Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-15 / 268. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. NOVEMBER 15., PÉNTEK Ára: 1.80 forint XL. ÉVFOLYAM, 268. SZÁM Biztató kontrasztok Kora reggel a* autóbuszban egy baszksapkás, bajuszos fiatal férfi tanulmányozta az újságot. Az egyik kezében az aktatáskáját fogta, a másikkal a feje fölött lógó fogantyút szorongatta, miközben két szabadon hagyott ujjúval a szeme elé tartotta kedvenc lapját, azt a részét, amely táblázatba foglalta a hetedik ötéves terv legfontosabb előirányzatait, Vagyis azt, hogy a program szerint mennyivel nő a nemzeti jövedelem, az ipar. a mezőgazdaság termelése 1986 —90 között, hogy alakul a lakosság fogyasztása, a reál- jövedelmünk, vagyis mindaz, amire — az ötéves tervek előirányzatait olvasva — mindig is a legkíváncsibbak voltunk és leszünk. A hol fékező, hol gyorsító autóbuszban, az előre meg hátra dőlő utasok között valóban nehéz elmélyültebben tanulmányozni egy ilyen dokumentumot. Ám este, a munkából hazatérve, ha elö- vesszük a hatodik ötéves terv eddigi teljesítésének mutatószámait, vagyis azokat az adatokat, amiket az idén márciusban megtartott XIII. pártkongresszus sajtóanyagában olvashattunk, tanulságos összehasonlításokra és persze következtetésekre nyílik alkalmunk. Tegyük hát egymás mellé az 1981—84-es teljesítés, valamint az 1986—9ü-es terv főbb számainak táblázatát! Négy év során (ez alatt mindig az 1981—84 közötti időszakot fogjuk érteni!) 8.5 százalékkal nőtt nemzeti jövedelmünk. az egv évi növekmény tehát bő 2 százalék. 1986—90 között viszont 15— 17 százalék szerepel a programban. vagyis mintegy évi 3 százalék. Ugyanilyen, vagy hasonló arányú eltérésekre figyelhetünk fel szinte minden más mutatószámnál. Évi 2,5 százalékkal nőtt például az ipar termelése 1981—84 között. 1986—90 időszakában viszont 2,5—3 százalék az előirányzat. Egy évre eső átlagban 186 milliárd forintot költöttünk beruházásra az elmúlt esztendőkben, ám 240—250 milliárd forintot szánunk erre évenként 1986—90 között. Az egy főre jutó reáljövedelem 1,5, a lakosság fogyasztása ugyancsak 1,5 százalékkal emelkedett évenként a hatodik ötéves terv első négy esztendejében. a hetedikben viszont 1.7—2 százalékos reál- jövedelem, s 1,5—1,8 százalék fogyasztás-növekedést tervezünk évenként. Az, aki többre, látványosabb programra várt, minden bizonnyal csalódik. Meggyőződésünk azonban, hogy az ilyen állampolgárok száma kevés. Az elmúlt nehéz évtizedben. sőt 12 évben annyit beszéltünk ugyanis a gazdasági életről, népünk közgazdasági műveltsége olyan észrevehetően nőtt, hogy a mai átlagos újságolvasó nemcsak értékeli, hanem becsüli is a számok mögött rejlő kontrasztokat. S tudatában van annak is, hogy az ország, a nép sorsáért felelősséget érző párt nem tűzhetett ki látványosabb célokat, hiszen még a nemzetközi helyzet sem kedvez a mutatósabb programoknak. Minthogy az átlagos magyar állampolgár külpolitikai műveltsége is sokat nőtt az elmúlt évtizedekben. így sokan fel tudják mérni: Reagan olyan sokat emlegetett csillagháborús terve mögött nemcsak mérhetetlen önhittség rejlik (az a téveszme, hogy meg tudják védeni magukat az ellenfél atomcsapásaitól), hanem valami ilyesfajta okoskodás is: egyelőre fejlettebb országok vagyunk, mint szocialista ellenfeleink, s ez abban is megnyilvánul, hogy nálunk észrevehetően magasabb az