Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-29 / 254. szám

1985. október 29., kedd o Az idei év első nyolc hó­napjában 17 billió lírát tett ki Olaszország külkereske­delmi mérleghiánya. Augusz­tusban a hiány 420 milliárd volt. Az adatok szerint az év első nyolc hónapjában több mint 20 százalékkal nőtt az import és 16 százalékkal emelkedett az export értéke. A csődbe jutott osztrák vagy nyugatnémet cégtulaj­donosok többé nem remény­kedhetnek abban, hogy va­gyonukat a szomszédos or­szágba csempészve megúsz­hatják a csődeljárást és megmenthetik vagyonukat. Életbe lépett ugyanis Auszt­ria és az NSZK között az a csődjogi szerződés, amelynek alapján a csődeljárást foly­tató hatóságok szükség ese­tén egymás országában is te­vékenykedhetnek (eddig ez nem volt lehetséges). Nem született döntés a közvetlen légiforgalom fel­újításáról a szovjet—ameri­kai légügyi megbeszéléseken — jelentette be az amerikai külügyminisztérium. Az Egyesült Államok és a Szov­jetunió között már több éve nincs közvetlen légi össze­köttetés: a Pan Am amerikai légitársaság 1978-ban pénz­ügyi okokból megszüntette szovjet járatait, az Aeroflot gépeitől pedig az amerikai kormány 1981-ben a gazda­sági szankciók keretében megvonta a leszállási enge­délyt. A terjedő alkoholizmus a fejlődő országokban súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet — állapítja meg a WHO, az ENSZ egészségügyi szervezete. A világ alkohol­termelése 1965 és 1980 kö­zött csaknem 50 százalékkal nőtt. Az alkoholizmus viszont a leggyorsabban a harmadik világ országaiban terjed. A folyamat megakadályozása érdekében a WHO szakértői többféle megoldást javasol­nak, köztük az üdítők és az alacsony alkoholtartalmú ita­lok fogyasztásának szorgal­mazását. A japán vasutak szóvivője bejelentette, hogy a híres szuperexpressznek, a Sinkan- zennek egy kísérleti pálya- szakaszon sikerült elérnie a 270 kilométeres óránkénti se­bességet és így gyorsaságban ismét felveheti a versenyt a franciák szupervonatával, a Párizs és Lyon között köz­lekedő TGV-vel. A Szovjetunió 200 millió rubel értékű hitelt nyújt Lengyelországnak javítódok­kok korszerűsítésére. A hitel keretében a Szovjetunió el­sősorban berendezéseket szállít: úszódokkot, úszóda­rukat, esztergapadokat, kü­lönböző más felszereléseket, amelyek révén a lengyel dokkokban csökken a hajók felújításának munkaigényes­sége, javul a munka minő­sége. " "T"—" ------------------------­V itorláskikötö épül Keszthelyen Vitorláskikötövel gazdago­dik Keszthely. A százötven, úgynevezett mély vizű jára­tú hajó fogadására alkalmas létesítmény a Balatoni Inté­ző Bizottság szervezésében és anyagi támogatásával épül. A partvédő művön már dol­goznak, s hozzákezdtek a mólószárnyak kivitelezését előkészítő munkákhoz is. A teljes egészében előrelátha­tólag az évtized végére el­készülő kikötőhöz öltözőket, mosdókat, büfét, társalgót magába foglaló klubház. va­lamint hajótárolók, -javító műhelyek és különféle sport­pályák tartoznak majd. Ter­vezik, hogy idővel egy vi­szonylag olcsóbb hotelt is építenek a közeibe, vendég­lővel, presszóval. A vállal­kozás iránt több nyugati — például holland, NSZK-be- li, osztrák — cég érdeklő­dik, így nagy a valószínű­sége, hogy a felsorolt parti létesítmények, a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vál­lalat vezetésével, a szállodai programban már jól bevált vegyes vállalati formában épülnek meg. Az új sport­hajókikötő nemcsak idegen- forgalmi célokat szolgál majd, lehetővé teszi azt is. hogy a Balaton nyugati ré­szén nagy hajós vitorlásver­senyeket rendezzenek. Répaszedés kalákában 24 hektáron vetettek ebben az évben cukorrépát a Do­bozi Petőfi Tsz gépei ház­táji gazdálkodásra. Most, hogy elérkezett a répaszedés ideje, a szövetkezet tagjai ^és családtagjaik, szomszé­dok, ismerősök összefogva láttak munkához. A férfiak horoggal fölhúzgálták, a nők csomóba hordták, és az­tán közösen lefejezték a sok­sok répát. Fotó: Fazekas László Divatba jön a Hébé? Új termékek, újszerű törekvések az Uniconban A névválasztás aligha le­hetett véletlen, amikor a békéscsabai Unicon Hébé néven új termékcsaláddal jelent meg a piacon. Hébé ugyanis a mitológia szerint a születés, a házasság, a fia­talság istennője, s az új, először a Budapesti - Nem­zetközi Vásáron bemuta­tott termékekkel a gyár el­sősorban a tinédzserek és a 30 éven aluli lányok, asszo­nyok igényeit kívánta kielé­gíteni. Mennyire hozható össze­függésbe a Hébé termék­család, amely egyébként az Unicon első önálló terméke, a közelmúltban önállóvá lett gyár sikereivel, útkeresésé­vel? — kérdeztük Szabó Mihálytól, a gyár igazgató­jától. — Az önállóság, mind­amellett, hogy több munkát ad, egyúttal új távlatokat, lehetőségeket nyit számunk­ra. Ügy látjuk, jövőnk el­képzelhetetlen új üzletpoli­tikai törekvések kidolgozá­sa nélkül. Ilyen megközelí­tésben tehát a Hébé az ön­állósult gyár első terméke, amelyet továbbiak követnek. — Mi jellemzi a Hébé termékcsaládot ? — Abból indultunk ki, hogy a nők Szívesen láto­gatják a butikokat, az árak láttán azonban sokan el­állnak a vásárlástól. Mi azt szeretnénk, ha ruháink ’'á- lasztékban a divat követé­sében legalább azt nyújta­nák, amit a magánkereskedők, csakhogy mindezt jobb mi­nőségben, olcsóbban. A Hé­bé termékeket egyébként az üzletekben is kapható, a Pa­muttextilművekben gyártott anyagokból készítjük. A csa­ládhoz tartozó ruhák, nad­rágok, blúzok, blézerek, dzsekik színben, szabásban jól illenek egymáshoz és va­riálhatók. — Milyen fogadtatása volt termékeiknek a BNV-n? —- A Hébé termékcsalá­dot a szakmai zsűri BNV- díjjal ismerte el. Számunk­ra mégis a vásárlók véle­ménye a fontosabb, hiszen ezek a ruhák nekik készül­tek. A vásár ideje alatt az ország több pontján, így Szombathelyen. Pécsett, Bu­dapesten, Miskolcon, Debre­cenben, és itt Békéscsabán, a Tanácsköztársaság úti, kö­zelmúltban megnyílt minta­boltban is árusították és áru­sítják legújabb termékein­ket. Az érdeklődéssel, a fo­gadtatással elégedettek va­gyunk. — Képes lesz-e a több mint ezer dolgozót foglal­koztató gyár az igények, a divat gyors, rugalmas köve­tésére ? — Nincs más választá­sunk. Meg kell mondanom ugyanakkor, hogy mi vi­szonylag szerencsés helyzet­ben vagyunk, hiszen régóta dolgozunk a legújabb divat­hoz, a minőséghez, a szállí­tási határidőkhöz ragaszko­dó tőkés megrendelőknek. Azt is mondhatnám, hogy hozzászoktunk a divat tem­pójához. A Hébé család is gyorsan, rövid idő alatt ké­szült el. Az év elejétől tö­rekedtünk arra, hogy a tő­kés bérmunka kieső idősza­kait lehetőleg saját anyagos termeléssel töltsük ki, s ha lehet, a bérmunka rovásá­ra ugyanilyen módon csök- kentsünk kiszolgáltatottsá­gunkon. Szerencsénk volt. mert a Pamuttextilművek éppen akkor tett ajánlatot alapanyag-szállításra. A Hébé ötlete valamikor ápri­lisban pattant ki és- július­ban már megvolt a forga­lomba hozatali engedély, a minőségellenőrző intézetek aláírásával, s szeptember közepére elkészült az a 3 ezer ruha, nadrág, blézer stb., amelyet a BNV idősza­ka alatt értékesítésre aján­lottunk fel a kereskedelem­nek. Még egyszer hangsú­lyozom, hogy itt egy telje­sen új és az első önálló termékcsaládról van szó. — Milyen további ötlete­ik, terveik vannak? — A vásárlók megnyeré­séért a jövőben többet kell tennünk, végül is belőlük élünk. Jobban meg akarjuk ismerni véleményüket. Ezért ott, ahol termékeinket áru­sítják, adatlapok segítségé­vel is tájékozódni kívánunk a vevők, a piac igényeiről, de bővíteni szeretnénk a tő­kés partnereinkkel kialakí­tott együttműködést is. Ar­ra gondolunk, hogy tőkés partnereink segítségével az eddiginél több, divatosabb terméket juttassunk az üz­letekbe. Újszerűnek mond­ható az is. hogy a jövőben a vállalat iparművészt kí­ván foglalkoztatni. Társvál­lalatokkal, szövetkezetekkel pedig termékeink értékesíté­sében — esetleg üzletek nyi­tásában — szeretnénk együtt­működni. — És a Hébé termékcsa­lád? — Ezek a termékek eddig flanellből, düftinből, kord­bársonyból készültek. A Hé- bét az igényekhez igazodva új alapanyagok és szabás­minták bevezetésével kí­vánjuk gyarapítani. K. J. Élénkülő verseny az építési piacon Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztériumban elkészült az az elemző fel­mérés, amelyben a szakem­berek összegezték az építé­si feladatok elvégzésére hirdetett versenytárgyalások eddigi tapasztalatait. A fel­méréshez jelentős segítséget nyújtottak a különböző be­ruházó szervezetek felügye­letét ellátó tárcák és taná­csok, s az elemző munkában felhasználták «a pénzintéze­tek tapasztalatait is. Az át­fogó összegezésből kitűnik, hogy az építési piacon a beruházási igények mérsék­lődésével, sok kis szervezet létrejöttével és ösztönző központi intézkedések nyo­mán erősödött a vállalko­zók közötti gazdasági ver­seny. Ezt mutatja az építési feladatok elnyerésére meg­hirdetett versenytárgyalások számának és eredményessé- ségének növekedése. Ez év első nyolc hónapjában csak­nem másfélszer annyi ver­senyfelhívás jelent meg, mint a múlt év azonos idő­szakában. Ugyanakkor a Szerződéskötéssel zárult, te­hát a sikeres versenytárgya­lások aránya 52-rcrl 67 szá­zalékra emelkedett. A kivitelezők vállalkozási készsége abban is megnyil­vánul, hogy az utóbbi há­rom évben 18-ról 3 százalék­ra csökkent a sikertelen, te­hát az ajánlatok hiánya mi­att meghiúsult versenytár­gyalások aránya. Az ilyen sikertelenségekben még gyakran közrejátszik a ver­senykiírók tapasztalatlansá­ga, a feltételek hiányos meg­fogalmazása, túlzott köve­telmények előírása, vagy az ajánlatok kidolgozására adott szűk határidő. Ezért a versenyfelhívás összeállítá­sához, az építési feladatok előkészítéséhez a megbízók­nak jobban, igénybe kellene venniük a tervező vállalatok szakértelmét,. segítségét. Ez a közreműködés hasznos lehet az ajánlatok elbírálásában is. Az előző két évben még szinte kizárólag az a vállal­kozó nyerte a versenytár­gyalást, amelyik a legol­csóbban vállalta a munkát. Az idén azonban az áraján­laton túl a döntésekben erő­teljesebben érvényesült a rövidebb határidő, a kedvező garanciális feltételek és a vállalkozó munkájának meg­bízhatóságát tanúsító refe­renciák mérlegelése is. Ám a megítélésben még alig-alig esik latba, hogy a beruhá­zás befejezésével mennyire gazdaságos az új létesítmény üzemeltetése, fenntartása. A vizsgálatok szerint a korábbinál ritkábban ugyan, de még mindig előfordul, hogy formális a versenyki­írás, főként azokon a terü­leteken, amelyeken a piac nem teremtett versenyhely­zetet. Az ÉVM piacellenőrzé­si szakemberei megállapítot­ták: a verseny gyorsabb ki­bontakozását fékezi, hogy a zártkörű versenytárgyalá­sok aránya a múlt évi 30-ról 45 százalékra növekedett. Ezért felülvizsgálják a zárt­körű tárgyalások indokoltsá­gát, mert ez az eljárás a vállalkozók nagy részét ki­rekeszti a versenyből. A gyakorlati tapasztalatokból az is kitűnt, hogy sok még a félreértés a versenytárgya­lásokról szóló rendeletek és irányelvek alkalmazásában.

Next

/
Thumbnails
Contents