Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-14 / 241. szám
1985. október 14., hétfő © GH32SS A közművelődési törvény nyomában Ha tudunk... Parkolhattunk Szarvason A gazdasági, társadalmi körülmények változásával, fejlődésével összhangban az utóbbi évtizedekben jelentős eredményeket értünk el a kultúra, műveltség területén is. Emelkedett az iskolázottság szintje, az általánost nem végzők számára bővültek a tanulási lehetőségek. Űj könyvtárak, kultúrházak, művelődési otthonok, múzeumok javították az általános műveltség színvonalát; nagyobb az igény a továbbtanulásra, a szakmai tudásra, a szabadidő hasznos eltöltésére. A kor, a technika kínálta új formák, a televízió, a rádió, a sajtó terjedése, a bővülő utazási lehetőségek, mind-mind kedveztek az egyre szélesebb rétegek kulturális fejlődésének. Fontosi szerepet vállaltak a népművelők, a közművelődési dolgozók ebben a munkában. Mégis: mind nagyobb igény jelentkezik a kultúra színvonalának további, állandó emelésére, a korszerű műszaki-szellemi kihívásoknak egyre nehezebb megfelelni. Még bőven van javítanivaló az iskolázottság, a szakmai tudási, a művelődés iránti igény terén. Az MSZMP KB 1974-ben határozatot hozott a közművelődés helyzetéről és fejlesztésének feladatairól. „A szocializmus építése megköveteli az állandó fejlődő termelést, a magasabb életszínvonalat és a közösségi életformát is. A szocialista társadalom további építése szakmailag jól képzett, a termelési kultúra és a munkaerkölcs követelményeinek megfelelő, munkájukat tudatosan, célszerűen és termelékenyebben végző, közösségi gondolkodású dolgozókat igényel. A szocialista ember formálása a társadalom fejlődésének elengedhetetlen követelménye, és mind nagyobb tömegek igénye . . . Küzművelődéspoli- tikánk fontos feladata, hogy hozzájáruljon a művelődési, kulturális egyenlőtlenségek — s ezen túl a társadalmi különbségek — csökkentéséhez, és meggyorsítsa az egyéniség mind teljesebb kibontakozását. A közművelődési munka fontos feladata elősegíteni azt, hogy a felnőtt lakosság a szocializmus mai és holnapi fejlődésének megfelelő kulturális színvonalon éljen ás gondolkodjék, a műveltség tömegméretűvé váljék.” A határozat kiemelte, hogy a pártszervezetekben nagyobb figyelmet kell fordítani a közművelődési munkára, a kulturális nevelőmunkának nagyobb rangja legyen, s hogy ösztönözni kell a dolgozókat a folyamatos művelődésre, szabadidejük igényes, tartalmas eltöltésére. Az 1974- es közművelődési határozat után a szarvasi városi pártbizottság intézkedési tervben jelölte meg a helyi teendőket, feladatokat. Az alapszervezetek különösen az időszak elején nagy gondot fordítottak a határozat végrehajtására, elkészítették saját intézkedési terveiket, taggyűléseken értékelték a munkát. A törvény megjelenése után, 1976-ban megalakultak a munkahelyi művelődési bizottságok, évenként rendezvénytervek készültek. A köz- művelődési bizottságok vezetői a nagyobb üzemekben, intézményekben — így a Szirénben, a Vas-Fémben, az óvónőképzőben, a DATE Mezőgazdasági Főiskolán — önálló munkakörben látják el feladatukat. Szarvason nőtt a lakosság iskolázottsági, műveltségi szintje, fejlődött életmódja. A párt- és tömegszervezeti oktatásnak évente közel 5 ezer hallgatója van. 1975- től a gimnázium levelező tagozatán 981-en, a szakmunkások szakközépiskolájában 902-en, a dolgozók általános iskolájában 175-en végeztek. Az olvasók száma viszonylag magas, nőtt a könyvtárak kötetállománya, a tévé, a napilapok előfizetőinek száma. Litavszki Mária, a városi pártbizottság politikai munkatársa a munkásművelődéssel kapcsolatban kiemeli, hogy az általános műveltség megszerzésére irányuló törekvés, a dolgozók iskolája jól indult. A mai gyerekek nagy része elvégzi az általánost, azoknak pedig, akik valamiért mégis kimaradnak az iskolából, az idén ifjúsági tagozat indításával próbálkoznak. Tíz év alatt 1800-an fejezték be a szakmunkások szakközépiskoláját, illetve a gimnázium levelező tagozatát. Az utóbbi években viszont csökkent az érdeklődés, most nem is indítottak levelező osztályt. A szakmunkásképzés vagy az aktuális üzemi, városi igényeknek megfelelő szakmunkásátképzés jobban érdekli az embereket. A különböző üzemek általában kellő gondot fordítanak munkásaik képzésére. A Szirén, a Szát önálló osztályokat indított, a Plastolus kedvezményekben részesíti tanuló dolgozóit. A nők esetében a leglátványosabb eredményeket a különböző szabadidős programokban, szakköri tevékenységekben tudják felmutatni Szarvason. Népszerű a szabás-varrás tanfolyam, a baba-mama torna, ahová az anyukák a kicsiket is magukkal vihetik. Helyi kezdeményezés, hogy az óvónőképzősök családoknál gyerekfelügyeletet vállalnak. Sokan járnak lakberendezési tanácsadásra, kondicionáló tornára, aerobicra. jazz-balettre. Szarvas — két felsőfokú oktatási intézményével és két kutatóintézetével — a megye egyik szellemi központja, igazi diákváros. A KISZ Művelt Ifjúságért — korszerű műveltségért akciói közül a legeredményesebb a Könyv-zene, film és ifjúság. A Szarvasi Diáknapok, a vidám ifjúsági találkozók, szolidaritási békerendezvények, a Szarvasi ősz eseményei művészi színvonalukkal egyre több látogatót vonzanak. A szarvasi közművelődés egyik jellemző fejezeteként említi Litavszki Mária a város zenei életét. A zenei nevelésben rendkívül nagy szerepet vállal a zeneiskola, ahol 260-an tanulnak. A Filharmónia hangversenyei kedveltek, megalakult a szimfonikus zenekar, a vonósnégyes. Az óvónőképző énekkara igen szép eredményeket mondhat magáénak. Az öntevékeny művészegyüttesek ugyancsak hozzájárulnak a város művészeti életének fellendítéséhez. Nívódíjas a társastáncklub, a szlovák Pávakor, a Tessedik néptáncegyüttes. 1976-ban adták át a Tessedik Sámuel Múzeumot, amely állandó és időszaki kiállításaival fontos közművelő szerepet tölt be a város életében. Az évi 20 ezer látogató — a fellendülő nyári idegen- forgalom és év közben az iskolai osztályok tömege — bizonyítja, hogy a múzeum eredményesen látja el fela-’ datát. Az állandó várostörténeti kiállítás 1979-ben nyílt meg, Szarvas hat és fél ezer éves történetét mutatja be a jelenkorig. Palov József igazgató a régészeti emlékek, a Tessedik- relikviák, a paraszti állattartás, öntözés, a városiasodás tárgyi emlékei közül kimagaslónak tartja a 60-es években gyűjtött 15 kismesterségi műhelyt. Időszaki kiállításokból 1979-től évente ötöt rendeztek (vagy kaptak). Jelenleg néprajzi kiállítás látható a kisteremben. A Somogy megye kézművességét bemutató kiállítás, a más vidékre való kitekintés a művelődési központ kezdeményezése. Rövidesen a Duna- harasztiban élő Kerekes Anna grafikáit láthatja a közönség. Nagy sikere volt korábban Kunkovács László Élő agrártörténet című fotó- kiállításának, ahol a paraszti múlt eddig elhanyagolt témáit, megismételhetetlen értékeit láthatták az érdeklődők. A kiállítások látogatottságával szinte vetekszik a szarvasi szárazmalomé. Ez az ipari műemlék az ország egyetlen helyben maradt, ma is eredeti építési helyén látható malma. Eredmények és gondok — a fejlődés útja. A szarvasi tapasztalatok tanulságosak. Meg aztán a megye szeme egyébként is mindig rajta van a területén szellemi központ szerepét játszó városon. Niedzielsky Katalin Nincs könnyű helyzetben az az autós, aki a megye- székhely belvárosában hétköznap keres parkolót. A sétáló- (?) vagy inkább nevezzük parkoló- (?) utcának egy-egy szakaszáról kitiltották a gépjárműveket, más részüket fizetőparkolóvá alakították ki. A városközpont rekonstrukciója, átépítése, kiépítése nyomán tovább csökkentek a parkolási lehetőségek — mondhatja bárki. — Ezzel a kijelentéssel itt vitatkoznék — néz farkasszemet Kmetykó János, a Békéscsabai Városi Tanács műszaki osztályának vezetője. — Én inkább úgy fogalmaznék : megváltoztak parkolási szokásaink. Mindenki ott szeretne megállni, az autóból kiszállni, ahol éppen az ügyét intézi. Békéscsabán parkoló van, lesz is, igaz, önkritikusan be kell látnunk azt is, hogy parkolási kultúránk kicsit elmaradott — magyarázza az osztályvezető. Az elképzelések szerint a cél az, hogy a városközpont Cukorgyári nyugdíjastalálkozó Nyugdíjastalálkozó volt a közelmúltban a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát cukorgyárában. Az összejövetel egy esti programmal kezdődött: a rádióból, televízióból jól ismert Bajor Nagy Ernő beszélt az idős embereknek a nyugdíjasok nehéz helyzetéről, körülményeiről. A következő napon délelőtt 180—200 idős ember részvételével folytatódott a találkozó, amelyen Varga András szb-titkár köszöntője után Túri Ferenc műszaki igazgató részletes üzemtájékoztatója hangzott el. Külön elismeréssel szólt arról, hogy a 950 dolgozó közül 180—200 idős nyugdíjas is részt vesz a gyári kampánymunkában. Ezután ismét a klub vendége, Bajor Nagy Ernő következett, akj kapcsolódva az elhangzottakhoz, ezúttal a gyár és a nyugdíjasai közötti kapcsolatokról beszélt. Végül az ünnepi ebéd előtt gyárlátogatáson vettek részt az idős emberek, felkeresték hajdani munkahelyüket, munkatársaikat. közelében nagy parkoló legyen. Erre azonban egyelőre várni kell. Átmeneti megoldásként a parkolási gondok — melyek kimondva-kimon- datlanul vannak — enyhítésére a foghíjakon kialakított ideiglenes várakozóhelyek csak átmeneti megoldást jelentenek. Megtudtuk viszont azt is: a sétálóutca elve marad, igaz, a jelenlegi helyzet módosításra, finomításra szorul. Az elképzelések szerint az új autóbusz-állomás elkészülte után nagyobb parkoló épül a Hunyadi téren. A Bartók Béla út befejezését követően a Munkácsy utca elején lesz parkolási lehetőség. A Tanácsköztársaság útján, a Mednyánszki és Gyó- ni Géza út közötti szakaszon lesznek parkolók. — A városközpont részletes rendezési terve egyértelműen biztosítja a személy- gépkocsiknak a parkolási lehetőséget. A Luther—Gyóni Géza utca sarkán kétszintes parkolóház építése szerepel „Van ősi hagyaték, régi szállásföldekről való hozomány, új környezetben gyűlt szerzemény, felülről érkezett szálladék, más népektől való kölcsönzés, van természetesen újabb, önálló alkotás is.” Győrffy István szavait választotta a Békés megyei szűcshímzések gyűjtő és tervező munkájának zárókötetéhez a Békés Megyei Művelődési Központ és a Népművészeti Szakbizottság. A közreadott mintagyűjtemény a hímzőszakkörök vezetőinek országos és megyei pályázatokon díjazott, kiállított munkáinak leírását közli. A válogatás egyszerű és gazdag ornamentikájú lakástextil- és viseleti darabokat egyaránt tartalmaz. Minden egyes darabnál külön-külön feltünteti az alapanyag megnevezését, a hímzőfonalak színét és számát, méretarányos mintáját az öltésmód bejelölésével és a motívum elhelyezkedését a munkadaaz elképzelések között — folytatja az osztályvezető, majd így summázza: — Amíg a megyeszékhely belvárosa végleges funkcióját el nem nyeri, lesznek ideiglenes parkolók — hallom, miközben egy felmérést tesz elém. Ebből egyértelműen kiderül a parkolók kihasználtságának foka, kiolvashatók belőle a szakmai tényadatok. Ezek közül csak néhány, a teljesség igénye nélkül: a Körös Hotel előtti parkoló kiHasználtsága 50 százalékos, a lakótelepeké 20 százalékos, az István-malom előtti parkoló, ahol több száz gépkocsinak van hely, alig 30 százalékos. S ez utóbbiban benne vannak azok a napok is, amikor NB I-es labdarúgómérkőzés van a Kórház utcai pályán. S ezzel szemben a belvárosban levő parkolók 8-tól 17 óráig 100 százalékos kihasználtságúak, ezeken a helyeken úgymond művészet egyetlen helyet is találni. rabon. 130 hímzett munka- dafab rajza és leírása található szűcsközpontonként elrendezve a Békési Műhely kiadványában. A megjelentetők azzal a hittel adják közre a gyűjteményt, hogy e népművészetéről ismeretlen megyének a már feledésbe merült szűcshímzések ornamentikáját sikerült újrafogalmazniuk, s ezáltal segítséget nyújtani a hímzőszakköröknek, mindazoknak, akik szeretik és érdeklődnek a népművészet, szűkebb pátriánk hímzőkultúrája iránt. Az anyagot Chabrecsek Andrásné népi iparművész, a szakbizottság vezetője rendezte és Borbély Jolán nép«- rajzos, a Népművelési Intézet munkatársa lektorálta. A rajzokat dr. Illés Károlyné, a népművészet ifjú mestere készítette. A kiadvány korlátozott példányszámban még kapható a Megyei Művelődési Központban. (István) A múzeum kiállítótermeiben rendezett történelemórák maradandó élményt jelentenek a gyerekeknek Fotó: Gál Edit — szekeres — Békés megyei szíícshímzések
