Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-20 / 272. szám

1985. november 20., szerda Látlelet a leltárról O Miért röstelkedik Hermész? Kemény fába vágtam a fejszémet. Az üzletek, a rak­tárak leltárhiányáról és -többletéről nem szívesen beszélnek az illetékesek. Aligha tartozik a nyilvános­ságra — érvelnek (?), gyűl­nek a szigorúan bizalmas akták. Hermész, a kereske­dők istensége is szemérme­sen lehunyja a szemét, ha a társadalmi tulajdon meg­sértésének eme formájáról van szó. Pedig a tények ma­kacs dolgok. Az elmúlt há­rom évben a normán felüli hiányok — a kereskedelem egészét illetően. — kétszere­sére emelkedtek. A kiske­reskedelemben még sötétebb a kép, hiszen itt több mint négyszeres a növekedés. Mégis akadt egy ember, Áb­rahám György, a Békés Me­gyei Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállalat igazgatója, aki röstelkedés nélkül, őszintén, a gondokat, az ellentmondá­sokat sem rejtve véka alá, elmondta a véleményét. Prémiumok és hiányok A vállalatnak 1984 végén 127 millió forint vagyona volt, ebből 61—64 milliót tett ki az áru értéke. De még ennél is sokatmondóbb, hogy évente 1,3 milliárd forint a forgalom, az árukészlet pe­dig 17—19 nap alatt kicse­rélődik. A naponta beérkező több tízezer áruféleséggel a dolgozóknak el kell számol­niuk. — Csakhogy ez nem olyan egyszerű. Úgy tudom, önök­nél 247 —275 között mozog a leltárért felelősök száma és 26—35-en szerződéses üzlet­vezetők. Ezek szerint nem mindenki tartja a hátát a leltárhiányért? — A leltárhiányért való anyagi felelősséget jelenleg a 2 1968. számú kormányren­delet, valamint a végrehaj­tásról intézkedő belkereske­delmi miniszteri rendelet szabályozza. Ezek szerint a bolt működési feltételeitől függően teljes anyagi fele­lősséggel, egy- vagy többha­vi munkabér, illetve a tel­jes hiány megtérítésének erejéig felelnek a leltárhi­ányért a szabadkasszás (ge- bines) üzletben dolgozók. A szoros elszámolású egységek vezetői és helyetteseik, hi­ány esetén, 12 hónapig nem kaphatnak prémiumot, juta- léktyiegészítést. Ezenkívül a vezetőktől és a beosztottak­tól megvonják az év végi részesedést a hiány összegé­ig, ha a vezetők prémiuma, jutalékkiegészítése nem fe­dezi a hiányt. A szerződéses üzletvezetők a szerződés le­jártakor a polgári jog sza­bályai szerint kötelesek el­számolni. Ugyanakkor a ke­reskedelmi raktárakban dol­gozók leltárfelelősségének mértéke a raktáros egyhavi átlagkeresete, ha a kollektív szerződés másként nem in­tézkedik. — Az elszámoltatás eszkö­ze tehát a leltár. De a ke­reskedelem szabályozása el­ismeri, hogy a munka során óhatatlanul kialakul bizo­nyos áruhiány. Ki állapítja meg ennek a mértékét? — Az áru természetéből adódik, hogy az értékesítés folyamatában apad, elfo­lyik, összeszárad és így to­vább. Ennek ellensúlyozásá­ra állapítanak meg normali- zált hiányt, amelynek mér­tékét a szakmai sajátosságo­kat, az üzlet adottságait, a technikai lehetőségeket fi­gyelembe véve, a gazdálkodó szerv vezetője állapítja meg. így bolttípustól függően meghatározza, hogy a forga­lom hány százaléka köny­velhető el hiányként. Vilá­gos: más kulcsot alkalmaz­nak a konzervet árusító boltban, a zöldségesnél vagy az önkiszolgáló üzletben. Ami ezen felül keletkezik, az a normán felüli hiány. Lé­nyeges, hogy a vállalatnak a leltárfelvétel után, 60 na­pon belül közölnie kell az eredményt, ha túllépi ezt a határidőt, kártérítést nem érvényesíthet. n látszat csalóka — Ne haragudjon, de meg kell kérdeznem: a normali- zált hiány kulcsait az igaz­gató nem úgy állapítja meg, hogy a kálóba sok minden ,,beleférjen”? — Nálunk ez fordítva igaz. Azt vetették a szemem­re, hogy a leltáreltérések azért szaporodnak, mert a kálókulcs emelése nem kö­vette a kockázat nagyságát. Erre az a válaszom, hogy a normalizált hiány megenged­hető kulcsa valamelyest emelkedett. Ez a szám 1982- ben 0,73, tavaly 0,78 száza­lék