Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-12 / 214. szám

1985. szeptember 12., csütörtök „Ennyivel is több az ember.. Citerazenekar Dombegyházán ... még meg is sirattuk a sikert, valamikor Gyulán Ritkán emlékeznek öt év múltával olyan élénken is.- meretterjesztő előadásra, mint ahogyan emlegetik Pé­csik Dezső citeraművész lá­togatását Dombegyházán, a szabadidő klubban. E neve­zetes előadást „A magyar népzene ezer éve" címmel tartotta, s amiért olyan em­lékezetes : ekkor határozták el néhányan a klub tagjai közül: citerazenekart alakíta­nak. — A lelkesedés már az ala­kulás pillanatában megvolt — emlékezik a helyi műve­lődési ház, s egyben a ze­nekar vezetője, Gerendeli György — ám a megfelelő hangszerek még hiányoztak, s ehhez pénz kellett. Szeren­csére a helyi Petőfi Terme­lőszövetkezetben jó támoga­tóra találtunk. Ók segítet­tek abban, hogy új hangsze­reket vásároljunk. Apósom. Tapasztó Mihály, aki ugyan­csak tagja a zenekarnak, maga is készített néhány hangszert. . . így kezdtük. * * * Még beszélgetünk a mű­velődési ház irodájában, pró­batermükben várakoznak a zenekar tagjai. S mi mással tölthetnék az időt, ha nem zenéléssel? Oly szépen szól­nak a szebbnél szebb nép­dalok. hogy szinte csalogat­nak: menjünk már! Nézzük meg, kik csinálják a varázs­latot. A beszélgetést egy képtelen ötlettel kezdjük: mi' lenne, ha jönne valaki, s azt mondaná: márpedig Dombegyházán nem szólhat többet a citeraszó. A kérdé­sen előbb meghökkennek, aztán egy emberként mond­ják : — Arról szó sem lehetne. Erről mi már nem mondunk le, amíg csak élünk. — Tudja, aki úgy szereti a zenét, mint mi — egészí­ti ki a többieket Tapasztó Mihály — az biztosan meg­ért minket. Ennyivel több az ember, hogy citerázni is, tud. így teljes az élet... — Meg mi más szórakozá­sunk lehet — teszi hozzá Molnár Mihály is a maga véleményét — ha nem ez, meg a tévé? öregek vagyunk mi újba fogni. Ezt meg min­denki próbálgatta már gye­rekkorától . . . Mesélik, ki. hogyan barát­kozott meg hangszerével. Van, aki az apjától, más a szomszéd gyerektől tanulta. Tóth Jani bácsi még most is elmosolyodik, ha a citera- tanulásról kérdezik: — Heten voltunk testvé­rek. A középső bátyámé volt a citera. Igen ám, de kapál­ni nem vihette magával, ak­kor aztán elővettük az öcsémmel, s együtt nyúzo- váltuk, míg csak rájöttünk, hogyan kell rajt zenélni. A többi is így titkon tanulhat­ta, mert a legöregebb néném kivételével mind megtanul­tunk citorálni. S ha már így visszafor­gattuk az idő kerekét, min­denki előhozakodik valami­lyen emlékkel. Legtöbbet a kisbálakról mesélnek . . . — Szegény ember nem mehetett igazi bálba — ma­gyarázza K. Tóth István —, hát csinált magának kisbá- lat. Vagy egy szomszédnál, vagy ha jó idő volt, az ut­cán ropta a fiatalság, cito- razenére. — Haszna is volt — fűzi tovább a szót Szanda Pál —, ha a szomszédasszony lelocsolta forró vízzel a szo­ba földjét, aztán leszórta pelyvával, . . Hajnalra aztán jó keményre taposta a tán­coló fiatalság a földet, már meg is volt a padló . . . De sokat emlegetik a ré­gi szép időket, fiatalságu­kat, a lányokat, ha össze­jönnek! Szanda Pali bácsi­nak máig is az a nótája — még ha megrótták is érte, hogy nem népdal —, hogy ,,Sej Bözsi, Bözsi, Bözsi . . Mert a felesége is az, Bö­zsi . .. Tóth Jánosnak bezzeg mindegy, mit citeráznak a többiek, ő mind szereti — már ,,hivatalból” is —, ő a szólóénekes. * * * Persze nem csak a rég­múltról folyik a szó. Szíve­sen emlegetik az együtt töl­tött napokat is. Megalakulá­suk — 1979 — óta több si­keres fellépésük volt Mező- kovácsházán, Sarkadon . . . — A legemlékezetesebb, az első, a gyulai minősítő volt — mondja Molnár Mihály. — Izgultunk is, hisz’ akkor — 1982-ben, Szent-György napján — léptünk először szakmai zsűri elé. Még meg is sirattuk nagy örömünkben a sikert. No, meg a Gyuri is, a vezetőnk, akkor ünne­pelte a névnapját. Igazán jó hangulatban tértünk haza. Volt is okuk az örömre, hisz már ez a bemutatkozás is „jól minősült” címet ho­zott, a legutóbbi, sarkadi szemlén pedig megyei kivá­lóak lettek. S ha már a si­kereknél tarjunk. Nyáron ci- teraiskolát hirdetett a mű­velődési ház. Nyolc gyerek ízlelgette Tapasztó Mihály türelmes irányítgatásával a zenélés örömeit. — A baj csak az — pa­naszkodik az oktató —, hogy kevés népdalt tudnak. Sok időbe telik. mire magunk közé vehetjük őket. De meg­éri a fáradságot, hisz nem vagyunk már fiatalok, .kell az utánpótlás . . . Hogy jó kezekben vannak, az biztos: valamikor Geren­deli György is Mihály bá­csitól tanult citerázni. Nemrég nagy meglepetés érte a zenekart: miniszteri dicséretet kaptak. Vezetőjük szerint nagyon megérdemel­ték : — Megszállottakként gya­korolnak — mondja, mikor kikísér. — Magam sem hit­tem, hogy képesek lesznek ilyen színvonalra eljutni, hisz’ még a kottát sem is­merik. Kár, hogy olyan messzi vagyunk mindentől, hisz’ hívtak már minket Pestre is szerepelni, de nem tudtunk feljutni . .. * * * