Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-26 / 277. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1985. NOVEMBER 26., KEDD Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 277. SZÁM Tegnap, hétfőn megyénkbe látogatott Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsának elnöke. A reggeli órákban Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a vendéget. A fogadáson ott voltak dr. Lovász Matild, Csatári Béla, Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkárai, valamint Murányi Miklós, a megyei tanács elnök- helyettese. Szabó István ezt követően részt vett a Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége küldöttközgyűlésén, s azon fel is szólalt. Hozzászólását a gyűlésről készült tudósításban részletesen ismertetjük. Vendégünk délután a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülésbe látogatott, s tájékoztatót hallgatott meg a Bage tevékenységéről, gondjairól, terveiről: Teszöv-küldöttközgyűlés N E PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA Szabó István látogatása megyénkben II tagi érdekeltség és az ifjúság helyzete Losonczi Pál látogatása Vas megyében Losonczi Pál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn, a kora délelőtti órákban kétnapos látogatásra Vas megyébe érkezett. A vendéget a megyehatáron Horváth Miklós, a Vas megyei pártbizottság első titkára, Bors Zoltán, a megyei tanács elnöke, valamint Celldömölk város és Jánosháza nagyközség párt- és állami vezetői fogadták. Ezt követően az Elnöki Tanács elnökét Szombathelyen, a megyei pártszékházban Horváth Miklós első titkár tájékoztatta a mintegy 285 ezer lakosú Vas megye politikai, gazdasági, társadalmi életéről, eredményeiről, gondjairól. Részletesen szólt azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a megye dolgozói tesznek a kongresszusi határozatok végrehajtásáért, beszámolt az ipari, mezőgazda- sági és egyéb üzemek kollektíváinak a termelékenység és a hatékonyság növelését, a termékek minőségének javítását, az export fokozását s a költségek csökkentését szolgáló törekvéseiről. Vázolta az első titkár a párt, az állami és a tömegszervezetek ez irányú tevékenységét is. Hangsúlyozta: a megye gazdaságának idei teljesítménye számos kedvezőtlen körülmény ellenére elfogadható, de a lehetőségektől elmarad, ezért a gazdálkodó szervezeteknek tovább kell javítani munkájukat. Losonczi Pál délután a megyei vezetők társaságában felkereste a Remix szombat- helyi leányvállalatát. A magas rangú vendéget Kéri Lászlóné igazgató tájékoztatta a gyár kollektívájának munkájáról. Elmondta, hogy az 1850 dolgozót foglalkoztató vállalat a hazai híradás- technikai és elektronikai ipar számára gyárt alkatrészeket; ellenállásokat, kondenzátorokat, biztosítókat. A VI. ötéves tervidőszakban — mintegy 130 százalékos költség- emelkedés mellett — csaknem 170 százalékkal növekedett. Árbevételük az idén 12 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál — mintegy 750 millió forintot tesz ki —, az üzem dolgozói előreláthatólag teljesítik az 1985-ös évi tervüket. Losonczi Pál üzemlátogatás keretében az ellenállás- és kondenzátorgyártó egységgel ismerkedett, s elismeréssel szólt a látottakról. Losonczi Pál ezután a vállalat vezetőivel és a munkások képviselőivel találkozott. Az oldott hangulatú eszmecserén egyebek között szó esett a vállalatnál megteremtett kedvező munkakörülményekről, s a szociálpolitikai tevékenységről, aminek egyik jellemzője, hogy a vállalat átlagosan két éven belül lakáshoz segíti dolgozóit. Vasi látogatása első napjának befejezéseként Losonczi Pál a széleskörű társadalmi összefogással épült szombathelyi képtárat kereste fel. Az idén februárban átadott intézményt — amely eddig 70 ezer