Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-08 / 236. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. OKTÓBER 8., KEDD Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM. 236. SZÁM Ülést tartott a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége hétfőn ülést tartott. A kor­mány felkérésére megvitatta a VII. ötéves népgazdasági tervről szóló törvényjavasla­tot. Faluvégi Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke részletesen indokolta a terv- javaslatot, ezt követően Ba­ranyai Tibor, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának főtitkára ismertette, hogy a szakszervezetek miként vet­tek részt a törvénytervezet előkészítésében, és ennek so­rán milyen javaslatokat tet­tek. A vitában az elnökség további észrevételeket fogal­mazott meg, majd kialakí­totta véleményét. A SZOT elnöksége álláspontját és ja­vaslatait eljuttatja a Mi­nisztertanácsnak. A továbbiakban az elnök­ség meghallgatta Gáspár Sándornak, a SZOT elnöké­nek tájékoztatóját a Szak- szervezeti Világszövetség Fő­tanácsának jubileumi ülésé­ről, valamint a magyar de­legációnak az ülésen végzett munkájáról. Magyar gazdasági és miiszaki napok Kanadában Nemzetközi lakótelep-fejlesztési kongresszus Magyar gazdasági és mii­szaki napok kezdődnek ked­den Kanadában. A Magyar Kereskedelmi Kamara szer­vezésében szakértőkből álló küldöttség három kanadai városban tart előadás-soroza­tot és vitatja meg kanadai partnereivel az együttműkö­dés bővítésének lehetőségét. Montrealban, Torontóban és a kanadai olajipar köz­pontjában, Calgaryban 14 magyar — energetikai, gép­ipari, számítástechnikai, ko­hászati, kőolaj- és földgáz­ipari vállalat és, intézmény — képviselteti magát a pén­tekig tartó rendezvénysoro­zaton. Szakembereink sze­rint az élelmiszeripari, a könnyűipari termékek eladá­sa mellett főképp ezekben az ágazatokban adódnak lehe­tőségek kivitelünk bővítésé­re, a kooperáció kiépítésére a kanadai vállalkozókkal. A magyar—kanadai áru­csere értéke tavaly 42,7 mil­lió amerikai dollárt tett ki, de ebben a korszerűbb ter­mékcsoportok, a gépek, be* rendezések szállítása, a ter­melési együttműködés csak szerény részarányt képviselt. A Mogürt a kanadai OBI vállalattal autóbusz-összesze­relő kooperációban vesz részt: ennek eredményeként állt az idén forgalomba Ottawában 34 Ikarus busz. A Számítástechnikai Koordi­nációs Intézet és a GB cég számítástechnikai program- csomag amerikai értékesíté­sére vállalkozott közösen. Jelenleg összesen kilenc koo­perációs szerződés van ér­vényben vállalataink között, ami jelzi, hogy az együttmű­ködés szintje elmarad orszá­gaink fejlettségi szintje és külkereskedelmünk lehetősé­ge mögött. A Budapest Kongresszusi Központban hétfőn meg­kezdte ötnapos munkáját a Nemzetközi Lakásügyi és Te­rülettervezési Szövetség (IFHP) kongresszusa, ame­lyen öt világrész több mint negyven országából érkezett mintegy ezer szakember — egyetemi tanár, kutató, ter­vező és közigazgatási vezető — tárgyalja meg a háború után épült lakótelepek to­vábbfejlesztésének tapaszta­latait és újabb lehetőségeit. A plenáris ülésen megjelent Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke is. A kongresszus első, vita­indító előadását Somogyi László építésügyi és város­fejlesztési miniszter tartotta meg. Egyebek között elmon­dotta, hogy az ország tör­vényhozó testületé, a parla­ment ez év tavaszán hagyta jóvá a 2000. évig szóló tele­pülésfejlesztési koncepciót. A tervezők és kutatók három­éves munkával, majd széles körű társadalmi vita alapján alakították ki a fejlesztési el­képzeléseket. Ezek megvaló­sításában nagyon jelentős, hogy a jövő évtől kezdve az eddiginél jóval szélesebb ha­táskörben, nagyobb önálló­sággal irányíthatják a tele­pülések fejlesztését a terüle­tek gazdái, a helyi tanácsok. A településfejlesztésben nagy hangsúlyt kap a falvak népességmegtartó erejének növelése, a tanyavilág re­konstrukciója, valamint Bu­dapest és más nagyvárosok