Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-13 / 215. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TflNACS LAPJA 1985. SZEPTEMBER 13., PÉNTEK Ara: 1,8# forint XL. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM Illést tartott a Minisztertanács Lázár György fogadta Milan Vaclavikot A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén az Országos Tervhiva­tal elnökének előterjesztése alapján áttekintette a VII. öt­éves, valamint az 1986. évi népgazdasági terv kidolgozásának helyzetét, és kijelölte a további feladatokat. Ugyancsak meg­vitatta az 1986. évi állami költségvetés kidolgozásával össze­függő tennivalókat. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette az 1986—1990. évi magyar—lengyel tervegyeztetés lezárásáról szóló jelen­tést. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Mi­lan Vaclavik vezérezredest, csehszlovák nemzetvédelmi minisztert. A szívélyes, ba­ráti légkörű megbeszélésen részt vett Horváth István, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára és Oláh Ist­ván vezérezredes, honvédel­mi miniszter. Jelen volt Old- rich Mohelsky követtaná­csos, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság budapesti nagykövetségének ügyvivője. Sajtótájékoztató a munkaversenyről Gál László, a SZOT titkára, továbbá több nagyválla­lat vezető munkatársai és szocialista brigádvezetői csü­törtökön, a SZOT székházában tájékoztatták az újságíró­kat a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny ta­pasztalatairól, az újszerű kezdeményezésekről és a to­vábbi tennivalókról. Gál László emlékeztetett arra, hogy hazánk felszaba­dulásának 40. évfordulója és a párt XIII. kongresszusa tiszteletére az egész országra kiterjedő munkaverseny- mozgalom bontakozott ki, amely elősegítette, hogy a vál­lalatok gyakran nagyon nehéz körülmények között is sikeresebben dolgozzanak. Az év eddig eltelt idősza­kában több területen nem si­került elérni a kívánt ered­ményeket. Nem kielégítő a gazdasági növekedés, az ipa­ri termelés kisebb mérték­ben nőtt a tervezettnél, s a mezőgazdaságban kedvezőt­lenül alakult a vágóállat- termelés. Az év első felé­ben a keresetek reálértéke nem csökkent tovább, a be­ruházások azonban nem ér­ték el a tervezett szintet. A termelés alakulása nem tette lehetővé a konvertibilis el­számolású export tervezett mértékű növelését. Vagyis az év hátralevő szakaszában nagyon sokat kell tenni azért, hogy az utóbbi hónapokban már egyes területeken ta­pasztalt élénkülés felerősöd­jön. Ehhez értékes segítsé­get nyújthat az év végéig folytatódó kongresszusi és felszabadulási munkaver­seny is. A SZOT titkára rámuta­tott, hogy a gazdaságirányí­tás továbbfejlesztése kedve­zőbb viszonyokat teremtett a dolgozók önkéntes munka­mozgalmainak kibontakozá­sához. Bővült a munkahelyi demokrácia, az újonnan ala­kult vállalati tanácsok a ta­pasztalatok szerint igénylik a vállalat feladataihoz szoro­san igazodó munkaversenyt, a dolgozók hasznos kezde­ményezéseit. A verseny je­lentőségének, rangjának nö­vekedését jelzi, hogy a vál­lalatok többsége anyagilag is többet fordít a versenyben elért jó eredmények jutal­mazására. Mind gyakoribb a verseny vállalkozás jellegű formája, amikor a megálla­podásban előre rögzített ösz- szeggel jutalmazzák egy-egy fontos feladat megoldását, s a munka elvégzése után a dolgozó azonnal megkapja a jutalmat, örvendetes az is. hogy a vállalati tanácsba sok helyen szocialista brigádve­zetőket is beválasztottak, így a munkakollektívák még szorosabb kapcsolatba kerül­tek a vállalati irányítással. Az innováció jelentőségé­nek növekedésével felérté­kelődött az újítómozgalom. A korábbiaknál alaposab­bak, gyakorlatiasabbak a vállalatok újítási feladatter­vei. Az újítási javaslatok 60 —70 százalékát a szocialista brigádok tagjai dolgozzák ki, akik felismerték, hogy minden olyan kezdeménye­zésre szükség van, amelynek nyomán felgyorsul a műsza­ki fejlesztés, s növekszik a vállalat nyeresége. Ezt segí­tik azok az újítók is, akik anyag- és energiatakarékos­ságra, az import helyettesí­tésére, versenyképesebb ter­mékstruktúra kialakítására tesznek Jiasznos javaslato­kat. A SZOT titkára ezután a vállalati gazdasági munka- közösségekkel foglalkozott. Ügy látjuk — mondotta —, hogy a szocialista brigád­mozgalom és a vgm-ek mun­kája megfér egymás mellett. Alapvetően arról van szó, hogy a vállalkozási eleme­ket szaporítani, növelni kell a vállalati gazdálkodás­ban, és az ehhez kapcsolódó munkaversenyben egyaránt. Ehhez a vállalati gazdasági (Folytatás a 3. oldalon) Hazánkba látogat az Indonéz Köztársaság elnöke Losonczi Pálnak, az Elnö­ki Tanács elnökének meghí­vására a közeli napokban hivatalos látogatásra ha­zánkba érkezik Suharto, az Indonéz Köztársaság elnöke. Várkonyi Péter hazaérkezett Csehszlovákiából Csütörtökön hazaérkezett Prágából Várkonyi Péter külügyminiszter, aki Bohus- lav Chnoupeknek, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság külügyminiszterének meghívására hivatalos, ba­ráti látogatást tett Csehszlo­vákiában. Fogadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Oldrich Mohelski, Csehszlovákia bu­dapesti nagykövetségének , ideiglenes ügyvivője. Harmincéves a Magyarországi Kémetek Demokratikus Szövetsége Nyilatkozat a fajüldözés ellen Az ENSZ Apartheid Elle­ni Különleges Bizottságának és a Magyar Szolidaritási Bi­zottságnak a rendezésében nemzetközi szeminárium zaj­lott le a napokban Siófokon. A háromnapos siófoki sze­minárium az apardheidet élesen elítélő nyilatkozattal zárult. Ez a határozat egye­bek között megállapítja: Dél-Aírika és Namíbia el­nyomott népe törvényes har­cot folytat azért, hogy meg­szerezze önrendelkezési jogát egy szabad, faj üldözéstől mentes és demokratikus tár­sadalom megteremtéséhez. A deklaráció hangsúlyozza: az apartheid rendszer az embe­riség elleni bűntettnek mi­nősül és fenyegetést jelent a nemzetközi béke és bizton­ság számára. A szeminárium több ja­vaslatot fogadott el. Ezek között szerepel, hogy az ENSZ tagállamai alkalmaz­zanak szankciókat a fajül­döző rezsimmel szemben, ír­janak alá olyan nemzetközi megállapodást, amely a sport területén is állást foglal a pretoriai rendszer ellen. Megalakulásának 30. év­fordulóját ünnepli a Ma­gyarországi Németek De­mokratikus Szövetsége. Ez alkalomból Szende Béla el­nök és Hambuch Géza fő­titkár csütörtökön tartott sajtótájékoztatót székházuk­ban a szövetség tevékenysé­géről, feladatairól, szerepét a hazai németek anyanyel­vének, kultúrájának, hagyo­mányainak ápolásában; a hazánkban élő német nem­zetiségű lakosság helyzetéről. A német nemzetiségiek te­vékenyen részt vesznek szo­cialista társadalmunk építé­sében, a magyar lakossággal azonos jogokat, lehetőségeket élveznek. Szeretik és ápol­ják anyanyelvűket, kultúrá­jukat, s a szövetség mindent megtesz azért, hogy megőriz­zék nemzeti tudatukat, anya­nyelvűket, kultúrájukat, mert ez nejnzetiségi létük alapfeltétele. Támogatják a kétnyelvű oktatás bevezeté­sét, amelyre a következő években adódik majd lehető­ség. A szövetség a Művelő­dési Minisztériummal, a me­gyei és a városi tanácsi szer­vekkel tárgyalt arról, hogy Baján német nevelési köz­pont — nyolc általános is­kolai és nyolc középiskolai osztály, valamint három óvo­dás csoport —, Bonyhádon és Pilisvörösváron pedig 12 tantermes iskola és 100—120 személyes kollégium létesül­jön. Itt két nyelven tanul­hatnak a német nemzetiségi tanulók. Az 1986/87-es tan­évtől kísérletként a pécsi bel­városi általános iskola egyik osztályában és más városi és községi általános iskolákban — ahol adottak a szükséges feltételek — németül tanít­hatnak egyes tantárgyakat. A német nemzetiségiek a legjelentősebb eredménye­ket kultúrájuk ápolása te­rén érték el. Országszerte mintegy 180 kultúrcsoport: énekkar, tánccsoport, zene­kar, színjátszókor, 20 nyelv­ápoló klub tevékenykedik. A hetvenes évektől egyre erő­teljesebben bontakozik ki a hazai német irodalom: 20— 25 író, költő műveit publi­kálják. Három évvel ezelőtt megalakult a képzőművésze- \ ti szekció, amely elősegíti j festők, grafikusok, szobrá- 2 szók bemutatkozását. Szék- í szárdon létrejött a német \ színpad, alkalmi társulata évente nyolc-tizenkét tájelő­adást tart. A szövetség országos vá­lasztmánya a jubileum al­kalmából szeptember 14-én Pécsett ünnepi ülést tart. Ekkor kitüntetéseket, nívódí­jat adnak át számos aktivis­tájuknak kiemelkedő mun­kásságuk elismeréseként. Itt adják át a jubileum tisztele­tére Békében és barátságban címmel tavaly meghirdetett képzőművészeti pályázatuk díjait is. A sikeres pályamű- veket az ülés színhe­lyén, a Pécsi Mozgalmi Ház­ban kiállításon mutatják be. Az ifjúság és béke című ifjúsági pályázatuk díjait szintén ekkor kapják meg a kiváló produkciók alkotói. Pécsett a sportcsarnokban — ugyancsak szeptember 14-én — rendezik meg a magyar- országi német fúvószeneka­rok ötödik találkozóját. „Türelem, tudás, emberszeretet, lelkiismeret”. Riportunk az 5. oldalon, a Gyulai Egészségügyi Szakiskolából Fotó: Szőke Margit Hol, miből, mivel? — Barkácsolók gondjai a fogyasztók megyei tanácsa előtt A lakótelepi tízemeletes ház legfelső szintjén lakó férfi, két nagyocska fiával, sportszatyrában mindenféle szerszámmal, léccel, szögvas­sal, mikor mivel, szombaton­ként útnak indul. ,,A közös műhelybe mennek, már a gyerekek is szeretnek bar­kácsolni.” Ilyen és hasonló példával egyre többször ta­lálkozhatunk, elsősorban a megyeszékhelyen; a váro­sokban és a nagyobb közsé­gekben jött divatba a „csi­náld magad!” mozgalom. Ki kényszerből, ki szórakozás­ból, minden szakértelem nél­kül — legalábbis kezdetben —. vagy a szakmai tudást hasznosítva fúrnak-faragnak fiatalok és idősek egyaránt, lakásban, garázsban, parányi műhelyben, a szerencséseb­bek lakótelepi barkácsmű- helyben, ki hol tud. Nos, egyebek között éppen arról volt szó a fogyasztók Békés Megyei Tanácsának szeptember 12-i, tegnapi kis helyezett ülésén Szarvason, hogy ki, hol és mivel szo­kott, illetve tud barkácsol­ni a megyében. Szaküzletek, kölcsönző boltok, műhelyek főleg Békéscsabán létesültek. A megyeszékhelyen működő Ezermester- és Üttörőbolt évente mintegy 3—3,5 millió forint barkácsanyagot, fahul­ladékot, elektromos szerelé­si anyagot, egyéb barkács- cikket forgalmaz. Az itt kí­nált áruk iránt igen nagy az igény, sőt például ipari hulladékból jóval több is el­fogyna. A vállalat egyébként a közeljövőben Békésen új üzletet nyit. A barkácsolók körében jól ismert másik üzlet az Építőipari Gépesítő Vállalat békéscsabai köl­csönzőboltja, ahol az építke­zésen használatos szakipari gépeket adnak bérbe. Egyre többen igényelnék a mező- gazdasági kisgépeket és a házépítéshez szükséges kő­műves-felszereléseket is. A kölcsönző a bolthálózat bő­vítését tervezi Gyula, Mfző- kovácsháza, . Orosháza, Szarvas és Szeghalom térsé­gében. Az újabb igényeket is ismeri a vállalat és a me­gye sajátosságainak megfele­lően tervezik a továbbfej­lesztést. A békéscsabai Ge­nerál Szövetkezet műszaki alkatrészek, barkácsoló anyagok értékesítését végzi, apró cikk boltjában. A szö­vetkezet a barkácsműhelyt megszüntette, miután nem volt kellően kihasználva. Sokan kerestek és találtak is hasznos apróságokat a MÉH-telepeken. ám a még használható holmik válasz­téka egyre szűkösebb — a vállalatok, szövetkezetek ala­posan meggondolják, hogy mit adjanak át a MÉH-nek. A Megyei Művelődési Köz­pont is foglalkozik Békés­csabán a barkácstevékenység segítésével. A Lencsési la­kótelepen műhelyt tartanak« fenn. ahol helyben végezhe­tő munkákhoz gépek, eszkö­zök kölcsönzésére is van le­hetőség. A műhelynek 100— 150 rendszeres látogatója van. De hogyan ítéli meg a barkácstevékenység lehetősé­geit, körülményeit az ügy­ben a legilletékesebb, maga a lakosság? A fogyasztók he­lyi tanácsainak bevonásával, vállalati dolgozók megkér­dezésével szereztek erről in­formációkat a fogyasztók megyei tanácsának tagjai. A vélemények lényege: nagymértékben számítanak a kereskedelemben beszerezhe­tő szerszámokra és anyagok­ra, s javasolják, hogy ezek­hez lehessen olcsóbban hoz­zájutni, vagy ha erre nincs lehetőség, akkor legyen több jól felszerelt műhely, illet­ve kölcsönzési lehetőség. A fogyasztók megyei ta­nácsának tegnapi ülésén fog­lalkoztak még további ' két témával, így a határ menti árucsere-forgalommal, és a fogyasztók szarvasi városi tanácsának tevékenységével. Ami a határ menti áruforgal­mat illeti, a fogyasztók ta-- nácsának megállapítása sze­rint a megye évi kiskeres­kedelmi áruforgalmához ké­pes a határ menti és áruházi árucsere-forgalom elenyésző ugyan, jelentősége mégsem csekély. Jelentős egyrészt, mert az árukapcsolatok fel­tárása és elmélyítése újabb lehetőségeket rejt magában, másrészt jól szolgálja a vá­lasztékbővítést, esetenként hiánycikkek pótlását. Hasz­nos és fontos tehát a határ menti árucsere, melynek to­vábbi bővítése célszerű. T. I.

Next

/
Thumbnails
Contents