egy főre jutó nemzeti jövedelem, mint ott. Ezért mi még a csillagháborús kiadásokat sem érezzük meg annyira, mint ahogy ők megéreznék. Ily módon a kíméletlen gazdasági háború eszközévé válik a csillagháborús felkészülés is . . . Ilyen összefüggésekben szemlélve az MSZMP KB november 12-i üléséről kiadott sajtóközleményt — illetve annak nemzetközi kérdésekről szóló részét —, válik nyilvánvalóvá a szocialista, köztük magyar diplomácia erőfeszítéseinek célja: keresztülhúzni az imperialista számításokat. Ezért amikor arról olvasunk, hogy az őszi hónapokban milyen országokban jártak a vezetőink, s hány magas rangú vendéget fogadtunk, ez mind annak a mutatója, dokumentuma, hogy szocialista partnereinkkel, mindenekelőtt a Szovjetunióval karöltve ebben az oly nehéz nemzetközi helyzetben is el tudtuk, érni. hogy ne kelljen fegyverkezésre költeni erőforrásaink nagyobbik felét: hogy változatlanul a fejlesztési célok homlokterében maradhasson a Paksi Atomerőmű bővítése, a bős—nagymarosi vízlépcső- rendszer megvalósítása, a 320—340 ezer lakás felépítése, a budapesti metró továbbépítése. és sok más. Szépítés volna azt írni. hogy ez mind biztosan megvalósul. A közlemény nem garantálja, hanem feltételekhez köti a sikert. E feltételekhez tartozik például a nemcsak teljes, hanem hatékony foglalkoztatás, a szelektív fejlesztés, vagyis a gazdaságtalan termelés visszaszorítása ; az iparvállalatok szervezési rendszerének, belső érdekeltségi viszonyainak további korszerűsítése, a mi - . nőségi követelmények elsőbbsége. a tényleges verseny- képesség, és még sok minden más. Vagyis az. amiről így szólt Kádár János vitaösszefoglalójában, a XIII, pártkongresszuson: „A felszólalók helyesen ‘ mutatták rá arra, hogy nem j több, hanem jobb munka , kell.” Magyar László Hétfőtől mar a jovo évi alvázakat gyártják Ma, november 15-én a Csepel Autógyár szeghalmi alvázgyárában befejezik éves tervüket, és ezzel egyben a VI. ötéves tervidőszakra előirányzott termelést. Hétfőtől december végéig már a jövő évi autóbuszokhoz és tehergépkocsikhoz gyártanak 610 alvázat, melynek egy része exportra kerül. Az üzemben ebben az évben mintegy 440 millió forint értékben termeltek, 9 millióval többet, mint ameny- nyit a terv előirányzott. Összesen hatezer alváz készült a gyárban. Jelentős a jövő évi tervük is, a bázishoz képest 18" I,-kai növelik termelésüket. Erre nagy szükség van. mert az anyagyárnak, a Csepel Autónak jelentősen növekedett a megrendelése, lényegesen nagyobb az autóbusz- és tehergépkocsi-alváz export. A terv szerint az ideinél 1500-zal több alvázat kell készíteni az 1300 dolgozót foglalkoztató megyei üzemnek. Erre a lehetőség megvan, de emelni kell a műszaki színvonalat, belső átszervezést kell végrehajtani. amelynek megvalósításához már hozzákezdtek. _ pip _ Vezetékes ivóvíz Biltarugrán Október eleje óta a bihar- ugraiak 35 közkifolyónál juthatnak hozzá a vezetékes vízhez. Jelenleg a mellékutcákban folynak az egyéni bekötések. Eddig 180 lakásba kötötték be a vizet, s a hónap végéig újabb száz lakás bekötése várható. A 24 millió forintos beruházásba jó két évvel ezelőtt vágott bele a helyi tanács, saját erőből. Később 4—1 millió forintos támogatást kapott £ község a megyei tanácstól és az Országos Vízügyi Hivataltól. A lakosság társulati úton 3 millió forintot vállalt, a helyi vállalatok, szövetkezetek ugyancsak 3 millióval támogatták a vízmű létesítését. A községi tanács 8 millió forint bankhitelt vett fel, a társulat 2 milliót. 1983-ban a munkák a 30 méter magas víztorony felállításával kezdődtek. A következő évben hozzáfogtak a vízmű építéséhez és a fővezeték fektetéséhez. A generálkivitelező a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat volt. Ahol nem lehetett gépesíteni az árok- ásást, ott a biharugrai halgazdaság brigádjai teljesítették a kubikosmunkát. Bár a munka a terv szerint haladt, bizonyos anyaghiányok, illetve néhány berendezés szállításának késése miatt a vízmű átadásának határideje kicsit csúszott. Várhatóan jövő év áprilisában a munkákat befejezik. Jelenleg az okányi tanács költségvetési üzemének munkásai a vízmű belső berendezéseit szerelik, és az épület belső munkáin dolgoznak. Hogy a jelentős beruházás viszonylag gyorsan és zökkenőmentesen megvalósulhatott, nagy szerepe volt, hogy a lakosság egyöntetűen akarta és anyagilag támogatta a vezetékes ivó- vízhálózat építését. A vezetékek betemetése után a lakosság társadalmi munkában befejezte a tereprendezést. Rendkívüli KlOSZ-küldöttgyűlés Rendkívüli küldöttgyűlést tartott csütörtökön — az Építők Szakszervezetének székházában — a Kisiparosok Országos Szervezete. Megvitatták az országos választmány által előterjesztett új alapszabály-tervezetet, amelynek leglényegesebb új vonása, hogy a gazdasági munkaközösségek érdekképviselete, érdekvédelme ezentúl a Kiosz feladata lesz. E munkaközösségek a jövőben tagdíjfizetés ellenében általános érdekképviseletet és érdekvédelmet kapnak, a gmk-tagok jogai és kötelezettségei a kisiparosokéval lesznek azonosak. Az új alapszabály keretjellegű, tehát tágabb teret ad a tagsági igények és szakmai sajátosságok érvényesítésének, ugyanakkor jobban meghatározza az alapszervezetek jogkörét és hatáskörét. Ugyancsak új vonása az alapszabálynak, hogy a megyei szervezetek jogi személlyé válnak, ezzel ni önállóságuk, a korábbiaknál erőteljesebben képviselhetik a tagság érdekeit, és szakmai tagozatok, szakosztályok alakításával jobban érvényre juttathatják a szakmai sajátosságokat.. Az országos küldöttgyűlés az alapszabályt elfogadta, és az a törvényességi felügyeletet gyakorló ipari miniszter jóváhagyása után december 1-én lép hatályba. Az ülésen felszólalt Cseh József ipari miniszterhelyettes, aki hangsúlyozta, hogy a készülő hetedik ötéves terv az ipari fejlesztési programok szerves végrehajtásában a kisipari tevékenységgel is számol. Főleg a kisiparosok szolgáltatásaira és háttéripari tevékenységére számít az eddiginél nagyobb mértékben az ország. Továbbra is meghatározó lesz a kisipari tevékenység az építőipari szolgáltatásoknál. Tovább növekszik az igény a kisipari munka iránt a gépjárműjavításban, a textil- és bőrruházati cikkek javításában, a fodrász- és kozmetikai szolgáltatásokban. A kisipar azonban csak úgy tud eleget tenni feladatainak, ha a hagyományos működési formák mellett tovább bővíti az új típusú szervezeti formák — szolgáltatóházak, műhelysorok, munkafelvevőhelyek, munkaszervező irodák — hálózatát. A versenyre érkezett fiatalokat, illetve az őket elkísérő vállalatvezetőket Mike Imre, a tröszt vezérigazgató-helyettese üdvözölte Fotó: Gál Edit Ki lesz mester szakmunkás? Iparági verseny Gyulán a húskombinátban Száz fizikai munkásból 16 dolgozik a húsiparban. A VI. ötéves terv alatt nemhogy növekedett volna számuk — mint ahogyan a tervekben az szerepelt —, hanem 1984-re 15-re csökkent. Ezért fontos, hogy az élelmiszer-gazdaság ezen ágazatában mind több fiatal vegyen részt a hazai és az exportcélok magas színvonalú teljesítésében. Az a szám is sokat elárul a húsipari szakma népszerűségéről, hogy a 4200 szakember közül 38-an művelik azt mesterfokon. Ám hogy számuk növekedjék, az 1982-es iparági ifjúsági parlamenten maguk a fiatalok vetették fel, hogyne csak sertésvágásból, mar- hacsontozásból méressenek meg az ifjú szakemberek, hanem legyen teljesebb körű a verseny. így 1985-től ser- tésvágásból, sertés- és szarvasmarha-felbontásból, -csontozásból, gyártmány készítéséből versenyeznek a mester szakmunkás címért. Tegnap, csütörtökön — Mike Imre, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vezérigazgató-helyettese üdvözlő szavaival nyitották meg a rendezők — a MÉM, a tröszt, a KISZ KB, valamint a Gyulai Húskombinát — a háromnapos versenyt. Már az első napon számot adott elméleti tudásáról a 42 rajtoló szakmunkás. A tröszthöz tartozó 22 húsipari vállalattól küldték el nevezéseiket a 30 év- alatti fiatalok. Pénteken a gyakorlatban dől el, ki milyen ügyesen műveli a szakmát, milyen gyakorlott, milyen a tudásszintje, s amit ezen túl nem ront el a vizsgadrukk, az mind ponttá válik. . Ez azonban nem elég a mester szakmunkás címhez, ugyanis, ha valaki erről oklevelet kíván szerezni, a trösztnél egy — a jövő hét szerdán — újabb elméleti vizsgával nyerheti el a rangos címet. Ehhez azonban a szombati eredményhirdetéskor azok közé kell tartoznia, akik a két nap alatt 96 pontot gyűjtöttek össze, míg egyébként 120 pontot érhetnek el a legjobbak. A Gyulai Húskombinátból Bálint Péter, Gara Sándor és Borsos János nevezett. S hogy a verseny rendben történjék, arra az állami díjas Szamuely brigád vállalt garanciát. —ó—a Tanácskozás az iparcikk-kereskedelemről Csütörtökön a Belkereskedelmi Minisztériumban az iparcikk-kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek vezetői szakmai értekezletet tartottak az áruellátás alakulásáról és az elkövetkezendő évek feladatairól. Mátrai Lajos, a minisztérium iparcikk-főosztályának vezetője elmondta: az elmúlt esztendőben a kereskedelem — a szilárd tüzelőanyagok kivételével — összességében kielégítette az iparcikkek iránti keresletet. Javult a kínálat egyebek közt építőanyagokból, villamos szerelési cikkekből, gázkészülékekből. A vállalatok és a szövetkezetek az árucsereforgalomban külföldről behozott készárukkal és képcsövekkel javították a színes- televízió-kínálatot. Eredményesnek bizonyult a kereskedelmi vállalatok termelésszervezési munkája, valamint az, hogy az importlehetőségek takarékos és célszerű felhasználásával bővítették az árualapokat. Bár a hiánycikkek száma és meny- nyisége csökkent, még mindig számos fogyasztási cikk átmenetileg vagy huzamosabb ideig nem kapható. Különösen az olcsóbb árukból hiányos a választék. A főosztályvezető szólt arról, hogy a kereskedelem továbbra is számol a tartós fogyasztási cikkek iránti élénk kereslettel. A vállalatoknak fel kell készülniük arra is, hogy a vásárlók igényei tovább differenciálódnak: mind többen szeretnének műszakilag magasabb színvonalú termékeket — elsősorban híradástechnikai cikkeket — vásárolni, de növekszik az igény az olcsó termékek iránt is.