övezetének fejlesztése az inf­rastrukturális hálózat bőví­tésével, korszerűsítésével. Ily módon kell elérni, hogy a kisebb falvakban és az úgy­nevezett tanyabokrokban is lényegében ugyanolyan inf­rastrukturális ellátás jöjjön létre, mint a városokban. Méhkeréken az idei nyáron nemegyszer gondot okozott a víz­ellátás. Hogy a jövőben ne kelljen korlátozni a vízfogyasz­tást, ezért megkezdték az eddig tartalékként szereplő kút be­kötését a hálózatba. Ez a munka mintegy 3 millió forintjába kerül a tanácsnak. A tervek szerint az új kút bekötésével duplájára növekszik a vízszolgáltatás, várhatóan a hónap közepétől Fotó: Béla Ottó Európai Kulturális Fórum kísérőrendezvények Október 15-én kezdődik Budapesten az Európai Kul­turális Fórum. Hat héten át fővárosunkban tanácskoznak a helsinki egyezményt aláíró országok küldöttségei, hogy megvitassák a kulturális cse­re, együttműködés és ter­jesztés kérdéseit. A kulturális fórumhoz szá­mos hazai művészeti ese­mény is kapcsolódik, közöt­tük több olyan, amelyet szé­les körű nemzetközi részvé­tellel rendeznek meg. A Magyar Nemzeti Galé­riában október 21-én nyit­nak kiállítást az európai nemzetek a második világ­háború utáni festészetéből. Ugyanezen a napon kezdőd­nek a budapesti Kossuth filmszínházban a nemzetkö­zi filmnapok; november 18- ig naponta és országonként három játékfilmet mutatnak be. Október 28-án a fóru­mon részt vevő államok mű­vészeinek fellépésével televí­ziós gálaestet tartanak a Ma­gyar Állami Operaházban. Az eseményről a tévé élő adásban számol be. A fórumhoz kapcsolódó magyar rendezvények közül kiemelkedik a nyitó gálaest, amelyet október 15-én az Operaházban rendeznek meg. A kulturális fórumra érkező delegátusok Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi és a Csodálatos mandarin című műveiből láthatnak részlete­ket. A tanácskozássorozat ide­jén több száz külföldi dele­gátus — dönfo többségében alkotóművész, illetve kultu­rális, művészeti szakember — tartózkodik Magyarorszá­gon. A „hivatalos” kulturá­lis rendezvényeken kívül az őszi hónapok itthoni művé­szeti eseményei további le­hetőséget kínálnak .számuk­ra az ismerkedésre a ma­gyar kultúrával. Jubilál a Beköt Építőipari újítások A gyulai levéltárban fellel­hető okirat szerint 1910. jú­nius 13-án nyújtotta be kér­vényét Deutsch Vilmos és Deutsch Iván a békéscsabai elöljáróságnak, hogy támo­gassák egy „részvénytársasá­gi alapon szervezett kötszö- vőgyár üzembe helyezését. E gyárban az első év végéig 40 munkást, míg a harmadik év végéig 70 munkást óhaj­tunk foglalkoztatni, akinek napi keresete az ügyesség mértékéhez képest 2—5 koro­na között váltakozna. A rész­vénytőke 100 ezer korona leend, amely összeg lejegy­zés által már biztosítva van.” A kérvény még számosok­kal indokolja, miért érdemes megindítani ezt a gyárat. Szól arról, hogy olyan finom kötött árut gyártanának, me­lyeknek párja nincs az or­szágban és a nagy piac mi­att biztosítva van a fejlődés is. Már akkor is fontos érv volt az importhelyettesítés, mert mint írják: „Vámkül­földről nagy mennyiségben behozott finom különlegessé­gi kötszövött áruk állíttat­nának elő gyárunkban úgy, hogy a vállalat a magyar ipar terén úttörő feladatra vállalkozik.” Nos a kérelem megnyerte a tekintetes elöljáróság tet­szését. A gyár létesítése mel­lett szavazott Áchim L. And­rás és Bajcsy-Zsilinszky Endre édesapja, Zsilinszky Endre. így a kérelem be­nyújtását követő néhány hó­napon belül az 1910-es év­ben megkezdhette működé­sét a Hubertus Kötszövőgyár. Az alapítók jól mérték fel a lehetőségeket, az üzem egyre fejlődött. Átvészelte a háborút, 1948-ban államosí­tották. 