volt. Viszont, ha a ha­sonló vállalatok adatait néz­zük, nem állunk valami ró­zsásan. Az elmúlt két évben a leltárelszámolások ered­ménytelenségét tekintve do­bogóra kerültünk az ország­ban. A hiányok forgalomhoz hasonlított arányában pedig „kivívtuk” a kétes értékű el­ső helyet. Meggyőződésem: a többi vállalatok sem dol­goznak rosszabb körülmé­nyek között, a kálókulcso­kat is azonos rendelet alap­ján állapítják meg. Lemara­dásunkat nem e kulcsok emelésével hozhatjuk hely­re. Egyébként évente fo­gyasztói áron 8,5—9,3 millió forintos természetes veszte­séggel számolunk. Ezzel szemben az elmúlt esztendő­ben 6 millió forint volt a felhasznált káló, amely az engedélyezettnek a kéthar­mada. — Ez a forgalomhoz ké­pest valóban elenyésző. — A látszat azonban csa­lóka. Például: tavaly a 213 leltár alig 42 százaléka egye­zett. A hiánnyal elszámoló üzletek aránya 22—26, a többlettel záróké 28—33 szá­zalék között mozog. Ebből egyértelműen látszik: sok boltban képtelenek az elő­írásoknak megfelelően elszá­molni. Ennek következtébeh az elmúlt három év alatt 3 millió forint áru- és göngyö­leghiány, valamint 1,3 millió forint többlet keletkezett. Itt jegyzem meg, hogy meg­lehetősen sok a jelentéktelen eltérés, ugyanakkor figye­lemre méltó: 1982-ben hat boltban volt a leltártöbble­tek 64, tíz üzletben pedig a hiányok 82 százaléka. Tavaly egyetlen boltban „hozták össze” az egész évi leltár­hiány több mint egyharma- dát. Sajnos, az utóbbi idő­ben egyre több ABC-áruház- ban nem tudnak elszámolni a rájuk bízott értékekkel. Ma már az összes hiány 70 százaléka ezekben az üzle­tekben fordul elő. — Megdöbbentő, amit mond. A vásárlókat viszont a leltártöbbletek is izgatják. Ügy vélik, hogy a zsebükből veszik ki a forintokat és ezt a vállalatok is tudomásul veszik. — Többlettel általában a húsboltok számolnak el, 1984-ben az összes többlet fe­le innen származott. De a hagyományos módon üzeme­lő büfékben, édességboltok­ban sincs hiány. Ha bebizo­nyosodik, hogy a fogyasztót megkárosították, minden esetben fegyelmi felelősségre vonást alkalmazunk. Előfor­dul azonban, hogy a többlet főzésből, sütésből, bontásból ered. Ilyenkor nem tudunk mást csinálni, mint elfogad­ni a többletet, hiszen ez ki­egyenlíti a másutt előforduló meg nem téríthető hiányt. Félsertés - félvállról — A szakemberek csak feltételezésekből indulnak ki. ha a leltárhiány, illetve a -többlet terítékre kerül. Mégis milyen okokat tud­nak felhozni, hogy ez az áldatlan állapot kialakult? — Első helyen említem az árváltozásokat. Nézzük a té­nyeket: 1982-ben 137 külön­féle árközlést adtunk ki. amelyben mintegy 4200 ár­változás szerepelt, ehhez jött még három hatósági árvál­tozás. Egy évvel később 3600, tavaly 3 ezer termék ára változott. Bármennyire is igyekeznek a boltban, gyak­ran előfordul, hogy régi áron kerül ki az áru az eladótér­be. Aztán itt van a munka­erőhiány. öt év alatt százzal csökkent a létszám. Keve­sebb, szakképzetlen embe­rekkel kell megoldani a na­gyobb feladatokat. A bolti lopások szintén emelkednek. Évente 500 ilyen szarkát ér­nek tetten az eladók, a ren- dészek. Ugyancsak hiányt okoz, ha a szállítmány hiá­nyosan érkezik az üzletbe, és ezt nem veszik észre azon­nal. Eltűnik a Fabulon csa­ládi krém, a Richtofit gyógy- habfürdő, a Hélia D krém, a papír zsebkendő. Az egyik békéscsabai üzletünkben 900 doboz Malboro cigaretta ve­szett el. Persze, ebben a ke­reskedők is ludasak, hiszen gyakran túlságosan is meg­bíznak a kocsikísérőkben, így fordulhatott elő a vidéki ABC-ben, hogy több mint 5 ezer félsertést vettek át, amelynek nagy részét mérés nélkül tették a hűtőkamrá­ba. Törvényszerű volt a nagy összegű leltárhiány. Előse­gítheti még a hiányt az áru­kísérő bizonylat hanyag ke­zelése, a szállító vállalatok rossz számlázási gyakorlata. És közöttük is vannak olya­nok, akik megtévednek. Az elmúlt három évben tíz dol­gozót bocsátottunk el, mert megdézsmálta a vállalati tu­lajdont. Seres Sándor (Folytatjuk) űz Országos Társadalombiztosítási Tanács ülése Az Országos Társadalombiz­tosítási Tanács — Poden Gyula alelnök elnökletével — kedden ülést tartott. A testület a VII. ötéves nép- gazdasági tervről szóló tör­vényjavaslat alapján meg­tárgyalta a társadalombizto­sítás fejlesztésére vonatkozó elgondolásokat. Állásfoglalá­sát eljuttatja a Miniszter- tanácshoz. A testület tudomásul vette az 1985. szeptember 1-én ha­tályba lépett társadalombiz­tosítási jogszabályok végre­hajtásáról szóló tájékoztatót, s megállapította, hogy a la­kosság kedvezően fogadta az új rendelkezéseket, amelyek­nek végrehajtása zavartala­nul megtörtént. Hatáanyagmentes Xyladecor Megkezdték a Xyladecor fakonzerváló festék ható­anyagmentes változatának gyártását a Budalakk Fes­ték- és Műgyantagyárban. A gyár eredeti készítménye sok vitát váltott ki az elmúlt hónapokban a szakemberek körében, mert a szer egyik hatóanyagáról, a pentaklór- fenolról a külföldi és hazai szakemberek egyaránt kimu­tatták, hogy veszélyes lehet az emberi szervezetre. A Xyladecor használhatóságát az illetékesek itthon is vizs­gálták, s megállapították, hogy a készítmény a megfe­lelő munkavédelmi és mun­kaegészségügyi előírások be­tartásával a mérgezés ve­szélye nélkül alkalmazható. Az eredeti fakonzerváló anyagot így továbbra is gyártják a Budalakknál, a használatakor betartandó munkavédelmi óvintézkedé­sekre azonban a gyár ma már külön is felhívja a vá­sárlók figyelmét, a termék­hez mellékelt szórólapo­kon. A hagyományos Xylade- coron kívül most már a Xyladecor pentaklórfenol- mentes változatát is gyárt­ják. E hatóanyag nélküli szer nem a fa gombásodás, s a rovarok elleni védelmé­re, hanem a lakások belső faszerkezetének díszítésére al­kalmas. A belső használatra szánt Xyladecorból a gyár az igényeknek megfelelően tud szállítani a kereskedelemnek. IFA, ZSUK és minden más típusú TEHERGÉPKOCSI RUGÓ JAVÍT ASA, cserével is! Központcsavarok, cugpántok, csapszögek kaphatók, megrendelhetők! Kovács János, Szeged, Felhő u. 8. Telefon: 62 11-023. FIGYELEM, ÁRAMSZÜNET Értesítjük T. Fogyasztóin­kat, hogy karbantartási munkák miatt áramszünetet tartunk Békéscsaba, VIII. kér. (Gerla) területén és a Dobozi út — Veszély csárda közti összekötő út melletti területen. 1985. november 20-án 7—16 óráig. Hálózati berendezéseinket az áramszünet ideje alatt is feszültség alatt állónak kell tekinteni. Démász üzemigazgatóság békéscsabai kirendeltsége Békéscsaba Szakszervezeti kislexikon a) Elkötelezettség Az elkötelezettség a szak- szervezeti tisztségviselők számára azt jelenti, hogy egész munkájukat a mun­kásosztály politikai céljainak szolgálatában végzik; érdek- védelmi tevékenységüket a társadalmi érdek elsőbbsége alapján fejtik ki; bátran ki­állnak a párt politikája mel­lett, és annak végrehajtásáért politikai követelményeket támasztanak mind a gazda­sági vezetőkkel, mind a dol­gozókkal szemben. Szerve­zik a dolgozók világnézeti b) Ellenőrzési jog Kiterjed minden olyan kérdésre, amely a dolgozók élet- és munkakörülményeit érinti. Az ellenőrzés során a szakszervezetek tájékoztatást kérhetnek állami és társa­dalmi szervektől a munka- viszonyra vonatkozó szabá­lyok végrehajtásáról, és a vállalatoknál vizsgálatot is tarthatnak. Az ellenőrzés ha­tékonyságának biztosítása érdekében a Munka Tör­vénykönyve a vállalatok kö­telességévé teszi, hogy a vizsgálathoz szükséges felvi­lágosítást és adatokat az el­lenőrzést végző szakszerve­zeti szervek rendelkezésére bocsássák. Amennyiben a szakszervezetek az ellenőr­zés során hibákat és mulasz­tásokat észlelnek, joguk van a végrehajtásért felelős szer­és politikai nevelését; sze­mélyes példájukkal is a szo­cialista életmód és magatar­tás elterjesztésére serkente­nek. Az elmélet forrása a gyakorlat, funkciója: vezér­fonalat ad a további cselek­vésre. A szakszervezeti moz­galom, mint a társadalmi­politikai cselekvés egyik területe érvényesíti a tapasz­talatok, szükségletek alapján a társadalmi szerepére, szer­vezeti rendszerére, munka- módszerére vonatkozó elmé­leti igényeket. vek figyelmét felhívni azok megszüntetésére. Ha pedig az illetékes szervek ennek elle­nére a szükséges intézkedé­seket nem teszik meg, eljá­rást kezdeményezhetnek — a mulasztás súlyától függően a munkaügyi bizottság, a bíró­ság, a rendőrség, az ügyész­ség vagy egyéb államigaz­gatási szerv előtt. Az eljá­rást lefolytató szerv az ered­ményről a szakszervezetet köteles tájékoztatni. A té­nyeken alapuló ellenőrzési jog segíti a helyes döntést, a nézetek, érdekek feltárását, egyeztetését. Az ellenőrzési jog célja: a jó gazda gondos­ságával vigyázni a köz pén­zére, az eszközök célszerű, közügyet szolgáló felhaszná­lására, a jogszabályok be­tartására. Ellesett pillanatok Megforgatta alaposan a szeszélyes sors kereke. Időnap előtt meghalt a felesége. Lánya, aki a szomszéd megyébe ment férjhez, szülés közben örökre elköltözött és unokája nem sokkal utána követte anyját. Hajdan jegenyetermete meghajlott a nehéz parancsolatok súlya alatt, s ahogyan ősszel hűlnek a falak, jegesedett meg benne a magány. Néha találkoztam vele az utcákon, amint leszegett fejjel, hátratett kezekkel lassan rótta a lépteket és néha láttam őt a klubban is, ahol mindig ugyanazon a radiátor mellet­ti széken ült. maga elé meredve, s ha valaki ajánlkozott, szívesen sakkozott vele. Jól értette a játékot, de már az sem tudta igazán lekötni. Sokáig csak találgattam, mi teszi olyanná ezt a hosszú pá­lyát befutott embert, hogy, aki ránéz, a keresztre feszített Krisztus szenvedő arca jut az eszébe. Soha senki nem fir­tatta okát, de a néma együttérzés hagyta üresen akkor is a radiátor melletti széket, amikor hetekre ágyba gyömö­szölte megrokkant dereka, s a magányosok klubjának lá­togatói fellélegeztek, amikor hetek múltán ismét megszo­kott helyére ült. Nyáron elment a várossá nőtt szülőfalujába, ahol öregap­ja egykori háza állt, s ahol néhai édesanyja a világra hoz­ta őt. A pocsolyásban, mely északról félkarajt vont a tele­pülés köré, télen jégen csúszkáltak, néhányan korcsolyáz­tak is — jegyezhették volna fel a krónikások. A kavargó szél mindig kifújta innen a hajnali ködöt. Az idő nem fújja ki az emlékképeket a fejekből. Találkozott az utcával, ahol tengette gyermekéveit, a környékbeli házakkal, amelyek egyre kevesebbet mondanak azokról az esztendőkről a né­ha visszatérőknek. Felkereste anyja sírját is. Ideges keser- gésére mély hallgatás volt a válasz... A régi pocsétás, a ház, a kert, az udvar. Végtelen örö­mök egykori sorát jelentette valaha. Meg a pad előtti eper­fa, melynek eresz fölé nyúló ágáról annyiszor tornászta át magát a tetőre. i. Mindez már a múlté. Most gőz- és kád­fürdőtársulatot jegyezhet a krónikás, mely a határban ta­lált termálvízre épül. Eltűnt a pocsolya és fóliasátrak, ví- kendházak egész sora változtatja az arculatot... A redők elmélyültek arcán, amikor újra elfoglalta este a helyét megszokott székén ... A minap betértem ismét a klubba. A szék üresen árvál­kodott. — Néhány hete nem láttuk őt — mondták a többiek. Lehet, hogy újra régi falujába utazott? Ugyan minek, hisz senkije sincs már ott neki! Talán beteg? Illő lenne ak­kor valakinek meglátogatni. — Voltunk nála, de a házban senki sem volt otthon. Ö sem . .. Talán .,. — találgattak bizonytalanul, de nem mer­ték kimondani, amit gondoltak. Rovom a sétányt a Körös partján. Leszegett fejjel, hát­ratett kezekkel, magányos mélabúsan. A vízre nyúló füzek nyáron zöld levelei lassan sárgulnak, erőtlenebbjei leválnak ágaikról. Jelzik az elmúlást. „Fordul az évszak a maga rendje szerint”, tűnődök el. Benézek a klubba holnap is. Ha üres lesz a szék, elfog­lalom a helyét... Varga Dezső

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents