Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-16 / 269. szám

0 1985. november Ifi., szombat NÉPÚJSÁG CSALAD - OTTHON Lakásfelújításról — általában Sokoldalú Nagy gond a lakásfelújítás, nemcsak a várható költségek miatt (noha nem véletlenül nyújt rá kölcsönt az OTP). Fantasztikus történetek jár­nak szájról-szájra a külön­böző megpróbáltatásokról. Jön-e a mester vagy sem, van-e elég segéderő (és sör) vagy nem. tetszik-e a mun­kája vagy nem. Mindeneset­re még ma sem általános, pedig egyre több a kisvállal­kozó, hogy valaki sugárzó arccal közli: mindössze két hét alatt, minimális összeg­ből úszta meg a dolgot. Az eddigiekben vázolt okok miatt mindinkább elfogadott, hogy az ügyesebb kezűek maguk végzik azokat a mun­kálatokat, amelyekre ked­vükből, tehetségükből futja. Az anyagi megtakarításon kí­vül ez a megoldás még to­vábbi előnyöket is kínál. Ki­ki saját magának alakíthat­ja ki a munkák egymásután­ját, és az ezzel járó felfordu­lást. Továbbá, miután saját magának dolgozik. nyilván fokozottabb gonddal, figye­lemmel pótolja, ami esetleg a képzettségéből hiányzik. Ehhez szeretnék némi segít­séget nyújtani, most nem munkálatok leírásával, csu­pán a célszerű sorrendiségről beszélve. Először is azt kell eldönte­nünk, hogy mit kívánunk fel­újítani, az egész lakást, vagy csak a részleteket. Mert et­től is függ. hogy mikor kezd­jünk munkához. Világos, hogy ajtót-ablakot szép idő­ben mázolunk, ilyenkor fes- tünk-meszelünk. De tapétáz­ni megfelelőbb a tavasz, vagy éppen az ősz, mert a sikeres munka egyik záloga a nedv­dús levegő, a huzatmentes- ség. Végül azt sem árt tudni, milyen sorrendben érdemes a munkát beütemezni. Alapve­tő szabály, akárcsak a nagy- takarításnál; a mennyezetnél kezdünk és a padlóval vég­zünk. hogy minden piszok, ami közben keletkezik, lefelé hulljon, egyszerre lehessen majd feltakarítani. Á lakásfelújítás ugyanis nemcsak tapétázásból, festés­ből áll. Mielőtt ezekhez fog­nánk, sok apró javítanivaló akad a mégoly karbantartott otthonban is, amit ilyenkor kell megcsinálni. Csepegő csaptól a szifontisztításig, akadozó zár olajozásáig jó, ha sorra vesszük a műszaki teendőket. Egyet azonban ne feled­jünk — annál is inkább, mert nem vagyunk szakem­berek —, hogy a balesetek elkerülésére a legnagyobb elővigyázatossággal dolgoz­zunk, kifogástalan anyagok­kal és szerszámokkal. Ne hiányozzanak a létrafokok, ne álljunk bicegő kisszékre. jól ékelt legyen a kalapács, zárt üvegben tartsuk a szük­séges vegyszereket. Arról nem is szólva, ha esetleg vil­lamos szerkezethez. vagy gázhoz kell nyúlnunk, csap­juk le a villanyórát, a főcsa­pot zárjuk el. Az magától értetődő, hogy a komolyabb javításhoz szakembert hí­vunk. A hibás szerelvények‘meg­javítása után következhet az ajtó-ablaktokok melletti ré­sek tömöszölése, s ha szüksé­ges a légszigetelés felújítása, hogy télen ne az utcát fűt- sük. Ezután mái- a lakásfel­újítás nehezebb tennivalói következnek. példá'ul a csempézés, a festés vagy ta­pétázás, majd a parkettcsi­szolás, a bútorok hibáinak felmérése, tisztítása, a sző- nyegek-kárpitok felújítása, a folttisztítás. Az csak magától értetődő, hogy a szekrények belsejét, s a mellékhelyiségek polcait is átmossuk, papírral-mű- anyag fóliával, vagy tapétá­val borítjuk, a könyvespol­cokra a száraz ruhával áttö­rölt köteteket tesszük vissza. Ha a szakkönyvekből nyert használati utasításokat be­tartjuk, mint például a falak előkészítése