1949-ben több üzem összevonásával jött létre a mai Béköt, melynek első munkás igazgatója Leitmann Istvánná volt, aki 22 éve­sen került erre a posztra. Az eltelt évtizedek számos dokumentuma, emléke látha­tó azon a házi kiállításon, melyet a jubileum alkalmá­val tegnap, hétfőn nyitott meg Szuchy László igazgató. A bemutatott ipartörténeti értékű régi gépeket, tárgya­kat a dolgozók szedték ösz- sze. A képeken, újságcikke­ken keresztül nyomon kö­vethető a gyár 75 éves fej­lődése. Ma már több mint 2500 dolgozó 850 millió fo­rint értékű terméket készít. Ezek 14 ország 47 vevőjéhez jutnak el és az 1300 külön­féle modell évről évre cse­rélődik. A Béköt helyzete most sem könnyű, nemcsak hazai, hanem a nemzetközi piacon is helyt kell állniuk. Évről évre javuló eredményeik azt igazolják, hogy az eltelt há­romnegyed évszázad tapasz­talait felhasználva sikerrel küzdik le napjaink nehézsé­geit is. U L. Székesfehérváron a Tech­nika Házában hétfőn meg­kezdődött a 8. építőipari újí­tási-találmányi konferencia, s egyidejűleg megnyílt a No- votech ’85 építő- és építő­anyag-ipari kiállítás. Ez utóbbin harminc vállalat csaknem 150 olyan szellemi terméke tekinthető meg, amelyeket a kiállító vállala­tok már eredményesen hasz­nosítottak, és széles körű el­terjesztésüket javasolják más, hasonló profilú válla­latiknak. A kétnapos konferencia és az október 18-ig tartó kiál­lítás célja, hogy az építő- és építőanyag-ipari vállalatok kölcsönösen megismerjék egymás innovációs elképze­léséit, a hasznosított és át­adásra felajánlott találmá­nyokat, újításokat, tapaszta­latét cseréljenek az iparjog- védelem területén folyó te­vékenységről, elősegítsék a műszaki-szellemi eredmé­nyek széles körű hasznosítá- sátj fellendítsék és meggyor­sítják adásvételük forgal­mát. A vállalatok időszerű fej­lesztési kérdéseiről Hufnágl Lóijánt, az ÁVM fejlesztési főosztályvezetője tartott elő­adást. Dr. Pusztai Gyula, az Országos Találmányi Hiva­tal elnöke előadásában ki­emelte, hogy 1975 és 1984 között csaknem négyszeresé­re nőtt az országban hasz­nosított találmányok pénz- beni értéke, s ez az összeg 1984-ben már 8,4 milliárd forint volt. Az újító tevé­kenység ugyanebben az év­ben 7,2 milliárd forint hasz­not hozott. Az ÉVM-hez tar­tozó vállalatoknál tavaly csaknem tízezer újítás, illet­ve szabadalom született, s ezekből ötezret valósítottak meg. A Novotech ’85 kiállítás megnyitása alkalmából a rendező szervek kiosztották az 1984. évi legeredménye­sebb újító és feltaláló tevé­kenységért odaítélt díjakat. A fődíjat az Alba Regia Ál­lami Építőipari Vállalat kap­ta magas színvonalú és sok­oldalúan alkalmazható Álba termékcsaládjáért. Első díj­ban részesült a Mélyépterv egymillió köbméteres ivóvíz­tároló medencéjéért. Máso­dik díjat kapott a Kemikál, az építőipar számára előál­lított különböző korszerű festékeiért, tömítő- és szi­getelőanyagaiért. A harma­dik díjat a Győr Megyei Ál­lami Építőipari Vállalat nyerte el hézagtömítő és hő­szigetelő anyagokat adagoló ötletes berendezésével. Több szakembert jutalmaztak ki­váló feltaláló, illetve kiváló újító kitüntetéssel az építő- és építőanyag-iparban kifej­tett innovációs tevékenysé­géért. Fotódokumentumok is illusztrálják az eltelt évtizedeket Tanácskozott a KISZ Központi Bizottsága Hétfőn Hámori Csaba első titkár elnökletével ülést tar­tott a KISZ Központi Bi­zottsága. Az ülésen részt vett és felszólalt Kótai Géza, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a KB osztály- vezetője. A testület Ernőd Péter tit­kár előterjesztésében megvi­tatta és elfogadta a XII. Vi­lágifjúsági és Diáktalálkozó­ról, valamint a magyar de­legáció munkájáról szóló je­lentést. Megállapította, hogy a VIT jól szolgálta a világ haladó ifjúságának összefo­gását az antiimperialista szolidaritásért, a békéért, a barátságért jelszó jegyében. Köszönetét fejezte ki a párt-, állami és társadalmi szerveknek, a XII. VIT Ma­gyar Nemzeti Előkészítő Bi­zottságának, mindazoknak a KISZ-szervezeteknek, intéz­ményeknek, munkahelyi kol­lektíváknak, amelyek hozzá­járultak a XII. VIT hazai előkészítéséhez és a magyar delegáció eredményes tevé­kenységéhez. A testület a továbbiakban Nyitrai István titkár előter­jesztésében szervezeti kér­déseket tárgyalt.

Next

/
Thumbnails
Contents