Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-28 / 279. szám

NÉPÚJSÁG o 1985. november 28., csütörtök a Magyar Népköztársaság helységnévtára, 1985 A MAGYAR l NÉPKÖZTÁRSASÁG HELYSÉGNÉVTÁRA i __________1985 A Központi Statisztikai Hivatal szerkesztésében, a Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent, most 24. alkalommal kiadás­ra került kötet színvonala­san reprezentálja a magyar statisztikai szolgálat 100 éves helységnévtár-szerkesztői tevékenységét. A kiadvány hagyományosan nem csupán név- és adattár, hanem át­fogó és többirányú áttekin­tést nyújtó kézikönyv. Az új kötetnek különös jelentőséget ad, hogy az .al­kotmány módosítását — a járások megszűnését — kö­vetően első ízben adja közre az ország valamennyi lakott helyének hivatalos nevét és legfontosabb adatait. A kö­zölt mutatók egy része az 1980. évi népszámlálás fel­dolgozásából szármázik, de természetesen, ahol ennél frissebb statisztikai jelzőszá­mok is rendelkezésre áll­nak, ott a legutóbbi ered­ményeket tükrözi. A kiadvány az 1985. jú­lius 1-i állapotnak megfele­lően tájékoztat a területszer­vezési változásokról, a taná­csi szervezet mellett bemu­tatja a bíróságok, ügyészsé­gek és földhivatalok illeté­kességét is. Az eligazodás­ban a vonatkozó rendeletek alapján készített ismertető nyújt segítséget az olvasó­nak. Az új helységnévtár a megszokott áttekinthető szerkezetben, adatsorosan ismerteti Magyarország 3064 városán és községén kívül, több mint tízezer külterüle­ti lakott hely nevét, terület- nagyságát, népességszámát, települési jellegét, a külte­rületek központtól való tá­volságit. Ä gazdag tábla­anyagot a kötet melléklete: a Magyar Népköztársaság államigazgatási térképe teszi teljessé. A kiadvány információi egyaránt jól hasznosíthatók mind az államhatalmi, ál­lamigazgatási szervezetek­ben dolgozók, mind a poli­tikai, társadalmi és tömeg­szervezeti munkások, akti­visták munkájában, de nél­külözhetetlen a termelő és szolgáltató ágazatok területi feladatainak ellátásában is. A művelődésben — elsősor­ban a közoktatásban — tör­ténő felhasználása ma még nem gyakorlat, de ha he­lyet kap az iskolai könyv­tárakban, akkor hamarosan a ‘ földrajzi szaktantermek népszerű szemléltető eszkö­zei közé kerülhet. Földtudományi hét megyénkben A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Békés Me­gyei Szervezete földtudomá­nyi szakosztálya és a Ma­gyar Földrajzi Társaság Kö­rös-vidéki osztálya november 21. és 29-e között rendezi meg a földtudományi hetet. Már a rendezvénysorozat el­ső napjaiban több érdekes előadás hangzott el megyénk településein. így többek kö­zött Magyarország nagy vá­rosairól, a föld kialakulásá­ról, felszínéről, az időjárás­előrejelzésről, a környezet­szennyezésről és következ­ményeiről, energiagazdálko­dásunk jelenlegi helyzetéről hallhattak tájékoztatókat az érdeklődők. Tegnap, szerdán Mezőko- vácsházán, az öregek nap­közi otthonában fél 10 órai kezdettel ismét a világgaz­daság aktuális kérdéseiről volt szó. Békéscsabán, a Ke­mény Gábor Szakközépisko­lában 15 órai kezdettel Rat- kai Ferenc tanár, a TIT csillagászati és űrkutatási szakosztályának tagja tartott előadást Földünk, a „kék bolygó” címmel. Ma Csárdaszálláson, Gyu­lán és Csanádapácán folyta­tódik a földtudományi hét. Butsi Róbert tanár Moszk­váról és Leningrádról, Lobó János, a gyulai TIT-stúdió és a csillagda vezetője he­lyünkről a világegyetemben, dr. Csókási Béla nyugalma­zott tanár, a TIT biológiai szakosztályának tagjai pedig az energiahelyzetről — a világban, hazánkban és a megyében — beszél. A földtudományig hét no­vember 29-én kéT előadással zárul. Dobozon, a művelődé­si házban „A Halley-üstökös Földközelben” címmel dr. Kókai László tanár, a TIT csillagászati szakosztályának titkára, Gyomaendrődön a mezőgazdasági szakmunkás- képző intézetben pedig India címmel Horváth László or­szág-világjáró, a TIT nem­zetközi-politikai szakosztá­lyának alelnöke tart tájékoz­tatót. T. I. Két hír Mezőberényböl (Tudósítónktól) Szombaton délelőtt a cigány- gyerekek játszóházának bemu­tatkozása volt a mezőberényi Petőfi Sándor Művelődési Köz­pontban. Mivel a gyermekkönyv­hétre készülnek, ezért Könyvről- könyvért vetélkedőt is rendez­tek, de veit verses mesék elját­szása, videevetítés is. Az addig elkészített rajzokból és más gyermekmunkákból kis kamara- kiállítást is összeállítottak (ké­pünk). * * * Másnap, vasárnap délután ugyancsak a művelődési köz- ponban községi nyugdíjastalál­kozót tartottak a szakmaközi bi­zottsággal közös rendezésben. A találkozó műsorral kezdődött, amelyben fellépett a békési vá­rosi művelődési központ citera- együttese, a szeghalmi művelő­dési központ citera- ég pávaköri csoportja, valamint a házigazda mezőberényi népzenei együttes, A műsor után bál volt, az eme­leti klubokban pedig beszélget­ni, illetve videóról a Liliomfi című filmet megtekinteni lehe­tett. Tanácskozás az energiatakarékosságról Terítéken a kenyérellátás — Jobb tájékoztatást! — Előtérben a minőség — Hová lett a bordás? Kevermesen tartotta meg tegnap, szerdán igazgatósági ülését a Dél-Békés Megyei Termelőszövetkezetek Gaz­dálkodási Társulása. Első­ként Horváth Pál igazgató számolt be a lejárt határ­idejű határozatok végrehaj­tásáról. Ezt követően Plenter Lajos főosztályvezető tájé­koztatta a testületet az ener­giatakarékos rendszerek üze­meltetésének tapasztalatai­ról. Többek között elmondotta: a mezőgazdasági termelés­hez felhasznált anyagok, al­katrészek, gépek ára az el­múlt ' években jelentősen emelkedett. Az anyagok kö­zül különösen az energiahor­dozókra kellett nagy figyel­met fordítani, mivel ezek ára az elmúlt években gyors ütemben nőtt. Az anyagkölt­ség aránya az összes költség­ből 58 százalék, ezen belül az energia aránya 14 száza­lék. Nagy lépést tettek a ter­melőszövetkezetek az elmúlt években az energiatakaré­kossági program teljesítése érdekében. A földgázprog­ram néhány termelőszövet­kezet kivételével a térségben befejeződött. A földgázfel­használás csaknem három­szorosára nőtt az utóbbi idő­ben. A termelőszövetkeze­tekben több helyütt előtérbe helyezték az energiatakaré­kos talajművelési eljáráso­A mezőgazdasági termelés jelenlegi intenzív szakaszá­ban a gépesítés, meghatáro­zó. A magas terméshozamok elérését a nagy teljesítmé­nyű és üzembiztos gépek széles körű alkalmazása tet­te lehetővé. Ugyanakkor a jobb minőségi mutatókkal bíró gépek beszerzési ára időközben megháromszoro­zódott, s így az üzemeltetési költségek emelkedését a ho­zamnövekedés nem mindig tudta ellensúlyozni. A jövő­ben a termelés jövedelmező­ségét elsősorban a fajlagos gépi költségek alakulása ha­tározza meg. Megkülönböz­tetett fontosságú téma tehát napjainkban a mezőgazda­ságban a gépesítés. Erről a fontos kérdésről tárgyalt egyebek között a Békés Me­gyei Mezőgazdasági Szövet­kezetek Szövetsége elnöksé­gének termelésfejlesztési bi­zottsága, amely november 27-én, tegnap Pusztaföldvá­ron tartott kihelyezett ülést. A téeszek gépellátottságá­ról, a fejlesztés lehetőségei­ről szóló tájékoztatót Kocsor László, a téeszszövetség gé­pészmérnöke terjesztette elő. Amint megállapította, a me­gye téeszei gyakorlatilag 1981-ig tudtak nagyobb gép- beruházást megvalósítani, az Békéscsabán megjelent Kemény Gábor „Iskolázá­sunk szarvasi hagyományai” című tanulmánykötete. A könyv, amely a csabai gim­názium művelődéstörténeti jellegű (Bibliotheca Beke- siensis nevű) sorozatának 26. köteteként látott napvi­lágot, Kemény Gábor három tanulmányát közli. A neves szocialista pedagógus és mű­velődéspolitikus, Kemény Gábor szülővárosának két nagy egyéniségéről, Vajda Péterről és Tessedik Sámu­elről értekezik e munkában. Az elsőként 1931-ben közölt kát. Elsősorban a nagyszéná- si, illetve a debreceni mód­szer szerint alakították át az üzemek a szárítóberendezé­seket. Ezt követően A számítás- technika alkalmazása a ter­melés irányításában című előterjesztést vitatta meg a testület. A számítástechnikai eszközök egyre inkább tért hódítanak a mezőgazdaság­ban is. Egyebek között fel­használják a különböző költ­ségszámításoknál, a számvi­teli munka segítésére, a sze­mélyzeti, munkaügyi nyil­vántartások vezetésére, a ke­resetszabályozás területén. Az elmúlt időszakban több alkalommal tartottak számí­tógépes bemutatót a Déte taggazdaságaiban. A jövőben továbbra is fi­gyelemmel kell kísérni a számítástechnikai program­termékek piacát, különösen a mezőgazdasági termelés­ben jól hasznosítható rend­szereket kell a tagszövetke­zeteknek ajánlani. A Déte területén 14 Commodore 64 számítógép segíti a közgaz­dasági elemző munkát. A számítástechnikai eszközök további felhasználásában a gazdálkodás .egészének jobb, pontosabb áttekintési lehető­ségét, a meglevő tartalékok jobb kihasználását várják az üzemek. V. L. elmúlt években már csök­kent a géppark, mindenek­előtt pénzügyi nehézségek miatt. A közös gazdaságokban dolgozó erő- és munkagé­pek használati értéke egyre kisebb. Kényszerítő körül­mények hatására a kombájn­park minőségi átalakulása következett be, s egyben ez a kapacitás csökkenését hoz­ta magával. így az idén már a téeszeknek több mint 30 százaléka kényszerült külső segítséget igénybe venni a nyári betakarításhoz. Ami a fenntartást illeti, a műszaki állapot megőrzése az egyik legnehezebb feladat, miután a gépek elavultak, az alkat­részbeszerzés pedig nem kis nehézségeket jelent a leg­több nagyüzemben. A termelésfejlesztési bi­zottság tegnapi ülésén el­hangzottak is megerősítették, hogy a mezőgazdasági gép­park elhasználódott, s a fej­lesztés lehetőségeit megta­lálni egyre sürgetőbb feladat. Az ülés másik témája az IKR, a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermesztési Rend­szer tevékenysége volt, amelyről Tánczos Imre, a 4000-es körzet vezetője adott tájékoztatást. x. I. „Vajda Péter élete és írói munkája” című, most meg­jelent tanulmányában a re­formkor kiváló pedagógiai újítójáról, a szarvasi Tesse- dik-hagyomány továbbélte- tőjéről is. A másik két dol­gozatban pedig Tessedik Sá­muelről fest érzékletes ké­pet. A Békéscsabai Rózsa Fe­renc Gimnázium által meg­jelentetett szép könyv a Kner Nyomda gyomai üze­mében készült. Kiadásait Kemény Gábor születésének 100. évfordulóján (1983-ban) határozták el. Friss és ropogós. Ez az igazi kenyér. Ma már nem az a kérdés, hogy megtermett-e az ország kenyere. Most már a minőség érdekli a molnárt, a péket, a kereskedőt és a vásárlót. Persze, különösen két-háromnapos ünnepek előtt, hétvégeken a kínálat­tal is bajok vannak, mint legutóbb a november 7-ét megelőző napokon. Tegyük hozzá: nem Békés megyei, hanem országos jelenségről van szó. Ezért is tartottak értekez­letet november 27-én Bé­késcsabán, a megyei tanács kereskedelmi, mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályá­nak kezdeményezésére. Ott voltak az érdekelt kereske­delmi és sütőipari vállala­tok, a fogyasztási szövetke­zetek vezetői, a városi, a nagyközségi tanácsok szak- igazgatási szerveinek szak­emberei és a megyei párt- bizottság képviselője. Kri- zsán Miklós, a kereskedelmi osztály vezetője elmondotta, hogy összességében kiegyen­súlyozott a kenyér- és péksü­temény-ellátás* Időnként vi­szont gondok vannak, ame­lyet egymásra mutogatás nél­kül szükséges megoldani. A miniszteri rendelet egyértel­mű: minden üzletben nyitás­tól zárásig kínálni kell tejet és kenyeret, ennek ellenére a vevő sokszor üres kézzel távozik a boltból. Gyakran előfordul, hogy a boltveze­tők, elsősorban hétvégén és kettős ünnepek előtt rutin­ból rendelnek, ezért a sütő­ipar kénytelen a rendelésen felül gyártani. Megengedhe­tetlen, hogy a kistelepülése­ken, a vegyesboltokban csak az vásárolhat kenyeret, aki­nek a nevét a listára felír­ták. Egyetlen kereskedő sem lehet ennyire nagyvonalú és közömbös. Jogos a vásárlók­nak az az igénye is, hogy a péksüteményt a reggeli órák­ban, ne délután kapja meg. Hangsúlyozta: a kenyér mi­nőségéről megoszlanak a vé­lemények, hiszen megyénk­ben általában jó kenyeret sütnek, de nagyok a különb­ségek az egyes üzemek kö­zött. Jó néhány helyen égett, lapos vagy éppen sületlen ke­nyeret kínálnak. Állandó, megbízható, jó minőségre van szükség. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a kiala­kult szokásokat, a vevő igé­nyeit figyelembe véve ala­kítsák ki a választékot. Fő­leg a városokban .a fél- és egykilós kenyeret kedvelik, másutt a háromkilós cipóra esküsznek. Nagy vihart ka­vart a megyeszékhelyen a bordás megszüntetése, amely­re a vevők úgy reagáltak: árulják drágábban, de le­gyen. Ezután a közelgő ün­nepi ellátásról szólt, amely sokkal jobb felkészülést, szervezést igényel, mint a novemberi. Ugyanis 30 szá­zalékkal több kenyér került forgalomba, mégis kevésnek bizonyult. November 9-én, szombaton viszont a megsü­tött kenyér 30—40 százaléka fogyott el. A bukfencet az okozta, hogy a kereskedelem 2, a lakosság viszont három­napos ünnepre készült fel. A tanulságok között az is sze­repel: javuljon a tájékozta­tás, ami a nyitva tartást és a kínálatot illeti. Blahut Lajosné, a mező- gazdasági és élelmezésügyi osztály csoportvezetője arról beszélt: a sütőipari vállala­tok alapvető feladata, hogy az igényeket mennyiségben, minőségben, választékban és időben kielégítsék. Ehhez alapos szervezésre van szük­ség. Viszont: a műszaki-tech­nológiai színvonal elmarad a kívánatostól, a felzárkózás a VII. ötéves tervben folyta­tódik. A pékségekben nehéz a munka, kevés a szakem­ber, a liszt minősége is vál­tozó. Ennek ellenére jobban oda kell figyelni a választék bővítésére. A felszólalók, Szeghalom­tól Battonyáig, a megoldást sürgették, de a hibák, a gondok feltárásán kívül alig tudtak használható javasla­tot mondani. Rengeteg kér­dés hangzott el. Miért jó például Bucsán a kenyér, és miért rosszabb Füzesgyar­maton? Miért volt valami­kor piros, ropogós a kifli, a zsemle Szeghalomban, és fő­leg miért más napjainkban? Körösladányban a szerződé­ses üzletekben délután már nem árulnak kenyeret, hiszen ott van az ABC-áruház, mondják. Többen kifejtet­ték: nagyon nehéz az igé­nyeket felmérni, különösen olyan helyen, ahol négy szek­tor is foglalkozik a kenyér árusításával. A felelősség is elsikkad, általában az áfé- szen, vagy az állami keres­kedelmen verik el a port, ha akadozik az ellátás. Megol­dás lehetne a féltartós, vagy a tartós kenyér bevezetése, de ettől a vevők még ide­genkednek. Elhangzott az is, jogosan, hogy nagyon sok kenyeret pazarolunk, amely tetemes veszteséget okoz a vállalatoknak, a népgazda­ságnak. Nagyobb figyelmet igényel a kistelepülések ke­nyérellátása. Dombegyházán például ráerőltették a lakos­ságra az úgynevezett tájjel­legű kenyeret, amely jóval drágább a korábban gyár­tottnál. Van olyan falu, aho­vá délután 2—4 óra körül ér­kezik a kenyér. Ehhez ha­sonló gondok voltak Kétsop- ronyban, Csabaszabadiban. A Békéscsabai 1. Számú Sütő­ipari Vállalat igazgatója el­mondotta: a bordásból 35 ez­ret készítettek naponta. Azért szüntették meg a gyár­tását, mert a technológiai folyamat nem gépesíthető, nincs elegendő munkáskéz, és más, hasonló terméket kí­nálnak helyette, Az elhangzottakat Krizsán Miklós foglalta össze. (S.S.) Fotó: Gál Edit Napirenden a mezőgazdasági géppark Kemény Gábor szarvasi tanulmányai

Next

/
Thumbnails
Contents