festésre-tapétá- zásra, a mázolásoknál feltét­lenül szükséges száradási idő kivárására, a lakásfelújítás a fenti módon legalább három hetet vesz igénybe. Utána felsóhajthatunk. Sok fáradsággal (és pénzzel), né­ha bosszúsággal, de még több örömmel, mert saját két ke­zünkkel állítottunk elő érté­ket. s tettük ismét hosszú évekre szebbé, esztétikusab­bá, tisztává családi otthonun­kat. Komáromi Magda sorminták A stilizált állatmotívu­mok — az elefánt, oroszlán és strucc — elsősorban gyer­mekeknek készülő holmikra illenek, de tinédzserek kö­tött holmiját is szépen le­het vele díszíteni. Sokolda­lúak a minták, mert több­féle technikával, több hol­mira készíthető el. ­Így például kis blúzra, ru­hára. kötényre, zsebre ke­resztszemes öltéssel kihí­mezhető, de hatásos dísze lehet kötött vagy horgolt pulóvereknek, kardigánok­nak, sőt kötött kis szoknyák­nak, vagy kötött melles nad­rágoknak is. A motívum felhasználható azonban gyerekszobába is: dupla keresztszemes öltéssel, gobelinhímzéssel, subatech­nikával készülhet vele pár­na, falikép, falvédőszőnyeg, sőt szőnyegpadlóra is. A színhatás még érdekesebb, ha váltogatjuk a negatív és pozitív sorokat. B. K. Az ember és környezete elnevezésű közművelődési mozgalomban részvevőknek október utolsó szombatján módszertani napot rendeztek a békéscsabai ifjúsági- és űttörőházban. A programok sorában szerepelt egy olyan is, hogy a meghívottak ma­guk készíthették el viszony­lag olcsó és könnyen besze­rezhető nyersanyagokból reggelire, az iskolás gyere­kek tízóraijára, vagy éppen vendégfogadásra alkalmas, gyors étkeket. Közkívánatra most közreadjuk a két re­ceptet kiegészítve még egy- gyel. Valamennyi szerzője Mladonyiczki László, a bé­késcsabai Lencsési étterem üzletvezétője. TÖLTÖTT KIFLI: A kiflik végeit levágjuk, majd három egyenlő részre elosztjuk. Belsejét egy vas­tagabb fakanálnyéllel kitol­juk. Közben elkészítjük a vaníliás, mazsolás, túrós töl­teléket. A túrót egy egész tojással, porcukorral, vaníliáscukor­ral, i-eszelt citromhéjjal és mazsolával összekeverjük, jól eldolgozzuk. A túrós töltelékkel a ki­fúrt kifliket megtöltjük, majd forró olajban 10—15 mp alatt ropogós pirosra süt­jük. Forrón, vaníliás porcukor­ba hempergetjük. Hidegen- melegen egyaránt fogyaszt­ható. Kiadós, gyors, egyszerű és olcsó uzsonnaétel. Gyer­mekeink egyik kedvenc tíz­órai süteménye lehet. „FINCSF’-SZENDVICS: A sertéshúst apróra leda­ráljuk (ha daráltan vásá­roljuk, akkor otthon még egvszer ledaráljuk!), majd zsírban — előtte sóval, bors­sal, őrölt köménnyel, majo­ránnával egyéni ízlés sze­rint ízesítjük — megsüt­jük. A megsütött darált húst vajjal javítjuk, majd hűtő- szekrényben lehűtjük. Tála­láskor a hűtőből kivett hús­krémet habosra keverjük, ezután kenjük a zsúrkenyér- szeletekre. Zöldpaprikával, paradicsommal, savanyú ká­posztával is kitűnő. VITAMINSALÁTA: A párizsi felvágottat apró kockára vágjuk. Mirelit-zöld­borsót sós vízben puhára fő­zünk. Egy almát meghámo­zunk, majd szintéh apró kockákra vágunk. Az egészet összekeverjük sűrű majonéz­zel, amit sóval és őrölt bors­sal ízesítettünk. Mindezt meghintjük apróra vágott petrezselyemzölddel. HűtŐT szekrényben pihentetjük, hogy az ízek összeérjenek. Gyorsan elkészíthető, kímélő reggeli,- uzsonna- vagy va­csoraételnek egyaránt tálal­ható. Fotó: Gál Edit EGÉSZSÉG — HIGIÉNIA Rossz víz — kékesszürke betegség Mi is a kékessziirke beteg­ség vagy nitrátártalom? Az ásott (aknás) kutakból