Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-21 / 247. szám

1985. október 21.. hétfő o Tíz perccel a koncert előtt Kommunista műszakok, Beszélgetés Zorán Sztevanovity énekessel i társadalmi munka — Karácsonyra új nagyle­mezed jelenik meg. Hallhat­nánk valamit erről? — Nem szólólemez lesz, hanem a régi Metró-sikerek válogatása. Az is a címe: Édes évek. 'Tizenkét akkori, általunk jónak r?rctott nóta szerepel ezen a lemezem — Mindebből következik: nem gondoltatok még arra, hogy a többi együtteshez ha­sonlóan ti, a ma már legen­dás Metró is legalább egy koncert erejéig újra össze" jöjjetek? — Az utóbbi években na­gyon sokat volt róla szó, de egyre inkább úgy érzem, hogy nem! Túl sok idő telt már el azóta, hogy feloszlot­tunk. — A híres „nagy hármas” közül elsőként. .. — Igen, az Illés és az Ome­ga még egy ideig együtt ma­radt. Mi pedig már akkor abbahagytuk. Szerintem a múlt olyan részévé lett ez az időszak, amit feltámasz­tani részben nem lehet, részben talán hiábavaló is. A lemez viszont azért jele­nik meg. mivel — a szó jó értelmében — mi, illetve én Egyike azoknak, aki igazi, mással még véletlenül sem összecserél­hető személyisége a magyar könnyű­zenének. Az eddig megjelent négy önálló LP-je osz­tatlan sikert ara­tott és nemcsak a fiatalok körében. Az elmúlt hetek­ben több koncer­tet adott me­gyénkben. Az el­múlt hét végén a dobozi művelődé­si házban kértük meg, válaszoljon néhány kérdé­sünkre. még nem nyúltunk-nyúltam ehhez az időszakhoz. Úgy ér­zem, hogy most érkezett el ennek az ideje. Hiszen fel­nőtt egy olyan generáció, amely gyerekeinek érdemes megmutatni, hogy szüleik mire táncoltak, házibuliztak, mikor is voltak ők fiatalok. A lemez anyaga főleg abból a korból származik, amikor nálunk még nemigen volt nagy példányszámú lemez­kiadás. Egy felmérés alapján határoztam el, hogy ezt a le­mezt meg kellene csinálni. — Most a téged kísérő két zenésszel Bánhegyesről ér~ keztetek. Mennyiben más ilyen kistelepülésen fellépni, mint például egy nagyváros­ban? — Szélsőséges előadások a helység méretétől függetle­nül előfordulhatnak. Úgy hi­szem, ma már nem enged­hetjük meg magunknak azt a luxust, hogy úgymond kis helyen „dobjuk a műsort”. Az emberben ennél ma már sokkal nagyobb a becsvágy, mint hogy vegye a fáradsá­got, hogy külön ott rossz le­gyen a műsor. Nem mindegy tehát, hogy is távozik a kö­zönség. Olyan persze van, hogy rosszkedvű vagy in­diszponált az ember, de ez már más kérdés. — A korábban oly sokat emlegetett popzenészek szak- szervezetének vagy az szb- titkára. Most, a választások idején milyen eredményekről számolhatsz be választóid­nak, kollégáidnak? — Négy és fél-öt éve, nem kis szervezési munka után alakultunk meg. Ügy érzem és tudomásom szerint ezen a műfajon belül is az a véle­mény, hogy ez időszak alatt annyi mindent sikerült tető alá hoznunk a tervekből, amely az ezt megelőző na­gyobb időszakban összessé­gében sikerült. Ennek oka az, hogy szervezett formá­ban tudtunk fellépni, érde­keinket képviselni. Bár vé­leményem szerint ezekből a dolgokból nem sok érinti a közönséget. . . — Bár annyiban minden­képpen, hogy ha a hazai beat- pop-rock zenésztársadalom­nak jó a „munkahelyi” köz­érzete, az egyértelműen meglátszik munkáján is. — Igen. Tény, hogy kul­turális kormányzatunk elis­merte, hogy a mi műfajunk a tömegkultúra része és sa­játossága miatt is igen nagy és jelentős hatást gyakorol az ifjúságra. Ezért nem mindegy, hogy a mi sorsunk hogyan alakul. Ezért jobb, ha ez a műfaj integrálódik a kultúra egészébe és nem va­lamilyen kívülállóságban él. Persze sok minden van még, amit meg kell oldanunk en­nek érdekében is. — Hallhatnánk néhány példát? — Van egy kb. harminc­éves rendelet, amely a gá­zsik összegét szabályozza. Megítélésünk szerint nagyon elavult már. Talán egyedül Magyarország az, ahol eb­ben a műfajban csak a szer­zők kapnak jogdíjat, noha nyilvánvaló, itt az előadás is alkotó tevékenység. Például lemezfelvétel esetén az elő­adó semmilyen formában nincs így díjazva. Azt hi­szem, nem kell magyarázni, hogy nemcsak azon múlik, hogy ki írta a számot, ha­nem azon is, hogy ki adja elő. Be kellene lépni egy nemzetközi konvencióba, hi­szen ezt