Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-18 / 245. szám

NÉPÚJSÁG 1985. október 18., péntek Legjobban römizni szeret 102. születésnapot ünnepeltek Sarkadon A hölgyek életkorát nem illik firtatni, emlegetni, de most, azt hiszem, nem köve­tünk el illetlenséget, ha az életkort hangsúlyozzuk ki — mondta többek mellett dr. Fábri Károly, a sarkadi ta­nács képviseletében azon a meghitt, családias hangula­tú és nem mindennapi szü­letésnapi ünnepségen, amit tegnap, csütörtökön Sarkadon rendeztek az .Ady Endre u. 19. számú házban. Itt lakik özv. Fazekas Ist­vánná, aki tegnap átlépett életének 103. évébe. A múlt században született asszony most is jó egészségnek ör­vend, együtt lakik,, kislányá­val”, a 84 éves Julikával. A családi fáma szerint nem akármilyen őssel dicseked­hetnek. Juliska néni férjé­nek nagyanyja Arany Júlia volt, Arany János nővére. Szalontai származásúak, és ott a sok Fazekas miatt meg­különböztető jelzőként Arany-Fazekasnak hívták a férj családját. Az ünnepelt napjai nem egyhangúak, el­foglalja magát házimunká­val, de legjobban römizni szeret. Jelenleg három uno­kával, öt dédunokával és hét ükunokával dicsekedhet a család. Az ünnepségen a család tagjai mellett az úttörők kö­szöntötték kedves műsorral a jubilánst, de köszöntötték és ajándékokat adtak át a helyi tanács, a Hazafias Nép­front, a Vöröskereszt és a helyi áfész képviselői. b. o. Közlekedünk, ahol hely van... Az egyik agrárfőiskolánkon történt. Valahogy senkinek sem ment aznap igazán a növénytermesztés-szigorlat. Az egyik vizsgázó a póttételt is visszaadta. A docens össze­nézett az elnökkel, aztán egy mentőkérdést tett fel: hol tárolják a búzát? A szigorlatozó izzadt, gondolkodott, lát­hatóan szenvedett. Ólomlábakon cammogtak a percek, majd kivilágosodott előtte minden. Archimédészi heuré- kával kiáltotta el a választ: hol? Hát ahol hely van! Az elmondott sztori — amely bizony megtörtént! — nap mint nap az eszembe jut, ha utam Békéscsabán a belvárosban és a különböző városrészekben található la­kótelepeken visz át. Arról a bizonyos közlekedési morál­ról van szó. Tanácsköztársaság útja, vagyis hát a sétáló­parkoló út. Először is, bizony nagyon nekibátorodtak a kerékpárosok. Nemcsak a volt úttesten át-átsiető gyalo­gosokat, hanem a ma is járdának használt, a házfalak mellett húzódó aszfaltcsíkokat is szlalompályának hasz­nálják. Sport ez kérem, ha nem is a szó nemesebb értel­mében! De hasonlót lehet estéről estére tapasztalni pél­dául a Lencsési úti lakótelepen. Hiába a kiépített kerék­párút — amelyet meg a pár hónapos gyermeküket leve­gőztető anyukák használnak sétatérként nagy-nagy elő­szeretettel —, korra, nemre való tekintet nélkül a jár­dán száguldoznak a biciklisek. Nem kell sokat ácsorogni ahhoz, hogy egy-egy alkalmi kerékpáros-gyalogos (nem ritkán babakocsis) koccanásnak tanúi lehessünk. Furcsán alakulnak a dolgok. Maradva a megyeszék­hely legnagyobb lakótelepén, az úttest esti csúcsforgal­mában kisiskolások kacsáznak a cammogó kocsisorban, persze drótszamáron — is. Mert nem egy közülük „egy körre” kölcsönkéri, -veszi az idősebb testvér, haver se­gédmotorját és azzal mutatja be közveszélyes mutatvá­nyait. Igen, „ahol hely van”! De a gyalogosok közlekedését sem lehet igazán dicsérő szavakkal illetni. Megint csak a belváros a helyszín. A Tanácsköztársaság út végén a gyalogosok nem kis része úgymond „toronyiránt” folytatja útját. Jobbra és akkor a zeneiskola a cél vagy balra, akkor meg a tanácsháza. De a Kossuth tér—István király tér körzetében, a Ka­zinczy úton végig, a Bartók Béla út lakótelepes szakaszán is ugyanez a helyzet. Ne hagyjuk ki a felsorolásból a gyorsan beköszöntő ősz hozta nem éppen alkalmi jelenséget sem. Felszáll a buszra az anyuka (vagy apuka, nagyszülő — most mind­egy) bölcsődés-óvodás korú gyermekével (unokájával). Szinte