Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-26 / 252. szám

1985. október 28.. szombat NÉPÚJSÁG Punkt, Punkt, Beistrich, Strich... — YVast ist das? — Das ist der Sandmann ... Ifjúsági amatör művészeti osztondii Az amatőr művészeti mozgalom támogatására ösztöndíjat alapított a KISZ Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az Állami Ifjúsá­gi Bizottság, az Országos Közművelődési Tanács és a Művelődési Minisztérium. Az ösztöndíjat pályázat út­ján bármely működő együt­tes, szakkör, népművészeti klub és nemzetiségi cso­port, alkotóközösség el­nyerheti. Az ösztöndíj célja, hogy segtséget nyújtson az együtteseknek a művészi műhelymunkához, az ama­tőr tevékenység új formái­nak népszerűsítéséhez, az ifjúság körében érdeklődés­re számító új kezdeménye­zésekhez. A pályázatnak részletes munkatervet kell tartalmaznia, amely egy évre meghatározza a cso­portnak a kitűzött célok elérése érdekében vállalt feladatait. Az ösztöndíj el­nyeréséhez szükséges a KISZ területi bizottságá­nak javaslata, illetve a me­gyei illetékes művészeti szakbizottság véleménye is. Sikeres pályázat esetén az együttes, csoport, vagy al­kotókor egyszeri anyagi tá­mogatásban részesül, s a vállalt feladatok megvaló­sításához szakmai-mód­szertani segítséget kap. A pályázatok alapján az. ösztöndíjat — amelynek összege 10—30 ezer forint között mozoghat — évente nyerhetik el az együttesek. Az ösztöndíjban bármely amatőr csoport legfeljebb háromszor részesülhet. Minden esztendőben új pá­lyázati anyagot kell a bí­ráló bizottságok elé terjesz­teni. Az amatőr művészeti pá­lyázatot meghirdető szer­vek a csoportvezetők ki­emelkedő munkájának el­ismerésére ötezer forintos nívódíjat alapítanak, ezt évente legfeljebb nyolc szakembernek ítélik oda. (MTI) A gyulai Kun Béla úti óvoda németvárosi vagy jó­zsefvárosi óvodaként ismert a megyében, de még az or­szág távolabbi vidékein is. Jelenleg 126 gyerek jár ide. Kosa Antalné vezető óvónő szerint ez a létszám ideális, megközelíti a 10 százalékot. Egy kicsi, két középső és két nagycsoportba osztották a gyerekeket, általában 20— 25 közötti a csoportlétszám. Békés megyében itt és Eleken van német nyelvű nemzetiségi foglalkozás, ami október elején kezdődik. A nagyokhoz látogatunk — ez a harmadik német foglalko­zásuk. Névsorolvasás — fel­tűnő, hogy alig hallani né­met neveket. A Sandmann (homokemberke) az ötévesek kedvence. Vidáman száll a dal: „die Tiroler sind-lustig, Liebe Schwester, tanz mit mir”. A legjobban talán az ismert mondókát élvezik a kicsik: Punkt, Punkt, Beis­trich, Strich ... És persze nagy öröm a fejecske rajzo­lása a táblára. Az idén a kö- zépsősök és a nagyok tanul­nak németül; a kicsiknek „nem jutott” németül beszé­lő óvónő. Tanulnak? Hiszen éppen ez a lényeg, hogy az óvodások énekelnek. tán­colnak, rajzolnak — játsza­nak. S közben valami olvas­Pont, pont, vesszőcske, ké­szen van a fejecske... (Punkt, Punkt, Beistrich, Strich ...) miben van részük, aminek súlyát, jelentőségét még nem is érthetik. Egy más nyelv­vel ismerkednek, különösebb erőfeszítés nélkül, játszva, könnyedén tanulnak meg né­metül beszélni. A németvárosi óvodában 1957—58-ban Kiss Istvánná Egy-egy foglalkozáson négy­öt kifejezést tanulnak meg játszva a gyerekek Fotó: Gál Edit óvónő, Juliska néni kezde­ményezésére indult a nem­zetiségi