Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-03 / 232. szám
1985, október 3., csütörtök Hivó szó mindenkinek Q Ott lenni a dolgok sűrűjében Napjainkban a népfront- mozgalom az állampolgárok tömegei számára is, egyre érzékelhetőbben a közélet fontos tényezője lett. Társadalmi' viták, szakmai fórumok szervezője országos témákban éppúgy, mint a helyben legfontosabbnak ítélt ilyen természetű ügyekben. A népfront vezető testületéi részt vettek a leglényegesebb társadalompolitikai, gazdasági elképzelések formálásában, a döntések véglegesítésében. így a többi között részesei voltak hosz- szú távú társadalompolitikai koncepciók kialakításának, az 1983. évi III. törvény — az új választójogi törvény — előzetes vitájának és végleges formába öntésének, a településhálózat fejlesztésére vonatkozó korszerűsített koncepció kidolgozásának. Táguló körök A mozgalom elvárja, hogy valamennyi népfrontaktivista ott legyen a dolgok sűrűjében, nem szemlélőként, hanem kezdeményezőként, cselekvőként, ha kell, akkor szokatlan, ismeretlen formákat, eszközöket is felhasználva. A VII. kongresszus óta jelentősen tágult a mozgalmi munka köre. A településfejlesztés, a környezet- védelem, a honismeret és sok más, hagyományos feladatkörijén is gazdagodott a helyi és területi bizottságok eszköztára. Melléjük olyan, a társadalmi ítélet nyomán előtérbe kerülő feladatok sorakoztak fel, mint a fogyasztói érdekvédelem, a család helyzete, szerepe, az egyesületalapítási törekvések erőteljes támogatása, s így tovább. Ide tartoznak a rétegpolitikai vállalkozások gyarapodó formái is, mint például a vállalatvezetők fórumának megteremtése, az agrárértelmiségiek klubjainak feltámasztása és van már munkásfórum is a népfrontmozgalom szárnyai alatt. Csupán emlékeztetőül az előbbiekhez! Az Országos Családvédelmi Tanács, a vállalatvezetők fóruma megszervezése mellett jelentős társadalmi visszhangot keltett a Fogyasztók Országos Tanácsa és helyi tanácsi megalakítása. Napjainkban már lassan eléri a kétszázat a fogyasztók helyi — kerületi, nagyközségi, városi, megyei — tanácsainak a száma. E tanácsok szervezésében egyre rendszeresebbé válik a kisebb településeken is a fogyasztók fórumának a megrendezése. A fogyasztók tanácsai többek között elemezték a bútorok előállításának, értékesítésének, javításának. minőségének helyzetét, s tapasztalataik összegezése nyomán a két érintett tárca — az ipari és a belkereskedelmi — közös intézkedési tervet fogadott el a kedvezőtlen állapot megváltoztatására. Politikai küldetés Általánosságban igaz; a népfrontmozgalom a helyi közélet szervezésében rendkívül fontos szerepet játszhat, ha — akar! Ennek az akarásnak a különbözőségét jól bizonyítják a tanácstagi beszámolók, a megyei tanácstagi, az országgyűlési képviselői fogadóórák — ezek előkészítője, szervezője és ugyanakkor számonkérője a helyi népfrontbizottság —, amint jelentős akarás-, rátermettségbeli különbségekről tanúskodnak egy-egy népfronttestületnél a falugyűlések, a vonzáskörzeti tanácskozások is. Sokrétű jelenlét, részvétel gyakorlatára vetnek fényt az említettek, holott mennyi mindent még szóba sem hoztunk. Hiszen például a népfront a mindenkori bábája a lakó- és utcabizottságok megválasztásának, serkentésének. Fontos terepe a népfront mozgalmi munkájának a nemzetiségi szövetségekkel való együttműködés. A népfront kebelén belül tevékenykedő szövetségek fontosságára, súlyára ad támpontot, ha leírjuk: a nemzetiségi lakosság lélekszáma napjainkban 380 ezer az országban. Érthető tehát, ha a népfrontmozgalom nemzetiségi fórumok rendezésével, a nemzetiségi kultúra kincseinek óvásával éppúgy foglalkozik, mint azzal, hogy a nemzetiségieknek kellő képviselete legyen a népfrontbizottságokon túl a tanácsokban, más testületekben is. Kádár János, a párt főtitkára, a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresz- szusán, a Központi Bizottság beszámolójához fűzött szóbeli kiegészítőben így fogalmazott : a népfrontbizottságok „számos fontos társadalmi kérdéssel foglalkoznak olyan területeken is, ahol a párt nem tud közvetlenül és hatásosan dolgozni”. E nemes, nem titkolt politikai küldetés az alapja annak a népfronttörekvésnek, hogy a társadalom minden osztályában és rétegében bővüljön a közéletben részt vevők száma. Főként ott, olyan rétegekben, amelyekhez mások szinte egyáltalán nem férnek hozzá, elég itt utalni a cigánylakosságra, a kertbarátok, kistenyésztők egyesületeire. Igaz, az egyesületek kapcsolódása a népfrontmozgalomhoz sokféle kérdést is felvet. Hiszen járatlan az út. A követendő gyakorlatot azonban semmi esetre sem valami szoros szervezettségi formába gyömöszölés kínálja, éppen az egyesületi forma kevés kötöttséget tűrő részelemeinek értő összeillesztése. Tények és veszélyek Növelte, növeli a népfrontmozgalom súlyát, hogy a hetedik ötéves terv előkészítésében minden korábbinál nagyobb szerepet vállalt és kapott. A népfronttestületek alkotó részesei voltak a településfejlesztés hetedik ötéves tervidőszakra szóló megyei koncepciói kidolgozásának. Ez a mérleg egyik serpenyőjébe kerülhet. A másikba ugyanakkor olyan tények helyezhetők — mint azok, például, hogy kevés a fiatal a testületi tagok, az aktivisták között, hogy évente 27—29 ezer házasság szűnik meg válás miatt és így tovább. Ezek a tények kellő választ várnak a mozgalomtól. Amitől óvakodni kell: az előbb említett kellő reagálás nehogy leszűküljön a rendezvényekre. Hiszen a mozgalomban már tapasztalható a rendezvényközpontú gondolkodás veszélye. A lényeges az ügyek politikai tartalma, a közvetlen lakossági politikai munka. Mert a család intézményének erősítése is politikai feladat; sürgető társadalompolitikai teendő. A közvetlen lakossági munka említésével lényegében azt is kimondtuk: a népfrontmozgalom tekintélyét, súlyát a sok-sok helyi népfrontbizottság teremti meg, erősíti, vagy éppen gyengíti . .. Mészáros Ottó Következik: Szilárd elvek, kemény forintok. Kulcs-kérdés, avagy mi történt az Univerzál Áruházban? Egy-két hete meglehetősen rossz a hangulat az Univerzál Kereskedelmi Vállalat békéscsabai nagyáruházának dolgozói körében. Szeptember 18-án robbant a „bomba”, akkor csaptak legmagasabbra az indulatok. S azóta sem nyugodtak meg a kedélyek. űz ok Mi is történt? Ezt két áruházi dolgozó mondta el. Sokak nevében keresték fel szerkesztőségünket az elmúlt hét elején. Az áruház dolgozói közül többen észrevették, hogy az öltözőszekrényekben nem úgy vannak a holmik, mint ahogy azokat otthagyták. Sokan tapasztalták, hogy a lakatjukat lefűrészelték. A rendészek végezték a munkát. A kérdésekre: miért tették ezt, nem válaszoltak kielégítően. legfeljebb annyit mondtak, mehetnek az igazgatóhoz panaszkodni, ha nem tetszik a dolog. Legjobban azt sérelmezik a dolgozók, hogy nem jelenlétükben történtek az ellenőrzések. Ezt jogellenesnek tartják. Az egyik osztályvezető, miután nem találta az igazgatót, a vállalat szb-titkárához fordult, aki azonnal elment az áruházba, s leállította az ellenőrzést szeptember 18-án. Ekkor azonban már csak négy szekrény volt hátra. Mindenesetre: ettől kezdve egyre többen jelentkeztek panasszal az szb-titkárnál s a vállalat jogtanácsosánál. Ennyi röviden a történet, melyet a két zaklatott, a vállalatnál régóta dolgozó ember mondott el azon a hétfői napon. Annyit kértek még, nevüket ne közöljük, mert retorziótól tartanak. Elmenetelük után azonnal hívom az áruházat, de nincs bent az igazgató, beszerző- kőrúton van, mondja a helyettese, ő pedig éppen most jött be hosszabb távoliét után, így nem tud érdemben nyilatkozni az ügyről. Ezután az egyik rendészt hívom, aki részt vett az ellenőrzésben — de nem hajlandó felvilágosítást adni. Végül a vállalat szakszervezeti biA Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat egyik elismert kőművesbrigádjának a vezetője Körözsi Pál. A 11 tagú brigád valamikor szebb napokat élt át. Elnyerte a Vállalat Kiváló Brigádja címet is, ám az idősebbek nyugdíjba vonulása és a többszöri átszervezés miatt néhány éve nem folytatja a versenyt. De Baracsi István, a brigád legidősebbje, aki az 1960-as években a megye- szerte hírneves Reinhardt kőművesbrigád tagja volt, megjegyzi: — A lendület ázonban maradt. — Ez abban jut kifejezésre, hogy a teljesítményünk hónapról hónapra meghaladja a 100 százalékot, s a minőség is megüti a mértéket — folytatja Somogyi István, akit most választottak meg ismét szakszervezeti bizalminak. A munkában ő maga is példát mutat. — Ezért is szavaztunk rá elsősorban — mondja Baracsi István. — Ért a szakmához, amit már 13 éve gyakorol. Egyébként itt nálunk volt tanuló is. Persze az sem mellékes, hogy ha valami gondunk, bajunk van, azt igyekszik elintézni. zottságának titkárával, Román Mártával beszélek. Megerősíti, hogy több panasz futott be hozzá, majd megállapodunk : csütörtök délelőtt, amikor az igazgató is itt lesz már, leülünk az áruházban beszélgetni. Sainálatos esel Csütörtök, délelőtt 9 óra. Az áruház igazgatói irodájában többen üljük körül az asztalt. Beszélgetőpartnereim: Kovács Gyula, az igazgató; Román Márta, dr. Kertész László, a vállalat jogtanácsosa és Nándori István, a vállalat rendészeti vezetője. Kovács Gyula nincs köny- nyű helyzetben. Néhány hónapja igazgató itt, s új vezetési stílust szeretne megvalósítani. Ügy érzi, az első lépések már apróbb sikereket hoztak, jó úton haladnak. Érthető módon nem örül látogatásomnak, de készségesen ad felvilágosítást: — Sajnálom, hogy idáig fajult a dolog. Azt meg különösen fájlalom, hogy nekem nem szólt senki. Mióta itt vagyok, többször hangsúlyoztam az emberek előtt: az ajtóm nyitva áll, bárki felkereshet, bármilyen ügyben. Ezért is csodálkozom, hogy retorzióktól tartanak a dolgozók. — Ami pedig a panaszokat illeti, ezek háttere a következő: elsőrendű célunknak tartjuk a társadalmi tulajdon védelmét. Ennek érdekében hoztunk egy intézkedéssorozatot, melynek egyik láncszeme volt az öltözőszekrények másodkulcsainak ellenőrzése. Ezeknek a rendészeten kell lennie, bármikor azonosítható, személyhez kötött mádon. S mivel azt tapasztaltam, hogy ez nincs így — egy nagy karikán volt vagy háromszáz kulcs, mindenféle jelzés nélkül —, adtam ki az utasítást. De csak arra, hogy próbálják végig a kulcsokat, s lássák el megfelelő jelzéssel azokat, legyen végre megfelelő, naprakész nyilvántartás. Arra azonban nem adtam utasítást, hogy a szekrények tartalmát is ellenőrizzék, ilyet nem is Pásztor Zoltán a brigád leg'fiatalabbja. A munka mellett másodéves tanuló a híd- és vízműépítő szakközépiskola magasépítő tagozatán. Hogy ő miért adta a voksát Somogyi Istvánra, arról így beszél: — 1 Pista bácsi (Baracsi István) véleményével egyetértek, de hadd tegyem rnég hozzá, hogy Somogyi István két évet végzett abban az iskolában, amelyikbe én most járok. Csak a családi helyzete miatt hagyta abba a tanulást. De a két év is az előnyére vált, mert jobban tud vitatkozni, érvelni, mint mások, ami egy szak- szervezeti bizalminál nem mellékes dolog. Körözsi Pál kijelenti: — Eddig is elégedettek voltunk a tevékenységével. — Mit tart ebből különösen fontosnak? — A szakszervezeti tanácskozásokon elhangzottakról pontosan tájékoztat bennünket. Mindenkitől elvárja a rendet, fegyelmet, a tisztességes munkát. Két gyermeke van, szereti a családját, megfontolt ember. Átérzi mások gondját. Ha valaki a brigádból hosszabb ideig beteg, egy kis „összedobott” pénzzel., segítünk adhattam volna, mert ez szabálytalan. Ezzel a többiek is egyetértenek. Dr. Kertész László hozzáfűzi: — Mind a három rendészt meghallgattuk már ez ügyben, s igazoló jelentést kértünk tőlük. Kivizsgáljuk a történteket, s ha jogszabály- sértést követtek el, megtesz- szük a megfelelő intézkedéseket. Dz érem másik oldala A rendészeket is meghallgatjuk, ők mondják: — Teljességgel lehetetlen volt nyomon követni, kinek melyik a szekrénye. Sokan önkényesen cserélgették a helyeiket. Volt olyan eset is, hogy egy szekrényben ketten is tartották holmijukat. Sőt, egyes dolgozók még a szekrényeket is átrendezték, áttologatták egyik helyről a másikra. így nagyon nehéz volt a