már szabályozták a külföldi országokban. De dolgozunk azért is, hogy pél­dául a televízióban nagyobb teret kapjon ez a műfaj. Megítélésem szerint a mos­tani műsorformák sem a kö­zönséget, sem a kollégákat nem elégíthetik ki, nem le­hetnek megfelelőek. Vegyük például a környező szocialis­ta országokat: azokban hat- ványosan jobb a helyzet. De sorolhatnám tovább tervein­ket ... A jobb munkafelté­tel persze a minőségben is érezteti hatását. A végső cél az, hogy a zenészek megél­hetését ne csak a koncerte­zésekből . . . — . .. s nem ritkán hak­nikból?. . . — ...igen; kelljen bizto­sítani, hanem úgy alakítsák a munkafeltételeket, hogy legalább úgymond kenyér­gondjai ne legyenek. Mert ez így veszélyezteti a minő­séget. Az ideális az lenne — persze csak abban az eset­ben, ha már valaki eljutott ahhoz, hogy lemezt készít­hessen —, ha a lemez jogdí­jából úgy megélhessen, hogy csak jó értelemben vett ex­kluzív koncerteket kelljen adnia, ilyenekkel turnéznia. Nézd, ez a gyakorlat a vi­lág többi országában . . . Nos, többek között ez is az oka annak, hogy még változat­lanul nem vagyunk jelen a külföldi ranglistákon, hogy az országon kívül is neves kollégákról még beszélni sem lehet. Bár lehetne, mert tehetségük és képességük fel­jogosítaná őket erre. (nemesi) Bányászok, kohászok és ipari munkások dolgoztak az ország több üzemében szom­baton is, kommunista mű­szakokat, társadalmi munka­akciókat szervezve. Munká­jukat jó néhány helyen még az adminisztratív dolgozók is segítették. A szombati mun­ka célja több tüzelőanyag felszínre hozása, az export- szállítások gyorsítása, a munkahelyi, lakóhelyi kör­nyezet csinosítása volt. A műszakok bérét egyebek kö­zött a vállalati lakásépítke­zések támogatására, a gyer­mekintézmények fejlesztésé­re, a nyugdíjasok segélyezé­sére ajánlották fel a dolgo­zók. Az oroszlányi szénbányák­ban nyolcszázan dolgoztak a szénfalaknál, több mint négyszázan pedig a felszínen. A délelőtti műszakban 8700 tonna szenet küldtek fel, amelyből 1500 tonna jó minő­ségű tüzelőanyag volt, a töb­bi ipari célokat szolgál. A szénbányavállalat az idén összesen 3,1 millió tonna szén termelését vállalta,, mosta­náig mintegy 2,5 millió .ton­nát hoztak a felszínre, s így várható, hogy az év végéig a tervet valamivel túltelje­sítik. Az Ózdi Kohászati Üze­mekben már az elmúlt hét végén is sok ezren dolgoztak, ezen a szombaton a vállalat kétezer alkalmazotti dolgozó­ja szorgoskodott. Gyűjtötték a vashulladékot, majd az összedarabolt hulladékot előkészítették a Martin-ke­mencékbe való adagolásra. Néhány üzemben az aktuális karbantartási munkákat kezdték el és felkészítették a berendezéseket a téli átállás­ra. A Ganz-Mávag budapesti és vidéki üzemeiben több mint 5500-an álltak munká­ba szombaton. A dolgozók a tuniszi exportra kerülő va­gonokat, a Szovjetuniónak szánt motorvonatokat, bolgár megrendelésre készülő atom- erőművi kazettaátrakó be­rendezéseket szereltek. A szombati műszakban részt vettek a vállalatnál dolgozó lengyel munkások is. A Somogyi Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság erdészetei­nek dolgozói hétvégi rako­dással segítették, hogy a la­kosság részére kitermelt tű­zifa mielőbb a Tüzép-tele- pekre kerüljön. A nagyatádi erdészet dolgozói négy vasút­állomáson 80 vagont, a többi erdészetek pedig további 20 vagont raktak meg mintegy 3000 köbméter tűzifával. Idei tervük szerint az erdésze­tek november végéig 126 ezer, karácsonyig pedig to­vábbi kilencezer köbméter tűzifát adnak a Tüzép-te- lepeknek. A Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnak csaknem ezer dolgozója szombaton és vasárnap 700 köbméter tűzifát szállított a Tüzép-telepekre. Felajánlá­suk szerint november végé­ig teljesítik — a tavalyit 40 százalékkal meghaladó — idei tűzifa-kitermelési tervü­ket. Eszerint 105 ezer tonna tűzifát szállítanak a lakos­ságnak, ám máris több mint 90 ezer tonnánál tartanak, s így időarányosan túlteljesí­tették vállalásukat. A gazda­ság tíz erdészetének és öt feldolgozó üzemének dolgozói azonban most újabb pótfel­ajánlásra készülnek, hogy to­vábbi terven felüli tűzifával segítsék a lakosság biztonsá­gos tüzelőanyag-ellátását.

Next

/
Thumbnails
Contents