kivétel nélkül máris felpenderíti valamelyik ülés­re ezzel a megjegyzéssel: állj fel, kisfiam, akkor kilátsz az ablakon. Én még nem láttam olyat, amikor a felnőtt legalább annyi fáradtságot vett volna, hogy mondjuk egy papírzsebkendővel feltörölte volna a parányi cipőcskék szennyes sárnyomát. Folytassuk? Ugyan minek! Ön is tud hasonlókat me­sélni. Csak hát jó lenne már túllenni a csak diagnoszti­záló korszakon. Meglátjuk és ott belül el is ítéljük, ál­talában. A jelenséget... Aztán szótlanok, cselekvőképte­lenek maradunk. Bosszankodunk, de nem teszünk ellene. Közlekedési morál mindössze? Ügy hiszem, itt többről van szó. Az a bizonyos hétköznapi „békés egymás mellett élés” elve is, gyakorlata is sérül, ha... . _ ..... F ogyasztási szüvetkezetek vezetői Vas megyéből Védmű-feliilvizsgálat a Körösök mentén Hagyomány már, hogy időnként az Áfészek, taka­rék- és lakásszövetkezetek vezetői kollektíván látogat­nak el más megyébe. Ezek a tapasztalatcsere-látogatá­sok már sokszor bebizonyí­tották hasznosságukat. Ok­tóber 16-án délután Vas me­gyéből — dr. Buzdor Attila szövetségi elnök vezetésével — érkezett 38 fogyasztási szövetkezeti vezető Békésbe, a Mészöv vendégeként. A testvérszövetkezetek vezetői három napon át ismerked­nek megyénk fogyasztási, ta­karék- és lakásszövetkezetei­vel. A Vas megyei szövetkeze­ti vezetőket október. 16-án délután Mezőberényben Ba- gi Sándor Meszöv-elnökhe- lyettes fogadta. Ezután a vendégek az Endrőd és Vi­déke Takarékszövetkezet mezőberényi kirendeltségé­vel, majd az Áfész ipari te­vékenységével ismerkedtek. Tegnap délelőtt a vendé­geket Békéscsabán, a Mé­szöv székházában Tanai Fe­renc, a szövetség elnöke fo­gadta. Ezután tájékoztatta a szövetkezeti vezetőket Bé­kés megye társadalmi, gaz­dasági helyzetéről, szövetke­zeti mozgalmáról. Különö­sen nagy érdeklődéssel hall­gatták a vendégek az Áfé­szek, a takarék- és lakás- szövetkezetek gazdasági, gazdálkodási eredményeiről, gondjairól, a vezetés és irá­nyítás korszerűsítéséről, a hálózatfejlesztésről — ezen belül is a kistelepülések egységeinek rekonstrukciójá­ról — elhangzott tájékozta­tót. Ezután Sarkadra men­tek a Vas megyei vendégek, ahol a nemrég megnyílt nagy és korszerű ABC-áru- ház munkáját tanulmányoz­ták. Délután pedig Gyulán a már üzemelő üdülőszövet­kezetet látogatták meg. Ma, október 18-án a há­romnapos tapasztalatcsere­látogatás befejezéseként Me- zőkovácsházán, az Áfész ipari üzemeibe látogatnak a Vas megyei fogyasztási szö­vetkezetek vezetői. — Balkus — Bővülnek a horgászati, halászati lehetőségek Elkészült a Körösök és vízrendszerének Békés me­gyei szakaszára érvényes, 1986—90-re szóló halászati üzemterv. Az új, 1986. ja­nuár 1-től hatályba lépő üzemterv tartalmáról és je­lentőségéről Nagy Sándortól, Békés megye vadászati és halászati felügyelőjétől kér­tünk tájékoztatást. — A halászati és horgásza­ti jogot csak az érvényes ha­lászati üzemterv előírásai szerint lehet gyakorolni. Az elmúlt években sajnos, nem tudtunk minden jogos halá­szati és horgászati igényt ki­elégíteni, annak ellenére, hogy felkaroltuk a bánya­gödrök halászati, horgászati hasznosítását, és így a ha­lász- és horgászvizek összes vízfelülete meghaladja az 1400 hektárt. A továbblépés­ről, a lehetőségek bővítésé­ről az új üzemtervnek kel­lett gondoskodni. A Mohosz, mint a horgászati jog gya­korlója és a megyei tanács mezőgazdasági osztálya egyeztető tárgyaláson álla­podott meg a következők­ben : növelni kell a megye vizeinek halasítását, azaz több halat kell kihelyezni, mint korábban. Ezért a te­rületi engedélyek 70 száza­lékát, a korábbinál többet kell erre a célra fordítani. Bővítjük a horgászati lehe­tőségeket is. A gyomaendrő- di halászati tsz kérte a me­gyei szakigazgatási szervet, hogy az eddig intenzíven ke­zelt hét vízfelületen — pél­dául a peresi holtágon, az