Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-19 / 246. szám
1 1 1 1985. október 19., szombat A Az 1944-es postaépület, amelyben mindmáig dolgoznak postásaink Posta Orosházán — negyvenegy éve Sokan tudják megyeszerte. hogy 1944; október 6-án szabadult fel a Viharsarok, Békés megye jó része Orosházával, az akkor „legnagyobb faluval együtt”, mely éppen 200 éves volt. Azt már kevesebben ismerik, hogy az agrárszocialista mozgalmakat elindító 1891-es véres május elseje és a munkásmozgalmi, szocialista-kommunista mozgalmak hagyományainak folytatásaként Orosházán alakult meg az egész Tiszántúlon elsőként a Magyar Kommunista Párt szervezete, itt jelent meg az ország első legális kommunista újságja, a „Népakarat”. Azt még kevesebben tudják, hogy Orosházán indult meg elsőnek — még a front átvonulása idején — a civil postaforgalom, majd a polgári vasúti szállítás, levél- és telefon-összeköttetés, amely Sin József postafőnök és leleményesen dolgozó munkatársai önfeláldozó munkájának köszönhető. Az egész akkori szegedi postakerületből egyedül itt maradt helyén és kezdeményezett a vezető. Varga István orosházi mozgóposta-kezelő, ma nyugdíjas, szerint már október 9-én 13 órakor beindult a posta Orosházán: a megtépázott telefonvezetékeket elsőnek állították helyre Székkutasig, majd Békéscsabáig, segítve a harcoló szovjet seregeket. Megindították a levélszállítást, csomagküldést és anyagbeszerzést először az AEGV-kisvonat vonalain, majd a Vörös Hadsereg irányítása alatt levő MÁV-vonalakon is. Egyetlen megmaradt vasúti mozdonynyal és rohammunkával helyreállított egyetlen postakocsival szállították a szovjet szabadságos vonatokon Békéscsabáig, Szentesig, a Tiszáig, hol — a felrobbantott híd miatt — kompon át vitték tovább a leveleket, csomagokat. Legfőbb fizetség a visszajelző, visszaküldött válaszlevelek továbbítása volt a bélyeg helyett lerótt szállítási díj mellett. November 15-én megkezdődött a tanítás is az elemi és középiskolákban, mert volt — ha szűkösen is — tüzelő és pedagógus. Mindezl Voronyin őrnagy városparancsnok készítette elő. majd utóda, Korgyilenko. A szovjet parancsnokság által kinevezett első polgármester Keresztes Mihály lett, a szocialista párttitkárból lett kiváló kommunista pártvezető, majd Békés megye főispánja, még később miniszter. A helyi közigazgatás és közellátás megszervezésében, rend- teremtésben is élen jártak a kommunisták, mint Szabó Péter, Vági József és sokan mások, akiket szívesen segített az orosházi nép, kezdetben még a jó módú gazda- társadalom is. Orosháza küldött a közben felszabadult Budapest éhező lakosságának elsőnek több vagon élelmet, és fogadott be 1000 kiéhezett pesti gyermeket. Hőskor volt ez, melyhez bátran fordulhatunk erőforrásért is. Horváth József ny. tanár, könyvtáros A felújított aszódi Galga-ntúzeum Petőfi aszódi szépírásgyakorlata Az aszódi evangélikus algimnázium 1872-ben. A mai múzeum épülete A Galga-mentét bemutató, felújított állandó gyűjtemény látható az Aszódi Petőfi Múzeumban. Két dolog szembetűnő a gazdag és választékos régészeti, művelődéstörténeti anyagban. A szigorú szerkesztés és a kiemelt válogatás, kulturált, megfontolt, érett rendezés. A külcsín tisztessége méltó módon társul a tudományosan megalapozott értékrendhez. Köztudott, hogy az aszódi múzeum hosszas kutatómunka révén alapozódott meg annak