látogatót fogadott — Salamon Nándor képtárigazgató mutatta be. Az Elnöki Tanács elnöke megtekintette a történeti kiállítást, Derkovits Gyula és Dési Huber István alkotásait. Losonczi Pál ma folytatja Vas megyei programját. Maróthy László Szófiába utazott Kovács Jánosnak, a Te- szöv elnökének köszöntő szavaival kezdődött tegnap, hétfőn délelőtt a Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének soros küldöttközgyűlése, melyen részt vett Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, Apáti Nagy Gábor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Szabó Miklós, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, Murányi Miklós, a megyei tanács elnökhelyettese és Győrfi Károly, a Teszöv titkára is. A békéscsabai ifjúsági és úttörőházban összegyűlt küldöttek először Eke Sándornak, a Teszöv titkárhelyettesének szóbeli kiegészítőjét hallhatták a tagi érdekeltség és anyagi ösztönzés helyzetéről, az új bérszabályozás tapasztalatairól. Közismert, hogy ez év január elsejétől három keresetszabályozási forma közül választhattak a termelőszövetkezetek. A bruttó jövedelemszínvonaltól függő mun- kadíj-szabályozás előnye. hogy az átlagosnál nagyobb részesedési alapképzésre ad lehetőséget a jövedelmezően gazdálkodó üzemekben. Ugyanakkor hibája, hogy az alacsony munkadíjszínvonallal üzemelő egységekben nem ösztönöz a gyors, ugrásszerű hatékonyságnövelésre. Ezt a szabályozási formát 25 tagszövetkezet választotta. Ezek közül tizennégyben az egy főre jutó bruttó jövedelem 28 százalékkal haladja meg a 81 tsz átlagát. A hozzáadott érték változásától függően adózik megyénk 26 szövetkezete, ebben a csoportban a legalacsonyabbak a keresetek. Zömében az elmúlt években veszteséggel zárt tsz-ek tartoznak ide, amelyeknek már közepes időjárás esetén esélyük van a hozzáadott érték nagyobb mérvű növekedésére. A nagyüzemi keresetadóztatást azok a gazdasági egységek választották, ahol a hozzáadott érték látványos növelésére nincs mód. A rendszer előnye, hogy a keresetek elért színvonalát adóztatja, nem bázisszemléletű. A bérszabályozás mindenhol központi kérdése a gazdálkodásnak, különösen nagy jelentőségű Békés megyében, ahol a bérek, keresetek jócskán elmaradnak az országos átlagtól. Megyénk mezőgazdasága a termékértékesítés országos rangsorában harmadik helyen állt az elmúlt évben, ugyanakkor az egy főre jutó keresetek sorában csupán a 13. helyet foglalta el. A bevezetett szabályozók tágabb lehetőséget adtak a keresetek növelésére, ugyanakkor megteremtették a belső érdekeltségi rendszer kialakításának feltételeit. A gond, hogy alig telt el egy esztendő, máris megjelentek a korlátok. A módosítások egyúttal azt is jelentik, hogy a szövetkezetekben kialakított belső érdekeltségi rendszeren is változtatni szükséges. Eke Sándor beszámolójára több szövetkezeti vezető reagált. Sótyi János, a Gyulai Munkácsy Tsz elnöke Szé- chenyi-idézettel kezdte hozzászólását : „Van, akinek minden tudománya abban áll, hogy soha semmi újat nem próbál” . . . , majd így folytatta : — A tagi érdekeltség a szövetkezeti mozgalomban mindig a legtöbb vihart kiváltó téma volt. Ezt úgy kellene alakítani itt Békés megyében, hogy két alapvető célnak feleljen meg. Ezek: a népesség fogyásának, elvándorlásának megállítása, és az anyagi elismerés növelése úgy, hogy közelítsünk az országos átlaghoz. Ehhez keressék az utat a gazdálkodók. Gondolatébresztésül Sótyi János saját tsz-ének tapasztalatait adta közre, ahol például a megyében elsőként adták kisvállalkozásba a baromfiágazatot. A tsz-nek 11 szakcsoportja és egy leány- vállalata működik eredményesen, s tagjai egy gazdasági társulásnak is. Stafira Sándor, a Szarvasi Dózsa Tsz elnökhelyettese hozzászólásában azt emelte ki, hogy az önelszámoló egységek létrehozása az egyéni érdekeltség megteremtésén keresztül kielégítően ösztönözhet a hatékonyság növelésére. Nem szabad azonban elfelejtkezni arról, hogy az önelszámoló egységek létrehozása új számviteli, információs rendet igényel. Ennek gondos kialakítása nélkül elmarad a várt eredmény. Biró Vilmos, a Mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz elnöke a tsz-ek népességeltartó és -megtartó erejét hangsúlyozta. Mezőkovácshá- záról és környékéről igen sokan vándorolnak el. Majd a náluk alkalmazott kísérleti keresetadóztatás tapasztalatait ismertette. Hunya Elek, az Endrődi Béke Tsz elnöke többek között a következőket mondta: — Szövetkezetünk mögött veszteséges évek állnak. Üj módszert kellett találnunk az ösztönzésre, új érdekeltségi rendszert, mozgóbéres módszert vezettünk be. Az eredmény: a tavalyi 35 milliós veszteséggel szemben az idén várhatóan 5-6 millió forintos nyereséggel zárunk. (Folytatás a 3. oldalon) Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Magyar—Bolgár Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság magyar tagozatának elnöke hétfőn Szófiába utazott, ahol részt vesz a bizottság 20. ülésszakán. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megHétfőn az Ipari Minisztériumban miniszteri értekezleten értékelték a minta- és márkabolthálózat fejlődését. Ezt követően sajtótájékoztatót tartottak, amelyen a minisztérium képviselői elmondták: az ipari minta- és márkaboltok száma az elmúlt két évben örvendetesen bővült. Elsősorban a gépipari, a műszeripari és a fémtömegcikkipari vállalatok nyitottak új márkaüzleteket. A lakosság körében különösen az Elzett, a Videoton, az Orion, a hűtőgépgyár, a Hajdúsági Iparművek, a Budapesti Harisnya- gyár és a Tisza Cipőgyár üzletei kedveltek. Mind több iparvállalat ismeri fel a márkaboltok előnyeit, van, ahol ennek már sokéves hagyománya is van, és a márkaüzlet nyitása a vállalati kereskedelempolitika fontos elemévé vált. Jelenleg már 3872 márka- és mintabolt működik az országban — ezek a kiskereskedelmi forgalomból körülbelül 6 százalékkal részesednek. Közülük 1300 üzlet a gázszolgáltató vállalatok palackcseretelepe. Az ipari mintaboltok száma meghaladja "az 500-at, vagyis kétszer annyi, mint amennyi két évvel ezelőtt volt. A mintaboltokat a vállalatok részben saját maguk, részben. jelent Georgi Pangelov követtanácsos, a Bolgár Nép- köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügyvivője. Maróthy Lászlót a szófiai repülőtéren Andrej Lukanov miniszterelnök-helyettes, a bizottság bolgár tagozatának elnöke fogadta. a kereskedelemmel közösen üzemeltetik. Ez év első felében további 13 iparvállalat 20 új márkaüzletet nyitott. Az ipari és a Belkereskedelmi Minisztérium évek óta szorgalmazza a márkabolthálózat bővítését, mert ez is nagymértékben hozzájárul a lakossági áruellátás javításához, a gyártók és a vásárlók közötti közvetlen kapcsolat kiépítéséhez, a rugalmas értékesítési módszerek bevezetéséhez. A márkaboltokban a kínálatot a tapasztalatok szerint sokkal jobban tudják igazítani a fogyasztói igényekhez, s a változó igényeknek megfelelően mód van az áruk átcsoportosítására. Ugyanakkor az ilyen bolthálózat gyorsabb ütemű bővítését némileg fékezik az általános árukészletezési problémák, s az, hogy a gyártó vállalat nehezen talál üzletébe szakképzett személyzetet. A minisztérium azt is szorgalmazza, hogy a jövőben olyan márkaboltok nyíljanak — elsősorban a gép- és műszeriparban, ahol a vállalat termékeihez alkatrészeket is árusítanak. Kívánatosnak tartják azt is, hogy a kereskedelmi és ipari vállalatok közös érdekeltségű boltokat társulásos formában hozzanak létre. Sajtótájékoztató az Ipari Minisztériumban