dolgunk. — Mi azt a konkrét utasítást kaptuk, hogy tegyük rendbe végre az öltözőszekrények ügyét, azonosítsuk a kulcsokat. Több mint tíz napig dolgoztunk, és sosem voltunk egyedül az öltözőkben. Végül 16 lakat másodkulcsát nem találtuk meg. Kérdeztük az embereket, tudják-e, kik a tulajdonosok? — de nemleges válaszokat kaptunk, vagy azt mondták: már régen nem dolgoznak itt az illetők. Mert az is hozzátartozik a dologhoz, hogy sokan, ha elmennek, nem adják le a kulcsokat. Nos, mi ezeket a lakatokat lefűrészeltük, hogy szabaddá tegyük a szekrényeket, mert szükség van rájuk. — Hogy a lefűrészelt lakatok mögött voltak olyan szekrények is, amelyek közül néhánynak tulajdonosa most is itt dolgozik, az előbb-utóbb kiderült, nem is bántottuk a holmikat, s egyébként sem tűnt el semmi. Akik arra panaszkodtak, hogy összeborogatva találták dolgaikat, az abból is adódhatott: visszatologattuk a szekrényeket az eredeti helyükre. Somogyi István bizalmat kapott Fotó: Gál Edit rajta. Az ilyen akciókat ő szervezi. Vagy például az ő kezdeményezésére a két katonánkkal, Fekécs Ferivel és Marik Janival rendszeresen tartjuk a kapcsolatot. A jövő év februárjában várjuk vissza őket. Egyelőre nem akar benevezni a munkaversenybe a brigád. Burai Pál a legfontosabbnak tartja, hogy — mint eddig — becsülettel A rendészek beszámolója után újra az igazgatóé a szó: — Az eset mindenképpen sajnálatos; kétségtelenül szabálytalanságról van szó. Ám mindehhez az is hozzátartozik, hogy a rendészet feladata nem túl hálás, nem egy népszerű foglalkozás. Az is igaz, néhányan kifogásolták már korábban is a rendészek magatartását, illetve hangnemüket vélt vagy valós sérelmek után. Mindenesetre levontuk a megfelelő tanulságokat, mindenképpen azon vagyunk, hogy a kedélyek lecsillapodjanak, feloldjuk az ellentmondásokat, s megszüntessük a dolgozók között a feszültségforrásokat. Summa A beszélgetés során szóba került az is, nem lehetetlen: egyes dolgozók ezt az alkalmat használták ki, hogy hangulatot keltsenek a rendészek ellen, a velük való rossz viszony okán. Ha így van is, erre mindenképpen jó alapot szolgáltattak a lefűrészelt lakatok. Ám ha a másik oldalt nézzük: a rendészek jóhiszeműségében sem kételkedhetünk. Ök egy — igaz, általuk elhanyagolt — területet igyekeztek minél gyorsabban „lerendezni”. Mellettük szól az is. senki sem amiatt panaszkodott, hogy eltűnt valamije. Sőt. Ha tényleg szigorú — és szabályos — ellenőrzést tartanak, akkor néhány dolgozót bizony kellemetlenül érintett volna az . . . A tény azonban tény marad: a szabálytalan eljárás indulatokat kavart a mintegy 250 dolgozó körében. Bizonyára hosszabb idő telik el, míg közmegelégedésre rendeződnek el a dolgok, s megnyugszanak a kedélyek. S hogy mindenki számára megfelelően oldódjanak meg a nézeteltérések, ez itt a kulcskérdés. Fel kell ismernie az áruház dolgozóinak, rendészeinek: egymás munkájára szükség van, csak közösen, egymásra támaszkodva, egymást segítve érhetnek el eredményeket. Pénzes Ferenc eleget tegyenek a követelményeknek. Mást vállalni a jelenlegi körülmények között, amikor többen gmk?- znak vagy építkeznek, nem lehet. Vozár József, a szakszervezeti bizalmi helyettese egyetért Burai Pállal, de úgy véli, hogy jobb szervezéssel — ami nemcsak rajtuk múlik — a teljesítményszázalékot növelni lehetne. — Nemcsak a teljesítményt, hanem a gazdaságosságot is növelni kell. Számunkra nem mellékes, hogy anyagilag hogy áll a vállalat — egészít; ki a bizalmi. — Persze — szól közbe Vozár József —, aki ahogy dolgozik, úgy kapjon bért. Ez sajnos nem alakult ki a vállalatnál. Ázt szeretnénk már látni, hogy aki semmit érő munkát végez, ne kapjon egy garast sem. Somogyi István mondja még befejezésül: — A munkák beütemezése és az anyagellátás ' nemegyszer kritikán aluli. Ezt vegyék figyelembe a felelős vezetők bérezésénél. Mindnyájan azt akarjuk, hogy legyen rend, fegyelem. Fent és lent is. A vállalatnál akarjuk megkeresni azt a pénzt, amire a megélhetéshez szükségünk van. Pásztor Béla Ismét bizalmat kapott
