok a látványosság stanioljóba. Nem tartozom azok közé, akik minden .mon­datukat az ötvenes évek első felének emlegetésével kezdik, de a tömegsport tekintetében valóban elgondolkoztató ta­pasztalatokat gyűjthetünk össze a fentiek bizonyítására, az akkoriban oly sokat han­goztatott. de javarészt csak a látványba burkolt közép­szerűséget jelentő MHK és eg.yébb tömegsportmozgal­mak gyakorlatából. Emléke­zem az akkori híradók szinte kötelezően szállított .sporttu­dósításaira, az üzemi MHK. versenyek jól fotózott zsáner­képeire. Magam is részt vet­tem, szerveztem ilyeneket, jól tudom, hogy mennyire al­kalmi jellegűek, a látszatra és nem a lényegre törekvők voltak, mennyire elmarad­tunk a kitűzött céltól — a dolgozó tömegek rendszeres sportolásától. A sport igazi értői persze már akkor jelezték, hogy egészségre nevelést, a sport, a testmozgás megszeretteté­sét egészen kis korban el kell kezdeni, méghozzá intézmé­nyesített, garantált rendsze­rek keretében. Kampányok helyett a folyamatosságra, a szakszerűségre, kell a hang­súlyt helyezni. Elhangzottak ilyen megállapítások akkor is. később is, de nem elég határozottan, következetesen és így jobbára jelszavak ma­radtak. Arra gondolok példá­ul. hogy a tanuljon meg minden iskolásgyermek úsz­ni célkitűzés valóban helyes, korszakos ügynek számít, de ehhez télen is rendszeresen használható uszodák százai, az úszást oktató szakemberek ezrei kellenek, hozzá persze sok-sok pénz a felszerelések­re, üzemeltetésre, a tisztelet­díjakra, a gyerekek szállítá­sára. Nálunk sokkalta gaz­dagabb országok sem tudnak lépést tartani az igényekkel, különösen akkor nem, ha csupán az állami költségve­tésben biztosított keretekre támaszkodnak. Most, a ta­nácsrendszer reformja, a vá­lasztások után várható fel­lendülés e tekintetben is új erőforrásokat tárhat fel, hisz egy műanyagtetős tanuszoda helyi erőforrásokkal történő felépítése még olyan kis köz­ségekben is elképzelhető, ahol csupán községi elöljáróság működik. Ugyanígy abban is remény>- kedhetünk, hogy a hatvanas­hetvenes években gomba­módra szaporodó, majd ha­sonló mértékben romlásnak indult községi, helyi sport­pályák újra megszépülnek, benépesülnek. Nincs szomo­rúbb látvány, mint egy be­gyepesedett, formáját, vonz­erejét vesztett, néptelen sportpálya, mint ahogy azt is fájó nézni, amikor spor­tolás, testmozgás, játék he­lyett az italbolt ajtaját tá­masztják, isznak, cigarettáz­nak, a program, cél híján jobb sorsra érdemes tiné­dzserek. Az iskolai testnevelés, ál­talános. vagy középiskolás fokon egyaránt eléggé elke­serítő helyzetben van. Az egészségügyi felmérések ada­tai egyre inkább tükrözik ezt: — sok a hízásnak indult, elkényelmesedett gyerek, ter­jednek a hátgerinc különbö­ző fejlődési rendellenességei, sok a lúdtalpas gyerek, hi­ányzik az edzettség, az ügyesség, a sportolás alatt, a testnevelési órákon ellesett sikk, a szép mozgás, elegan­cia. Ezek hiánya később, a munkábalépés után a nehéz­ségek előli meghátráláshoz, a tervek, a jó elképzelések gyors feladásához, rossz élet­vitelhez vezethetnek. Egy szépen megjátszott labda, vagy egy ügyes gól az isko­lai bajnokságon, az osztály, vagy az iskola színeiért való drukkolás, a sikerél­mény, vagy a vereség sport­szerű tudomásulvétele egyéb­ként is nagyon fontos jellem­alakító tényező. Ezerszer el­mondták, leírták már,, hogy az iskolai sport a tömegsport legszerencsésebb szervezeti formája, ahol a keretek, ta­pasztalatok adottak, csak él­ni kell tudni velük. A kampányakcióknak, — Fut a Pes, Aranyjelvényesek stb. — csak akkor van ér­telme, akkor ágyazódnak be igazán sportéletünk bonyolult szervezetébe, ha az előkészü­letek, majd a tapasztalatok összegezése, 'a feltűnt tehet­ségek gondozása — tehát a folyamatos aprómunka az is­kolákra, ipari tanuló intéze­tekre hárul. A Sportiskolák — akár a nagy klubok, vagy a KSI ke­letében működnek, ma már a kiemelkedő, valóban tehet­séges fiatalok közül is csak a legjobbakkal törődnek. Te­vékenységüket anyagi tárgyi és elsősorban személyi felté­telek nagyon is szűkreszabott rendszere szigorúan behatá­rolja. Egy vidéki, városi és méginkább egy budapesti sportiskolába való felvétel­hez nagyobb protekció vagy enyhébben — pontosabban fogalmazva szerencse, isme­retség kell. mint az egyetemi felvételekhez. Ettől a szisz­témától ma már nem várhat­juk el, hogy a tömegsport szervezője legyen, legfeljebb tehetségek egy bizonyos szűk hányadának továbbfejleszté­sére, menedzselésére, ver­senyzővé való nevelésére vál­lalkozhatnak. Manapság az egész magyar sport központi problémája­ként kezelik és valóban nem kis gond az élsport, főként a csak sporttal foglalkozó, mondhatni sportszakmában dolgozó vezetők és sportolók anyagi ügyeinek megnyugta­tó rendezése. Nem az elne­vezés a fontos. Mit sem je- jelent ma már, hogy profi­nak vagy valami másnak ne­vezzük azt, aki kizárólag csak a sportból él, a sport­ban elért eredményeitől függ az életszínvonala. Az viszont . már nem mindegy, hogy hon­nan, hogyan és mennyi pénzt tudnak számukra az egyesü­letek biztosítani. A sportéi- • lások kora úgy látszik lejárt, új módszerek még nem ala­kultak ki, a pénz szabadabb áramoltatása egyébként is feltételezi a fokozott ellen­őrzést, vagyis a sportvezetők, sportegyesületek erkölcsi, anyagi felelősségérzetének, szigorúbb növekedését. A drukkeróktól, az egyes sport­egyesületek, sportágak ra­jongóitól pedig hosszú távon is elvárható a kialakult hely­zetben, hogy lelkesedésük mellett egy kicsit jobban nyúljanak be a zsebükbe, nyissák ki pénztárcájukat, ve­gyenek részt a klub pálya­szépítő és egyéb akcióiban, hisz végeredményben, ez is egy formája a szurkolóktól elvárható mecénás szerep­nek. A nemrégiben kiadott ren­delkezések bizonyára meg­találják a lehetőségét annak, hogy az üzemek, termelőszö­vetkezetek, intézmények to­vábbra is mecénásai lehes­senek a sportnak, méghozzá úgy, hogy ezzel saját dolgo­zóikat se rövidítsék meg. Ha demokratikus módon nyúl- ' nak ehhez a kérdéshez az üzemekben, akkor bizonyára el is tudják fogadtatni a dol­gozók többségével a sport­nak nyújtott üzemi támoga­tást. És le kell szállniuk a magas lóról maguknak a sportolóknak is. A sportállás is valamilyen kötelességet feltételez, eset­leg olyan formában, hogy a gyár és a sportolók együtt nevetnek-sírnak, tehát osz­toznak a győzelmek utáni anyagi előnyökön, de a vesz­teségek okozta károkon is. Nemrégiben éppen a Fradi- pályán hallottam — igaz, hogy vicces felhangokkal egy javaslatot —, miszerint az üzemekhez tartozó sportegye­sületek gmk formájában mű­ködhetnének, így intézmé­nyesítetten lehetne biztosíta­ni a sikeres működés- előfel­tételeit, jobban mint a je­lenlegi „pénzhiányos önálló­ság” keretében. Egy ötlet csupán, de arra mindenképpen jó, példa, hogy a sport szervezeti ügyei