Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-28 / 279. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. NOVEMBER 28.. CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 279. SZÁM Soron László megnyitó beszédét tartja Fotó: Szőke Margit Konferencia a minőségről Szerdán a Duna Intercontinental Szállóban tartották meg a hatodik országos minőségügyi konferenciát, ahol a minőségjavítás, az exportképesség fejlesztésének teen­dőiről tanácskoztak a szakemberek. A konferenciát az MTESZ Központi Szabványosítási és Minőségügyi Bizott­sága szervezte az Európai Minőségügyi Szervezet (EOQC) magyar nemzeti bizottsága és a Magyar Szabványügyi Hivatal közreműködésével. A tanácskozást Sütő Kál­mán, a Magyar Szabvány- ügyi Hivatal elnökhelyettese nyitotta meg, majd Pulai Miklós, az Országos Tervhi­vatal elnökhelyettese tartott előadást. Elmondotta: a gaz­daságirányítás a következő években sem számít a kül­gazdasági feltételek számot­tevő javulására. így előreha­ladásunkat nagymértékben az határozza meg, hogy mi­ként sikerül javítani a gaz­dálkodás minőségét. A VII. ötéves népgazdasági terv a nemzeti jövedelem átlagosan évi háromszázalékos növeke­désével számol. Ugyanakkor a termelés energiaszükségle­te és az anyagfelhasználás számottevően nem emelked­het. a hasznos munkaidőalap pedig tovább csökken. Így a kitűzött célokat kizárólag a termelési szerkezet korszerű­sítésével, a hatékonyabb gaz­dálkodással, a versenyképes­ség javításával lehet elérni. A versenyképesség alakulá­sában pedig alapvető a ter­mékek minősége. A külpiac által támasztott minőségi követelményekről Beck Tamás, a Magyar Ke­reskedelmi Kamara elnöke beszélt. Kifejtette: hazánk a világkereskedelemből keve­sebb mint fél százalékkal részesedik, egyik termékcso­portban sem töltünk be ár­vagy piacmeghatározó szere­pet. Számos magyar iparág azonban termelésének több mint 50 százalékát a külpia­cokon értékesíti. Jövőjük nagymértékben attól függ. mennyire tudnak megfelelni a minőségi követelmények­nek. A tapasztalatok egyelő­re nem túl kedvezőek. A hazai vállalatok tőkés ex­portjának jövedelmezősége az elmúlt években fokozatosan csökkent és ez jellemzi ver­senyképességük alakulását is. Természetesen külpiacon­ként eltérőek az igények, de egy lényeges követelmény mindenütt azonos. A külföldi vásárlók mindenütt az ál­landó minőségű és megbíz­ható terméket részesítik előnyben. Megkívánják, hogy minden szállítmány a szer­ződésben előírt minőségű ter­méket tartalmazza. Cseh József ipari minisz­terhelyettes elmondotta: az iparban azt tapasztalják. hogy az elmúlt években nőtt a különbség a külföldi vevők igényei és a hazai termelők által biztosított minőségi színvonal között. Éppen ezért lényegesnek ítélte a vállala­toknál kialakított minőségi szabályozási rendszerek kor­szerűsítését. A népgazdasági irányítás erre ösztönzi a vál­lalatokat azzal, hogy egyre több területen nagyobb te­ret enged a termelők közöt­ti versenynek, törekszik a piaci viszonyok kiszélesítésé­re. Ez azonban önmagában nem elegendő. Szükség van a szabványosítás további kor­szerűsítésére és más minisz­tériumi intézkedésekre is. Magyarországon .35 szabvá­nyosítási központ működik. Évente négyszáz szabványt korszerűsítenek, illetve szá­mos területeken újakat hoz­nak létre. Arra törekednek, hogy a korszerűsített szabvá­nyokban az iparilag fejlett országokban alkalmazott kö­vetelményeket érvényesítsék. Ez a cél még akkor is, ha ennek sok magyar vállalat egyelőre nem tud megfelelni. A szabványokban sok eset­ben minőségi fokozatokat ha­tároznak meg, amelyek le­hetőséget biztosítanak a fo­kozatos felzárkózásra. Az Ipari Minisztérium a válla­latok minőségi szabályozási rendszereinek korszerűsítése érdekében ipari minőségügyi tanácsot hozott létre a közel­múltban. Ez a szervezet köz­vetlen segítséget nyújt a vállalati szakembereknek, hasznos tanácsokkal látja el őket és segít a