Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-21 / 247. szám
NÉPÚJSÁG 1985, október 21„ hétfő-ben láttuk, megkérdeztük Mi legyen a zsenikkel? A tegnap esti adás utolsó riportja egy 6 éves kislányról szólt, aki korát lényegesen megelőző tudásról tett tanúbizonyságot. Röviden: egy zsenijelölttel ismerkedhettünk meg. Megtudtuk azt is, hogy az óvodában másfél évig nem figyeltek fel a kislány átlagót meghaladó képességeire. Régi és sokszor elhangzott bírálat, hogy a jelenlegi oktatás gyakorta nem tud mit kezdeni a kiugróan tehetséges gyerekekkel. Az adás után felhívtuk dr. Hajnal Lajost, a Békés Megyei Pedagógiai Intézet igazgatóját és megkérdeztük, hogyan vélekedik erről? — Ma még mind az óvoda, mind az iskola túlzottan úgy működik, hogy egy homogén masszát lát maga előtt, holott a személyiségpolarizáció (vagyis a személyiség magatartásbeli és tudásbeli szóródása) jelentős. Például egy hatéves gyerek készségei, személyiségszintje három év szóródást mutatnak. Magyarul, amikor iskolába kerül, azon sem szabad meglepődni, ha a gyerek néhány dologban csak arra képes, mint egy hároméves, vagy ha három évvel megelőzi a, vele egykorúakat. A tantervet viszont elsőben pont a hatéveseknek készítik. — Ha ez köztudott, akkor nyilván tenni is próbálnak ez ellen valamit. . . — Az új közoktatási koncepció a differenciáltabb személyiségkezelést irányozza elő. Várhatóan jövő év szeptemberétől életbe lép az új oktatási törvény, ami ennek megteremti a jogi lehetőségét. Az iskola jelenleg még ..nem úgy van kitalálva”, hogy az egész gyerek érdekelje. Minden tanárt az érdekli, hogy a saját tantárgyát tudja-e a gyerek. így egy-egy tanárnál ritkán teljes a kép a tanulókról. Többek között ez is akadálya az iskola és a család közti jó kapcsolatnak, hiszen a szülő inkább látja „az egész gyereket”. — Hallhatnánk valamit arról, hogy miben lesz döntően más a közeljövő oktatása? — Növekszik az iskolák önállósága. Ez persze növeli a tanárok felelősségét, hiszen az új koncepció a tanárokra bízza azt, hogy adott közösségnek és egy-egy gyereknek mit kell tanítani. — S vajon a most már heterogénnek kezelt közösségtől el kell-e választani a zseniket? — Külön iskolát azoknak kellene indítani, akik minden tekintetben jóval átlagon felüliek, s még valamiben különösen jók. Egy ilyen iskola létesítése- már csak azért is meggondolandó, mert működtetését nehéz egyeztetni a családi élettel (hiszen csak egy vagy két ilyen iskolára volna szükség, s azok értelemszerűen bentlakásosak volnának). Azokat viszont, akiknek tudása meghaladja az átlagot, de zsenijelöltnek nem mondhatók, azért volna veszélyes kiszakítani az iskolából, mert így az átlag húzóerő nélkül maradna. S egyébként is a társadalomban együtt élnek a nagyobb tudásúak a kisebb tudásúakkal. Ez a természetes. Mi ahhoz akarunk mind nagyobb segítséget adni, hogy a tanárok felkészültsége megfelelő legyen a heterogén osztályok minden tagjának képzéséhez. Ebben a pedagógiai intézetek hálózata újabb kiadványokkal és új továbbképzési rendszerek beindításával támogatja majd a pedagógusokat. Fő célunk: egy valóban nevelésközpontú iskola. — út — Országos béketalálkozó Az ifjúsági békeközösségek országos találkozóját tartották meg szombaton Dombóváron. Kétszáz diák és munkásfiatal vett részt az egész napos programban, amelyet az Országos Béketanács ifjúsági bizottsága. valamint a dombóvári Pablo Neruda békecsoport szervezett, a szolidaritás jegyében. A