Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-22 / 274. szám
1985. november 22., péntek Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai vezetőinek felső szintű találkozójáról A Varsói Szerződés tagállamainak vezetői 1985. november 21-én kölcsönös megállapodás alapján felső szintű találkozót tartottak Prágában. A találkozón részt vett: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB főtitkára, az államtanács elnöke, Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, valamint csehszlovák részről Lubomir Strougal, a CSKP KB elnökségének tagja, a kormány elnöke és Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tagja, a KB titkára, Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára, a Lengyel Népköztársaság államtanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt KB főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsának elnöke, Nicolae Ceauses- cu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke és Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB főtitkára. A találkozón részt vettek a külügyminiszterek: Petr Mladenov bolgár, Bohuslav Chnoupek csehszlovák, Marian Orzechowski lengyel, Várkonyi Péter magyar, Őskor Fischer NDK-beli, Ilié Vaduva román és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. Mihail Gorbacsov részletes tájékoztatást adott a Genf- ben aznap befejeződött felső szintű szovjet—amerikai találkozó menetéről és eredményeiről. A testvérpártok és -országok vezetői teljes támogatásukat fejezték ki a Ronald Reagannal, az Egyesült Államok elnökével folytatott tárgyalásokon Mihail Gorbacsov által -**. a Varsói Szerződés tagállamai 1985. október 23-i nyilatkozatában megfogalmazott közös irányvonal szellemében — kifejtett konstruktív álláspont iránt. A Varsói Szerződés tagállamainak legfelső vezetői nagyra értékelték azt a különleges fontosságú hozzájárulást, amellyel az SZKP Központi Bizottságának főtitkára a genfi találkozó folyamán elősegítette a szocialista közösség országai által együttesen kidolgozott békeszerető álláspont érvényre juttatását. Egyöntetűen megállapították, hogy a találkozón közvetlen és nyílt tárgyalások folytak, ezek szükségesek voltak és eredményeik hasznosak. Jóllehet Genfben nem sikerült megoldani a fegyverzetkorlátozás és -csökkentés konkrét problémáit, nagy jelentősége van annak, hogy a találkozó megerősítette az 1985. januárjában elért szovjet—amerikai megállapodást, amelynek értelmében keresni kell az utakat a fegyverkezési hajsza beszüntetésére és a világűrre való kiterjesztésének megakadályozására. Elvi jelentősége van a genfi találkozó záródokumentumába foglalt ama közös nyilatkozatnak, hogy megengedhetetlen az atomháború és a felek lemondanak arról, hogy katonai fölényre törekedjenek a másikkal szemben. A genfi találkozó nagy jelentőségű azért is, mert megteremtette annak a párbeszédnek az alapját, amelynek célja jó irányú változás elérése a szovjet—amerikai kapcsolatokban és általában a világon. összességében Mihail Gorbacsov találkozója Ronald Reagannal, az Egyesült Államok elnökével kedvezőbb lehetőségeket teremt a nemzetközi helyzet egészségesebbé tételére, az enyhüléshez való visszatérésre. Fontos, hogy ezeket a lehetőségeket mindkét fél a gyakorlatba ültesse át. Mihail Gorbacsov kijelentette, hogy a Szovjetunió a maga részéről minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy gyakorlati megoldást érjenek el a fegyverkezési hajsza csökkentésének és a béke megszilárdításának feladataiban. A találkozón megerősítették a szövetséges szocialista államok elvi irányvonalát, amelynek célja a nukleáris háború veszélyének elhárítása, a fegyverkezési hajsza megfékezése a földön és megakadályozása a világűrben, valamint az, hogy tényleges intézkedésekre térjenek át a leszerelés, az egyetemes béke megszilárdítása érdekében. A Varsói Szerződés tagállamai ismét kinyilvánítják, hogy nem törekszenek katonai erőfölényre, de azt sem engedik meg, hogy más tegyen szert erre velük szemben. A találkozó résztvevői az általuk képviselt pártok és államok képviseletében kifejezték eltökéltségüket, hogy együttesen fellépnek és a jövőben is minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy jó irányú fordulat következzék be az európai és a nemzetközi ügyekben. Egyetértenek abban, hogy a bonyolult nemzetközi feltételek között elsőrendű jelentőséggel bír a szövetséges szocialista országok egysége és összeforrottsága, az osztályszolidaritás, együttműködés valamennyi területén erősödő közös fellépés. A találkozó a barátság és a megvitatott kérdésekben megnyilvánult teljes nézet- azonosság jegyében zajlott le. Mitterrand sajtóértekezlete Francois Mitterrand francia elnök csütörtöki sajtóértekezletén üdvözölte a Szovjetunió és az Egyesült Államok csúcsszintű kapcsolat- felvételét Genfben, de hozzátette, hogy Franciaország változatlanul önálló atomütőerejére alapozza függetlensége megőrzését. Mitterrand elnöksége negyedik sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy Franciaország kitart az elrettentés doktrínája mellett, de arra is számít, hogy idővel ki kell fejlesztenie saját katonai űrtechnológiáját. Ami a márciusi választásokat illeti, a francia elnök nem titkolta, hogy a szocialista párti kormányzás folytatását látná szívesen, de felkészült- a jobboldal várható győzelmére is. Számos kérdező feszegette, miként képzeli el a leendő politikai „társbérletet” egy jobboldali kormánnyal, de Mitterrand következetesen kitért a francia belpolitika legizgalmasabb kérdésének megválaszolása elől. Emlékeztetett, hogy a francia nép hét évre választotta őt elnökké és kijelentette, hogy ő meg is teszi kötelességét”. Válaszai még két dolgot hangsúlyoztak: a szocialista kormányzás, eredményeit és a nemzeti egyetértés bizonyos minimumának megőrzését. Ügy vélekedett, hogy a franciák nem becsülik kellőképpen a szocialista kormányzás eredményeit, ezért televíziós hallgatóságának is emlékezetébe idézte a minimálbér felemelését, az infláció letörését, az ötödik heti fizetett szabadság bevezetését, a munkaidő csökkentését. Szovjet—amerikai közös nyilatkozat Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke — kölcsönös megállapodás alapján — 1985. november 19—21-én találkozót tartott Genfben. A találkozón részt vettek: a szovjet fél részéről — Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, Georgij Kornyijenko, a szovjet külügyminiszter első helyettese, Anatolij Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete, Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB propagandaosztályának vezetője, Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB nemzetközi tájékoztatási osztályának vezetője, Andrej Alekszandrov, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója; amerikai részről — George Shultz, az Egyesült Államok külügyminisztere, Donald Regan, a Fehér Ház személyzeti vezetője, Robert McFarlane, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Arthur Hartman, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete, Paul Nitze, az amerikai elnök és külügyminiszter fegyverzetkorlátozási tanácsadója, Rosanne Ridgway külügyi államtitkár, Jack Matlock különtanácsadó. A véleménycseréken sokoldalúan megvitatták a szovjet— amerikai kapcsolatokat és a jelenlegi nemzetközi helyzet fő kérdéseit. Az eszmecserék őszinték és hasznosak voltak. Számos kulcsfontosságú kérdésben fennmaradtak a komoly ellentétek. A két vezető — elismerve a Szovjetunió és az Egyesült Államok társadalmi és politikai rendszerében és a nemzetközi problémák általuk történő megközelítésében tapasztalható különbségeket — mindazonáltal eljutott egymás álláspontjának jobb megértéséhez. Megállapodtak abban, hogy javítani kell a szovjet—amerikai kapcsolatokat és a nemzetközi helyzetet egészében véve. Ezzel összefüggésben mindkét fél fontosnak minősítette az állandó párbeszédet, amely tükrözné azt az őszinte törekvésüket, hogy a lényeges problémákat illetően keressék az érintkezési pontokat. Az SZKP központi Bizottságának főtitkára és az Egyesült Államok elnöke megállapodott abban, hogy a közeljövőben ismét találkoznak. Az Egyesült Államok elnöke ennek kapcsán az SZKP KB főtitkárától a Szovjetunióba szóló meghívást fogadott el. Az SZKP KB főtitkára ugyanakkor elfogadta az Egyesült Államok elnökének meghívását, hogy látogasson el az Egyesült Államokba. A látogatások szervezésének és időpontjának kérdéseit diplomáciai úton egyeztetik. A találkozón néhány konkrét kérdésben megállapodást értek el. Ezt a nyilatkozat az alábbiakban ismerteti. I. A felek — miután megvitatták a biztonság kulcsfontosságú kérdéseit és annak tudatában, hogy a Szovjetunióra és az Egyesült Államokra különleges felelősség hárul a béke megóvásáért — kijelentik, hogy atomháborút sohasem szabad kirobbantani és abban nem lehet győztes. Felismerve, hogy bármilyen konfliktus a Szovjetunió és az Egyesült Államok között katasztrofális következményekkel járhatna, hangsúlyozták: fontos, hogy elejét vegyék a kettejük közötti bármilyen — akár atom-, akár hagyományos — háborúnak. Nem fognak katonai fölény elérésére törekedni. A főtitkár és az elnök megvitatta az atom- és űrfegyverekről szóló tárgyalások kérdéseit. Megállapodtak abban, hogy e tárgyalásokon meggyorsítják a munkát. Ezen azoknak -a feladatoknak a végrehajtása értendő, amelyeket az ez év január 8-i szovjet—amerikai közös nyilatkozat tartalmaz, nevezetesen: ki kell küszöbölni az űrfegyverkezési hajszát és meg kell szüntetni a földi fegyverkezést, korlátozni és csökkenteni kell a nukleáris fegyvereket és meg kell szilárdítani a hadászati stabilitást. A felek az utóbbi időben előterjesztett szovjet és amerikai javaslatok figyelembevételével a mielőbbi előrelépést szorgalmazták a többi között azokon a területeken, ahol vannak érintkezési pontok, ideértve a felek atomfegyverei 50 százalékos csökkentése elvének megfelelő alkalmazását, valamint az európai közepes hatótávolságú rakétákkal kapcsolatos közbenső megoldás elvét. E megállapodások kidolgozásakor egyeztetik a vállalt kötelezettségek végrehajtása feletti ellenőrzés hatékony intézkedéseit. A felek megállapodtak abban, hogy szakértői szinten tanulmányozzák a nukleáris veszély csökkentésével foglalkozó központok kérdését, figyelembe véve a genfi tárgyalások előremenetelét és az ott napirenden levő kérdéseket. Megelégedéssel jegyezték meg: a közelmúltban ebben az irányban történt ilyen lépés, mint például a szovjet—amerikai közvetlen távközlési összeköttetés tökéletesítése. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagen kijelentette: a Szovjetunió és az Egyesült Államok,hű marad az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződéshez és érdekelt abban, hogy más országokkal közösen erősítse az atomfegyverek elterjedése megakadályozásának rendszerét és a továbbiakban növelje a szerződés hatékonyságát, oly módon is, hogy bővítse részvevőinek körét. Megelégedéssel állapították meg, hogy az atomsorompó- szerződés hatékonyságát vizsgáló legutóbbi konferencia egészében véve pozitív eredményekkel járt. A Szovjetunió és az Egyesült Államok újfent elkötelezte magát az atomsorompó-szerződés mellett, amellett, hogy a jóakarat szellemében tárgyalásokat folytatnak az atomfegyverek korlátozásáról és leszerelésről a szerződés 6. cikkelyének megfelelően. Mindkét fél szándéka, hogy a jövőben is előmozdítsa a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség megszilárdítását és támogassa tevékenységét a biztosítékok megvalósítása területén, valamint az atomenergia békés célú felhasználásának (lősegítésében. Pozitívan értékelik azt a gyakorlatot, hogy rendszeres szovjet—amerikai konzultációk folynak az atomfegyverek elterjedése megakadályozásának kérdésében, s ezek hatékonyak és építő szelleműek. Kifejezik szándékukat, hogy ezt a gyakorlatot a jövőben is folytassák. A biztonsági problémák megvitatása során a felek megerősítették, hogy sürgetik a vegyi fegyverek általános és teljes betiltását, valamint a meglevő készletek megsemmisítését. Megállapodtak, hogy fokozott erőfeszítéseket tesznek egy erre vonatkozó hatékony és ellenőrizhető nemzetközi egyezmény megkötése érdekében. A felek megállapodtak abban, hogy intenzívebbé teszik a kétoldalú szakértői szintű megbeszéléseket a vegyi fegyverek betiltása kérdésének valamennyi vonatkozásáról, beleértve az ellenőrzés kérdéseit is. Megegyeztek abban is, hogy megkezdik a vegyi fegyverek elterjedésének megakadályozásával összefüggő kérdések megvitatását. A felek hangsúlyozták, hogy jelentősnek tekintik a középeurópai kölcsönös haderő- és fegyverzetcsökkentésről Bécs- ben folyó tárgyalásokat, s készségüket fejezték ki: oda hatnak, hogy ezeken a tárgyalásokon pozitív eredményeket érjenek el. A felek — nagy jelentőséget tulajdonítva a stockholmi európai bizalom- és biztonságerősítő, valamint leszerelési konferenciának, és megállapítva azt, hogy azon haladás történt — kijelentették: a konferencián részt vevő más államokkal együtt szándékukban áll előmozdítani a konferencia mielőbbi sikeres befejeződését. E célból megerősítették egy olyan okmány elfogadásának szükségességét, amely kölcsönösen elfogadható intézkedésekként magában foglalná mind a bizalom és a biztonság megszilárdítását, mind pedig az erő kiiktatása elvének konkretizálását és érvényre juttatását. II. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan egyetértett abban, hogy rendszeressé és aktívabbá kell tenni a különböző szinteken folytatott párbeszédet. Ez a két ország vezetőjének találkozói mellett előirányozza a szovjet és az amerikai külügyminiszter, más minisztériumok és főhatóságok vezetői rendszeres találkozóit. Egyetértettek abban, hogy a mezőgazdasági, lakásépítési és környezetvédelmi minisztériumok és hivatalok vezetőinek legutóbbi kölcsönös látogatásai hasznosak voltak. Hasznosnak tartva a már megtartott véleménycseréket a regionális problémákról, köztük a szakértői szintű vélemény- cseréket is, a két fél megegyezett abban, hogy ezeket rendszeresen folytatják. A felek bővíteni kívánják a kétoldalú kulturális, oktatási, tudományos és műszaki cserék programjait, valamint fejleszteni a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat. A főtitkár és az elnök jelen volt a tudományos, az oktatási és a kulturális kapcsolatokról és cserékről szóló megállapodás aláírásán. Ügy vélik, hogy jobb megértésre van szükség népeink között, és ennek céljából elősegítik az utazások és emberek közötti kapcsolatteremtés kiszélesítését. A felek megegyeztek abban, hogy az együttműködés szellemében kell megoldani az egyes állampolgárokat érintő kérdéseket. Mindkét vezető megelégedéssel jegyezte meg, hogy a japán kormánnyal együttműködve a Szovjetunió és az Egyesült Államok egész sor intézkedésről állapodott meg, amelyek növelik a biztonságos repülést a Csendes-óceán északi részében és intézkedéseket dolgoztak ki azok megvalósítására. Megállapították, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttségei tárgyalásokat kezdtek a légi összeköttetés felújításának céljából. Mindkét vezető kívánatosnak nevezte, hogy a közeljövőben ebben a kérdésben kölcsönösen előnyös megállapodást érjenek el. Ehhez kapcsolódóan megállapodás jött létre arról, hogy New Yorkban és Kijevben egyidejűleg főkonzulátust nyitnak. A felek megegyeztek abban, hogy közös kutatásokkal és gyakorlati intézkedésekkel járulnak hozzá a környezetvédelem világméretű feladatának megoldásához. A Szovjetunió és az Egyesült Államok között ezen a téren érvényben levő egyezménynek megfelelően a jövő év során Moszkvában és Washingtonban konzultációkat tartanak az együttműködés konkrét programjáról. Mindkét vezető egyetértett a kapcsolatok és cserék'szélesí- tésének célszerűségében — köztük néhány új formában — a tudomány, az oktatás, a gyógyászat és a sport területén. Ez felöleli az együttműködést az oktatásügyi cserék fejlesztésében, a mikroszámítógépek segítségével történő oktatás programjának kidolgozásában az általános és középiskolák számára; valamint intézkedéseket áz oroSz nyelv egyesült államokbeli és az angol nyelv szovjetunióbeli oktatását elősegítendő; egyetemi előadók cseréjét, akik speciális kollégiumokat tartanak történelemből, kultúrából és közgazdaságtanból a szovjet és amerikai felsőfokú oktatási intézmények megfelelő tanszékein; kölcsönösen ösztöndíjak adományozását a természettudományi, műszaki, társadalmi és humán tárgyakban kimagasló diákoknak egy-egy tanévre; sportversenyek rendszeres megtartását különböző sportágakban és sportversenyekről sugárzott tévéadások számának növelését, stb. A felek megegyeztek az együttműködés felújításáról a rákbetegségek elleni kutatások területén. A két ország megfelelő szervezeteit megbízzák az ilyen cserék konkrét programjának kidolgozásával. Az így kidolgozott programokat a két ország vezetőinek következő találkozóján fogják áttekinteni. Mindkét vezető kiemelte az irányított termonukleáris szintézis békés célú felhasználására irányuló munka potenciális jelentőségét. Ezzel kapcsolatban állást foglaltak a nemzetközi együttműködés átfogó, gyakorlati fejlesztése mellett e lényegében kifogyhatatlan energiaforrásnak az egész emberiség javára történő termelésében. II genfi csúcs világvisszhangjai TOKIÓ A japán külügyminisztérium úgy értékelte, hogy a szovjet—amerikai csúcstalálkozó nagy előrelépést jelentett a kelet—nyugati kapcsolatok megjavításában. A minisztérium — mint hangoztatta — ezt a következtetést vonta le abból, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetője megállapodott a fegyverzetkorlátozást célzó kölcsönös erőfeszítések fokozásában, továbbá abban, hogy folytatják a csúcstalálkozók gyakorlatát. RÓMA Az olasz közvéleményben és a sajtóban egyértelműen pozitív fogadtatásra találtak a genfi tárgyalások eredményei, általánosnak látszik a vélemény, hogy a két nagy-, hatalom között továbbra is meglevő ellentétek dacára új szakasz nyílt a kelet—nyugati kapcsolatok terén. LONDON Margaret Thatcher brit miniszterelnöknek az volt az első benyomása, hogy a genfi csúcsértekezlet „kétségen felül biztató” eredményeket hozott, jelentette a Press Association belföldi hírügynökség. VARSÓ Üj konzultációs mechanizmust indított be a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a genfi csúcsi — így kommentálta csütörtök délben a lengyel rádió a genfi megállapodásokat. A szerkesztőség varsói kommentá- ra azt emelte ki, hogy a Szovjetunió minden erőfeszítést megtett, hogy a csúcs- találkozó eredménnyel járjon, és a genfi megállapodások ennek a szovjet politikának a vívmányát jelentik.