foglalkozás. A fő cél a nemzetiségi nyelv, hagyo­mány, szokások ápolása volt. A gyerekek többnyire a né­met családokból jöttek. Az­tán változtak az idők, a szo­kások, s ma már kevesebb a német ajkú lakosság, s in­kább olyan család fordul elő, ahol az egyik szülő — főleg az anya — a közel­múltban került Magyaror­szágra. Otthon ma már nem beszélnek németül a nagy­szülők sem. Az idősebb ge­nerációk nemzetiségi kötődé­sét felváltotta a szülők kö­rében jelentkező, mind jel­lemzőbb felismerés, hogy manapság szinte nélkülözhe­tetlen egy idegen nyelv is­merete. A Kun Béla úti óvodások körülbelül egynegyede szár­mazik nemzetiségi családból. A többiek a város legkülön­bözőbb részeiből járnak ide — s éppen a német foglal­kozásokért. A legtöbb né­metvárosi óvodás a 3. szá­mú általános iskolában ta­nul tovább, a németes osz­tályban. Fazekas Sándorné és Arany Tóth Edit óvónők vezetik a nemzetiségi foglalkozásokat. Októberben és novemberben a gyerekek a német sza­vakkal ismerkednek, a kér­dés-felelet németül és ma­gyarul folyik, hiszen a ki­csik többsége ekkor és itt hall először német szót. Egy- egy foglalkozáson négy-öt új kifejezést sajátítanak el. S mindezt persze szótár, nyelvtan, komolyabb ma­gyarázat nélkül; énekkel, rajzzal, sok szemléltető esz­közzel és mindenekelőtt já­tékkal. A nagycsoportnak hetente két alkalommal van német foglalkozása. Két hó­nap alatt a kicsik szépen belerázódnak a németbe, megközelítik a társalgási szintet. Utána jöhetnek a párbeszédes gyakorlatok. a bábozás, a versek. Tél vé­gén, tavasz elején már az is előfordul, hogy a kicsik németül szólnak egymáshoz! Akár a nemzetiségi kul­túra ápolása, akár az ide- gennyelv-tudás, vagy a kettő együtt a cél, a gyerekek jól járnak. Viszonylag korán kezdenek el valamit, amit mindenképpen hasznosítani tudnak majd, ami javukra válik a jövőben. N. K. n szeghalmi könyv-zenemű szaküzlet sikeres négy és fél éve Tudatos hálózatfejlesztés eredményeként nyílt meg Szeghalom központjában négy és fél évvel ezelőtt az Áfész könyv-zenemű szak­üzlete. Létrejötte óta folya­matosan növekvő forgalma bizonyítja, hogy mennyire szükség volt itt egy ilyen szak üzlet re. A könyvterjesztés közmű­velődésünk fontos része. Eb­ből eredően az olvasás által szerzett élményt, tudást, ez­által az emberibb emberré formálódást forintokkal, for­galmi adatokkal soha nem lehetett mérni. Az évenként megvásárolt könyvek csök­kenő vagy növekvő értéke azonban korántsem figyel­men kívül hagyhatóan jelzi egy adott terület lakói nak olvasottságát. Sőt, az így nyert adatok alkalmasak ar­ra is, hogy képet kapjunk a könyvet árusító bolt dolgo­zóinak munkájáról. A Szeg­halom és Vidéke Áfész igaz­gatósága ilyen nézőpontból tűzte napirendre a könyv­zenemű szaküzlet munkáját, amely a várossá lett Szegha­lom és nagy kiterjedésű vonzáskörzetének mintegy 40 ezer lakosát szolgálja, nem is akárhogyan. Egyébként most is négyen vannak, mint 1981-ben, amikor a szaküzletet megnyitották. Szorgalmukról messzemenő elismeréssel lehet szólni. Ezt tette és tehette az emlí­tett testület is. Következés­képp, e kis csapat négy és fél éves eredményei vitatha­tatlanok. Hogy csak a jel­lemzőbbeket említsük azok közül, melyek az Áfész igaz­gatósági ülésén is kiemelt hangsúlyt kaptak. Megnyitása óta a Szegha­lom és Vidéke Áfész könyv­zenemű szaküzletének for­galma 65 százalékkal emel­kedett. Ez persze feltételez­te, hogy az 1 millió 100 ezer forintban megjelölt induló árukészlet értéke időközben és fokozatosan további 850 ezer forinttal növekedjék, így jelenleg a szaküzlet ál­landó árukészletének értéke mintegy kétmillió forintra tehető, mely kedvezően be­folyásolta a forgalom alaku­lását. Ugyanis a szaküzlet forgalma már 1984 végére csaknem megduplázódott. Ez egyben azt is jelentette, hogy minden évben jóval megha­ladta a szaküzlet forgalma az országos és megyei szö­vetkezeti átlagot. A múlt év­ben például az országos át­lagnál 4,3, a megyeinél 3 százalékkal ért el nagyobb forgalmat a szeghalmi könyv-zenemű szaküzlet. Ugyanakkor tavaly saját ter­vüket 6,9 százalékkal teljesí­tették túl az üzlet dolgozói. Ilyen forgalmazási dinami­ka következtében aligha le­het kételkedni abban, hogy a szaküzlet dolgozói túltel­jesítették idei, 4 millió' 950 ezer forintban előirányzott forgalmi tervüket. Erre elő­legezett biztosíték az a 3,7 Százalékos tervtúlteljesítés, melyet idei első félévi for­galmukban kimutathatnak. Kiemelten kell szólni a bizományosi könyvforgalma- zásról is. Nemcsak azért. mert a szaküzlet megnyitása óta a bizományosok száma 29-ről 59-re nőtt, sokkal in­kább azért, mert ez a háló­zat ma már 15 települést fog át, és ott van csaknem vala­mennyi intézményben, vál­lalatnál, szövetkezetben. Sőt, több bizományos rend­szeressé tette a házról ház­ra könyvárusítást is. A szeg­halmi könyv-zenemű szak­bolt évenkénti összes forgal­mának jelentős hányada ne­kik köszönhető. Mert az is bizonyított tény, hogy az évenkénti forgalomnöveke­Lemezek közt válogatva ... dés a bizományosoknál a legmagasabb. A szaküzletben tavaly 1 millió 429 ezer forint értékű könyvet adtak el, ezzel szemben a bizományosi há­lózat kétmillió 313 ezer fo­rintos forgalmat teljesített. S ha még azt is tudjuk, hogy a múlt évi bolti könyvel­adás alatta maradt az 1983. évi teljesítésnek, akkor még- inkább indokoltnak tűnik, hogy az Áfész igazgatósága miért szorgalmazza legalább 70-re növelni a könyvbizo­mányosok számát. Ez a szaküzlet azonban nemcsak növekvő forgalmá­val bizonyította létrejötté­nek szükségességét, és vál­totta be az Áfész vezetőinek hozzá fűzött reményeit, gaz­daságos tevékenységükkel is Fotó: Czebéné Juhász Zsuzsanna rászolgáltak az elismerésre, így érhették el, hogy a szeg­halmi könyv-zenemű szakr üzlet nyereségszintje jóval meghaladja az Áfész keres­kedelmi ágazatának nyere­ségszintjét. A szeghalmi könyv-zene­mű szaküzlet eredményeihez hozzájárult az is, hogy a Könyvértékesítő Vállalat időközben változtatott üzlet- politikáján. Ez abban jutott kifejezésre, hogy megszün­tette a szövetkezetek számá­ra hátrányos korábbi gya­korlatát, és már jó ideje az áfészek is akkor kapják meg a könyvújdonságokat, ami­kor az állami kereskedelem hasonló üzletei. Jó partner­nek bizonyult a Hungaroton Hanglemez Vállalat is, mely- lyel már 1981 óta évről év­re megújított szállítási szer­ződése van a Szeghalom és Vidéke Áfésznak. Sőt, idő­közben profil- és választék- bővítéssel több olyan mű­szaki tartozékot is szállít a vállalat, melyek a különbö­ző hangtechnikai készülékek­hez szükségesek. Hasonlóan jónak tartják a szövetkezet vezetői a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalattal kialakult kapcsolatot-, ahon­nan 1983 óta az iskolai tan­könyveket kapja a szaküz­let. Ez év július 1. óta a Szeg­halom és Vidéke Áfész könyv-zenemű szaküzlete jö­vedelemérdekeltségű rend­szerben dolgozik. A szövet­kezet igazgatósága és szak­vezetése bízik abban, hogy az egység négy dolgozója az új kereskedelmi formáció feltételei közepette is bizo­nyítja tudását, szakmai fel- készültségét. Balkus Imre MOZI flz elveszett frigyláda fosztogatói Hosszú című film, akkora mese, mint egy ház, de leg­alábbis akkora, mint egy frigyláda a legszuperebb amerikai filmkellékgyártó cégtől megrendelve. Sokan voltunk, mondhatnám telt ház leste, izgulta, borzongta, öklendezte, röhögte végig Steven Spielberg rendező frigyládakereső sztoriját, melyben (ez hamar kide­rült) nem a sztori, hanem a jelenetről jelenetre profi mó­don összehozott kegyetlenke­dés és szadizmus a lényeg. Hogy attól borzongjon a kedves néző, ha már jegyet vett, és ne azon töprengjen, minek is hozta le Mózes azt a két kőtáblát, miért is rej­tették a frigyládába, és mi­ért is ásta el azt egy egyip­tomi fáraó, miután a közel- keleti konfliktusok egyiké­ben megszerezte, és hadi­zsákmányként egy különös városba szállította, potom pár ezer évvel ezelőtt. A vá­rost ugyan eltemette az egy évig hulló homokeső, de a frigyláda legendája fennma­radt. Csoda-e, hogy (Law­rence Kasdan író szerint) még Adolf Hitler fantáziáját is felkeltette, hiszen közis­merten vonzódott az okkult (természetfeletti) tudomá­nyokhoz, nosza tehát, ex­pedíciót küldött állig fel­fegyverkezve (már a pán­célököl is megvolt!) Egyip­tomba, hogy a frigyládát megszerezzék. Tudom, hogy nem szabad tovább mesélnem ezt az ..akkora mesét, mint egy ház”, mert akkor oda az iz­galom, és nem volna érde­mes moziba menni. Pedig ritkán látni ilyen hatalmas filmapparátussal létreho­zott színes hátborzongatást, ahol a véresen szétrobbanó fejek látványa szűziek kö­zül való . . . Azt hiszem, ideje, hogy félretegyem az ironikus hangvételt és átmenjek rea­lizmusba. Legalábbis any- nyira, hogy megpróbáljam leválasztani Az elveszett frigyláda fosztogatói című, 14 éven alul nem ajánlott, kalandos filmet az igazi fil­mek sorából. Korántsem csak egy Fellini-, Bergman-, vagy pályáját kezdő Jancsó- filmet sorolnék ide, van eb­ben a sorban helyük a kel­lemesen szórakoztató, avagy szellemesen felzaklató, iz­galmas filmeknek is, még a jó krimiket is ide igazítom; de az effélék, mint ez a „frigyládás”, bennem leg­alábbis nem keltenek sem jó érzést, sem feszültséget, hanem csak undort. Ennyi kegyetlenséget. szadizmust. nemkülönben primitivizmust egy csomóban: kérem, igaz. ez is művészet. Csakhogy a szó. hogy ..művészet”, itt nem az alkotás színvonalát jelzi. Ügy látszik, a filmipar nem ismer határokat. Per­sze — mondhatnánk, és joggal — az élet sem min­dig, mert nemcsak a „frigy- ládások” robbantgatnak, ölik halomra az embereket, nemcsak a „frigyládások” között akad gonosz, szadis­ta. embermivoltából kivet­kőzött ember, akad az pár ezer év óta (előtt) szép számmal. Talán ez lenne a ..mondanivalója" ennek a vércsurgató, kígyóktól és ütődött emberhiénáktól hem­zsegő filmnek? Nevetsé­ges. Ennek a filmnek nincs „mondanivalója”. És mégis gyomorgörcsöt kap tőle az ember, és mégis tele lesz a mozi, minden előadáson. Sass Ervin

Next

/
Thumbnails
Contents