az Asztalos Istvának a régészeti, tárgymentő, gyűjtőmunkájával, aki egyben a Petőfi Múzeum igazgatója, a forgatókönyv és a katalógus egyik írója — Kalicz Nándor, Kővári Klára, Miklós Zsuzsa, Korkes Zsuzsa társaságában. Hozzátehetjük, hogy Bánkuti Albin, az állandó kiállítás művészeti tervezője remekül bánt a három szintre gyarapítóit belső térrel, nemcsak a tárlók áttekinthető és méltó külalakú komponálását végezte el. hanem kiemelt fontosságú leleteket, helyezett hangsúlyos téröblökbe, kerámiák kerültek a pincehelyiségbe. egységes rendet alkotott a régészeti, a néprajzi anyagban, méltó szerephez juttatta a Petőfi- emlékeket, emellett e több évezred tárgyi kultúráját összegző gyűjtemény nem tűnik zsúfoltnak. elegáns megjelenésében ünnepi hatást kelt, levegős. így válik a látogatás maradandó élménnyé. egyrészt az anyag értéke, másrészt a hosszú kutatómunka eredményességét jelző rendezés jóvoltából. A kilenc teremben Aszód kőkori tárgyi emlékeit, újkőkori sírt, a kerámiamű- vesség több évezredre osztódó vonulatát láthatjuk; vérségi urnát, Bagról előkerült szarmata edényt, Galga- györkön talált középkori kulcsot. Szerephez jut a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem tárgyi emlékanyaga a XVIII. századtól napjainkig. Láthatjuk Iklad 1768-as szőlőmotívumú pecsétnyomóját, szénavágót, szuszékot, Aszód mezőváros csizmadia-céhlevelét, ke- lengyésládát. Kiemelten idézi a kiállítás a Galga-mente népművészetét, Vankóné Dudás Juli és Marton Pálné Homok Erzsébet munkásságát, a túrái, domonyi, galga- mácsai viseletét, a magyar minták ötvöződését német és szlovák elemekkel. Nevéhez méltóan a múzeum Petőfi- anyaga is izgalmas és speciális, a halhatatlan költő aszódi tartózkodására összpontosít, és Petőfi családjának levéltári kutatáson és tárgyi emlékeken alapuló anyagát dokumentálja. Annál is inkább fontos ez, mert Petőfi édesapja, Pel^-ovics István Kartalon született 1791-ben, Domonyban is bérelt mészárszéket. Megható az a lap. ahol Petőfi aszódi szépírási gyakorlatát láthatjuk. Adtak abban az időben a kalligráfiára. E muzeális intézmény pompás megújulását érzékeli a közönség elismerése. Az idén március 15-től máig több ezren tekintették meg a felújított kiállítást, aszódi óvodások, iskolások, tanácsi dolgozók, a kartali, domonyi. budapesti általános iskolások, a szentendrei Móricz Zsigmond és a Nagykőrösi Arany János Gimnázium diákjai, az aszódi fiúnevelő intézet lakói, szabadszállási, tatabányai, gyöngyösi, po- mázi, dunakeszi látogatók, a veresegyházi honismereti szakkör tagjai, de érkeztek Veronából, Heidelbergböl egyetemi tanárok is. Losonci Miklós Történelmi borvidékünk: Badacsony Badacsonyi panoráma származott, míg az állattartás és növénytermesztés csupán az önellátás célját szolgálta. A halászat viszont kiegészítő foglalkozásnak számított a lakosság bizonyos rétegeiben, s a téli nádaratás ugyancsak külön pénzforrást jelentett. . . * * * A múzeumépület emeletén látható tablók, kiállítási tárgyak a BÁG történetét mutatják be. A gazdaság jó néhány átszervezés után 1965- ben jött létre, s egyben a Balaton-felvidék legnagyobb gazdájának tekinthető. Ezenkívül nem kis szerepük van a szőlő- és bortermelésben a szakcsoprtoknak, a termelő- szövetkezeteknek, a Badacsonyi , Pincegazdaságnak, valamint a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetnek. A nagyüzemi gazdálkodásra való áttérést jelentette a gépesítés. Például a mezőgazdasági tsz-ek termésátlaga 8—10 tonna szőlő hektáronként, s 200 millió forint fölött van az évi termelési érték. A BÁG a sokirányú tevékenysége mellett 1971-ben fogott hozzá — az osztrák Lenz Moser licenc alapján — a Traubisoda gyártásához, és megnőtt a kereslet e termék iránt országszerte. (Azóta már ezt az üdítőitalt hazánk más részeiben is előállítják.) * * * Badacsonyban járva ellátogattunk a pincegazdaság helyi palackozóüzemébe is. ahol Weller Andrásné vezető tájékoztatott a/, üzem munkájáról. Amint mondotta. a termelési tervük eléri a 22 ezer 500 hektolitert évente. ami azt jelenti, hogy a különböző borfajtákkal 3— 3,5 millió hétdecis üveget töltenek meg. A híres nedű a tapolcai, balatonfüredi, zánkai tárolókból forgalmi engedéllyel ellátva már pinceéretten érkezik ide. A bor ezután kiegészítő kezelést kap; megállapítják a kén- savszintet, s elvégzik a steril ÉK-szűrést is. A 350 hektoliteres fémtartályokból — a pasztőrözést követően — kerül a 40—70 hektós ászok- hordókba, majd a palackozóba. A mosógéprendszer 1965-től üzemel, és óránként 1200 üveg halad át rajta. Az 1,85 literes kancsókba való töltés viszont nincs gépesítve. Dugaszolásra a műanyag nem olyan jó. mint a parafa. Pénzügyi okai vannak, hogy mégis az előbbit használják. Ugyanis egy darab parafadugó ára 1,20 forint, míg a műanyagé csak 30 fillér. Volt idő, amikor a parafagyár beszerzési gondok miatt egyáltalán nem tudott szállítani. Manapság csak a külföldre menő, különleges minőségű borok palackozásához alkalmazzák a jobban záró, könnyebben kezelhető, és higiénikusabb parafadugót. Kép, szöveg: Bukovinszky István A Kisfaludy-házban étterem működik Sok érdekes kiállítási tárgy és dokumentum látható a bormúzeumban Húsz évvel ezelőtt az Országos Természetvédelmi Hivatal tájvédelmi körzetnek jelölte ki. és védetté nyilvánította Badacsonyt. Ezt a Balaton északi részén levő területet már az őskorban lakták emberek, amit az itt talált cserépmaradványok, bronzkori és kora vaskori leletek is bizonyítanak. Az i. e. III—I. évszázadi sírok pedig kelta település nyomaira utalnak. A rómaiak idejében teljesedett ki a szőlőkultúra; s feltételezhető, hogy a badacsonyi kéknyelű ebből a korból származik. Nem véletlen, hogy a vidék gazdag történelmi múltja, számos érdekes látnivalója, s nem utolsósorban a táj szépsége ezrével. tízezrével vonzza a hazai és külföldi látogatókat. Közülük sokan felkeresik a Kisfaludy-házat, és kellemes órákat töltenek el a különböző éttermekben borozókban és más, ízlésesen berendezett vendéglátó egységekben. * * * Badacsony egyik nevezetessége a hegy tófelőli oldalán látható kétemeletes épület, amely a Badacsonyi Állami Gazdaság szőlészeti és borászati üzemi múzeumának ad otthont. Aki nem tudja vállalni a gyalogtúrát, az igénybe veheti a hegyi taxit. Egyébként igen sok osztrák, valamint kelet- és nyugatnémet rendszámú gépkocsi is megfordul ezen a környéken. A múzeum vendégkönyvében olvashatók a bemutatott anyagokkal kapcsolatos elismerő vélemények, bejegyzések. A földszinti termekben bő ismereteket szerezhetünk mindarról, milyen eszközökkel és milyen körülmények között kellett megküzdeniük az itt élő embereknek a mindennapi megélhetésért. Már a XII— XV. században a fő jövedelem a szőlőtermesztésből