Győrből, Tatáról, Orosházáról, Debrecenből és sok más helyről érkezett fiatalok könyveket, plakátokat, újságokat, békemozgalmi kiadványokat osztogattak Dombóvár utcáin, üzleteiben. A nap során több előadást és vitafórumot rendeztek a városi művelődési ■ házban. például a világgazdaság és a harmadik világ helyzetéről, összefüggéseiről, a fegyverkezésről, valamint a válságövezetekről. Este fotókiállítás nyílt a művelődési házban „Vietnam 40 éve” címmel. A megnyitón részt vett a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének több vezető képviselője. A késő esti kulturális műsorban szolidaritási dalokat hallgattak meg a fiatalok, és közös éneklést is rendeztek, majd valamennyien aláírták a béke ügye melletti állás- foglalást, amelyet eljuttatnak az Országos Béketanácshoz. Mi kell egy jó szüreti bálhoz? Sarkadon tudják a módját. A kisbíró hangosbeszélő segítségével csalogatta szombaton a község lakóit a hagyományos októberi rendezvényre. Húsz lovasfogat járta az utcákat, amelyekről múltat idéző öltözékben kínálták a mustot a jókedvű sarkadiak. Néptánccsoport mutatta, hogy kell ropni... A csalogató jól sikerült, s az esti bálban tűt sem lehetett ledobni a Pelikán étteremben Fotó: Fazekas Látzló Ruzicskay György jubileumi kiállítása Magyar művészek külföldön A hazai művészeti élet számos kiváló képviselőjét hívták meg novemberben esedékes külföldi vendégszereplésre. Ausztriában november második hetében rendezik meg a linzi magyar napokat: a Bakfark Consort, a Corelli kamarazenekar, Pege Aladár ad koncerteket, valamint a Magyar Állami Népi Együttes szerepel. E szomszéd országba várják még a Korona Pódiumot, a Bartók quartet- tet — ez a kamaraegyüttes Franciaországban és Hollandiában is vendégszerepei majd —, valamint Nádor Magda és Takács Klára operaénekeseket. Nádor Magda Mozart: Szöktetés a szeráj- ból című operájában, Takács Klára pedig Bartók A kékszakállú herceg vára című művében lép színpadra. Több mint egy hétig dolgozik majd Bulgáriában a ruszei operában Schaffer Judit jelmeztervező. Polgár László és Kováts Kolos operaénekesek olasz- országi „Kékszakállú-előadásokon” lépnek fel, Miller Lajos pedig a Római Operában Verdi Álarcosbáljának René szerepét énekli öt alkalommal. Az Amerikai Egyesült Államokban turnézik egy hónapig a Magyar Állami Hangversenyzenekar, Fischer Ádám karmester és Jandó Jenő zongoraművész, s ugyancsak oda várják Fellegi Ádám . zongoraművészt és Tokody Ilona operaénekest, aki Gounod Faustjában Margit szerepét énekli. Bélyegnapi ünnepség Pénteken Budapesten, a Vigadó Galériában, az Eurofi- lex ’85 nemzetközi bélyegkiállítás helyszínén rendezték meg az 58. bélyegnapi ünnepséget. Horn Dezső, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének elnöke ünnepi beszédében bejelentette, hogy „Az év legszebb bélyege” címet a tavalyi bélyegnapra megjelentetett blokk nyerte, amely az Állami Nyomdában készült Widerkomm Ervin grafikusművész . tervei alapján. Az ünnepségen Kiss Ernő, a Mabeosz főtitkára különféle vándordíjakat, kitüntetéseket nyújtott át a kiemelkedő munkát végzett fi- latelistáknak. Tokaji bor londoni aukción A londoni Christie cég az idén november 28-án tartja meg a különleges borok hagyományos árverését az angol fővárosban. A Tokaj- hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát több különleges évjáratú, úgynevezett muzeális borral szerepel a híres aukción. A már elszállított kiválasztottak között a II. világháború utáni időkből kilenc, a háború előttről pedig három évjárat borai szerepelnek. A kombinát vezetőinek információi szerint az előjelek amellett szólnak, hogy a tokajj borok iránt nagy lesz az érdeklődés. Elsősorban francia, amerikai, svéd és angol cégek vásárlására számítanak. Huszonöt éve, hogy Ruzicskay György, az akkor már világszerte ismert képzőművész elfogadta szülővárosa hívását, s visszatért Szarvasra. Ez alkalomból tegnap délelőtt kiállítás nyílt a Körös-parti városban, a Munkácsy-díjas, Kiváló és Érdemes Művész alkotóházában. A megnyitón zsúfolásig megtelt az Erzsébet ligeti kiállítóterem. A vendégeket dr. Pataki István, a szarvasi tanács elnöke köszöntötte (képünkön), majd méltatta a 89 éves mester nagy ívű pályáját. Ruzicskay György a Müncheni Képzőművészeti Akadémián, majd Rómában és Párizsban végezte tanulmányait. 1928-ban visszatért Magyarországra. Nagy feltűnést keltő kiállításokon mutatkozott be Szarvason, (Folytatás az 1. oldalról) rácia, az érdekképviseleti munka. Szólt a községekben dolgozó egészségügyiek nehézségeiről, a gyógyszertárak, a Köjál felelősségteljes munkájáról. Kifejtette; a VII. ötéves terv megyei egészségügyi elképzeléseivel a szakszervezet egyetért, a megvalósítást segíti és arra törekszik, hogy tovább bővüljön az integráció, javuljon a fekvőbeteg-ellátás, a műszerezettség. A vitában tizenöten szólaltak fel. Dr. Baly Hermina a nukleáris háború veszélyeire figyelmeztetett, ennek megakadályozásában az orvosoknak is nagy szerepük van, ezért hallatják szavukat a béke védelmében. A mindennapi munkában pedig nagy felelősséggel, hivatástudattal szükséges gyógyítani, hogy a beteg egy percig se érezze magát kiszolgáltatottnak. Csáki Katalin a békéscsabai kórház dolgozóinak élet- és munka- körülményeiről beszélt. Csíki Zoltánná a gyógyszerellátásról, a gyógyszerpazarlásról, a szállítás, a raktározás nehézségeiről, a gyógyszerészképzés fonákságairól mondta el véleményét. Övári József né szóvá tette a fiatalok hiányos politikai ismereteit. Kifogásolta, hogy az információ sokszor kozmetikázva jut el az illetékesekNagyváradon majd Budapesten. Gál György Sándor így jellemzi művészetét: „Ez a cselekvő művészet az egyetemes humánum nyelvén beszél, de ha jól odafigyelünk, hangjában van valami félreérthetetlen helyi akcentus. A háborúskodó művész nem akárhonnan jött. Félreérthetetlenül a békési Viharsarokból, ahonnan annyi lázadó lélek indult el. ..” Reménytelen felsorolni, hogy a világ hány városában állított már ki a szarvasi művész. Párizs, Moszkva, New York, Torontó, Amszterdam, Róma fogadta őt szeretettel és elismeréssel. A mester azonban mindig megkülönböztetett figyelemmel foglalkozott képeinek szarvasi és Békés megyei kiállításéival. Szülővárosának hez és baj van az ápolónők gyakorlati képzésével, a beilleszkedéssel. Nagy Jenő az idei esztendő kiemelkedő belpolitikai eseményeiről szólt, majd kiemelte az egészségügy társadalmi jelentőségét, szerepét. Nagy feladat hárul az orvosokra, az egészségügyi dolgozókra, hiszen napjaink népbetegségei : a szív- és érrendszeri, a mozgásszervi megbetegedések, a magas vérnyomás, az elhízás szedik áldozataikat. A megyei bizottság beszámolóját reálisnak értékelte. Munkájukkal segítették a párt egészségügyi politikájának megvalósítását. A jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a propagandisták felkészítésére, javítani szükséges a szakszervezeti munka mozgalmi jellegét. Kiss Ferenc az önálló bérgazdálkodás lehetőségeiről, ellentmondásairól, a megyei kórház szorító létszámhiányáról, a fiatal diplomások lakásgondjairól beszélt. Dr. Tóth Zoltán a vidéki körzeti orvosok nevében az alapellátás tárgyi feltételeinek javítását szorgalmazta és megkérdezte: miért nem alapítottak megyei kitüntetést egészségügyi dolgozóknak. Gerebenics Istvánná, Csete Sándorné, Kovács Pálné a békéscsabai gyermekotthon, az altató nővérek, illetve az elfekvőkórházakban dolgozók gondjairól mondták el legértékesebb műveiből gyűjteményt hagyományozott. A tegnap megnyílt kamarakiállításon elsősorban a mester Szarvasról festett képeit láthatják az érdeklődők. Szerepel a tárlatón egy színes képsorozat, Tessedik Sámuel életéről. Hadd köszöntsük hát mi is meleg szeretettel Ruzicskay Györgyöt! A század művészeti forrongásaiból elsőként részt vállaló, az izmusok nyelvét értő, érző és aktívan formáló, mindig korszerű művészt, a politizáló embert, aki 19-es vöröskatona volt, s a II. világháborúban, élete kockáztatásával üldözötteket bújtatott. Jó egészséget és töretlen alkotókedvet kívánunk az idős mesternek! véleményüket, javaslataikat. Dr. Sarnyai Ferenc a jövőre 140 esztendős gyulai megyei kórház beruházását ismertette, dr. Horváth Éva pedig a megyei bizottság és a megyei tanács egészségügyi osztályának együttműködését taglalta. Vass Tiborné az egészségügy négy évtizedét tekintette át, amely a VI. ötéves tervben kiemelt ágazat volt. Hangsúlyozta: jogos az a kívánalom, hogy az egészségügyben dolgozókat erkölcsileg és anyagilag az eddigieknél is jobban megbecsüljék. Az elmúlt évben tartott pénzügyminisztériumi vizsgálat egyértelműen megállapította: a keresetek 15— 30 százalékkal elmaradnak a népgazdaság más ágazataitól. A megyei titkár összefoglalója után a küldöttek egyhangúlag elfogadták a beszámolót. Titkos szavazással megválasztották a megyei bizottságot, a kongresszusi és a megyei küldötteket, nyílt szavazással pedig a munka- és rétegbizottságok tagjait. Az EDSZ megyei bizottságának elnöke dr. Bálint János, titkára ismét Csamangó Vilmos lett. Végül több évtizedes szak- szervezeti munkáért tárgy- jutalmat kapott dr. Sonkoly Kálmán és dr. Baly Hermina. S. S. U. T. Fotó: Fazekas László Az egészségügyi dolgozók nagyobb megbecsülést érdemelnek Magyar konyhaművészet hete Azerbajdzsánban Ifjú tejipari dolgozók vetélkedője Palóc levest, gulyást és udvarhelyi módra készült ízletes húsételt szolgáltak fel a vendégeknek szombaton az azerbajdzsáni főváros, Baku azonos nevű éttermében. A Baku Szálló tizenkettedik emeletén levő étteremben a magyar konyhaművészet hete keretében Dzsangir Kafarov, a nemzeti konyha- művészet mestere fogadja az ínyenceket. A neves azerbajdzsáni szakácsművészt és munkatársait a budapesti Volga Szállóban dolgozó kollégái készítették fel a magyar hétre. Szombaton befejeződött az ifjú tejipari dolgozók Zalaegerszegen megtartott vetélkedőjének országos döntője. A 30 éven aluli technikusok, szak- és betanított munkások részére kiírt verseny utolsó szakaszában 51-en álltak rajthoz. Előbb szakmai fel- készültségükről, majd politikai tájékozottságukról kellett számot adniuk, végül munkavédelmi ismeretekből vizsgáztak. A versengésből Pal- lai Tibor, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Tejipari Vállalat dolgozója került ki győztesen. Az első tíz helyezett külföldi szakmai úton vehet részt, a legjobb három versenyző pénzjutalmat kapott.