úgynevezett Templom-, Bó- num- és ' Sócó-.szakaszokon stb. — ezentúl lehessen hor­gászni. Az engedélyt meg­kapták, a jövőben az összes intenzív vízfelületen — a Füzeszug kivételével — kü­lön engedéllyel horgászni le­het. (Ezzel megoldódott az Endrőd térségében levő üdü­lőtelek-tulajdonosok problé­mája is.) A füzeszugi holt­ágon, mintegy 4 hektáros vízfelületen, különböző halá­szati, haltenyésztési kísér­őietek folynak majd. A htsz kezelésében levő vízfelüle­tekre a kiadható engedélyek száma korlátlan lesz, fel­nőtteknek 400, ifjúságiaknak pedig 200 forintért váltható a különengedély. A Mohosz kezelésében levő vízfelüle­tekre a felnőttek 450, a 18 éven aluliak 200 forintért válthatnak különengedélyt. A htsz vállalta, hogy az üzemtervi időszakban a Kö­rösökön és a hozzá tartozó vízrendszerekben elvégzi a szakszerű halasítást, illetve előállítja, felneveli a szük­séges vadékmennyiséget. Bekerült az üzemtervi elő­írásba, hogy a htsz a halasí- j tási alapkötelezettségének évente november 30-ig ele­get tesz. L. S. Bemutatták az Ai naptárakat A Képzőművészeti Kiadó három évtizede szogálja a művészeti ismeretterjesztést. Különféle levelezőlapok, ki­adványok mellett a naptá­rak, poszterek is ezt a célt szolgálják. Talán ezek a mű­vek azok, amelyek a legtöbb emberhez jutnak el, látvá­nyukkal a legtöbb néző íz­lését formálják. Tegnap Budapesten a Ze­neművészek Klubjában saj­tótájékoztatón mutatták be a jövő évi naptárak kínála­tát. A kínálatból megállapít­ható, hogy mindenki talál magának megfelelő falra akasztani valót. Mesefigu­rákkal díszített kapható a gyerekeknek, Vasarely a mo­dern festészet kedvelőinek, ikonnaptár azoknak, akik a régi képeket szeretik. A ma­gyar festészet egyik legki­emelkedőbb mesterének, Munkácsy Mihálynak 13 al­kotását is megörökítette az idei egyik falinaptár. Nem hiányoznak a kíná­latból az aktnaptárak sem. Több szerző művészi fényké­Aktnaptár, nemcsak férfiak­nak ... peivel díszített falinaptárak, poszterek, jegyzetfüzetek ké­szültek Ka Képzőművészeti Kiadó gondozásában. A nap­tártervezők nemcsak a férfi­akra gondoltak, kapható olyan poszter is, melyen meztelen férfi található. Az árvízi védekezésben legfontosabb úgynevezett el­sőrendű vízművek állapotát rendszeresen felülvizsgálja a Körösvidéki Vízügyi Igazga­tóság. Erre a fontos munká­ra most október közepén ke­rült sor, október 14-én kezd­te meg szemleútját a vízügyi igazgatóság Goda Péter igaz­gató által vezetett bizottsá­ga. Megszemlélték a művek állapotát. A tapasztalatok alapján elmondható: a véd- művek jó állapotban van­nak. A töltéserősítési és hul­lámtér-rendezési munkák előrehaladott állapotban vannak. Különösen figyelem­re méltó, ahogyan a szakasz- mérnökségek óvják, gondoz­zák azokat a több évtizedes létesítményeket, melyek ma is fontos szerepet töltenek be az árvízvédelmi rendszer működtetésében. A védmű-felülvizsgálaton részt vett Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára és Bencsik Béla, az OVH főosztályvezetője is. A szem­le ma fejeződik be. Nemzetközi vadászverseny megyénkben A Mavad idén másodszor rendezi meg a Mavad Kupa vadászversenyét, amelynek ezúttal házigazdája Békés megye lesz. (Az első Mavad Kupának tavaly Győr-Sop- ron megye adott otthont.) A Mavad Kupa rendezésébe bekapcsolódott a Békéscsa­bai Állami Gazdaság Gyula Tourist Idegenforgalmi Iro­dája is. A verseny védnök­ségét a Mavosz Békés Me­gyei Intéző Bizottsága és a megyei tanács mezőgazdasá­gi osztálya vállalta el. Az olasz, osztrák és ma­gyar sportvadászok október 25—27-e között mérik össze tudásukat, tizenkét fős csa­patokban. Az első napon koronglövészet, a másodikon vadkacsa-, a harmadikon pedig fácánvadászat szere­pel a versenyprogramban. A verseny központja Gyula lesz — itt tartják meg a látványos, vadászati hagyo­mányokat felelevenítő nyitó­ás zárórendezvényeket —, de az egyes versenyszámok nemcsak a környékbeli va­dásztársaságok területén bo­nyolódnak le. A Defagon, a Gyulai Lenin és a Kettős- Körös Menti Vadásztársasá­gon kívül a zsadányi, sar- kadkeresztúri és Gyomaend- rődi Béke Vadásztársaság is vadászati lehetőséget kínál a résztvevőknek. A verseny rendezőinek egyik nem tit­kolt célja az 1985-ös Mavad Kupával, hogy propagandát biztosítson Békés megye ed­dig ís jó nevű vadgazdálko­dásának. Ezért a versenyen kívül a külföldi vadászok szabad idejükben apróvad- és nagyvad-bérvadászaton vehetnek részt, személyesen ismerkedhetnek meg a me­gye vadászati lehetőségeivel. L. S. Lehet még pályázni! A gyermekek békevágyát ki­fejező rajzok százai érkeznek az egész világból arra a nemzet­közi pályázatra, amelyet a nem-# zetközi békeév alkalmából az Országos Béketanács és a Ma­gyar Televízió hirdetett meg. Hazánkban sok pedagógus és óvónő is népszerűsíti a pályá­zatot tanítványai körében, sok helyütt helyi előpályázatokat tartottak, és tartanak, s a vá­logatott képeket küldik el az Országos Béketanácshoz. A nagy érdeklődésre való tekintettel a pályázat beküldési határidejét december 15-re módosították. A cím: Országos Béketanács, 1395 Budapest 62. pf.: 440. Ha már elmentél, indulj szaporán és társai Hiába haver a tv-maci, s hiába mozgófilm-az esti me­se, gyerekeim gyakran ragaszkodnak a diavetítéshez. Legtöbbször Piroskát követelik. Ilyenkor kicsit bajban vagyok, mert a mese ezúttal alaposan megszenvedte az átdolgozást. A szöveg elsősorban illusztrálni igyekszik a képeket. Ez azonban nem mindig pontos. Mert mikor azt látjuk, hogy Piroska már elindult hazulról, s anyukája a kapu­ból integet utána, akkor ezt az oda nem vágó mondatot kell hogy olvassuk: „Indulj szaporán, mielőtt beáll a hő­ség!” Vagy például, miután a farkas befalta nagymamát, s felveszi annak hálóruháját, a szövegíró elárulja, hogy a hálóruhát és a főkötőt a farkas a székről veszi el, aho­vá a nagymama szépen letette. Ezek szerint a nagyma­ma meztelenül feküdt az ágyban. A korábbi kép viszont arról tanúskodik, hogy rajta volt az említett hálóruha és főkötő. Az átdolgozó nem akarta részletezni, hogy a farkas előbb levetkőztette a nagymamát, s utána ette meg — ez helyes. De ehelyett kár ostobaságot írni. Ugyanilyen logikátlan, mikor a mesélő azt mondja az ágyban fekvő farkasról, hogy „szegény nagymama, ott. feküdt az ágyban, nyakig betakarva”. Hiszen tudjuk már, hogy a farkas fekszik ott. Az említett gondolat esetleg Piroska agyában születhet meg. Még nagyobb baj, hogy gyakoriak az indokolatlanul hosszú összetett mondatok, s az egész mese stílustalan, döcögős, bizonytalan, nehezen előadható (olvasható). A farkas utolsó útja a patakhoz vezet. Ehhez a szövegíró a következő mondatot szülte: „Amikor felébredt, odébb akart1 állni, ment a patak felé, de a nehéz kövek lehúz­ták, kiadta a páráját”. Javíthatatlan mondat. Ezer jobb változat közül hadd ajánljak egyet. A farkas hamarosan felébredt. Iszonyú szomjúság gyötörte, s ezért lesétált a patakhoz. Ám a nehéz kövek lehúzták, s a bestia odave­szett. A másik kedvenc mese, Az egér és az oroszlán beveze­tőjének első mondata se kutya: az állatmeséiről híres Aiszóposz — a hagyomány szerint — görög rabszolga volt. Sejtelmem sincs, minek az a zavaró hagyomány sze­rint. Ha az adat bizonytalanságát szerették volna hang­súlyozni, akkor jobb a dolgot nem egy mondatba bele­gyömöszölni. Egyébként meg nem fontos tudnia egy né­hány éves gyereknek, hogy voltak görög rabszolgák. Hogy ezeket az apróságokat a gyerekek nem veszik észre? Lehet. De ha pongyolaságot sulykolnak beléjük a nekik szánt művek, akkor felnőtt korukban már vég­képp nem figyelnek fel az efféle hibákra, § lesz után­pótlása beszélni, fogalmazni egyre gyatrábban tudó nem­zedékünknek. .,

Next

/
Thumbnails
Contents