tekintetében sem árt a kor­szerű, vállalkozói gondolko­dás. Amikor megérett vala­mi, akkor kell a határozott, gyors, hatékony döntés. Visszatérve az alapkérdés­re — tehát a tömegsport helyzetére és távlataira, csak azt mondhatom, hogy még mindig a kampányok és nem a folyamatosság jellemzi, pe­dig a hangsúlyt éppen a fo­lyamatosságra. rendszeres­ségre kellene helyezni. A megoldás kulcsa is ez. Az állandósult szervezeti alapok adottak: az iskolákban folyó testnevelési és sportmunka stabil kereteket adhat a tö­megsporthoz. Szakemberek tízezrei űzik-törik magukat jelenleg is a sport tömegessé tételéért alig érzékelhető el­lenszolgáltatás fejében. A sportegyesületeknek szintén érdekében áll, hogy minél több ifjú sportoljon, hiszen ez a legtermészete­sebb utánpótlási forrás. A most megválasztásra, kerülő helyi, községi, városi taná­csok szélesebb hatásköre, na­gyobb pénzügyi, beruházási önállósága további biztosíté­kot jelent a tömegsport ügyé* nek rendezéséhez. Az állami sportszervek e tekintetben is keresik az új utakat, hogy a tömeg és a minőségi sport végre párhuzamosan fejlőd­hessen. Új szemlélet, új gya­korlat. új módszerek kialakí­tására lesz persze a továb­biakban szükség, és ehhez na­gyobb határozottságra, eltö­kéltségre — de végre mégis csak meg kell tenni az elha­tározó lépéseket. A tanmedencék megépülte, az úszásoktatás önmagában még nem biztosítéka a rendszeres sportolásnak — de ez a meg­kezdett út járható, hosszú távon nézve Kézilabda Egyhetes szegedi edzőtá­borozással készül a megyei bajnokságot nyert Orosházi Honvéd Dózsa férfi kézilab- dacsápata az NB Il-es osz- tályozóra. Az osztályozó mérkőzésekre november 16 —17-én Kecskeméten kerül sor. Az orosháziakon kívül a csoportban szerepel még a Mátészalka, a Fehérgyarmat, a Bp. Húsos és a Ferrogló- ljkusz férfigárdája is. Az első és a második helyezett együttes jut fel az NB II-be. * * * A napokban rendezte meg az orosházi kézilabda-szak­szövetség az úttörő leánycsa­patok részére az Őszi Kupát, amelynek végeredménye: 1. Orosházi Kulich Gy. Ált. Isk., 2. Szeghalmi Vígh Ma­liid Ált. Isk., 3. Mezőkovács­házi Ált. Isk., 4. Orosházi 3. Sz. Ált. Isk., 5. Orosházi József A. Ált. Isk. A legeredményesebb gól­lövőnek a szeghalmi Zsadá- nyi bizonyult, aki 19 gólt szerzel t. Kosárlabda Békési Alesz lontex—Kis­kunfélegyháza 76:67 (31:42). NB Il-es férfi kosárlabda­mérkőzés. Kiskunfélegyháza. V.: Öze, Tóth. Békés: LIP­CSEI (26), Hegedűs (16), Ba­lázs (11), EPERJESI (6), Szi­lágyi (6). Csere: DOMOKOS (11), Takács, Laborczy, Fábi­án, Bondár. Edző: Békési Mihály. A hazai csapat kez­dett jobban, az első félidő 15. percében már 20 ponttal vezettek. A fordulás után följavultak a békésiek, és elsősorban Eperjesi jó védő­munkájával, Domokos irá­nyításával, Lipcsei kiváló palánk alatti teljesítményé­vel sikerült fordítani és ér­tékes győzelmet szerezni. Teremfoci Koroljov feledtette Budapestet Eddig százszázalékosan szerepelt a szovjet torna­sport a XXIII. montreali vi­lágbajnokságon. Azok után, hogy mindkét csapatver­senyt megnyerték, magyar^ idő szerint szombatra virra­dóra a férfi egyéni összetett bajnoki címet is elhódítot­ták a szovjetek. Különös bravúr Jurij Ko- roljové. A 23 esztendős fő­iskolás a 36-os összetett egyéni döntő rajtja előtt a 3. helyről várta a folyta­tást. Hamar bizonyította ki­emelkedő formáját, hiszen 9,9 pontot érő ugrógyakor- lattal mutatkozott be, majd a lólengésre 9,70-ot mutat­tak fel a bírók. Ezzel máris élre ugrott, megelőzve a csa­patversenyek során kiala­kult pontszámításban éllo­vas honfitársát, az 1983-as budapesti világbajnokságon korláton aranyérmes Vla­gyimir Artyomovot, továb­bá az NDK élemberét, Syl- vio Krollt. Koroljov később „sem tu­dott” 9,85 alá kerülni: gyű­rűn és korláton 9,85, talajon és nyújtón 9,9 pontot írtak neve mellé. Az 1981-es moszkvai VB-n összetettben diadalmaskodott szovjet ki­válóság ezzel hosszú évek kellemetlen formahanyatlá­sa után szerzett magának elégtételt a kanadai város­ban. Montreali remeklésé­vel négy év kihagyást köve­tően duplázott! Koroljov egyben feledtet­te a budapesti kisiklást is. A magyar közönség előtt ugyanis a csapatversenyek során a kötelezőkben — nyújtón — alaposan rontott, még a 9 pontot sem érte el. Ezt a hátrányt természete­sen már nem is tudta le­dolgozni. Jellemző, hogy a szovjet csapatvezetés huza­mosabb ideig töprengett azon: vajon érdemes-e vele Montrealban kísérletezni ? Végül is az. döntött a má­sodszor megkoronázott Ko­roljov.' mellett, hogy Bilozer- csev balesetet szenvedett. Ekkor vélte a vezető edző, Leonyid Arkajev úgy, hogy Koroljov mégis utazhat Ka­nadába. A VB előtt sokan tippel­tek a két ázsiai kiválóság, a kínai Li Ning és a japán Gusiken esetleges győzelmé­re. Előbbi, a tavalyi olimpi­án aranyérmet nyert tor­nászcsillag lólengését alapo­san elrontotta (9,35), és ez­zel álmai szertefosz.loottak — mindössze ötödik lett. Nála is keserűbb szájízzel zárta az. összetett viadalt az. olimpiai bajnok Gusiken. A talajon vétett alapvető hi­bákat, egy mozdulatnál bo­kája is megsérült, így az­után nem teljes értékű har­cosként kénytelen volt be­érni a 13. hellyel. Jellemző.^ hogy két honfitársa, Soto- mura és Konisi is előtte vég­zett. A magyarok közül a buda­pesti VB-n ötödik helyen zárt Guczoghy György ki­tett magáért, mert a 11.-ről a 9. helyre rukkolt előre. A férfi tornasport 1985. évi egyéni összetett világ­bajnoka: Jurij Koroljov (Szovjetunió) 117,850 pont (talaj: 9,9, lólengés: 9,7, gyűrű: 9,85, ugrás: 9,9, kor­lát: 9,85, nyújtó: 9,9), 2. Vlagyimir Artyomov (Szov­jetunió’ 117,550 (9,75, 9,85, 9,7, 9,85, 9,75, 9,75), 3. Syl- vio Kroll (NDK) 117,300 (9,65, 9,75, 9,6, 9,85, 9,65, 9,9), 4. Hszü Cse-csuang (Kína) 117,250, 5. Li Ning (Kína) 117,175, 6. Valentyin Mogil- nij (Szovjetunió) 117,150 . . . 9. Guczoghy György (Ma­gyarország) 116.200... 13. Gusiken (Japán) 115,275 . . . 16. Borkai Zsolt (Magyaror­szág) 114,625. A harmadik magyar spor­toló, a debütáns Fajkusz Csaba a 31. helyen zárta a versenyt. Renova—Gyulai SE 5—0 (2—0) Békéscsabán elkészítették az 1985—86. évi városi lab­darúgó teremkupa verseny- kiírását. A labdarúgó-szak­szövetség rendezvényét Bé­késcsabán, a 2. sz. általános iskola tornatermében (Irá­nyi u. 14.) bonyolítják le. A játéknapok: november 30., december 7., 14:,' 21., 28. Ja­nuár 5., 12., 19., 26. A dön­tőket pedig február 9-én rendezik. A mérkőzések játékideje 2 X 20 perc, egy csapatban 15 játékos szerepelhet. A mérkőzéseken hat sportoló végig cserélhető. A nevezési határidő no­vember 18. (hétfő), melyet a városi tanács vb testneve­lési és sportosztályának cí­mére kell írásban megkül­deni (5600 Békéscsaba, Pe­tőfi u. 3.). Játékvezetői tanfolyamok A szarvasi városi sportosztály játékvezetői tanfolyamot rendez a kézilabdában és