Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-20 / 272. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. NOVEMBER 20., SZERDA Ára: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM a világ Genlre figyel A szovjet—amerikai csúcstalálkozó első napja Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan első megbeszélésük (Teleíotő) Megnyílt Budapest legújabb szállodája, a Váci utcai Taverna. A háromcsillagos, 224 szobás (420 ágyas) szálloda 873 millió forint beruházási költséggel 24 hónap alatt készült el; Finta József tervei alapján az osztrák AST és a Budapesti Lakásépítő Vállalat kivitelezésében (MTI Fotó Varga László felvétele — KS) II Fogyasztók Országos Tanácsa a kistelepülésekért Genfben kedden délelőtt 10 órakor megkezdődött Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan kétnaposra tervezett találkozósorozata. A kastélyszerűen kiképzett Fleur d'Eau villába, amely a Genfi-tó partján levő parkban helyezkedik el, először az amerikai elnök érkezett. Reagan elnök a villa bejáratánál üdvözölte az SZKP KB főtitkárát, majd bevonultak kíséretükkel az emeletes épületbe, ahol néhány percig a fotóriporterek rendelkezésére álltak. A találkozó a két vezető négyszemközti megbeszélésével, ismerkedéssel és a találkozó napirendjének, ügyrendjének megvitatásával kezdődött. Utoljára 1979 nyarán tartottak szovjet- amerikai csúcstalálkozót, amikor Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Jimmy Carter, az Egyesült Államok elnöke Bécsben alá.- irta a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról kötött szovjet—amerikai megállapodásokat. A négyszemközti megbeszélések javára tolódtak el ■a szovjet—amerikai csúcstalálkozó első ülésének időarányai. A kedd délelőtti, közel kétórás találkozó első felében — a tervezett 15 perc helyett több mint egyórás időtartamban — négyszemközt, csupán a tolmácsok jelenlétében folytatott eszmecserét Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan, főképp a szovjet—amerikai viszonyról és a világpolitika • néhány vonatkozásáról. Ezután a hivatalos kíséretek tagjait is a tárgyalóasztalhoz szólították. Ezen a tanácskozáson szovjet részről részt vett Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter, Georgij Kornyijenko, a külügyminiszter első helyettese, Anatolij Dobrinyin. a Szovjetunió washingtoni nagykövete, Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB propagandaosztályának vezetője, Leonyid Zamjatyin, a KB nemzetközi tájékoztatási osztályának elölt vezetője, valamint Andrej Alekszandrov, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója. Amerikai részről részt vett a tanácskozáson George Shultz külügyminiszter, Donald Regan, a Fehér Ház politikai személyzetének főnöke, Robert McFarlane nemzetbiztonsági tanácsadó, Arthur Hartman, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete és Rozanne Ridgway, európai és kanadai ügyekben illetékes külügyi államtitkár. Az SZKP KB főtitkára a megbeszélések előtt úgy nyilatkozott, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a találkozónak. Hangsúlyozta, hogy egyik állam sem hagyhatja figyelmen kívül politikájában a másik fél és más országok érdekeit. A két külügyminiszter kezdeményezésére Gorbacsov és Reagan úgy döntött, hogy a keddi és a szerdai nap folyamán a megbeszélésekről nem adnak érdemi tájékoztatást, utána pedig eldöntik a nemzetközi közvélemény informálásának módját. E döntéssel összhangban lemondták a genfi sajtóközpontban Shultz amerikai külügyminiszter kedd délutánra meghirdetett sajtóértekezletét, és a két sajtószóvivő, Larry Speakes és Leonyid Zamjatyin a délutáni sajtó- konferencián igen szűkre szabta közlendőit. Larry Speakes egyebek között tagadta, hogy megállapodás jött volna létre egy újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozóról, de jelezte, hogy erre a kérdésre még visszatérnek. Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB nemzetközi tájékoztatási osztályának vezetője úgy fogalmazott, hogy mindkét fél érdekelt lesz a tárgyalásokról való érdemi tájékoztatásban. Annyit elmondott, hogy a kedd délelőtti megbeszélések jó szellemben, jó légkörben folytak, érdemben vitatták meg azokon a politikai kérdéseket. Hangsúlyozta, a Szovjetunió azért jött Genfbe, hogy javítsa a viszonyt az Egyesült Államokkal, s segítsen egészségesebbé tenni a nemzetközi helyzetet. Kérdésekre válaszolva a szovjet szóvivő emlékeztetett Mihail Gorbacsov párizsi látogatására, amikor a sajtó (Folytatás a 2. oldalon) Magyar felszólalás Stockholmban Stockholmban, az európai bizalom- és biztonságerősítő, valamint leszerelési konferencián felszólalt Szigeti Károly nagykövet. a magyar küldöttség vezetője. A semleges és el nem kötelezett államok által az előző plenáris ülésen előterjesztett részletes javaslatot üdvözölve kijelentette: Hazánk olyan megegyezésre törekszik, amelyben a résztvevő államok kötelezettséget vállalnak, hogy lemondanak a katonai erő ' alkalmazásáról és ezt a katonai tevékenységek előrejelzésére, korlátozására és megfigyelők meghívására vonatkozó katonai bizalomerősítő intézkedésekkel egészítik ki. A konferencia jelenlegi szakaszának befejezéséig, jövő őszig elegendő idő áll rendelkezésre egy ilyen átfogó megegyezés kidolgozásához — hangoztatta a magyar küldöttség vezetője. Vállalati belső ellenőrzés A vállalati ellenőrzési módszerek új elemeiről rendezett kedden Esztergomban országos konferenciát a Gépipari Tudományos Egyesület ipargazdasági szakosztálya és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A tanácskozásra érkezett több mint 300 vállalati vezetőt és belső ellenőrt a KNEB, az Ipari Minisztérium és a Pénzügyminisztérium szakemberei tájékoztatták az ellenőrzés növekvő szerepéről. A vállalati belső ellenőrzés módszereinek korszerűsítését az új vállalatirányítási rendszer bevezetése tette szükségessé. Az országban eddig több mint 100 ipari vállalatnál alakultak tanácsok, az év végéig további 80 üzemnél térnek át az új irányítási módszerre. Ezeknél a vállalatoknál a korábbinál jóval nagyobb hatásköre lesz a belső ellenőrzésnek. A kistelepüléseken nyújtott fogyasztási szolgáltatások helyzetét tekintette át keddi ülésén a Fogyaszók Országos Tanácsa. A kistelepüléseken él az ország lakosságának 16,2 százaléka, azaz mintegy 1 millió 726 ezer ember. A FŐT vizsgálata arra irányult, hogy feltérképezze annak a 2269 községnek a helyzetét, ahol 2000 szolgáltatóhelyen 22 ezer kisiparos működik. Az adatok rávilágítottak: erősen hiányos a falvak szolgáltatási rendszere, s jónéhány szolgáltatásfajtát .csak a városokban lehet igénybe venni. Ez viszont azt is jelenti, hogy a városokban működő vállalati. szövetkezeti és kisipari szolgáltató hálózatra fokozott terhek hárulnak. A kistelepüléseken dolgozó kisiparosok tevékenysége jószerint csak néhány szolgáltatásfajtára — elsősorban építőipari jellegűekre — korlátozódik. A FŐT elé került jelentés egyébként kitért arra is, hogy nem jobb a helyzet a 3—4 ezer lakosú településeken sem. Megállapították, hogy országos probléma például a szolgáltatások alacsony jövedelmezősége, vagy az alkatrészhiány és a keresleti piac érvényesülése. A lakosság szükségletei a település alacsony lélekszámából, a tradíciókból erednek és a helyzet sok tekintetben paradox : bizonyos szolgáltatások nincsenek, mert nincs rájuk igény, viszont a lakosság főként azért nem igényli ezeket, mert nincs is lehetősége a szükségletek kielégítésére. Ilyen körülmények között tehát egyáltalán nem meglepő, ha sokan — mint azt az előterjesztés is hangsúlyozta — öntevékeny módon oldják meg saját maguk és környezetük szolgáltatási feladatait. Az ellentmondások feloldására, s nem utolsósorban a jogi rendezés érdekében a tanácsok egyfelől új szolgáltatási kapacitások létrehozását kezdeményezhetik, másfelől az illegális munkát végzőket a törvényes keretek közé kellene terelniük. A FŐT ülésén azonban megállapították, hogy bármilyen megoldásnak alapfeltétele, hogy ne emelkedjék jelentősen az árszínvonal és senkit se kényszerítsenek — érdekei ellenére — gazdaságtalan munkavégzésre. A lehetőségek közé tartozhat a szolgáltatási tevékenység fél- vagy mellékállásos formájának bővítése, gazdasági munkaközösségek megszervezése, vagy a faluszövetkezetek megalakítása. Ugyancsak megoldást jelenthet az, ha a meglevő szervezeti formákat és rendszereket teszik alkalmassá a megnövekedett feladatok elvégzésére: az áfészek például meglehetősen széles körű, kiépített hálózattal rendelkeznek már ma is. II Tszker igazgatósági ülése Ezerkétszáz termelőszövetkezet közös kereskedelmi vállalata, a Tszker igazgatósága kedden ülést tartott, amelyen elemezte a szervezet gazdálkodásának tapasztalatait. Mihály András igazgató előterjesztésében elmondotta: az idén várhatóan 18 milliárd forintos áruforgalmat bonyolítanak le, 10 százalékkal nagyobbat, mint tavaly. A vállalat vagyona a VI. ötéves terv időszakában 650 millió forinttal nőtt és ez lehetővé tette a tagok, a gazdaságok magasabb színvonalú ellátását, a szolgáltatások bővítését. A Tszker — újdonságként — egyebek között gépbérlési lehetőséget biztosít, ami a gépekkel rosz- szabbul ellátott gazdaságok számára jelent átmeneti megoldást. A Tszker külkereskedelmi joggal rendelkezik; az idén több mint 2 milliárd forintos exportforgalmat mutattak ki. Az elmúlt évhez képest erőteljesen, mintegy 50 százalékkal növelték a kivitelt, és közel 200 millió dollár értékben adtak el zöldséget, gyümölcsöt és faipari termékeket, mezőgazdasági különlegességeket. Az eredmény javítására folytatják a bázisgazdaságok kiépítését, ezekben termeltetik meg az exportra szánt cikkeket, értékesítési biztonságot nyújtva a termelőknek és egyúttal kellő anyagi érdekeltséget is kínálva a külkereskedelmi szállításokhoz. A vállalat szabadalmakat vásárol és saját szabadalmakkal rendelkezik. Egyebek között a műtrágyázás színvonalának javítását, a^dohány- szárítás tökéletesítését, a fóliaházas termesztés korszerűsítését segítik a szabadalmak megvalósításával, közreadásával. Plenáris ülés az Európai Kulturális Fórumon. A képen: a bolgár delegáció a tanácskozáson (Telefotó) Gyermekek a gyermekekért A hazai veszélyeztetett és hátrányos helyzetű, illetve a világ különböző részein élő, nélkülöző gyermekek megsegítésére új akciósorozatot indított a Magyar Üttörők Szövetségének Országos Tanácsa. A kezdeményezésről kedden tájékoztatták a sajtó képviselőit a Hotel Ifjúságban. Molnár Sándor, a CIMEA (Gyermek- és Ifjúsági Mozgalmak Nemzetközi Bizottsága) főtitkára az éhínség, a háború gyötörte országok legkisebbjeinek élet- körülményeiről szólva hangsúlyozta: a világon naponta 40—50 ezer gyermek hal éhen, s mintegy 600 millióan szegénységben élnek. A legsúlyosabb a helyzet Ázsiában, itt évente 8 millió gyermek hal meg. mielőtt elérné az ötéves kort. A DÍVSZ gyermek- szervezete azt vallja: szükség van minden olyan erőre — szervezetek és egyének összefogására —, amelynek segítségével a legsúlyosabb helyzetben levőkön segíteni lehet. A gyermekekben is tudatosítani kell, hogy a világ több pontján ezrével vannak szenvedő társaik, mert csak így érhetjük el, hogy a jövő nemzedékében kialakuljon a szolidaritás érzése. Králikné Cser Erzsébet, a Magyar Üttörők Szövetségének titkára az eddigi szolidaritási akciókra utalva kiemelte: most egy olyan folyamatos mozgalmat kívánnak kibontakoztatni, amelyben központi szerepet kapnak az úttörőcsapatokban születő kezdeményezések. Az akcióban ipari, kereskedelmi szervek, vállalatok, valamint művészek is részt vesznek, felajánlásaikkal hozzájárulnak egy állandó szolidaritási alap létrehozásához. \
