Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-17 / 244. szám

1985. október 17., csütörtök e IgljilUkfiW Hz előjegyzéses értékesítés ellenőrzésének tapasztalatai A kereskedelmi felügyelő­ségek Budapest és hét me­gye állami ési szövetkezeti bútor-, vas-műszaki és hír­adástechnikai áruházában, üzletében megvizsgálták, ho­gyan vált be az előjegyzéses értékesítés azokból az áru­cikkekből, amelyekből a ke­reskedelem nem tudja folya­matosan kielégíteni az igé­nyeket. Tájékozódtak arról is; hogy a vállalati, szövetke­zeti központok miként szer­vezték meg a hálózatban az ezzel kapcsolatos teendőket. A tapasztalatok szerint az állami kereskedelmi válla­latok többségénél bevezették az előjegyzéses értékesítést, számos szövetkezetnél azon­ban nem élnek ezzel a lehe­tőséggel. Emellett mind a vállalatoknál, mind pedig a szövetkezeteknél jellemző, hogy szerződésbe adott üzle­teik vezetőivel nem állapod­tak meg e módszer alkalma­zásában. Több vállalat ha­gyományos formában műkö­dő üzleteinek vezetőit sem tájékoztatta egyértelműen ar­ról, hogy kötelező-e az elő­jegyzések felvétele, s me­lyek azok a cikkek, amelyek értékesítése ilyen módon cél­szerű. Több megyében —el­sősorban a szövetkezeti ke­reskedelemben — kizárólag előleg nélküli előjegyzéseket vesznek fel, ami a vevőt nem kötelezi arra, hogy átvegye az árut, viszont arra ösztönzi — mivel nem lát garanciát meg­rendelésének teljesítésére —, hogy a hiánycikkekre több helyütt párhuzamosan „fel­iratkozzék”, ezzel a valósá­gosnál nagyobb hiány lát­szatát teremtve. A felügyelőségek ellenőrei megállapították, hogy — né­hány vállalat kivételével — nem tapasztalható előrelépés az előjegyzéses értékesítés­ben. Ez a módszer csak an­nál az egy-két vállalatnál — például a Ravillnál, a Kera­villnál és a bútorkereskede­lemben — tölti be maradék­talanul rendeltetését, ahol az üzletek minta után értékesí­tenek, viszont központilag szervezik az árubiztosítást, a vevők kiértesítését és az áruk házhoz szállítását. A vizsgálat tanúsága szerint ezeknél a vállalatoknál jól bevált az is, hogy a vevőszol­gálatot bekapcsolták az elő­jegyzéses értékesítés meg­szervezésébe. Az ellenőröknek a boltok­ban szerzett tapasztalatai azt mutatják, hogy mind több az olyan üzlet, ahol nem vesz­nek fel előjegyzést. A bi­zonytalan áruutánpótlásra hivatkoznak, s így az előjegy­zések adminisztrációját fe­leslegesnek tartják. Ezzel a gyakorlattal az előjegyzésre kijelölt boltok mintegy egy- harmadában találkoztak az ellenőrök. Gyakran tapasz­talták azt is, hogy az előjegy­zéshez szükséges bizonylato­kat rosszul töltötték ki: hi­ányzott ezekről a megrende­lés, az árubeérkezés, vagy a kiértesítés, illetve a teljesí­tés időpontja. KULTÜROTTHONOKAT ÉS NÉPKÖNYVTÁRAKAT AVATNAK MA A MEGYÉ­BEN. Megyénkben a mai nap folyamán kultúrotthonok és könyvtárak egész sorát avat­ják fel. A népi kultúra nem mellékes többé, ma a könyv, a tudomány, a kultúra min­denkié. Nincs különbség ma­gyar és nemzetiségi dolgozó között. Nagybánhegyesen, örmény- kúton és Décsipusztán (Szarvas) szlovák és magyar nyelvű, Pusztaottlakán, Sar­kadon és Battonyán pedig magyar nyelvű könyvtár avatása lesz... Gyomán, Nagyszénáson. Hunyán és Vésztőn ■ kultúr- otthonokat avatnak. A múlt rendszerben nem tudott hol összejönni az ifjúság, a fal­vak lakosai a kocsmákban töltötték szabad idejüket, az ital és a feslett „úri mulat­ság" morzsája jutott csak a népnek . . . (Viharsarok Népe, 1950. október 15.) ÜJ MENETREND A LÉGI­JÁRATBAN. A légiforgalom új menetrendje Békéscsaba— Szeged—Budapest vonalon október 16-tól október 31-ig. Budapestről indul 7 óra 30-kor, Szegedre érkezik 8 óra 40-kor, Szegedről indul 8 óra 50-kor, Békéscsabára érkezik 9 óra 20-kor. Békés­csabáról indul 15 óra 20-kor. Szegedre érkezik 15 óra 50- kor, indul 16 órakor, Buda­pestre érkezik 16 óra 50-kor. (Viharsarok Népe, 1950. ok­tóber 15.) ÁLLATKERT ÉS VIDÁM­PARK LESZ BÉKÉSCSA­BÁN. , A