labdarúgásban jártas fiatalok részére, novem­ber 12-től. Jelentkezni a hely­színen, az első előadáson lehet 18 órakor, a művelődési házban, illetve a korábbi időpontban a városi sportosztályon (t.: 1/133- as mellék). Röviden % Jól sikerült tömegsportnapot : <. ndeztek a Megyevill és a Bubiv vállalat dolgozói asztalite­nisz. sakk, biliárd és labdarú­gás sportágakban. Az első ízben kiirt vándorkupa győztese a Me- .yrvill csapata lett. # November 16-án, szombaton délelőtt 11 órakor nagyszabású úszóversenyt rendeznek Békés­csabán, a sátortetős uszodában. Az elsősorban az utánpótlásko- rúak részére kiírt versenyen várhatóan 10 szakosztály képvi­selteti magát. # Két hét múlva rendezi meg a Békés Megyei Asztalitenisz- s/ak szövetség Békéscsabán a konzervgyárban a férfi B Tízek versenyét, amelynek első négy helyezettje vehet részt a később megrendezendő A csoportos Tí­zek bajnokságán. NB I-es női labdarúgó- mérkőzés. Gyula, 300 néző. V.: Reinhardt. Renova: Hege­dűs — Kiss ZSu, Nagyabonyi, Macskássyné, Soltész, Sipos O., Szegediné, Bárfi — Ru- zsicska (Tóth A., 60. p.), Oro- szi (Wéber, 52. p.), Sipos E. Gyula: Volosiovszkiné — Galbácsné, Hajduné, Deák. Rusz — Zemencsik, Illich. Szabó (Kiss E., 71. p.) — Lusztig, Kajári, Hipszki. A hazaiak két perc alatt Életfogytiglani börtönre ítélte az egyik londoni bíró­ság a 25 éves Kevin Whit- tont, aki a múlt év december két gólt kaptak, s ez nagyon visszavetette őket. A vendé­gek ezután rutinból játszot­tak és még két gólt szerezhet­tek volna. A hazai próbálko­zásokat rendre megakadá­lyozta a Szegediné—Macs­kássyné duó. Az ilyen különz- ségű vendéggyőzelem is meg­érdemelt. G.: Bárfi (17. p.), Szegediné 11-esből (19. p.). Sipos O. (50. p.), Sipos E. (52. p., 80. p.). Jó: Macskássy­né, Szegediné, Sipos E„ ill. Rusz, Lusztig. sérüléseket okozott. A bírósá­gi tárgyalás sem zajlott le bot­rány nélkül, mert az elítélt hozzátartozói összetűztek • a United labdarúgó találkozó alatt és után egy 20 tagú banda élén tömegverekedést robbantott ki. A fiatalember a találkozót követően társai­val együtt egy vendéglőben folytatta a botrányokozást, s a tulajdonosnak életveszélyes hatósági személyekkel, meg­támadták az egyik rendőrt és a Whittont bevezető börtön­őrt. Az Angol Labdarúgó Szö­vetség elégedetten fogadta a bíróság súlyos döfitését, pél­damutatónak és’ figyelmezte­tőnek tartotta a hasonló ese­tek elkerülésére. ... csak másnap reggel tudták meg A düsseldorfi rendőrség csak pénteken jelentette be, hogy az előző este egy névtelen telefonáló halállal fenyegette meg Boris Beckert, az NSZK idei wimbledoni teniszbajno­kát. Az aggodalomra alapos okot adó hívás nem sokkal az­előtt érkezett, hogy a 17 éves Becker a pályára vonult vol­na a csehszlovák Ivan Lendl elleni bemutató jellegű mér­kőzésére. — Mindent megtettünk, hogy megóvjuk Beckert, megerő­sítettük a biztonsági szolgálatot, s a találkozó után Borist és Ivánt erős kísérettel gyorsan elszállítottuk a Phillips csarnokból — mondta Wolfgang Rodax, a düsseldorfi rend­őrség szóvivője. Csütörtökön este a düsseldorfi biztonsági szervek sem­milyen gyanús jelre nem figyeltek fel, letartóztatásra sem került sor, arról pedig, hogy miféle bejelentés érkezett, a 6:7, 6:4, 6:3 arányban győztes Boris Becker szurkolóival együtt csak másnap reggel értesült. Életfogytiglani börtön V. F.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents