Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-28 / 279. szám
NÉPÚJSÁG o 1985. november 28., csütörtök a Magyar Népköztársaság helységnévtára, 1985 A MAGYAR l NÉPKÖZTÁRSASÁG HELYSÉGNÉVTÁRA i __________1985 A Központi Statisztikai Hivatal szerkesztésében, a Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent, most 24. alkalommal kiadásra került kötet színvonalasan reprezentálja a magyar statisztikai szolgálat 100 éves helységnévtár-szerkesztői tevékenységét. A kiadvány hagyományosan nem csupán név- és adattár, hanem átfogó és többirányú áttekintést nyújtó kézikönyv. Az új kötetnek különös jelentőséget ad, hogy az .alkotmány módosítását — a járások megszűnését — követően első ízben adja közre az ország valamennyi lakott helyének hivatalos nevét és legfontosabb adatait. A közölt mutatók egy része az 1980. évi népszámlálás feldolgozásából szármázik, de természetesen, ahol ennél frissebb statisztikai jelzőszámok is rendelkezésre állnak, ott a legutóbbi eredményeket tükrözi. A kiadvány az 1985. július 1-i állapotnak megfelelően tájékoztat a területszervezési változásokról, a tanácsi szervezet mellett bemutatja a bíróságok, ügyészségek és földhivatalok illetékességét is. Az eligazodásban a vonatkozó rendeletek alapján készített ismertető nyújt segítséget az olvasónak. Az új helységnévtár a megszokott áttekinthető szerkezetben, adatsorosan ismerteti Magyarország 3064 városán és községén kívül, több mint tízezer külterületi lakott hely nevét, terület- nagyságát, népességszámát, települési jellegét, a külterületek központtól való távolságit. Ä gazdag táblaanyagot a kötet melléklete: a Magyar Népköztársaság államigazgatási térképe teszi teljessé. A kiadvány információi egyaránt jól hasznosíthatók mind az államhatalmi, államigazgatási szervezetekben dolgozók, mind a politikai, társadalmi és tömegszervezeti munkások, aktivisták munkájában, de nélkülözhetetlen a termelő és szolgáltató ágazatok területi feladatainak ellátásában is. A művelődésben — elsősorban a közoktatásban — történő felhasználása ma még nem gyakorlat, de ha helyet kap az iskolai könyvtárakban, akkor hamarosan a ‘ földrajzi szaktantermek népszerű szemléltető eszközei közé kerülhet. Földtudományi hét megyénkben A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés Megyei Szervezete földtudományi szakosztálya és a Magyar Földrajzi Társaság Körös-vidéki osztálya november 21. és 29-e között rendezi meg a földtudományi hetet. Már a rendezvénysorozat első napjaiban több érdekes előadás hangzott el megyénk településein. így többek között Magyarország nagy városairól, a föld kialakulásáról, felszínéről, az időjáráselőrejelzésről, a környezetszennyezésről és következményeiről, energiagazdálkodásunk jelenlegi helyzetéről hallhattak tájékoztatókat az érdeklődők. Tegnap, szerdán Mezőko- vácsházán, az öregek napközi otthonában fél 10 órai kezdettel ismét a világgazdaság aktuális kérdéseiről volt szó. Békéscsabán, a Kemény Gábor Szakközépiskolában 15 órai kezdettel Rat- kai Ferenc tanár, a TIT csillagászati és űrkutatási szakosztályának tagja tartott előadást Földünk, a „kék bolygó” címmel. Ma Csárdaszálláson, Gyulán és Csanádapácán folytatódik a földtudományi hét. Butsi Róbert tanár Moszkváról és Leningrádról, Lobó János, a gyulai TIT-stúdió és a csillagda vezetője helyünkről a világegyetemben, dr. Csókási Béla nyugalmazott tanár, a TIT biológiai szakosztályának tagjai pedig az energiahelyzetről — a világban, hazánkban és a megyében — beszél. A földtudományig hét november 29-én kéT előadással zárul. Dobozon, a művelődési házban „A Halley-üstökös Földközelben” címmel dr. Kókai László tanár, a TIT csillagászati szakosztályának titkára, Gyomaendrődön a mezőgazdasági szakmunkás- képző intézetben pedig India címmel Horváth László ország-világjáró, a TIT nemzetközi-politikai szakosztályának alelnöke tart tájékoztatót. T. I. Két hír Mezőberényböl (Tudósítónktól) Szombaton délelőtt a cigány- gyerekek játszóházának bemutatkozása volt a mezőberényi Petőfi Sándor Művelődési Központban. Mivel a gyermekkönyvhétre készülnek, ezért Könyvről- könyvért vetélkedőt is rendeztek, de veit verses mesék eljátszása, videevetítés is. Az addig elkészített rajzokból és más gyermekmunkákból kis kamara- kiállítást is összeállítottak (képünk). * * * Másnap, vasárnap délután ugyancsak a művelődési köz- ponban községi nyugdíjastalálkozót tartottak a szakmaközi bizottsággal közös rendezésben. A találkozó műsorral kezdődött, amelyben fellépett a békési városi művelődési központ citera- együttese, a szeghalmi művelődési központ citera- ég pávaköri csoportja, valamint a házigazda mezőberényi népzenei együttes, A műsor után bál volt, az emeleti klubokban pedig beszélgetni, illetve videóról a Liliomfi című filmet megtekinteni lehetett. Tanácskozás az energiatakarékosságról Terítéken a kenyérellátás — Jobb tájékoztatást! — Előtérben a minőség — Hová lett a bordás? Kevermesen tartotta meg tegnap, szerdán igazgatósági ülését a Dél-Békés Megyei Termelőszövetkezetek Gazdálkodási Társulása. Elsőként Horváth Pál igazgató számolt be a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról. Ezt követően Plenter Lajos főosztályvezető tájékoztatta a testületet az energiatakarékos rendszerek üzemeltetésének tapasztalatairól. Többek között elmondotta: a mezőgazdasági termeléshez felhasznált anyagok, alkatrészek, gépek ára az elmúlt ' években jelentősen emelkedett. Az anyagok közül különösen az energiahordozókra kellett nagy figyelmet fordítani, mivel ezek ára az elmúlt években gyors ütemben nőtt. Az anyagköltség aránya az összes költségből 58 százalék, ezen belül az energia aránya 14 százalék. Nagy lépést tettek a termelőszövetkezetek az elmúlt években az energiatakarékossági program teljesítése érdekében. A földgázprogram néhány termelőszövetkezet kivételével a térségben befejeződött. A földgázfelhasználás csaknem háromszorosára nőtt az utóbbi időben. A termelőszövetkezetekben több helyütt előtérbe helyezték az energiatakarékos talajművelési eljárásoA mezőgazdasági termelés jelenlegi intenzív szakaszában a gépesítés, meghatározó. A magas terméshozamok elérését a nagy teljesítményű és üzembiztos gépek széles körű alkalmazása tette lehetővé. Ugyanakkor a jobb minőségi mutatókkal bíró gépek beszerzési ára időközben megháromszorozódott, s így az üzemeltetési költségek emelkedését a hozamnövekedés nem mindig tudta ellensúlyozni. A jövőben a termelés jövedelmezőségét elsősorban a fajlagos gépi költségek alakulása határozza meg. Megkülönböztetett fontosságú téma tehát napjainkban a mezőgazdaságban a gépesítés. Erről a fontos kérdésről tárgyalt egyebek között a Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége elnökségének termelésfejlesztési bizottsága, amely november 27-én, tegnap Pusztaföldváron tartott kihelyezett ülést. A téeszek gépellátottságáról, a fejlesztés lehetőségeiről szóló tájékoztatót Kocsor László, a téeszszövetség gépészmérnöke terjesztette elő. Amint megállapította, a megye téeszei gyakorlatilag 1981-ig tudtak nagyobb gép- beruházást megvalósítani, az Békéscsabán megjelent Kemény Gábor „Iskolázásunk szarvasi hagyományai” című tanulmánykötete. A könyv, amely a csabai gimnázium művelődéstörténeti jellegű (Bibliotheca Beke- siensis nevű) sorozatának 26. köteteként látott napvilágot, Kemény Gábor három tanulmányát közli. A neves szocialista pedagógus és művelődéspolitikus, Kemény Gábor szülővárosának két nagy egyéniségéről, Vajda Péterről és Tessedik Sámuelről értekezik e munkában. Az elsőként 1931-ben közölt kát. Elsősorban a nagyszéná- si, illetve a debreceni módszer szerint alakították át az üzemek a szárítóberendezéseket. Ezt követően A számítás- technika alkalmazása a termelés irányításában című előterjesztést vitatta meg a testület. A számítástechnikai eszközök egyre inkább tért hódítanak a mezőgazdaságban is. Egyebek között felhasználják a különböző költségszámításoknál, a számviteli munka segítésére, a személyzeti, munkaügyi nyilvántartások vezetésére, a keresetszabályozás területén. Az elmúlt időszakban több alkalommal tartottak számítógépes bemutatót a Déte taggazdaságaiban. A jövőben továbbra is figyelemmel kell kísérni a számítástechnikai programtermékek piacát, különösen a mezőgazdasági termelésben jól hasznosítható rendszereket kell a tagszövetkezeteknek ajánlani. A Déte területén 14 Commodore 64 számítógép segíti a közgazdasági elemző munkát. A számítástechnikai eszközök további felhasználásában a gazdálkodás .egészének jobb, pontosabb áttekintési lehetőségét, a meglevő tartalékok jobb kihasználását várják az üzemek. V. L. elmúlt években már csökkent a géppark, mindenekelőtt pénzügyi nehézségek miatt. A közös gazdaságokban dolgozó erő- és munkagépek használati értéke egyre kisebb. Kényszerítő körülmények hatására a kombájnpark minőségi átalakulása következett be, s egyben ez a kapacitás csökkenését hozta magával. így az idén már a téeszeknek több mint 30 százaléka kényszerült külső segítséget igénybe venni a nyári betakarításhoz. Ami a fenntartást illeti, a műszaki állapot megőrzése az egyik legnehezebb feladat, miután a gépek elavultak, az alkatrészbeszerzés pedig nem kis nehézségeket jelent a legtöbb nagyüzemben. A termelésfejlesztési bizottság tegnapi ülésén elhangzottak is megerősítették, hogy a mezőgazdasági géppark elhasználódott, s a fejlesztés lehetőségeit megtalálni egyre sürgetőbb feladat. Az ülés másik témája az IKR, a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermesztési Rendszer tevékenysége volt, amelyről Tánczos Imre, a 4000-es körzet vezetője adott tájékoztatást. x. I. „Vajda Péter élete és írói munkája” című, most megjelent tanulmányában a reformkor kiváló pedagógiai újítójáról, a szarvasi Tesse- dik-hagyomány továbbélte- tőjéről is. A másik két dolgozatban pedig Tessedik Sámuelről fest érzékletes képet. A Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium által megjelentetett szép könyv a Kner Nyomda gyomai üzemében készült. Kiadásait Kemény Gábor születésének 100. évfordulóján (1983-ban) határozták el. Friss és ropogós. Ez az igazi kenyér. Ma már nem az a kérdés, hogy megtermett-e az ország kenyere. Most már a minőség érdekli a molnárt, a péket, a kereskedőt és a vásárlót. Persze, különösen két-háromnapos ünnepek előtt, hétvégeken a kínálattal is bajok vannak, mint legutóbb a november 7-ét megelőző napokon. Tegyük hozzá: nem Békés megyei, hanem országos jelenségről van szó. Ezért is tartottak értekezletet november 27-én Békéscsabán, a megyei tanács kereskedelmi, mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának kezdeményezésére. Ott voltak az érdekelt kereskedelmi és sütőipari vállalatok, a fogyasztási szövetkezetek vezetői, a városi, a nagyközségi tanácsok szak- igazgatási szerveinek szakemberei és a megyei párt- bizottság képviselője. Kri- zsán Miklós, a kereskedelmi osztály vezetője elmondotta, hogy összességében kiegyensúlyozott a kenyér- és péksütemény-ellátás* Időnként viszont gondok vannak, amelyet egymásra mutogatás nélkül szükséges megoldani. A miniszteri rendelet egyértelmű: minden üzletben nyitástól zárásig kínálni kell tejet és kenyeret, ennek ellenére a vevő sokszor üres kézzel távozik a boltból. Gyakran előfordul, hogy a boltvezetők, elsősorban hétvégén és kettős ünnepek előtt rutinból rendelnek, ezért a sütőipar kénytelen a rendelésen felül gyártani. Megengedhetetlen, hogy a kistelepüléseken, a vegyesboltokban csak az vásárolhat kenyeret, akinek a nevét a listára felírták. Egyetlen kereskedő sem lehet ennyire nagyvonalú és közömbös. Jogos a vásárlóknak az az igénye is, hogy a péksüteményt a reggeli órákban, ne délután kapja meg. Hangsúlyozta: a kenyér minőségéről megoszlanak a vélemények, hiszen megyénkben általában jó kenyeret sütnek, de nagyok a különbségek az egyes üzemek között. Jó néhány helyen égett, lapos vagy éppen sületlen kenyeret kínálnak. Állandó, megbízható, jó minőségre van szükség. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kialakult szokásokat, a vevő igényeit figyelembe véve alakítsák ki a választékot. Főleg a városokban .a fél- és egykilós kenyeret kedvelik, másutt a háromkilós cipóra esküsznek. Nagy vihart kavart a megyeszékhelyen a bordás megszüntetése, amelyre a vevők úgy reagáltak: árulják drágábban, de legyen. Ezután a közelgő ünnepi ellátásról szólt, amely sokkal jobb felkészülést, szervezést igényel, mint a novemberi. Ugyanis 30 százalékkal több kenyér került forgalomba, mégis kevésnek bizonyult. November 9-én, szombaton viszont a megsütött kenyér 30—40 százaléka fogyott el. A bukfencet az okozta, hogy a kereskedelem 2, a lakosság viszont háromnapos ünnepre készült fel. A tanulságok között az is szerepel: javuljon a tájékoztatás, ami a nyitva tartást és a kínálatot illeti. Blahut Lajosné, a mező- gazdasági és élelmezésügyi osztály csoportvezetője arról beszélt: a sütőipari vállalatok alapvető feladata, hogy az igényeket mennyiségben, minőségben, választékban és időben kielégítsék. Ehhez alapos szervezésre van szükség. Viszont: a műszaki-technológiai színvonal elmarad a kívánatostól, a felzárkózás a VII. ötéves tervben folytatódik. A pékségekben nehéz a munka, kevés a szakember, a liszt minősége is változó. Ennek ellenére jobban oda kell figyelni a választék bővítésére. A felszólalók, Szeghalomtól Battonyáig, a megoldást sürgették, de a hibák, a gondok feltárásán kívül alig tudtak használható javaslatot mondani. Rengeteg kérdés hangzott el. Miért jó például Bucsán a kenyér, és miért rosszabb Füzesgyarmaton? Miért volt valamikor piros, ropogós a kifli, a zsemle Szeghalomban, és főleg miért más napjainkban? Körösladányban a szerződéses üzletekben délután már nem árulnak kenyeret, hiszen ott van az ABC-áruház, mondják. Többen kifejtették: nagyon nehéz az igényeket felmérni, különösen olyan helyen, ahol négy szektor is foglalkozik a kenyér árusításával. A felelősség is elsikkad, általában az áfé- szen, vagy az állami kereskedelmen verik el a port, ha akadozik az ellátás. Megoldás lehetne a féltartós, vagy a tartós kenyér bevezetése, de ettől a vevők még idegenkednek. Elhangzott az is, jogosan, hogy nagyon sok kenyeret pazarolunk, amely tetemes veszteséget okoz a vállalatoknak, a népgazdaságnak. Nagyobb figyelmet igényel a kistelepülések kenyérellátása. Dombegyházán például ráerőltették a lakosságra az úgynevezett tájjellegű kenyeret, amely jóval drágább a korábban gyártottnál. Van olyan falu, ahová délután 2—4 óra körül érkezik a kenyér. Ehhez hasonló gondok voltak Kétsop- ronyban, Csabaszabadiban. A Békéscsabai 1. Számú Sütőipari Vállalat igazgatója elmondotta: a bordásból 35 ezret készítettek naponta. Azért szüntették meg a gyártását, mert a technológiai folyamat nem gépesíthető, nincs elegendő munkáskéz, és más, hasonló terméket kínálnak helyette, Az elhangzottakat Krizsán Miklós foglalta össze. (S.S.) Fotó: Gál Edit Napirenden a mezőgazdasági géppark Kemény Gábor szarvasi tanulmányai
