Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-10 / 263. szám
1985. november 10., vasárnap o Az önálló arculatú iskolák megteremtéséért Beszélgetés dr. Sziics Dlajosnéval, a Pedagógusok Szakszervezete megyei titkárával A Békés megyében 11 ezer 273 tagot számláló Pedagógusok Szakszervezete már lebonyolította a munkahelyi és alapszervezeti szakszervezeti választásokat. Az elmúlt öt év munkáját elemző taggyűléseken szerzett tapasztalatokról, az ágazat gondjairól, elért eredményeiről és jövőjéről beszélgettünk dr. Sziics Alajosnéval, aki immár 10 esztendeje irányítja a megyei bizottság munkáját. Az oktatásügyben tapasztalható, szinte állandósult változások a szakszervezeti munkát sem hagyták érintetlenül. Még szervezeti felépítésében sem. A struktúraváltozás okait a következőkben fogalmazta meg dr. Szűcs Alajosné: — A változások a munkahelyeket érték. Érzékeltük, hogy a nevelőtestületi egység mellett csaknem valamennyi rétegnek sajátosan jelentkeznek az érdekei, amelyek sok esetben eltérőek a nagyobb kollektíva érdekeitől. Például más gondok vannak az alsó tagozatban, mint a felsőben vagy a napközi otthonban, s megint más kérdések foglalkoztatják a szakoktatókat, mint a közismereti tárgyat tanítókat, vagy éppen a technikai és ügyviteli dolgozókat. A választások előkészítése során tagságunk elfogadta ezt a szervezeti változást azzal, hogy a' struktúra önmagában nem oldhatja meg a hatékonyabb munkát, csupán eszköze lehet. Az ágazatban egyébként megmaradt régi formájában a megyei bizottság, mint középszintű hatáskörrel bíró szerv, amelyet titkosan választ majd meg november 23-án a küldöttértekezlet.- Milyen volt a pedagógus-szakszervezet politikai munkája az elmúlt választási ciklus alatt? — Az alapszervezeti és munkahelyi választói értekezleteken — amelyek igen aktív, nyílt légkörben zajlottak — a tagság megállapította, hogy nőtt a pedagógus-szakszervezet tekintélye a megyében. Ugyanakkor azt is kinyilvánította, hogy nagyon ellentmondásosan fejlődött mozgalmunk, amelyet visszalépések is jellemeztek. Az eredmények elismerése mellett nem csodálkozhatunk azon, hogy több szó esett a megoldásra váró, vagy részmegoldásokat hozó intézkedésekről. Tagságunk határozott választ kért árra, hogy mi volt a szakszervezet véleménye nagyon sok kedvezmény mérséklésekor vagy visszavonásakor. — Milyen konkrét döntésekre kértek választ? — Arra például, hogy a közoktatás távlati íeljeszté- si tervében, az oktatási törvénytervezet vitájába miért nem vonták be az egész pedagógustársadalmat. Aztán megindultak a tantervi korrekciók előkészületei, s ez is a gyakorló pedagógusok többségének megkérdezése nélkül. Kezdeti intézkedésnek tartjuk az alsó és középfokon megvalósult bérintézkedéseket. A bérfejlesztés is részintézkedésként valósult meg, tekintve, hogy a technikai, ügyviteli dolgozók és a felsőoktatásban részt vevők kimaradtak belőle. Visszalépés történt a bér- fejlesztésben is. Megszüntették a pedagóguslakás-épí- tési kölcsönt, csökkentették a vasúti kedvezményt. Megnyugtató viszont, hogy tagságunk döntő többsége megérti az ország gazdasági nehézségeit. Mi most mégis azt gondoljuk, hogy az ország- gyűlés, amely elfogadta az előbb említett két dokumentumot, gondoskodik majd arról is, hogy a következő tervidőszakokban egyre javuló színvonalon biztosítsa az ehhez szükséges anyagi fedezetet.- A Pedagógusok Szak- szervezete egyre nagyobb hangsúlyt helyez a szakmai érdekvédelemre. Ebben milyen eredményeket értek el az elmúlt öt esztendőben? — Megyei bizottságunk egyik legnagyobb eredménye éppen ehhez a munkához fűződik, hiszen az állami partnereknek segítségére voltunk abban, hogy a szakmai érdekvédelem egyenrangúvá váljon az élet- és munkakörülményekkel. Minden gond ellenére az ötnapos tanítási és munkahét nagy vívmány volt, s ma már egyetlen oktatási dolgozó sem kérdőjelezi meg. Az viszont tény, hogy az új dokumentumok elismerésén túl megkérdőjelezték az ismeretanyag maximalizmusát, teljesíthetőségét, a nagy osztálylétszámok, a pedagógus- hiány és a tárgyi feltételek hiányosságai miatt. — Elindult az iskolák, a tantestületek önállósodásának folyamata. Mi lesz ebben a szakszervezet szerepe? — Nem vagyunk idealisták. Ez a program egyszerre és minden intézményben nem valósulhat meg, mert nem hiszünk az esélyegyenlőség közeli megvalósulásában az intézmények között. A szakszervezetnek itt csak az lehet a szakmai érdekvédelmi feladata, hogy a jó intézményeket segítse a pedagógiai műhellyé válásban, és az okok feltárásával pedig támogassa a gyengébb intézmények felzárkózását. Meggyőződésem, hogy az oktatásirányításnak is ez a szándéka, de türelemre kell inteni magunkat, mert Eötvös óta a felülről irányított iskola, az ehhez szokott vezetők és tantestületek nem tudnak egyik napról a másikra átállni. — Az önáJlósodás kérdésével eljutottunk az iskolai demokratizmushoz, amelynek egyik erősítője, fejlesztője lehet a szakszervezet. — Az elmúlt időszakban e téren javulást tapasztaltunk. Rendszeresek intézményeinkben a vezetői megbeszélések, kialakultak az állami és szakszervezeti fórumok. Számukat nem is kell szaporítani, inkább . még több tartalommal megtölteni. Lényegesnek tartjuk, hogy általánossá vált a vezetők szakszervezeti véleményezése. amely vélemények egyre határozottabb hangúak, s körvonalazzák az együttes feladatokat. Mégis, sok intézményünkben rossz a nevelőtestületi légkör. Okait — bár nem vizsgáltuk, de — ismerjük. A nevelőhiány miatt magas túlórában dolgoznak a kollégák, nem ismeretlen a váltakozó tanítás, a rossz feltételrendszer, s kezd jellemzővé válni, hogy az életszínvonal megőrzése érdekében az oktatásban dolgozó is már kereseti forrás után néz szabad idejében. — Természetesen nemcsak a túlterhelés és a gazdasági gondok lehetnek a rossz légkör okai. Jócskán van emberi oldala is ... — Meg kell tanulni nekünk is a kritika és önkritika lenini szabályait. El kell ismerni és helyreállítani az értékrendet magunk között is. S a szakmai féltékenység helyett inkább az egymás segítését választani. — Ehhez olyan vezetők kellenek, akik ez irányba tudják befolyásolni a kollektívát. — A jövő útja nem lehet más, mint olyan demokratikus vezetési stílussal irányító intézményvezetők, akik a döntések előkészítésébe, megszervezésébe, végrehajtásába és ellenőrzésébe bevonják a kollektívát. Több ilyen igazgatóra lenne szükségünk. Viszont azt is látjuk, hogy ehhez a mi tisztségviselőink munkájának is meg kell újulni. — Kérem, összegezze a hagyományos szakszervezeti feladat, az érdekvédelem eredményeit. •— Jó néhány eredményről «zámolhatunk be. Az elmúlt öt évben csökkent a kötelező óraszám. Megvédtük a pedagógusok szabadságát, s megteremtettük az esélyét annak, hogy ebben az óvónőket és a szakoktatókat is egyenlően bírálják el. Megtörtént a központi bérintézkedés, az elmúlt évtől nőtt a kitüntetettek száma, új besorolásokat alakítottunk ki, nőtt a tanítási tevékenységbe beszámítható munkák köre. Viszont még mindig nem tudjuk a jó munkát anyagilag megfelelő mértékben ösztönözni. Egyet kell értenünk a kollégák sürgetésével abban is, amelyben a túlóradíjak rendezését kérik. Lakásügyben pedig a szakszervezetnek kezdeményeznie kell a lakásvásárlási kölcsön tervezését, az olcsó telkek tanácsi kiutalását a pedagógusoknak, és a szolgálati lakások felújítását, pályakezdőknek pedig szolgálati férőhelyek biztosítását.- Az irányítása alatt álló megyei bizottság vitaszelleméről, szakmai, politikai fel- készültségéről ismert. Foly- tatják-e irányító munkájukban ezt a stílust? — Munkastílusunk, munkamódszerünk a jövőben is ez marad. És továbbra is erősíteni kívánjuk a jó munkakapcsolatunkat a megyei párt- és állami vezetéssel, az alsóbb szintű szak- igazgatási szervekkel. Mert azt világosan látjuk, hogy csak velük együtt tudunk eredményesen dolgozni az oktatásért, az oktatásügyben dolgozókért. B. Sajti Emese A közösségi épület kívülről ... . .. és belülről Nemrégiben végre átadták az első elkészült épületet Battonyán, a gyermekfaluban. Az eseményen ott volt Kacsányí Ferenc, az SOS magyarországi szervezetének titkára, Jász József, a megyei gyermek- és ifjúságvédő intézet igazgatója, Zsom Lajos, a gyermekfalu vezetője. Az épület a gyermekfalu közösségi háza. Hatmillió forintba került, kivitelezője a Füzesgyarmati Költségvetési Üzem. Amint arról Ka- csányi Ferenc beszámolt, sajnos az építkezés üteme az elmúlt hónapokban sem gyorsult. Az első öt lakóházat már régen át kellett volna adni az építőknek, de sajnos, még a módosított határidőre sem készült el. A kivitelezők ígéretet tettek arra, hogy még ebben az évben átadják ezeket az épületeket, de ha így is lenne(!7), a gyermekek beköltözésére az idén már nem lesz lehetőség. Megtudtuk azt is, hogy a faluban majdan lakó családok „édesanyái” már szorgalmasan és gyakorlatban készülnek feladatuk minél színvonalasabb ellátására. Valamennyien, a kijelöltek, különböző gyermekintézményekben dolgoznak. Kép. szöveg Béla Ottó Kilátás az épületből A „vezérkar". Balról jobbra: Kacsányi Ferenc, az SOS-szervezet titkára, Jász József és Zsom Lajos Mit tartalmaz a húsprogram? Az MNB és a MÉM együttes felhívása A magyar mezőgazdaság nemzetközi versenyképességét fokozó intézkedések egyike — az MNB és a MÉM együttes állásfoglalása alapján — a következő években 17 milliárd forint költhető az állattenyésztés, a húsfeldolgozás, a takarmányelőállítás fejlesztésére. A kölcsönök pályázatok alapján vehetők igénybe a Magyar Nemzeti Banktól. Arról, hogy részletesen mit tartalmaz a húsprogram, milyen fejlesztéseket foglal magában, dr. Kis Pált, az MNB elnökhelyettesét kérdeztük. — A pályázati felhívást az MNB és a MÉM hirdette meg az elmúlt hónapokban a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, az Allatforgalmi és Malomipari Vállalat, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalatok, valamint a felsoroltak jogi személyiséggel rendelkező társulásai számára. Hízómarha-, húshasznú tehenészeti, tejtermelő tehenészeti telepek rekonstrukciós bővítésére és a legelőterület (ápolását, a szálas takarmányt betakarító gépek) fejlesztésére, sertéstelepek korszerűsítésére, bővítésére. Pályázhatnak a juhtartó gazdaságok is telepeik korszerűsítésére, bővítésére pénzösszegért, s a legelőterület (ápolására, szálas takarmányt betakarító gépekre) fejlesztésére. Bővíthető, felújítható a takarmánykeverő, nedves keverővonal építhető be. E forrásokból valósítható meg a nagyüzemi húsfeldolgozók rekonstrukciós fejlesztése is. — Milyen feltételekkel? — A bank megvizsgálja a pályázó üzem, vállalat termelésének gazdaságosságát, pénzügyi fizetőképességét, vagyis garanciát keres a tőke megtérülésére. A benyújtott kidolgozott pályázatot ezután hitelkérelemnek fogadja el. A hiteleket az érvényes hitelkamat — évi 13 százalék — terheli, s visszafizetni — a két év türelmi időt beleszámítva — 6—10 év alatt kell az állattenyésztési telepekre felvett hiteleknél. Takarmánykeverőkre, húsfeldolgozókra — 3 év türelmi idővel — 8—12 évre lehet kölcsönt igényelni. — Mikortól pályázhatnak az érdekeltek? — Folyamatosan fogadjuk a pályázatokat. A megtérülés feltételei szerint, a legnagyobb saját erővel rendelkezőket és a leggyorsabban megvalósuló beruházásra vállalkozókat versenyeztetjük' egymással. Ebben a hitel- konstrukcióban figyelembe vettük a már korábban — rekonstrukcióra, fejlesztési hiteligényre — benyújtott pályázatokat is. A rekonstrukciós bővítésekre, fejlesztésekre beérkező pályázatokat negyedévenként bíráljuk el az együttes állásfoglalásban foglaltak szerint. — Mennyi pályázat érkezett eddig a bankhoz? — Kevés, de bízunk abban, hogy az eddigi információk alapján egyre több Békés megyei üzem, illetve vállalat kíván élni a pályázati lehetőségekkel — igényel hitelt — a sertéstelepek, szarvasmarhatelepek korszerűsítésére, bővítésére, valamint takarmánykeverők rekonstrukciójára. — Számadó —