külföldi mód­szerek megismertetésében. Nem gondmentes az őszi szállítás Tegnap délelőtt Békéscsa­bán Araczki Jánosnak, a megyei tanács általános el­nökhelyettesének vezetésével ülést tartott a Békés megyei szállítási bizottság, melynek munkájában részt vett Pin­tér Lajos, a megyei pártbi­zottság munkatársa, a köz­ponti szállítási tanács kép­viseletében pedig Győri Sán­dor. Az első napirendi pont ke­retében Harmati János, a MÁV Szegedi Igazgatóságá­nak osztályvezető-helyettese az év végi szállítási felada­tokról és a teljesítések lehe­tőségéről adott számot. Be­vezetőben elmondta, hogy a MÁV szállítókapacitása to­vábbra is szűkös, a teherko­csik karbantartási lehetősége romlott. Ezekben a napok­ban is a cukorrépa fuvaro­zása adja a vasútnak a leg­nagyobb feladatot. A szegedi igazgatóság eddig mintegy 820 ezer tonna répát szállí­tott az ország cukorgyáraiba, s ezen felül közel 84 ezer tonnát két jugoszláv gyárba. Az osztályvezető hangsú­lyozta: hétvégeken és ün­nepnapokon nem kielégítő a fuvaroztatók rakodási kész­sége. Éppen ezért bevezet­ték a kényszerrakodást, ami háromszoros költségként je­lentkezik a megrendelőknél. Az év hátralevő részét ele­mezve kiderült: az elfuva­rozandó tömegárukat sorol­ták. Ezek közül is kiemelt helyen szerepelnek az ex­portküldemények, valamint a lakossági szén-, fűtőolaj- és üzemanyag-szállítmányok. A következő napirendi pont keretében Steiner László, a Békés Megyei Autó- közlekedési Tanintézet igaz­gatója a hivatásos gépjár­művezetők továbbképzéséről és a szakmunkásképzés hely­zetéről számolt be. Az igaz­gató elmondta, hogy a hall­gatók többsége átképzős, vagyis a második szakmáját tanulja a tanintézetnél. A továbbképzést indokolja az a tény, mély szerint tavaly megyénkben 803 közúti bal­esetnek részesei voltak gép­kocsivezetők, ebből 103-an rendelkeztek hivatásos gép­jármű-vezetői engedéllyel. A balesetet okozók 17 százalé­ka volt ittas. Az elemzés szerint egy év alatti gyakor­lattal rendelkeztek ketten, öt-húsz év közöttivel 65-en, míg a többiek 20 év feletti vezetői gyakorlattal ültek volánhoz. A továbbképzéshez szüksé­ges tematikát hivatásos és úrvezetők részére egyaránt kidolgozták. A harmadik napirendi pontban dr. Kató János, a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát főosztályvezetője a kombinknál megvalósult szállítási beruházásokról adott tájékoztatót. Egyebek között elmondta: saját erővel és a rakodási fejlesztési alapból együtte­sen mintegy 28,5 millió fo­rintot fordítottak a szállítást segítő beruházásokra. A szállítási bizottsági ülés bejelentésekkel ért véget, melyen elhangzott: a Mező­hegyesi Cukorgyár várható­an karácsony előtt, a Sarka- di Cukorgyár pedig január első hetében befejezi az idei feldolgozási szezont. — szekeres — Az év hátralévő időszaká­ban, az egyre mostohább időjárási és az ezzel össze­függő kedvezőtlen útviszo­nyok között a Volán Válla­latok a korábbiaknál erőtel­jesebb szállítási igényre szá­mítanak. A fuvarozó válla­latok közvetlen kapcsolatot tartanak a tanácsokkal, köz­úti igazgatóságokkal, az Or­szágos Meteorológiai Szolgá­lattal, hogy az esetleges rendkívüli időjárási körül­mények ne okozhassanak tar­tós fennakadást. Szoros kap­csolatban állnak a megyei szállítási bizottságokkal és a legnagyobb fuvaroztató part­nerekkel is, hogy előre szá­molhassanak a szokásosnál nagyobb fuvarozási igényre. Az év utolsó heteiben a lakosság szénellátása adja az egyik legnagyobb fuvarozási feladatot. Ezt megkülönböz­tetett figyelemmel kezeli mindegyik Volán Vállalat: megszervezték a bányák há­romműszakos, illetve szom­bat, vasárnapi kiszolgálását. A fűtőolajat, a palackos gázt, a tűzifát és a szenet a szokásosnál több teher­autóval szállítják, s elsőbb­séget biztosítanak a lakos­ságnak és az elosztótelepek­nek. Könyvtárátadás Kondoroson Kádár János és Franz Muhri találkozója Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára szerda délelőtt a KB székházában találkozott Franz Muhrival, Ausztria Kommunista Pártja (KPÖ) elnökével, aki az MSZMP Központi Bizottságának meg­hívására tartózkodott ha­zánkban. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón tájékoztat­ták egymást az MSZMP, il­letve a KPÖ előtt álló fel­adatokról. Kádár János és Franz Muhri elégedetten ál­lapította meg, hogy a Ma­gyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság hagyo­mányosan jó kapcsolatai gyümölcsözően fejlődnek, jól példázzák a különböző tár­sadalmi rendszerű államok közötti együttműködés köl­csönös előnyeit. Az MSZMP főtitkára és a KPÖ elnöke kinyilvánította a két párt szándékát inter­nacionalista kapcsolataik továbbfejlesztésére, a nem­zetközi kommunista mozga­lom pártjai összefogásának erősítésére. Nagy érdeklődéssel várta a kondorosi irodalomkedvelő közönség a tegnapi napot. November 27-én délután 3 órakor mégnyitó ünnepséget rendeztek a felújított nagy­községi könyvtárban. A vendégeket Mokran Má­tyás tanácselnök köszöntöt­te, majd átadta a szót Sáron Lászlónak, a Művelődési Mi­nisztérium könyvtári osztá­lya főelőadójának, aki meg­A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának Politikai Akadémiáján szerdán Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára „A tu­dományos és műszaki hala­dás időszerű kérdései” cím­mel előadást tartott. Az előadáson megjelenteket nyitó beszédében szólt töb­bek között a könyvtárak sze­repéről, arról a megyei prog­ramról. melynek keretében most a kondorosi könyvtár is kibővült, újjászületett. Végül Mokran Mátyás mondott köszönetét mind­azoknak, akik segítették a könyvtár mielőbbi átadását. A vendégek ezt követően megtekintették az intézmény helyiségeit. N. Á. — politikai, ideológiai, tár­sadalmi, gazdasági, tudomá­nyos és műszaki életünk képviselőit — Lakatos Ernő, a KB agitációs és propagan­daosztályának vezetője kö­szöntötte. Az előadás anyagát a Kos­suth Könyvkiadó megjelen­teti. Pál Lénárd előadása az MSZMP Politikai Akadémiáján A Magyar Vívó Szövetség vezetői Békéscsabán Tegnap Békéscsabára láto­gattak a Magyar Vívószövet­ség vezetői; Kovács Tamás főtitkár, Kulcsár Győző négyszeres olimpiai bajnok, szövetségi kapitány és Maros Magda szakfelügyelő. Dél­előtt a Békéscsabai Kötött­árugyárban a vívóruhák ké­szítéséről tárgyaltak, délután pedig az Előre Spartacus ví­vótermét látogatták meg, és elbeszélgettek az egyesület, a szakosztály vezetőivel. A nemzetközi szövetség az 1986. évi szófiai világbajnok­ságon már csak az eddigi­eknél biztonságosabb, leg­alább 800 Newton ellenállá­sú vívóruhák használatát fo­gadja el. Az ilyen erős anya­gú, illetve szövésű vívóruha 750 nyugatnémet márkába kerül, ezért a szakemberek keresik a lehetőséget a ha­zai alapanyagú felszerelés gyártására. A kötöttárugyár már készített is 40 „öltönyt” kísérleti célra, úgy tűnik te­hát, hogy kedvező lesz az együttműködés. Ami a lila-fehérek sport­egyesületében tett látogatást illeti, az 54 hazai szakosztály (hét A és 16 B kategóriást tartanak nyilván) között lé­tesítményellátottság és egyéb támogatás tekintetében is so­kat léptek előre a békéscsa­baiak. A szakmai szint mu­tatója, hogy férfitőr- és pár­bajtőrcsapatuk az I. osztály­ba jutott, a női tőrözők az NB II-ben küzdhetnek, öt aranyjelvényes fiataljuk van, és várhatóan nyolc olimpiai pontot gyűjtenek 1985-ben. A szövetség vezetői nagy elis­meréssel szóltak a látottak­ról, a kitűnő vívóteremről. Maros Magda, a moszkvai olimpia ezüstérmese meg is jegyezte: „Állítom, hogy az OSC-nek sincs különb”. Ja­vasolták, hogy lehetőség sze­rint a 70 tagú szakosztály­ban fokozatosan emeljék az edzők számát, s igényeljék a szakmai segítséget a szö­vetségtől. Kovács Tamás fő­titkár végül, mintegy ennek a segítőkészségnek a jele­ként, értékes felszereléseket adott át Hajtmann János edzőnek. Képünk a vívóte­remben készült.

Next

/
Thumbnails
Contents