Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-04 / 259. szám

NÉPÚJSÁG 1985. november 4., hétfő S-ben láttuk, kommentáljuk Az angol kapcsolat Kádár János angliai láto­gatása érthető módon a ha­zai és a nemzetközi közfi­gyelem előterében állt az el­múlt héten. A látogatásról, Margaret Thatcherrel való találkozásáról és' pártunk fő­titkárának többi programjá­ról részletesen beszámoltak a lapok, a rádió és a televí­zió. A Hét tegnap esti adá­sának vezető anyaga is az angliai úttal foglalkozott. Az utána elhangzott komrftn- tárból az derült ki: nem vár­ható, hogy a közeljövőben látványosan emelkedik a magyar export Angliában. Valóban, illúziókat ringat­nánk, ha azt hinnénk, hogy egyik napról a másikra megrohanják a londoni szu­permarketeket, áruházakat a magyar árukért. De hogy nem elképzelhetetlen a be­törés a rendkívül igényes an­gol piacra, azt megyei pél­dákkal is igazolhatjuk. Legnagyobb angliai kap­csolata a Szarvasi Szirén Ru­házati Szövetkezetnek van. Ez a szövetkezet már évek óta szállít Angliába férfiin­geket és odáig jutott, hogy a Magyarországról szállít­ható teljes kontingenst ők töltik be. Komoly mennyi­ségről van tehát szó és hogy az angolok elégedettek a minőséggel, azt az is jelzi, hogy brit részről is történ­tek már erőfeszítések a kon­tingens növelésére. Az érté­kesítést már egy közös an­gol—magyar vegyes vállalat segíti, melyet a szarvasi in­geket exportáló Hungarotex és angol partnere alapított. Ennek a vállalatnak a köz­vetítésével sikerült növelni az eladásokat, és ma már — bár ezt a vevők nem ve­szik észre — több szarvasi inget vásárolnak Angliában. Ha nem is ilyen volumen­ben, de egy másik szarvasi szövetkezet is bejutott már az angol piacra. A vas-fém­ipari szövetkezet vasalókat exportál a szigetországba. Megnyitották a Medosz kulturális November 2-án, szomba­ton a Medosz megyei kül­döttértekezletén nyitották meg az idén második alka­lommal sorra kerülő Me­dosz kulturális napok me­gyei rendezvénysorozatát, a „Tagságunk életéből” című kiállítással Orosházán, a Kossuth Lajos Mezőgazdasá­gi Szakközépiskolában. A december 21-ig tartó ese­ménysorozaton többek között aktívaértekezletre, a mun­kásfiatalok 12. Medosz vers- és prózamondó versenyére, Meg tudták oldani a hazaitól eltérő szabvány és feszült­ség okozta gondokat és ez egyben arra is példa, hogy nem mindig jogos az eltérő körülményekre való hivat­kozás. Ezzel be is fejezhetnénk megyénk Angliába irányuló exportjának felsorolását, az­az, hogy mégsem. Mert ha nem is rendszeresen, de el­jutott már Angliába Békés megyei hagyma és gyümölcs is. És ezzel arra a területre értünk, ahol legnagyobbak potenciális lehetőségeink. Az élelmiszeriparról van szó, hiszen ha megnézzük me­gyénk termékszerkezetét, eb­ben vagyunk erősek. Ahhoz azonban, hogy a lehetőségből valóság lehessen, rengeteg még a tennivaló. Jobban meg kell ismernünk az an­gol ízlést és annak megfelelő gyümölcskonzerveket, hús- készítményeket készítenünk. Még az eddig megszokottnál is nagyobb gondot kellene fordítani a vonzó, figyelem­felkeltő csomagolásra. Saj­nos, az csak illúzió, hogy a magyar kolbászt és szalámit világszerte ismerik. Ezer angolból 999-nek fogalma sincs arról, hogy ilyesmit Magyarországon készítenek. Természetesen azzal szá­molni kell, hogy aki a szi­getországban akar élelmi­szert eladni, annak óriási konkurenciával kell meg­küzdeni. A világ minden tá­járól érkeznek az élelmi­szerek a jómódú és éppen ezért válogatós Angliába. Az érem másik oldala viszont az, hogy óriási és fizetőké­pes piacról van szó. Megér­né tehát a fáradságot en­nek felderítése. Eddigi ered­ményeik ismeretében, bí­zunk benne, hogy a Gyulai Húskombinát, az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat, a Békéscsabai Konzervgyár vagy a hűtőház eséllyel in­dulhatna harcba e piac meghódításáért. L. L. napokat valamint az amatőr művé­szeti csoportok megyei talál­kozójára kerül sor. A központi rendezvények mellett számos kiállítást, szocialista brigádvetélkedőt, élménybeszámolót, sportren­dezvényt tartanak az elkö­vetkező hetekben a vállala­toknál és az üzemekben. Többek között bemutatkozik Koszta Rozália festőművész, valamint dr. Frankó Károly amatőr festő is a nagykö­zönségnek. v. 1. Békéscsabán az új Tüzép-telepen megyénk kisiparosai is ki­állították termékeiket Az érdeklődők a mesterek nevét és cí­mét megtalálhatják a KlOSZ-sarokban, amelynek alapján felkereshetik a kisiparosokat és megrendelhetik a különböző árukat Fotó: Kovács Erzsébet Ma: Erkel-est a televízióban Megalakult Tótkomlós barátainak köre Zenehétfő címmel egész estét szentel ma a televí­zió Erkel Ferenc emlékének, születésének 175. évforduló­ján. Bemutatják Erkel ke­véssé ismert operájának, a Névtelen hősöknek néhány részletét is. A négyfelvoná- sos operát négy év alatt komponálta Erkel, s 105 esztendővel ezelőtt, 1880 no­vember 30-án, születésének 70., művészi pályafutásának 50. évfordulóján mutatták be először. Szövegét az a Tóth Ede írta, akinek A fa­lu rossza című népszínmű­ve nagy sikert aratott. Csak­hogy a Névtelen hősök szö­vegkönyve lapos és töredé­kes volt. Erkel tehát — éle­tében már nem először — a lehetetlenre vállalkozott: rossz szövegre jó operát ír­ni. Végül is a feladatot csak részben sikerült megoldania. A népszínműhöz jobban, mint az operához hasonlító dalmű vegyes fogadtatásban részesült. A szabadságharc idilli színre vitele, mint há­lás téma, no meg a csár­dás és a Wagner zenéjéhez hasonlító komolyságú beté­tek közötti skálán hömpöly­gő zene is kevés volt az igazán meleg fogadtatáshoz. A kritika fanyalgott, bár a legjelesebb újságírók felis­merték a Névtelen hősök Intéző bizottsági ülésen értékelték az eddigi mun­kát a Körös—Berettyói Víz­gazdálkodási Társulatnál. A békési székhelyű vállalat a fél megye vízügyi létesítmé­nyeit kezeli, ezen kívül nagy­arányú meliorációs, vízren­dezési munkákat is folytat. A társulat az idei évre 73 millió forint értékű munka teljesítését tűzte ki célul, és a szeptember végéig elért tel­jesítés jobb az időarányos­nál, így valószínűsíthető, hogy túlteljesítik az elő­irányzatot. Ez az eredmény különösen azért értékes, mert a rendkívül kemény tél miatt az év első hónapjai­ban gyakorlatilag semmit sem tudtak dolgozni. Azóta viszont szinte megállás nél­kül dolgoztak, és a nagy tel­jesítmény ennek, valamint a korszerű gépek jó műszaki állapotának köszönhető. Szükség is van a nagy telje­sítményű masinákra, mert egyre nehezebb kétkezi mun­kára kapható kubikost ta­lálni. Ahhoz, hogy a meg­„Folyamatosan feladatnak tekintjük Békés megye nép­művészet iránt fogékony em­bereinek makroközösséggé formálását, elméleti jellegű előadások szervezésével, ha­gyományőrző munkájuk se­gítését. Kiemelt feladatnak tartjuk az 1986 nyarán Me­zőhegyesen a Megyei Mű­velődési Központtal közösen megrendezendő népművésze­ti alkotótábor elméleti és gyakorlati munkájának si­keres lebonyolítását...” Töb­bek között e feladatokat tűz­te ki céljául a Magyar Nép- művészeti Egyesület Körös­menti Megyei Szervezete ez évi munkatervében, melyet a szombaton, november 2-án délelőtt megrendezett köz­gyűlésen fogadtak el a részt­vevők Békéscsabán, a Kiszöv Gyopár klubjában. Mindezek mellett célul tűzték ki a fiatalok bevoná­sát a népművészeti hagyo­mányok ápolásába. E törek­értékeit is. Péterfy Jenő az utóbbiak közé tartozott: „ ... Erkel félig-meddig a komikus, félig-meddig a he­roikus opera stílusát követ­te s nem feledte el a stílus­nak a magyar szabást meg­adni. A magyar ritmus minduntalan fel-felüti ma­gát, néha mintha magyar népdalt hallanánk...” Az opera mindössze hat előadást ért meg a főváros­ban. Később, 1890 őszén Ara­don is bemutatták ^ három­szor; az egyik előadást ok­tóber 6-ára tervezték, de a felsőbbség ehhez nem járult hozzá (mellesleg a Bánk bán után ez volt az egyetlen olyan Erkel-opera, amely még a szerző életében elju­tott vidékre). Amennyire elfelejtődött maga a dalmű, annyira köz­kedveltek egyes részletei. Remekbe sikerültek a hon­védek kardalai, megragadó- an szépek a komoly részle­tek, különösen az első fel­vonás szerelmi kettőse, és az azt követő kvintett. A Ki­lenc óra kezdetű takaródét az ország összes dalárdája műsoron tartotta, és sok kó­rus tartja ma is. Az operá­nak e gyöngyszemeiből lát­hatunk néhányat ma este 21 óra 55 perces kezdettel a tv 1-es műsorában. A. Z. levő gépparkot még jobban kihasználják, ösztönző bé­rezést vezetett be a társulat. Kitűnő eredményt hozott az az ötlet, melynek nyo­mán üzemidő- és teljesít­ménymérő órákat szereltek a nagy értékű gépekbe. Ezek rögzítik, hogy mikor mit csináltak az eszközzel, és ez utólag értékelhető. Amióta ezeket az órákat felszerelték, ugrásszerűen javult a gépek kihasználtsága. Az év végéhez közeledve már megkezdték a felkészü­lést a jövő évi feladatokra. Elsősorban a már megkez­dett beruházásokat kívánják befejezni, de legalább ilyen fontos, hogy időben csatla­kozhassanak a jövőben ki­vitelezésre kerülő melioráci­ós vízi létesítményekre. Eh­hez két szivattyútelep meg­építése szükséges. A kivite­lezési tervek általában már elkészültek, és megállapod­tak az Agroberrel, hogy a még hiányzókat soron kívül megkapják. fafarago-szekcio beszámoló­jából is kitűnt. A szekcióvezetők — Led- zényi Pálné, Chabrecsek Andrásné és Kukla Ferenc — az elmúlt évi nagyobb megmozdulásokról, sikerek­ről és gondokról beszéltek a jelenlevők előtt. Mindezek után Kovács Gé­za, a megyei szervezet el­nöke ismertette azt a körle­velet, mely a nyáron, Buda­pesten a Városmajorban megrendezésre kerülő „Mes­terségek ünnepéről” tájékoz­tatta az ülés résztvevőit. A rendezvény végén Ko" csór Imréné kosárfonó tar­tott élménybeszámolót a szeptember 1. és 28. között Varsóban megrendezett első nemzetközi kosárfonó stú­dióról, melyen az öt lengyel és tíz más nemzetiségű ko­sárfonó mellett a békési Ko- csor Imréné is részt vehe­tett. A manapság oly divatos baráti köröket — amelyek egy-egy, rendszerint kisebb településről a fővárosba, vagy nagyobb városokba el­származottakat tömöríti — sokféle előítélet veszi körül. Vannak, akik felesleges nosz­talgiázásnak, mások az el­származott és vezető beosz­tásban dolgozóktól remélt előnyszerzésnek, megint má­sok kibővített „érettségi ta­lálkozónak” tartják. Kétség­telen, mindegyikben van igazság. Ám ha a szülőföld iránti kötődés erősítésének, a kölcsönös ragaszkodás és korrekt együttműködés lehe­tőségének szánják — s ha az is lesz! —, akkor nincs he­lye az előítéleteknek. A november 2-án, szomba­ton megalakult „Tótkomlós — Slovensky Komlós — Ba­rátainak Köre” ezzel a szán­dékkal jött létre. A nagy­község régi-régi művelődé­si házában megtartott köz­gyűlésen (azért ott, mert az újban másodikára virradóra csőtörés történt) több, mint 300-an vettek részt. A nosz­talgiára így maga a környe­zet adott okot, hiszen sokak számára az ütött-kopott kis­birtokos székház volt a kul- túrház, mivel az új, alig tíz éve épült. De épült itt sok más is, mint ahogy erről L ehoczky István, a nagy­községi tanács elnöke beszélt. Erősödött, gazdagodott a te­lepülés, s ez utóbbi nem úgy történt, hogy tartották a markukat, hanem úgy, hogy tettek is érte. Három me­zőgazdasági, egy vegyesipari szövetkezet, a nagyközségi ranghoz illő rendezett köz­ségközpont, színvonalas egészségügyi és kulturális el­Szombaton a Pesti Vigadó­ban befejeződött a XXII. antikvár könyvaukció, az Állami Könyvterjesztő Vál­lalat hagyományos őszi könyvárverése. A 482 kiad­ványból összeállított árveré­si kínálatban számos ritka­ság, könyvtörténeti érdekes­ség szerepelt. A kalapács alá került ki­adványok között jó néhány akadt, amelynek kikiáltási ára és vételára között igen Rendkívül érdekesnek ígér­kező műsor lesz ma este 9 óra 5 perces kezdettel a Kos­suth rádióban. A műsor cí­me: Szorító, alcíme pedig: „Mérkőzés három menetben egy utcáért Békés megye ta­nácselnöke és lakossága kö­zött”. A műsorelőzetesből megtudtuk, hogy a nagy vi­hart kavart békéscsabai sé­tálóutcáról csapnak össze a vélemények. Szó lesz olyan kényes vagy kényesnek tű­nő kérdésekről is, hogy azért lett-e sétálóutca, mert a me­gyei tanácselnök az utcába költözött és zavarta a for­galom zaja. Ismeretes az is, hogy a legutóbbi képviselő- választáson a megyei tanács elnöke alul maradt. A plety­kák szerint ez is a sétálóut­cának köszönhető. Ilyen előz­mények után hogyan várja a ma esti műsort a megyei tanács elnöke, Gyulavári Pál: — Nagyon remélem, hogy ez a műsor hozzásegít min­denkit ahhoz, hogy végre tiszta kép alakuljon ki a sé­tálóutca ügyében. Nekem nincsen félnivalóm kényes kérdésektől, ezért nyugodt szívvel elválltam, hogy részt veszek ebben a műsorban. látás — ez utóbbi keretében a munkásmozgalmi és a szlovák hagyományok ápo­lása — jelzi, hogy azok, akik itt maradtak, nem tétlenked­tek. A tanácselnök szavaiból kiderült, hogy a jövőt is reálisan látják, nincsenek illúzióik sem a fejlődést, sem a baráti kör ezt segítő tevé­kenységét illetően. A baráti kör megalakítá­sának gondolata egyébként a nagyközség felszabadulá­sának 40. évfordulóján vető­dött fel. Az elhatározást tétt követte, ez év szeptembe­rében Budapesten és Békés­csabán megalakultak a he­lyi csoportok, s elkészült a kör szervezeti és működési szabályzata. Mint ebben ol­vasható, a cél a kapcsolatok ápolása a nagyközség és a baráti kör tagjai között, a fejlesztési elképzelések meg­ismerése, és az ezzel össze­függő gondok megoldásában való közreműködés, továbbá a nagyközség magyar és szlovák nyelvű lakossága ha- nyományainak ápolása, nép­szerűsítése. A közgyűlés egy­hangúlag kimondta a baráti kör megalakulását, s meg­választotta a vezetőséget. Tiszteletbeli elnökké id. Bol- doczki Jánost, elnökké dr. Tóth Mátyást, társelnökké Rózsa Dezsőt és Bocskai Mihálynét választotta. Egy­ben úgj* határozott, hogy 1986 novemberében — az egyéves munkát értékelen­dő — tartják a baráti kör soron következő közgyűlését. A program délután Le- hoczki András festőművész kiállításának megnyitásával, a nagyközség nevezetességei­nek megtekintésével folyta­tódott. nagyra nőtt a különbség. Az 1877-ből származó helység- névtárat például 800 forin­tért kínálták, s 8500-ra szö­kött fel az ára. A magyar fűszerkereskedő lexikona 300 forint helyett 2000-ért kelt el. Ady és Léda képeslapját az 1500 forintos kikiáltási ár helyett 7000 forintért vásá­rolták meg. Kossuth levelé­nek ára az eredeti 2000 fo­rintról ötszörösére növeke­dett. Tudok a szémélyem körül keringő pletykákról és örü­lök, hogy végre a nyilvános­ság előtt válaszolhatok ezek­re. Eddig ugyanis akik ró­lam ezeket terjesztették — néha a központi sajtó ha­sábjain keresztül is —, en­gem nem kérdeztek meg, és nekem nem adtak módot a válaszra. De a saját személyem és szerepem tisztázásánál fon­tosabb, hogy végre megnyu­godjanak a kedélyek a vá­rosban. Mert igaz, ami most van, az még nem sétálóutca, de az lesz! A tervek már elkészültek, és három éven belül, mire minden elkészül, ez a kis terekkel, pihenők­kel kialakított utca dísze lesz a városnak! Ezért első­sorban azt remélem ettől a műsortól, hogy a Szorítóban nem verekedés lesz, hanem inkább megbékélés. Nem el­lenfelek állnak ugyanis szemben egymással, hanem egy városban élő, városuk javát akaró, felelősséggel gondolkodó polgárok. Ezért ajánljuk mindenki­nek, hogy hallgassa meg a műsort és az ott hallott té­nyek ismeretében alakítsa ki véleményét. Sikeres tervteljesítés L. L. Népművészek közgyűlése vés már a szövő-, hímző- és S. F. Befejeződött a könyvankcié Verekedés helyet! megbékélés! Mit vár a „Szorító”-tól a megyei tanács elnöke?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents