Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-30 / 281. szám

1985. november 30., szombat NÉPÚJSÁG Időszerű gyertyacsere AUTÓ — MOTOR A hideg napok elérkezté- vel gyakoribbá válnak az in­dítási nehézségek, amelyek­nek egyik oka lehet az el­használódott gyújtógyertya. Sokan szem elől tévesztik azt a fontos autós szabályt, hogy a gyújtógyertyával nem szabad takarékoskodni. Még a legjobb márkájú gyújtó- gyertya is négyütemű moto­roknál tizenötezer, kétüte- műeknél hat-nyolcezer kilo­méter után veszít -hőértéké­ből, .szigetelőképessége rom­lik. A hőérték csökkenése ön­gyulladásra hajlamosítja a motort, ami a fogyasztás nö­vekedését eredményezi. A szigetelöképesség romlása miatt viszont a hozzávezetett villamos teljesítmény nem érvényesül hiánytalanul, vagyis gyengül a gyújtószik­ra. A gyertyákat a javasolt csereidőn belül is néhány­szor ellenőrizni kell. A gyer­tya élettartamát — a csere­időn belül — tisztítással meg­hosszabbíthatjuk. E művelet­nél a szigetelőtest kúpos vé­gét kell megszabadítani a ko­romtól, az olaj- és kokszle­rakódástól kemény drótkefé­vel (sárgaréz kefe nem al­kalmas). A felületes tisztítás hiábavaló, nem jelent meg­oldást. Természetesen ellen­őrizni kell a szikraköz előírt értékét is. A szikracsúcsok távolsága ugyanis leégés kö­vetkeztében nő, márpedig a nagyobb távolságáért a transzformátor tekercselésé­nek és a gyertya szigetelésé­nek, mert a szikra létrehozá­sához nagyobb feszültségű villamos áram kell. (Kisebb távolságnál viszont gyenge szikra keletkezik.) Ne feled­jük, hogy csak a testeit elek­tródot szabad utánaállítani, óvatos ütögetéssel. Csak olyan hőértékű gyer­tyát szereljünk a motorba, amilyet a gyár előírt. Egy­szerre valamennyi gyertyát cseréljük ki, hogy a jó gyújtás esélyét valamennyi hengerben növeljük. Mindig csak egy gyertyakábelt ve­gyünk le — egyszerre csak egy gyertyát csavarjunk ki —, hogy elkerüljük a veze­tékek felcserélését. A gyer­tyákról a vezetékeket — ne­hogy kiszakítsuk — a pipá­nál fogva vegyük le. A gyertya szereléséhez jól illeszkedő — ne pedig a gyertyán lötyögő — kulcsot használjunk, még kevésbé például villáskulcsot, mert könnyen megrepeszthetjük vagy eltörhetjük vele a szi­getelő porcelánt, s akkor a gyertyát eldobhatjuk. A gyertyának gázbiztosan kell zárnia, ezért felfekvési he­lyét gondosan tisztítsuk le. ügyelve arra, hogy szennye­ződés ne kerüljün a henger­be. A gyertya menetes részét tanácsos kevés grafitos zsír­ral bekenni — így legköze­lebb könnyebb lesz kicsavar­ni . —, de úgy, hogy ez a gyújtórészeket ne érje. mert zárlatossá teheti a gyertyá­kat. Alapvető szabály, hogy a gyújtógyertyát se tömítőgyű­rű nélkül, se két vagy több gyűrűvel ne szereljük (pél­dául azon a címen, hogy a gyűrűk a meghúzásnál úgyis összelapulnak.) Tömítőgyűrű híján ugyanis a gyertya me­netes része belóg az égéstér­be, felhevül, és öngyulladást okoz, továbbá a menetkezdés elszennyeződik, nehéz lesz a gyertya kicsavarása. Két vagy több gyűrű elhelyezése esetén pedig a friss üzem­anyagkeverék nem juthat akadálytalanul a szikrakép­zés helyéhez, emiatt a gyúj­tás bizonytalanná válik. Az általában használt alumíni­um hengerfejekhez mindig alumínium tömítőgyűrűt használjunk (ne rezet.) Ma már gyártanak a ha­gyományoshoz képest kétsze­res-háromszoros élettartamú gyújtógyertyát — platina­gyertyát — is, amely azonban jóval drágább. A központi elektróda csúcsát vonják be a remek hő- és elektromos vezető platinával, amely igen ellenálló a korrózióval szem­ben, s ráadásul a korom sem ül meg rajta. A platinagyer­tya tehát- bármilyen hosszú használati idő alatt is min­dig tiszta marad, és semmi­féle ápolást nem igényel. Az újfajta gyertyának nem is e drága fémmel bevont elek­tródája a kritikus része, ha­nem a véges élettartamú porcelántest. B. I. Fele-fele Nemcsak fiataloknak ajánljuk az új vonalú puló­vert ! A divatbemutatókon szinte kizárólag mély karöl- tőjű, látszólag sima vonalú, egyszerű mintájú pulóverek láthatók. Olvasóinknak most a mindennapokra ajánlott, egyszerű, kabát alatt is ké­nyelmesen viselhető modellt mutatjuk be (mellbőség: 92 cm). Hozzávalók: 25 dkg papri- kapiros, mackóbarna Firenze gyapjúfonal, 3-as, 3,5-és kö­tőtű. Kötésminták: patentminta: 1 sima, 1 fordított. Rizsrpin- ta: 1. sor: 1 sima, 1 fordí­tott, 2. és minden további sor: simára fordított, fordí­tottra sima szemet kötünk. Szempróba: 15 szem x 28 sor = 10 cm. Munkamenet: a pulóvert egyetlen darabban kötjük. A munkát piros színű fonalból, az eleje derékszélen, 3-as kötőtűvel 90 szemre kezdjük, patentmintával 6 cm-t kö­tünk, a munkát 3,5-ös kötő­tűvel, rizsmintával folytat­juk, 2 sort piros színű fo­nallal kötünk, majd a kö­vetkező sorban, a jobb ol­dalszélen rögzítjük a barna színű fonalat: 88 szem pi­ros, 2 szem barna. (Színvál­tás: a befejezett színt a munka bal oldalán félreállít­juk, s alatta felemeljük az új színű fonalat, s ezzel, alapminta szerint folytatjuk a munkát.) Minden 2. sor­ban a piros fonallal lekötött szemek száma eggyel csök­ken, a barna színű fonallal lekötött szemek száma egy- gyel nő. A kezdéstől számí­tott 26 cm elérése után mindkét oldalszélen, minden 4. sorban szaporítunk 2x1. minden 2. sorban 4x1, 2x2. 2x5, 1x15 szemet (150). Egyenesen haladó oldalszé­lekkel 13 cm magas ujjarészt kötünk. A kezdéstől számí­tott 58 cm: vállközép. A munka középrészén, a nyak­kivágás részére lefogyasz­tunk 36 szemet, majd ezen lefogyasztott szemek felett a következő sorban 36 új sze­met készítünk, s ezen sor­tól számolva, a barna-piros szemtalálkozás-vonalat el­lentétes irányba vezetjük: a piros szemek száma minden 2. sorban eggyel nő, a barna színű szemek száma eggyel csökken. A hátoldal mérete, szem- és sorszáma, derék­széle azonos az elejerész- szel, szaporítás helyett fo­gyasztást készítünk az uj- jaszéleken. Összeállítás: az oldalszé­leket sortalálkozás szerint, alapszínű és alapvastagságú fonallal összevarrjuk. Az ujjavégződésekre pirosra piros, barnára barna színű fonalból, 3-as kötőtűvel fel­szedjük a szemeket, 40 szem­mel, patentmintával 3 cm magas pántot kötünk, végül a szemeket az alapszemnek megfelelően lefogyasztjuk. PV fl teregetés fortélyai A házi munkák egyik — majd mindennapi — teendői közé sorolható a mosás, te­regetés. Ez utóbbi megköny- nyítésére, illetve a száradó holmi vasalásának kiküszö­bölésére két ötlet: 1. A pamut, jersey vagy műszálas holmikat (szoknya, trikó, pulóver) nem centri- fugázzuk, hanem csak eny­hén kinyomkodjuk belőle a vizet. Utána a rajzon látha­tóan pvc-kötözőzsinórt fű­zünk a megjelölt helyekre és felkötjük a szárítókötélre a simára kihúzkodott holmi­kat. 2. A férfiingeket, női blú­zokat előbb vállfára akaszt­va kihúzkodjuk egyenesre, majd a derékrésznél 2-3 csiptetövel rögzítjük a szá­rítókötélen. (B. K.) EGÉSZSÉG —HIGIÉNIfi Magas vérnyomásban szenvedő betegek étrendje A magas vérnyomásban szenvedő ember étrendje döntően abban különbözzön a normálisétól, hogy kevés konyhasót és lehetőleg kevés állati zsiradékot tartalmaz­zon. Konyhatechnikai utasítá­sok: főzésnél az állati zsírok mellett fele részben használ­junk növényi olajokat. A sós íz pótolandó más ízesítéssel. Ecet, citrom, fahéj, zeller, stb. A főzelékek általában ízletesebbek, ha párolás előtt kevés olajban kissé lepirít­juk. Ajánlott ételek: Nyers ételek, nyers saláta, gyümölcs, főzelék, de puf­fasztó, durva rostú gyümölcs és főzelék rossz közérzetet, puffadást okoz. Mindennemű tisztára mosott, érett gyü­mölcsöt fogyaszthatunk. Gyümölcs helyett a gyü- mölcsprésnedvek fogyasztása is lehetséges. Hasznos az orvosi utasítás szerint tar­tott gyümölcsnap, lehetőleg többféle gyümölcsből álljon. (Pl. ne csak főzve vagy vi­zes gyümölcsturmix formá­ban.) A gyümölcsnapot cél­szerű egész napos fekvéssél egybekötni. Tejtermékek: Tej, tejeskávé, aludttej, joghurt, kefir, túró, sajt vaj. Húsok: Mindenféle sovány hús fő­ve. párolva, sütve, esetleg rántva. Főzelékek: Mindenfajta főzelék, kivé­ve a sóval konzervált főze­lékfélék. Tehát: zöldborsó, paraj, sárgarépa, tök, kara­lábé. karfiol, spárga, saláta, káposzta, paradicsom, bur­gonya. Köretek: Burgonya minden formá­ban. Rizs, gomba, pirított dara. Saláták: Mindenfajta nyers, nem sózott saláta. Nemkívánatos ételek: Sózott, füstölt hentesáruk és húsok. Túlzott mennyi­ségben paprika, bors, szeszes italok és feketekávé. Mind­ezek mérsékelt fogyasztása azonban megengedhető. AZ ÉLETMÓDRA VONATKOZÓ TANÁCSOK A ' magas vérnyomásban szenvedő ember számára kí­vánatos a rendszeres moz­gás, sport, szabadban eszkö­zölt séta vagy ezekkel egyen­értékű, nem megerőltető fi­zikai munka. Túlzott felelős­séggel és állandó izgalom­mal járó foglalkozás kerü­lendő. Elhízott vagy hízásra hajlamos betegek az ételek­hez kevés kenyeret, zsemlét fogyasszanak. A kalács, a kétszersült. a keksz és az ostya ugyanúgy hizlal, mint a kenyér. Külön gondot kell fordíta­ni a napi nyolcórás munka, nyolcórás pihenés betartásá­ra. Egyszerre ne együnk so­kat, inkább többször keve­sebbet. Kerüljük az elhízást. Ha elhízottak volnánk, or­vosi tanácsra végezzünk fo-i gyókúrát. Étrendünkön be­lül fordítsunk különös gon­dot a naponkénti állatifehér- je-szükségletünk fedezésére. Különösen idősebb kor­ban aludttej-, túró-, kefír- és bőséges gyümölcs-, zöld­ségfogyasztás szolgálja ezt a célt. Szükség esetén a téli hónapokban vitaminszükség­letünk gyógyszeresen fedez­hető. Az esti órákban, lefek­vés előtt ne fogyasszunk és ne végezzünk megerőltető szellemi munkát. Viseljünk gondot rendsze­res székürítésünkre. Kerül­jük a hasprés túlzott igény- bevételét, az erőlködést szé­keléskor. Peti és a két tanító néni Kolléganőm fia második általánosba jár. A gyerek szép, okos és egy kicsit fékezhetetlen. Elsőben nem is volt semmi baj, amíg Kati néni egyedül tanította az iskolaotthonos osz­tályt. A baj most, másodikban kezdődött, ami­kor beállt Marika néni is. Marika néni kezdő pedagógus, most került ki a főiskoláról, és bizony meggyűlt a baja Peivel. Peti kritizált, Peti gyakran nem tartotta igaz­ságosnak Marika néni ítéletét, Marika néni pe­dig egyre kétségbeesettebb lett, mert érezte, bogy a gyerek kicsúszik a keze közül, nem engedelmeskedik neki, és büntetést büntetésre halmozott. A szülők gondban voltak: mit tegyenek? Először Petinél próbálkoztak: értsd meg kis­fiam, Marika néni most kezdi ezt a munkát, nem könnyű néki, te pedig a makacsságod­dal még nehezíted a helyzetét. Peti kurtán válaszolt: hát, ha kezdő, akkor ne rajtam gya­koroljon ! A szép szó nem sokat hatott, legfeljebb ide- ig-óráig. A szülök ekkor elszánták magukat: beszélnek a tanárnővel. Igenám, de melyikkel? Az idősebb, tapasztalat Kati nénivel, vagy a fiatal, valóban még kezdő Marikával? Azután úgy döntöttek, megpróbálnak hármasban le­ülni, és úgy szót váltani. Hosszúra nyúlt a beszélgetés, de egyenes, őszinte volt. A két tanárnő együtt határozta el, hogy megpróbál tenni valamit Peti „meg­békítéséért”, hiszen mégiscsak ők a felnőttek, mégiscsak Peti a gyerek. Gyerek, aki egy­szer igazságtalannak érzett valamit, és ezért nem fogad el többé semmit attól, akinél ezt az igazságtalanságot érezte. Nem ment a dolog egyik napról a másikra, nem ment simán, zökkenők, visszaesések nélkül. A legtöbbet az idősebb pedagógus érte el, de a fiatalabb is megértette, hogy a gyerek érzékenyebb „szerszám”, mint ahogyan azt a főiskolán elképzelte. És a szülök? A szülök úgy érzik, jól tették, hogy egye­nesen, nyíltan kimondva gondjaikat nem csak a gyerekre próbáltak hatni, hanem őszinte szót váltottak a pedagógusokkal is. Őszintén beszéltek, abból az alapállásból kiindulva, hogy a jót, a segítő szándékot feltételezték róluk. És nem is csalódtak. Az emberi hangra em­beri válasz következett, és Peti ma már ugyan­olyan szívesen van az iskolában akkor is, ha Marika néni óráit hallgatja, mint ha Kati néni van velük. A szülő és a pedagógus igazán csak együtt, közösen tehet a gyerek érdekében, akkor is, ha valami gond akad. (Sárdi) Lányi György: flllatkedvelök kézikönyve Csak evekben mérhető, hogy mikor is jelent meg utoljára olyan ismeretterjesz­tő könyv, amely a dísz- és hobbiállatok kedvelőinek író­dott. Nos, a Natura kiadó gondozásában ezekben a na­pokban kerül a könyvesbol­tok polcaira dr. Lányi György Allatkedvelök kézikönyve című nagyalakú, színes táb­lákkal is illusztrált reprezen­tatív kötete. „Ma már valamennyi állat­tartó kedvtelés kinőtt a tu­dományos ismeretekre fittyet hányó dilettánsság korszaká­ból. Ez a kézikönyv persze elsősorban a kezdőknek nyújt sok hasznos gyakorlati tanácsot, ám ha a benne is­mertetett állatok szakszerű gondozásáról szóló útmuta­tást megfogadják, bizonyosak lehetnek afelől, hogy a minden másnál szebb kedv­telésükben tengernyi örömet találnak majd, sőt kezdeti hobbijuk idővel vérbeli szen­vedéllyé fog válni.” — írja a szerző a könyv előszavában. Az a szerző, akit igen jól is­merhetnek a lakásban tart­ható állatok kedvtelői, és te­nyésztői, hiszen dr. Lányi György az elmúlt év végi nyugállományba vonulásáig a Búvár című környezet- és természetvédelmi folyóirat főszerkesztője volt. továbbá több akvarista könyvet, vala­mint számtalan szakcikket írt. A vaskos kötet hat fejezet­re tagolódik: minden fejezet egy-egy témakört ölel föl: akvárium, terrárium, díszma­darak, macskák, kutyák, kis- lovak, törpelovak, szamarak és kecskék. A fejezeteken be­lül alapvető tudnivalókról, a tartási feltételekről, a tartha­tó fajok leírásáról, gondozá­si és takarmányozási kérdé­sekről, valamint az esetleges megbetegedések felismerésé­nek módjairól esik szó. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a magyar nyelven eddig meg­jelent ilyen jellegű szakköny­vek közül ez a legátfogóbb, valóban az állatokkal csak most ismerkedőknek íródott, igen jól átekinthető, enciklo­pédikus jellegű munka. S ha ehhez még azt is hozzászá­mítjuk, hogy manapság szin­te lehetetlenség a korábban megjelent szakkönyveket be­szerezni, akkor pótolhatatlan kincsnek is titulálhatjuk Lá­nyi György új könyvét. A dicséretek mellett azon­ban néhány hiányosságról is szólni kell. A fekete-fehér ábrák különböző, a már em­lített szakkönyvekből kerül­tek át zömében ebbe a kötet­be. Van olyan is, amelyik hi­básan. S mert ez a könyv kezdőknek szól, ez a hiba nagyon zavaró. Ilyen például a 102. oldalon lévő. a vízi­teknősöknek való terrárium rajza, amelynek szűrése így megvalósíthatatlan a közle­kedőedények törvényének fi­gyelmen kívül hagyása miatt. A 105. oldalon ábrasor mu­tatja a terrárium helyes szellőztetését, ugyanakkor a többi ábrán a helytelen megoldások szerepelnek. Ugyancsak bosszantó hiba, hogy a 132. oldalon a henger alakú kalitka rajza is szere­pel, noha ez a típus alkal­mazása kimeríti az állatkín­zás esetét. De a színes táb­láknál is akad néhány hiá­nyosság : több név lemaradt a nyomtatásnál. Ennek elle­nére tegyük gyorsan hozzá: ötletesen megoldott, élethű és esztétikus a színes nyomatsor, amely Kerekes Anna munká­ját dicséri. S ha már a hiányosságok­nál tartunk, van még egy, a könyv használhatóságát csökkentő nyomdai hiba. E sorok írója több kötetet is kezébe vett, s valamennyi az első kinyitásnál valamelyik ívnél eltört, szétesett. Pedig ezt a könyvet arra készítet­ték. hogy „rongyosra olvas­sák”. Nem mindegy, hogy ez mikor következik be. .. A kötet különben a Pécsi Szik­ra Nyomdában készült . . . Az Állatkedvelők kézi­könyvének végén az olvasó részletes listát is talál téma­köri bontásban a szakirodal­makról, .továbbá van egy hasznos címjegyzék is, amely a különböző szakegyesületek, nagyobb szakkörök címét, adatát közli, valamint az — sajnos, csak a fővárosi — ál­latorvosi hivatalok címe, te­lefonszáma is helyet kapott. (nemesi)

Next

/
Thumbnails
Contents