nyert talajvizet csak néhány méteres talajréteg védi a szennyeződéstől. Lakott terü­leten előbb-utóbb a talajvíz is szennyezett lesz. Az or­szág ásott (aknás) kutainak, több mint 80%-a szennye­zettséget tartalmaz. A vízben levő egyik bomlástermék — a nitrát okozza a csecse­mőknek ún. kékesszürke be­tegségét. * Ha a csecsemő ételét vagy italát (tea, tejhígítások, cse­csemőtápszerek) nitráttal szennyezett vízzel készítik, bőre szederjessé, kékké vá­lik. légzése kapkodó lesz, fullad, súlyosabb esetekben eszméletét veszti és meghal­hat. Csak sürgős orvosi beavat­kozás mentheti meg az éle­tét! Gyakran előfordul, hogy a nitráttal szennyezett víz fo­gyasztása a csecsemőnél nem okoz riasztó tüneteket, azon­ban a legenyhébb gyomor- bélhurut kiválthatja. Tekin­tettel arra. hogy a huzamo­sabb ideig tartó nitráttartal­mú víz használata a csecse­mő fejlődését gátolja, súly- csökkenéskor vagy fejlődés­ben visszamaradás esetén — mint előidéző okra — erre is gondolni kell. Kedves szülök! Az országban évenként több száz csecsemő betegszik meg azért, mert szülei nem törődtek azzal, hogy jó kút vizét isszák-e? Még szomo­rúbb, hogy a megbetegedett csecsemők között sok olyan is van, akiknek szüleit ugyan az orvos vagy védőnő felvi­lágosította, melyik kút vize jó, de ők kényelemből mégis az udvarukban lévő, nitráttal szennyezett ásott (aknás) kút vizét használták. Csak akkor rémültek meg. amikor a gyermekük fulladni kezdett és elkékült. Hogyan előzhető meg a be­tegség? A falusi lakóházak udva­rán lévő ásott (aknás) kutak vizét a csecsemők szempont­jából minden esetben szeny- nyezettnek kell tekinteni. Csak a hatóság által minősí­tett ivóvizet szabad a cse­csemők által fogyasztott éte­lek és italok (tea, tejhígítá- sok, csecsemőtápszerek) készítéséhez használni. Békés megye területén a települé­sek vezetékes vize alkalmas a csecsemők számára. Hát még a kamasz Szinte közhely már a mondás: „Kisgye­rek kis gond, nagy gyerek nagy gond”. Eh­hez még hozzátehetnénk: hát még a ka­maszgyerek ! A rádióban műsor foglalkozik a kamasz­panaszokkal és ugyanez a műsor néha csa­varint is egyet, és helyet ad a felnőttek­nek: Panasz a kamaszra — címmel. Valóban az egyik legnehezebb életkor kamasznak lenni, de úgy is fogalmazhat­nám, hogy az egyik legnehezebb „szak­ma” kamaszgyerek szülőjének lenni. A gyerek sokszor „szakad le” a szülők­ről. Először talán akkor, amikor az anyu­ka már nem szoptatja a babát, másodszor, amikor bölcsődébe vagy óvodába megy, és elkezdi élni a nap egy szakában azt az életét, amit a szülő már nem vagy csak részben ismer. A harmadik nagy leszaka­dás a kamaszkor. A gyerek nem tud mit kezdeni önma­gával, gyakran sutává, néha agresszívvé válik, de mindenképpen elkezdi élni azt az életet, amibe a szülőnek egyre kevesebb betekintést akar engedni, holott a szülő talán éppen most félti a legjobban a gye­rekét, most szeretne a legtöbbet tudni ró­__ l a. És azután rájön arra, hogy többet tud­hat meg, ha nem kérdezősködik, ha nem leskelődik, hanem megpróbálja természe­tesnek elfogadni a gyerek változó életstí­lusát legalábbis addig a határig, amíg az nem ártalmas a gyerek számárá. Mert tessék tudomásul venni: nem ár­talmas, hanem természetes, ha a gyerek ábrándozik, ha a gyerek szerelmes. Ter­mészetes, ha a modern zene jobban érdek­li mondjuk a tört énei emlnkénél. Itallal, cigarettával más a helyzet itt sokat szá­mít a szülő példája. Engedjük a gyeplőt, de tartsuk a vé­gét. És úgy tartsuk, hogy a gyerek érez­ze a bizalmunkat. Érezze, hogy tudjuk, nem könnyű neki sem elindulni a felnőt­té válás útján. Ne tilalomfákkal, hanem okos szóval próbáljuk segíteni — és min­denekelőtt megérteni a kamaszgyereket. (sm) Az akvárium vizének szűrése Ahhoz, hogy egy akvári­um valóban szép legyen, s hogy a hala'k, valamint a nö­vények jól érezzék magukat, elengedhetetlen követelmény a víz tisztasága. A termé­szetben ún. öntisztulási fo­lyamat játszódik le, amely a víz tisztaságát igyekszik fenntartani. Az akvárium esetében a szennyezettség el­sősorban a medence méreté­től, s a betelepített halak számától függ. A keletkező korhadékokat, bomlástermé­keket minél előbb távolítsuk el a vízből. Alapvetően négy szűrő- (filter-) típust külön­böztetünk meg. I. A belső szűrő: Az akváriumban elhelye­zett (belső) szűrő működése során a szennyezett víz va­lamilyen szűrőanyagon ke­resztül immár tisztítva jut vissza a~ medencébe. A szí­vóhatást a befújt levegőbu­borékok felemelkedése hoz­za létre. II. A külső szűrő: Lényege egy, az akvárium falára kívülről akasztott edény, amely a szűrőanya­göt tartalmazza. A víz kife­lé a közlekedőedények elve alapján folyik, a szűrt vizet pedig az áramló légbuboré­kok felhajtóerejével nyom­juk vissza az akváriumba. III. A talajszűrő: Az akvárium talaja alól nyomjuk fel a szűrt vizet. A szűrőanyag itt maga a talaj. Ebben az esetben gondos­kodnunk kell a megfelelő mennyiségű növényről, ame­lyek a talajba bekerülő szennyező anyagokat lebont­ják. feldolgozzák, így hasz­nosítják. IV. A szívó vagy motoros szűrő: Ez egy általában az akvá­riumon kívül elhelyezett elektromo. szűrő. A legin­tenzívebb szűrést teszi le­hetővé, ben ' a legköltsé­gesebb megoldás is. Az akvárium típusától, va­lamint berendezési tárgyai­tól függ, l.ogy melyik szűré­si módszt i t választjuk. Pasaréti Gyula A szerk. megjegyzése: A IV. típus kivételével a többi megoldást otthon, há­zilag is elkészíthetjük. Szű­rőanyagnak minden olyan szilárd anyag megfelel, amely az akvárium vizében a lebegő szennyeződéseket fel tudja lógni, így pl. a víz­ben nem „/.uszpendálódó ak­tív szén, különböző szem­csenagyságú folyami sóder és kavics, perionvatta. Ter­mészetesen az is fontos szempont ,i szűrőanyag és a szűrőtest megválasztásánál, hogy az a halakra és a nö­vényekre ne legyen ártalmas hatású. (ni) * * * Állatkiállítás Békésen. A helyi galambtenyésztő egye­sület szervezésében ma és holnap a 2. sz. általános is- -kola tornatermében (Rákó­czi u. 8.) galamb-, díszma­dár- és díszmacskakiállítást rendeznek. I. I. ábra. A: 1. szürőanyag, 2. az összegyűlt szűrt víz, 3. légporlasztó (habkő), 4. szűrőház (műanyag doboz); JB: 1. műanyag tölcsér, 2. műa. doboz, vagy nagyobb virágcserép, 3. légporlasztó, 4. szűrő­anyag; C: 1. habszivacs (mint szürőanyag), 2. légporlasztó, 3. a szűrt vizet vezető cső (műa., vagy üveg), 4. összegyűlt szűrt víz. II. ábra: 1. az akvárium, 2. szűrő ház, 3. szürőanyag, 4. a szűrt vizet visszavezető cső, 5. a szennye­zett vizet vezető cső. III. ábra: l. rács, 2. légporlasztó, 3. növények, 4. talaj, 5. az akvárium. IV. ábra: 1. az akvárium, 2. elektromos motor, 3. szürőház a szűrőbetéttel, 4. a szűrt vizet vissza­vezető cső, 5. a szennyezett vizet vezető cső. Minden ábránál a bevezetett levegőt sötét vastag nyíl, a szennyezett vizet világos nyíl, a szűrt vizet pedig vékony, fekete nyíl jelöli

Next

/
Thumbnails
Contents