Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-26 / 252. szám
1985. október 28.. szombat NÉPÚJSÁG Punkt, Punkt, Beistrich, Strich... — YVast ist das? — Das ist der Sandmann ... Ifjúsági amatör művészeti osztondii Az amatőr művészeti mozgalom támogatására ösztöndíjat alapított a KISZ Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az Állami Ifjúsági Bizottság, az Országos Közművelődési Tanács és a Művelődési Minisztérium. Az ösztöndíjat pályázat útján bármely működő együttes, szakkör, népművészeti klub és nemzetiségi csoport, alkotóközösség elnyerheti. Az ösztöndíj célja, hogy segtséget nyújtson az együtteseknek a művészi műhelymunkához, az amatőr tevékenység új formáinak népszerűsítéséhez, az ifjúság körében érdeklődésre számító új kezdeményezésekhez. A pályázatnak részletes munkatervet kell tartalmaznia, amely egy évre meghatározza a csoportnak a kitűzött célok elérése érdekében vállalt feladatait. Az ösztöndíj elnyeréséhez szükséges a KISZ területi bizottságának javaslata, illetve a megyei illetékes művészeti szakbizottság véleménye is. Sikeres pályázat esetén az együttes, csoport, vagy alkotókor egyszeri anyagi támogatásban részesül, s a vállalt feladatok megvalósításához szakmai-módszertani segítséget kap. A pályázatok alapján az. ösztöndíjat — amelynek összege 10—30 ezer forint között mozoghat — évente nyerhetik el az együttesek. Az ösztöndíjban bármely amatőr csoport legfeljebb háromszor részesülhet. Minden esztendőben új pályázati anyagot kell a bíráló bizottságok elé terjeszteni. Az amatőr művészeti pályázatot meghirdető szervek a csoportvezetők kiemelkedő munkájának elismerésére ötezer forintos nívódíjat alapítanak, ezt évente legfeljebb nyolc szakembernek ítélik oda. (MTI) A gyulai Kun Béla úti óvoda németvárosi vagy józsefvárosi óvodaként ismert a megyében, de még az ország távolabbi vidékein is. Jelenleg 126 gyerek jár ide. Kosa Antalné vezető óvónő szerint ez a létszám ideális, megközelíti a 10 százalékot. Egy kicsi, két középső és két nagycsoportba osztották a gyerekeket, általában 20— 25 közötti a csoportlétszám. Békés megyében itt és Eleken van német nyelvű nemzetiségi foglalkozás, ami október elején kezdődik. A nagyokhoz látogatunk — ez a harmadik német foglalkozásuk. Névsorolvasás — feltűnő, hogy alig hallani német neveket. A Sandmann (homokemberke) az ötévesek kedvence. Vidáman száll a dal: „die Tiroler sind-lustig, Liebe Schwester, tanz mit mir”. A legjobban talán az ismert mondókát élvezik a kicsik: Punkt, Punkt, Beistrich, Strich ... És persze nagy öröm a fejecske rajzolása a táblára. Az idén a kö- zépsősök és a nagyok tanulnak németül; a kicsiknek „nem jutott” németül beszélő óvónő. Tanulnak? Hiszen éppen ez a lényeg, hogy az óvodások énekelnek. táncolnak, rajzolnak — játszanak. S közben valami olvasPont, pont, vesszőcske, készen van a fejecske... (Punkt, Punkt, Beistrich, Strich ...) miben van részük, aminek súlyát, jelentőségét még nem is érthetik. Egy más nyelvvel ismerkednek, különösebb erőfeszítés nélkül, játszva, könnyedén tanulnak meg németül beszélni. A németvárosi óvodában 1957—58-ban Kiss Istvánná Egy-egy foglalkozáson négyöt kifejezést tanulnak meg játszva a gyerekek Fotó: Gál Edit óvónő, Juliska néni kezdeményezésére indult a nemzetiségi foglalkozás. A fő cél a nemzetiségi nyelv, hagyomány, szokások ápolása volt. A gyerekek többnyire a német családokból jöttek. Aztán változtak az idők, a szokások, s ma már kevesebb a német ajkú lakosság, s inkább olyan család fordul elő, ahol az egyik szülő — főleg az anya — a közelmúltban került Magyarországra. Otthon ma már nem beszélnek németül a nagyszülők sem. Az idősebb generációk nemzetiségi kötődését felváltotta a szülők körében jelentkező, mind jellemzőbb felismerés, hogy manapság szinte nélkülözhetetlen egy idegen nyelv ismerete. A Kun Béla úti óvodások körülbelül egynegyede származik nemzetiségi családból. A többiek a város legkülönbözőbb részeiből járnak ide — s éppen a német foglalkozásokért. A legtöbb németvárosi óvodás a 3. számú általános iskolában tanul tovább, a németes osztályban. Fazekas Sándorné és Arany Tóth Edit óvónők vezetik a nemzetiségi foglalkozásokat. Októberben és novemberben a gyerekek a német szavakkal ismerkednek, a kérdés-felelet németül és magyarul folyik, hiszen a kicsik többsége ekkor és itt hall először német szót. Egy- egy foglalkozáson négy-öt új kifejezést sajátítanak el. S mindezt persze szótár, nyelvtan, komolyabb magyarázat nélkül; énekkel, rajzzal, sok szemléltető eszközzel és mindenekelőtt játékkal. A nagycsoportnak hetente két alkalommal van német foglalkozása. Két hónap alatt a kicsik szépen belerázódnak a németbe, megközelítik a társalgási szintet. Utána jöhetnek a párbeszédes gyakorlatok. a bábozás, a versek. Tél végén, tavasz elején már az is előfordul, hogy a kicsik németül szólnak egymáshoz! Akár a nemzetiségi kultúra ápolása, akár az ide- gennyelv-tudás, vagy a kettő együtt a cél, a gyerekek jól járnak. Viszonylag korán kezdenek el valamit, amit mindenképpen hasznosítani tudnak majd, ami javukra válik a jövőben. N. K. n szeghalmi könyv-zenemű szaküzlet sikeres négy és fél éve Tudatos hálózatfejlesztés eredményeként nyílt meg Szeghalom központjában négy és fél évvel ezelőtt az Áfész könyv-zenemű szaküzlete. Létrejötte óta folyamatosan növekvő forgalma bizonyítja, hogy mennyire szükség volt itt egy ilyen szak üzlet re. A könyvterjesztés közművelődésünk fontos része. Ebből eredően az olvasás által szerzett élményt, tudást, ezáltal az emberibb emberré formálódást forintokkal, forgalmi adatokkal soha nem lehetett mérni. Az évenként megvásárolt könyvek csökkenő vagy növekvő értéke azonban korántsem figyelmen kívül hagyhatóan jelzi egy adott terület lakói nak olvasottságát. Sőt, az így nyert adatok alkalmasak arra is, hogy képet kapjunk a könyvet árusító bolt dolgozóinak munkájáról. A Szeghalom és Vidéke Áfész igazgatósága ilyen nézőpontból tűzte napirendre a könyvzenemű szaküzlet munkáját, amely a várossá lett Szeghalom és nagy kiterjedésű vonzáskörzetének mintegy 40 ezer lakosát szolgálja, nem is akárhogyan. Egyébként most is négyen vannak, mint 1981-ben, amikor a szaküzletet megnyitották. Szorgalmukról messzemenő elismeréssel lehet szólni. Ezt tette és tehette az említett testület is. Következésképp, e kis csapat négy és fél éves eredményei vitathatatlanok. Hogy csak a jellemzőbbeket említsük azok közül, melyek az Áfész igazgatósági ülésén is kiemelt hangsúlyt kaptak. Megnyitása óta a Szeghalom és Vidéke Áfész könyvzenemű szaküzletének forgalma 65 százalékkal emelkedett. Ez persze feltételezte, hogy az 1 millió 100 ezer forintban megjelölt induló árukészlet értéke időközben és fokozatosan további 850 ezer forinttal növekedjék, így jelenleg a szaküzlet állandó árukészletének értéke mintegy kétmillió forintra tehető, mely kedvezően befolyásolta a forgalom alakulását. Ugyanis a szaküzlet forgalma már 1984 végére csaknem megduplázódott. Ez egyben azt is jelentette, hogy minden évben jóval meghaladta a szaküzlet forgalma az országos és megyei szövetkezeti átlagot. A múlt évben például az országos átlagnál 4,3, a megyeinél 3 százalékkal ért el nagyobb forgalmat a szeghalmi könyv-zenemű szaküzlet. Ugyanakkor tavaly saját tervüket 6,9 százalékkal teljesítették túl az üzlet dolgozói. Ilyen forgalmazási dinamika következtében aligha lehet kételkedni abban, hogy a szaküzlet dolgozói túlteljesítették idei, 4 millió' 950 ezer forintban előirányzott forgalmi tervüket. Erre előlegezett biztosíték az a 3,7 Százalékos tervtúlteljesítés, melyet idei első félévi forgalmukban kimutathatnak. Kiemelten kell szólni a bizományosi könyvforgalma- zásról is. Nemcsak azért. mert a szaküzlet megnyitása óta a bizományosok száma 29-ről 59-re nőtt, sokkal inkább azért, mert ez a hálózat ma már 15 települést fog át, és ott van csaknem valamennyi intézményben, vállalatnál, szövetkezetben. Sőt, több bizományos rendszeressé tette a házról házra könyvárusítást is. A szeghalmi könyv-zenemű szakbolt évenkénti összes forgalmának jelentős hányada nekik köszönhető. Mert az is bizonyított tény, hogy az évenkénti forgalomnövekeLemezek közt válogatva ... dés a bizományosoknál a legmagasabb. A szaküzletben tavaly 1 millió 429 ezer forint értékű könyvet adtak el, ezzel szemben a bizományosi hálózat kétmillió 313 ezer forintos forgalmat teljesített. S ha még azt is tudjuk, hogy a múlt évi bolti könyveladás alatta maradt az 1983. évi teljesítésnek, akkor még- inkább indokoltnak tűnik, hogy az Áfész igazgatósága miért szorgalmazza legalább 70-re növelni a könyvbizományosok számát. Ez a szaküzlet azonban nemcsak növekvő forgalmával bizonyította létrejöttének szükségességét, és váltotta be az Áfész vezetőinek hozzá fűzött reményeit, gazdaságos tevékenységükkel is Fotó: Czebéné Juhász Zsuzsanna rászolgáltak az elismerésre, így érhették el, hogy a szeghalmi könyv-zenemű szakr üzlet nyereségszintje jóval meghaladja az Áfész kereskedelmi ágazatának nyereségszintjét. A szeghalmi könyv-zenemű szaküzlet eredményeihez hozzájárult az is, hogy a Könyvértékesítő Vállalat időközben változtatott üzlet- politikáján. Ez abban jutott kifejezésre, hogy megszüntette a szövetkezetek számára hátrányos korábbi gyakorlatát, és már jó ideje az áfészek is akkor kapják meg a könyvújdonságokat, amikor az állami kereskedelem hasonló üzletei. Jó partnernek bizonyult a Hungaroton Hanglemez Vállalat is, mely- lyel már 1981 óta évről évre megújított szállítási szerződése van a Szeghalom és Vidéke Áfésznak. Sőt, időközben profil- és választék- bővítéssel több olyan műszaki tartozékot is szállít a vállalat, melyek a különböző hangtechnikai készülékekhez szükségesek. Hasonlóan jónak tartják a szövetkezet vezetői a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalattal kialakult kapcsolatot-, ahonnan 1983 óta az iskolai tankönyveket kapja a szaküzlet. Ez év július 1. óta a Szeghalom és Vidéke Áfész könyv-zenemű szaküzlete jövedelemérdekeltségű rendszerben dolgozik. A szövetkezet igazgatósága és szakvezetése bízik abban, hogy az egység négy dolgozója az új kereskedelmi formáció feltételei közepette is bizonyítja tudását, szakmai fel- készültségét. Balkus Imre MOZI flz elveszett frigyláda fosztogatói Hosszú című film, akkora mese, mint egy ház, de legalábbis akkora, mint egy frigyláda a legszuperebb amerikai filmkellékgyártó cégtől megrendelve. Sokan voltunk, mondhatnám telt ház leste, izgulta, borzongta, öklendezte, röhögte végig Steven Spielberg rendező frigyládakereső sztoriját, melyben (ez hamar kiderült) nem a sztori, hanem a jelenetről jelenetre profi módon összehozott kegyetlenkedés és szadizmus a lényeg. Hogy attól borzongjon a kedves néző, ha már jegyet vett, és ne azon töprengjen, minek is hozta le Mózes azt a két kőtáblát, miért is rejtették a frigyládába, és miért is ásta el azt egy egyiptomi fáraó, miután a közel- keleti konfliktusok egyikében megszerezte, és hadizsákmányként egy különös városba szállította, potom pár ezer évvel ezelőtt. A várost ugyan eltemette az egy évig hulló homokeső, de a frigyláda legendája fennmaradt. Csoda-e, hogy (Lawrence Kasdan író szerint) még Adolf Hitler fantáziáját is felkeltette, hiszen közismerten vonzódott az okkult (természetfeletti) tudományokhoz, nosza tehát, expedíciót küldött állig felfegyverkezve (már a páncélököl is megvolt!) Egyiptomba, hogy a frigyládát megszerezzék. Tudom, hogy nem szabad tovább mesélnem ezt az ..akkora mesét, mint egy ház”, mert akkor oda az izgalom, és nem volna érdemes moziba menni. Pedig ritkán látni ilyen hatalmas filmapparátussal létrehozott színes hátborzongatást, ahol a véresen szétrobbanó fejek látványa szűziek közül való . . . Azt hiszem, ideje, hogy félretegyem az ironikus hangvételt és átmenjek realizmusba. Legalábbis any- nyira, hogy megpróbáljam leválasztani Az elveszett frigyláda fosztogatói című, 14 éven alul nem ajánlott, kalandos filmet az igazi filmek sorából. Korántsem csak egy Fellini-, Bergman-, vagy pályáját kezdő Jancsó- filmet sorolnék ide, van ebben a sorban helyük a kellemesen szórakoztató, avagy szellemesen felzaklató, izgalmas filmeknek is, még a jó krimiket is ide igazítom; de az effélék, mint ez a „frigyládás”, bennem legalábbis nem keltenek sem jó érzést, sem feszültséget, hanem csak undort. Ennyi kegyetlenséget. szadizmust. nemkülönben primitivizmust egy csomóban: kérem, igaz. ez is művészet. Csakhogy a szó. hogy ..művészet”, itt nem az alkotás színvonalát jelzi. Ügy látszik, a filmipar nem ismer határokat. Persze — mondhatnánk, és joggal — az élet sem mindig, mert nemcsak a „frigy- ládások” robbantgatnak, ölik halomra az embereket, nemcsak a „frigyládások” között akad gonosz, szadista. embermivoltából kivetkőzött ember, akad az pár ezer év óta (előtt) szép számmal. Talán ez lenne a ..mondanivalója" ennek a vércsurgató, kígyóktól és ütődött emberhiénáktól hemzsegő filmnek? Nevetséges. Ennek a filmnek nincs „mondanivalója”. És mégis gyomorgörcsöt kap tőle az ember, és mégis tele lesz a mozi, minden előadáson. Sass Ervin