békéscsabai ligetben a következő év nyarára ál- latkert és vidámpark létesül, hogy a város dolgozóinak nyári szórakoztatása még tel­jesebb legyen. Az építkezé­seket még ebben az évben elkezdik, a városi tanács er­re a célra az 1955-ös keret­ből 60 ezer forintot folyósí­tott. Az álatkert létrehozásá­nak ügyét sajátjának tekinti a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság, s minden áldo­zatot meghoz a terv kivite­lezésére. . . (Viharsarok Né­pe, 1955. október 18.) HÍREK. A Békés megyei háziasszonyok nem is tud­ják, hogy kedvenc tyúkjaik­ról milyen elismeréssel be­szélnek az angol és a svájci háziasszonyok. A Békéscsa­bai Baromfifeldolgozó Válla­lat ugyanis a piacokon ösz- szegyűjtött tojások legjavát exportra, Angliába és Svájcba szállítja. A Szovjet­unióban, Olaszországban, Nyugat- és Kelet-Németor- szágban pedig a magyar tyúkhúst dicsérik. (Viharsa­rok Népe, 1955. október 18.) MI GÁTOLJA A MINŐ­SÉG JAVÍTÁSÁT? A szta­hanovista-értekezlet óta ered­ményesebb a termelékenység emelése, a minőség javítása, a takarékosság. A sztahano­visták igyekeznek megszün­tetni a hibákat. K. Szabó elvtárs rendszeresen eljár a II. számú telepre, segíti a fiatalokat. Észre is lehet venni, hogy van fejlődés . . . Soós Eszter új munkás, ta­karékosan bánik az anyaggal és 80 százalék helyett 110— 120 százalékot is elér, amióta rendszeresen segítik . . . (Vi­harsarok Népe, 1955. október 18.) OKTÓBER 15-ÉN KEZ­DŐDIK A FŰTÉSI IDÉNY. A Minisztertanács az 1955— 56. évi fűtési idénnyel kap­csolatban a következő hatá­rozatot hozta: az 1955—56. évi fűtési idény 1955. októ­ber 15-én kezdődik. Közpon­ti vagy kályhafűtéssel ren­delkező állami szerveknél, vállalatoknál és központi fű- téses lakóházaknál 1955. ok­tóber 15-én vagy ezután a fűtést akkor lehet megkezde­ni, ha az országos meteoro­lógiai intézet előrejelzése szerint a várható középhő­mérséklet plusz 10 Celsius- foknál alacsonyabb lesz. (Vi­harsarok Népe, 1955. október 15.) BNV után II vásári üzletkötésekről Egy hónappal a szezonkezdet után Cukorgyártás Mezőhegyesen Egy hete zárta be kapuit az őszi BNV, a fogyasztási cikkek nemzetközi bemuta­tója. Az idén a korábbinál nagyobb volt a bel- és kül­kereskedelem érdeklődése a kiállított cikkek iránt. Ez el­sősorban annak volt köszön­hető, hogy a bemutatott új­donságokat az ipar már fo­lyamatosan képes gyártani, sőt nagy részük kapható is az üzletekben. A külkereskedők is élénk érdeklődést tanúsí- totak a kiállított termékek iránt. Ezt bizonyítja az is, hogy a vásár jdeje alatt szá­mos üzletkötés született. Négy — a BNV-n részt vevő — megyénkben kiállító cég illetékesétől érdeklődtünk, hogy milyen sikerrel szere­peltek az őszi seregszemlén. * * * A Szarvasi Szirén Ruhá­zati Szövetkezet francia, gö­rög, nyugatnémet és kuwai- ti vevőkkel tárgyalt a vásá­ron. Huszonhat ezer darab férfiing próbagyártásában és szállításában egyeztek meg. melynek minőségétől, sike­rétől függ a további keres­kedelmi kapcsolat. * * * A Gyomai Kötőipari Szö­vetkezet mintegy 5 millió 600 ezer forint értékben 40 ezer darab pulóver szállítá­sára kötött szerződést cseh­szlovák üzletfeleivel. Ha­sonló értékű üzletről folynak jelenleg tárgyalások szovjet partnerekel. * * * Ötvenötezer pár nőj divat- szandál szállításáról írtak alá szerződést az Endrődi Cipész Szövetkezet képvise­lői az NDK-beli üzletfelek­kel. A BNV-n kötött üzlet értéke 25 millió forint. * * * Sok látogatója volt a me­zőkovácsházi áfész termékei­nek, a pehelypaplanoknak. Az áfész elsősorban kiállí­tóként vett részt a vásáron azzal a céllal, hogy gyárt­mányaikat népszerűsítsék, s így növeljék a belföldi for­galmat. Konkrét üzletkötés­re még nem került sor. . H. E. Magyar-amerikai közös vállalkozás Az Egyesült Államok egyik vezető vegyipari vállalata, a Dow Chemical Company, to­vábbá a magyar Nitrokémia Ipartelepek és a Chemolim- pex vezetői a napokban Bu­dapesten elvi megállapodást írtak alá Magyarországon építendő közös üzemek léte­sítésére. Az elvi megállapodás sze­rint, amelyet Frank Popoff, a Dow Chemical, Harsányt Imre. a Nitrokémia és Gom- bocz Zoltán, a Chemolimpex vezérigazgatója írt alá, olyan közös magyarországi üzem létesítését tervezik, amely a Nitrokémia által kidolgozott — az élelmiszeriparban, ta­karmányozásban, műanyag­iparban felhasználható — fu- mársav nagyüzemi gyártását valósítja meg, amit a közös vállalkozás főként tőkés pia­con értékesít majd. Egyide­jűleg célul tűzték ki a Dow Chemical Company által már évek óta világszerte gyártott és forgalmazott korszerű te­tő-hőszigetelő hab — a Sty­rofoam — magyarországi gyártását. A három . vállalat vezetői kifejezték szándékukat a kö­zös vállalkozás továbbfej­lesztésére, újabb technológi­ák közös kidolgozására és al­kalmazására. A Mezőhegyesi Mezőgaz­dasági Kombinát cukorgyá­rában az elmúlt feldolgozási szezont ez év január 14-én fe­jezték be, ekkorra fogyott el a mintegy 400 ezer tonna cu­korrépa. A jugoszláv bérfel­dolgozásból visszaszállított késztermékkel együtt mint­egy 49 ezer tonna cukrot tá­roltak Mezőhegyesen, s kezd­ték meg a folyamatos érté­kesítést. Ahogy a feldolgozás befe­jeződött, megkezdődött a mészkemence építése, a dob­szűrők cseréje a gyárban. A mészkemencére energiaracio­nalizálási hitelt vettek fel, s a közel 30 millió forint ér­tékű beruházás január 15-től augusztus 27-ig készült el az Energiagazdálkodási Intézet fővállalkozásában. A másik legnagyobb mun­kát a dobszűrők cseréje ad­ta. A Láng Gépgyár 3 proto- típusú egységét építették be, s a ' karbantartással együtt időre készen álltak a beren­dezések az újraindításra. így a szeptember 12-i sikeres fő­próba után másnap megkez­dődhetett a feldolgozás. Az első napokban a beren­dezések a műszaki hibák mi­att csak 85—90 százalékos tel­jesítménnyel dolgoztak. Az­óta a hibákat kijavították, s az utóbbi napokban már napi 2900 tonna répát raktak a szalagokra. Az idén a 330 ezer tonna répából nyernek cukrot, s a hazai társgyáraknak, vala­mint a verőce-belgrádi ju­goszláv üzemnek további 124 ezer tonnát adnak át. A me­zőgazdasági üzemek jelzései szerint — 43 tonna — a hek­táronkénti átlagtermés kisebb mint az elmúlt évben. Mezőhegyesen az elmúlt években jó partneri viszony alakult ki a termelők és a gyár között. A térségben egyébként jók a termelési adottságok, és elegendő a betakarító gép is. A tavalyi­hoz hasonlóan most is ju­goszláv berendezések segí­tik a betakarítást, bevált az ütemezett és az anyagiak­kal ösztönzött szedési- terv. A feldolgozó üzem a szezon kezdetén és végén felárat — 100 kilogrammonként 20 fo­rintot — ad a termelőnek, hogy a folyamatos termelés­hez mindig legyen alapanyag. 'Az elszámolás alapját vál­tozatlanul a répa cukortar­talma határozza meg. Az idén a 16 százalék cukortar­talmú répáért — 'lOO kilo­grammonként — 104 forintot fizetnek. S ha az elszámolás végén minden a tavalyihoz hasonlóan jól sikerül, akkor az üzemek és a gyár is jó haszonnal zárhatja a sze­zont. A tavalyi mutatók sze­rint a répa cukortartalma 16,08 százalék volt. A me­laszcukor: 2,03, a feldolgozási veszteség: 0,89 százalék, a cu­korhozam pedig 13,16 kilo­gramm, amit 100 kilogramm répából nyertek. Az értékes melléktermék túlnyomó többségét a terme­lő gazdaságok kapják. Meg­szűnt a tavaly érvénybe lé­pett központi elosztás, így a gyár dönt arról is, hogy a ter­melők után ki következik a szeletelosztási sorban. Me­zőhegyesen a termelők mel­lett a gyár dolgozói is igé­nyelhetnek répaszeletet, amit tartósítva adnak át etetésre a felhasználóknak. Számadó Julianna A vezénylőteremből figyelemmel kísérhetik a répa, a cukor útját Fotó,: Fazekas Lás; ió Gyártásközi ellenőrzés mutatja ki, milyen a répa cukortar­talma, és milyen egyéb vegyi anyagok mutathatók ki az idei termésből Rendben üzemelnek a cukorgyári berendezések

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents