Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-16 / 243. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. OKTOBER 16., SZERDA Ára: 1,80 forint XL,. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM Megkezdődött az Európai Kulturális Fórum Tegnap Budapesten ünnepélyes külsőségek között megkezdte munkáját az Európai Kulturális Fórum. Az értekezlet életre hívásának gondolata két esztendeje Madridban fogalmazódott meg, ahol az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát aláíró .35 ország — 33 európai, valamint az Egyesült Államok és Kanada — egybehangzó határozatával Magyarországot jelölték ki a fórum színhelyéül. Az úgynevezett helsinki folyamatban ez lesz az első eszmecsere, amelyet a Varsói Szerződés egyik tagállamában rendeznek meg. A konferencia munkájában — amelynek hat héten át a 'Budapest Kongresszusi Központ ad otthont — több mint 800 delegátus vesz részt. Mintegy kétharmaduk a kultúra területén dolgozó színházi, múzeumi vezető, zenész, képzőművész, irodalmár, s az egyes szekciók tanácskozásain számos kimagasló személyiség, nemzetközi hírű alkotó is jelen lesz. Az eszmecserére csaknem 300 újságíró érkezett, hogy hírt adjon a konferencia eseményeiről. Az értekezleten várhatóan számos állam, köztük Magyarország. a nemzetközi együttműködést, a kölcsönös megértést és megismerést ténylegesen elősegítő, konkrét javaslatokat nyújt be. A részt vevő országok küldöttségeit vezetik: Amerikai Egyesült Államok Walter J. Stoessel, a külügyminisztérium európai és kanadai ügyek irodájának vezetője, Ausztria Wolfgang Schallenberg nagykövet, a külügyminisztérium főigazgatója, Belgium Robert Vaes nagykövet, Bulgária Georgi Jordanov miniszterelnök-helyettes, a Bolgár Kulturális Bizottság elnöke, Ciprus Andreas Christophides közoktatási miniszter, Csehszlovákia Miroslav Válek, a csehszlovák küldöttség vezetője, Dánia Hans Kühne nagykövet, Finnország Jaakko Num- minen államtitkár, Franciaország Francois-Régis Bastide nagykövet, Görögország Pantelis Economou nagykövet, Hollandia F. W. Jolink nagykövet, Izland Asgier Tryggvason nagykövet, Jugoszlávia Kole Csasule nagykövet, Kanada J. E. Chislain Hardy nagykövet, Lengyelország Kazimierz Zy- gulski kulturális és művészeti miniszter, Liechtenstein Comte Mario von Ledebur nagykövetségi tanácsos, Luxemburg Paul Mertz nagykövet, Magyarország Köpeczi Béla akadémikus, művelődési miniszter, Málta Joseph Saliba képviselő, Monaco Jean Grether, az államminiszter hivatalának vezetője, Nagy-Britannia Norman St. John-Stevas képviselő, Német Demokratikus Köztársaság Hans-Joachim Hoffmann kulturális miniszter, Né- i met Szövetségi Köztársaság Karl- Günther von Hase nagykövet, Norvégia Dagfinn Stenseht nagykövet, Olaszország Giulio Tamagnini nagykövet, Portugália J. C. de Freitas F. Fafe nagykövet, Románia Dumitru Aninoiu nagykövet, San Marino Maria Antonietta Bonelli, a külügyminisztérium igazgatója, Spanyolország Luis Yanez Barnuevo, a külügyminisztérium nemzetközi együttműködés és Latin-Amerika-ügyek államtitkára. Svájc Jeanne Hersch, a filozófia professzora, Svédország Ilmar Bekeris nagykövet, Szovjetunió Pjotr Gyemi- csev kulturális miniszter, Törökország J Cenap Keskin nagykövet, Vatikán t Hervé Carrier, a Pápai Kulturális Ta- 1 nács titkára. Az UNESCO küldöttségét Anders Arfwedson, a szervezet j főigazgató-helyettese vezeti. A részt vevő államok nemzeti lobogóival díszített Pátria-teremben délelőtt 10 órakor kezdődött meg a tanácskozás. A megnyitó ülésen Köpeczi Béla művelődési miniszter, a magyar küldöttség vezetője elnökölt. Üdvözölte a jelenlevőket, majd Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének adott szót. Lázár György beszéde Elöljáróban a Magyar Nép- köztársaság kormánya nevében köszöntötte a tanácskozás valamennyi rásztvevőjét, a megnyitó ünnepségen jelenlevőket. — Szeretném újólag kifejezni köszönetünket azért a bizalomért — mondotta —, amely hazánk iránt megnyilvánult, amikor a helsinki záróokmányt aláíró államok képviselői Madridban úgy határoztak, hogy a Magyar Népköztársaság fővárosa legyen a kulturális fórum színhelye. Kormányunk megtisztelő és felelősségteljes megbízatásként fogadta a madridi döntést, és mindent meg kíván tenni annak érdekében, hogy e a fontos nemzetközi tanácskozás kedvező feltételek között végezze munkáját. A kulturális fórum napirendjén szereplő kérdések megvitatását különösen időszerűnek érezzük ma, amikor oly nagy szükség van a nemzetközi feszültség enyhülésére, az államok közötti kapcsolatok fejlődését segítő kölcsönös bizalom erősítésére. A kulturális értékek cseréjére, a kulturális kapcsolatokra mindig is úgy tekintettünk, mint a népek közötti megismerés és megértés előmozdításának egyik fontos eszközére. Történelme során Európa számos háború szintére, csak a mi századunkban két pusztító világháború tűzfészke volt. De az európai civilizáció olyan szellemi értékeket adott a világnak, mint a humanizmus. a reneszánsz, a felvilágosodás, a demokrácia és a szocializmus eszméi, amelyek az egész emberi gondolkodás és társadalom fejlődésére meghatározó befolyással voltak. A népeink közötti együttműködés legjobb hagyományait megtestesítő értékek közé soroljuk az európai biztonsági és együttműködési értekezlettel tíz évvel ezelőtt elkezdődött politikai folyamatot is, amelyet európai enyhülés néven ismert meg a világ. A Magyar Népköztársaság kormánya kezdettől fogva megkülönböztetett jelentőséget tulajdonított az európai biztonság és együttműködés ügyének, a helsinki záróokmány elveire és ajánlásaira épülő államközi kapcsolatok sokoldalú fejlesztésének, lehetőségeihez mérten aktívan közreműködött e folyamat kiteljesítésében. Nem hallgathatjuk el azonban, hogy a kulturális fórum olyan időszakban kezdi meg munkáját, amikor az enyhülési folyamat jelentős erőfeszítések árán elért eredményeit, sőt, az egész emberi civilizáció jövőjét súlyos" veszélyek fenyegetik. Ebben a helyzetben Európa és a világ népei joggal kísérnek feszült figyelemmel minden olyan törekvést, amely a békés egymás mellett élést, a nemzetközi biztonság megszilárdítását szolgálja. Kormányunk, az emberiség sorsáért .felelősséget érző valamennyi politikai tényezővel, minden békeszerető emberrel együtt üdvözli és tá— mogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek a fegyverkezési hajsza megfékezésére, a szemben álló nukleáris fegyverek számának radikális csökkentésére irányulnak. Ügy gondoljuK, hogy a nemzetközi párbeszéd fenntartásában, a kölcsönös bizalom légkörének helyreállításában, az enyhülési folyamat továbbvitelében minden egyes, államnak megvan a maga feladata és felelőssége. Bizalomra van szükség egymás és önmagunk iránt abban, hogy közös erőfeszítéssel leküzdhetők az emberiséget fenyegető súlyos problémák. A kulturális fórum munkájában 33 európai és két észak-amerikai állam képviselői vesznek részt. A madridi mandátumban megjelölt témakörök, a tanácskozás napirendjén szereplő kérdések kedvező alkalmat kínálnak arra, hogy alkotó eszmecsere bontakozzon ki az európai kultúra helyzetéről, a kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről a kultúra különféle területein. Biztosak vagyunk abban, hogy a tanácskozás munkájában részt vevő kiemelkedő személyiségek tapasztalatainak és elgondolásainak kölcsönös megismerése, a közöttük kibontakozó termékeny párbeszéd hozzá fog járulni ahhoz, hogy a kulturális fórum eredményesen záruljon. Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy az eltérő társadalmi berendezkedésű államok képviselői között egy sor kérdésben ideológiai és politikai nézetkülönbségek nyilvánulnak meg. A helsinki folyamat minden eddigi eredménye azt igazolja azonban, hogy e nézetkülönbségek ellenére olyan politikai-kulturális megoldásokat találhatunk, amelyek egyetlen állam törekvéseit sem sértik, hiszen az érdekek közösségére, a konszenzus elvére építenek. Az európai kultúrát mindig a sokszínűség, egyben az alapvető humanista értékek közössége, a nemzeti kultúrák szerves kapcsolata és kölcsönhatása jellemezte. E tanácskozás résztvevői kis és nagy országokat, szerencsésebb és hányatott sorsú nemzeteket képviselnek. Hisz- szük azonban, hogy — a helsinki záróokmány megfogalmazásával élve — minden kultúrának megvan a maga érdeme és értéke, ezért joggal tarthat igényt arra, hogy szellemi-kulturális eredményei más népek számára is hozzáférhetővé váljanak. A helsinki záróokmány ezért tulajdonít jelentőséget annak, hogy a részt vevő államok megfelelő eszközökkel elősegítsék az egymás kulturális öröksége iránti érdeklődés felkeltését, kulturális értékeinek szélesebb körű megismertetését országaikban. A Magyar Népköztársaság — kulturális politikája szellemében — nyitott Európa és a világ minden humanista szellemű kulturális értéke iránt, sőt jelentős anyagi támogatással teszi hozzáférhetővé ezeket az értékeket. Talán nem hat szerénytelenségnek, ha azt mondjuk, Magyarország nemcsak részesedett mindazokból a szellemikulturális javakból, amelyeket más európai nemzetek létrehoztak, hanem maga is hozzájárult az évszázadok során ezeknek a közös szellemi kincseknek a gazdagításához. (Folytatás a 2. oldalon) Breznói delegáció Békéscsabán Tegnap, kedden Békéscsabán, a városi tanácson fogadta Sasala János tanácselnök a megyeszékhelyre érkezett szlovákiai Breznó delegációját, Emil Lukácot, a nemzeti bizottság elnökét, Miroslav Mravikort, a városi pártbizottság elnökét és Vladimir Strment, a nemzeti bizottság elnökhelyettesét. A vendégeket Sasala János tájékoztatta Békéscsaba életéről, fejlődéséről, majd ellátogattak a Békéscsabai Konzervgyárba. Délután városnézésen vettek részt. Ma, a délelőtt folyamán az új megyei könyvtárat nézi meg a breznói delegáció, utána a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképzőbe látogatnak, majd a szlovák gimnázium tanáraival, tanulóival találkoznak. A delegáció csütörtökön utazik el- Békéscsabáról. flz SZKP KB plénumának határozata Az SZKP Központi Bizottságának kedden Moszkvában megtartott plénuma határozatot hozott az ülésen előterjesztett dokumentumok elfogadásáról és széleskörű vitára bocsátásáról. A határozat hangsúlyozza, hogy az SZKP újjászerkesztett programja, a párt szervezeti szabályzatában végrehajtandó változtatások és az ötéves, valamint hosszú távú népgazdasági tervek vitájának, propagandájának és széleskörű megvilágításának tárgyszerűen és konstruktív szellemben kell történnie. Ennek a munkának szorosan kapcsolódnia kell a munkahelyi kollektívák előtt álló jelenlegi és távlati feladatok megoldásához. A határozat szerint a , figyelem középpontjába kell kerülnie a termelés intenzívebbé tételének, a tudományos és műszaki haladás meggyorsításának, a takarékosság erősítésének, a szervezettség és a munkahelyi fegyelem erősítésének a munkastílus javításának. Biztosítani kell, hogy a kommunisták és a pártonkívüli- ek aktívan, meggyőződéssel vegyenek részt az SZKP kongresszusát előkészítő dokumentumok megvitatásában. Minden szovjet embernek jól keli ismernie a párt program jellegű céljait és feladatait, a Szovjetunió kül- és belpolitikájának lényegét. Az SZKP Központi Bizottságának meggyőződése, hogy az SZKP új szerkesztésű programjának, a szervezeti szabályzatban végrehajtandó változtatásoknak, s az ötéves és hosszú távú népgazdasági tervekben a vitája nagy szervezettséggel, magas eszmei-politikai szinten megy végbe. Elő fogja segíteni, hogy az SZKP XXVII. kongresszusa számára tudományosan megalapozott, a párt és az egész nép tapasztalataival gazdagított javaslatokat készítsenek elő. A vita hozzájárul majd ahhoz, hogy tovább erősödjön a dolgozók alkotó kezdeményezőkészsége és aktivitása, amely elősegíti az idei tervfeladatok és szocialista kötelezettségvállalások sikeres teljesítését, a XII. ötéves terv energikus megkezdését és az SZKP XXVII. kongresszusának méltó köszöntését — hangsúlyozza a határozat. Orosházi Üveggyár Szakszervezeti választások után (Tudósítónktól) Lezajlottak a szakszervezeti választások az Orosházi Üveggyárban, ahol csaknem 3 ezer 900 a szakszervezeti tag — a szervezettség 97,2 százalékos —, s a tagok között több mint 700 a nyugdíjas. A csoportgyűléseken a bizalmiak eleget tettek beszámolási kötelezettségüknek. A tagság 163 bizalmit és 153 bizalmihelyettest választott meg. A bizalmiak 40 százaléka kicserélődött, a 30 éven aluliak aránya megközelíti a 30 százalékot. A gyárban 37 főbizalmit és ugyanennyi helyettest választottak, s a többségük 30—40 év közötti. Négy helyen főbizalmit szavaztak meg. a három gyáregységnél pedig munkahelyi szakszervezeti bizottság választására került sor. Az újjáalakult 78 tagú bizalmitestület a közelmúltban megtartotta a választói értekezletét. Az eseményt nagy érdeklődés előzte meg. A szakszervezeti bizottság részletes elemző beszámolóját Molnár Gyula szb-titkár ismertette, a számvizsgáló bizottság jelentését pedig Ti- minszki Gyuláné. A központi és a megyei szervek egyértelműen jó véleményt nyilvánítottak a üveggyárban folyó szakszervezeti munkáról, a szakszervezeti bizottság tevékenységéről, s hasonlóan vélekedett a gyár párt-, KISZ- és gazdasági vezetése is. Az értekezleten tizenket- ten kértek szót, mondtak véleményt, részben kiegészítve a beszámolót, amelyet a testület egyhangúlag jóváhagyott. Ezután került sor a vezető tisztségviselők, a szakszervezeti szervek, a küldöttek és a munkabizottságok megválasztására. A szabályoknak megfelelően titkos szavazással választották meg a 15 tagú szakszervezeti bizottság új elnökét, Burka László műszerészvezető személyében, az új titkár pedig Fórján Zoltán olvasztár lett. A megyei küldöttértekezleten 19 küldött képviseli az üveggyáriakat. A városi szakmaközi bizottságba delegálták Fórján Zoltánt és Fodor Istvánt. Molnár Gyulát, a leköszönő szb-titkárt sokévi eredményes munkássága elismeréseképpen a SZOT elnöksége a Szakszervezeti Munkáért arany fokozatával tüntette ki. Pribék Sándor
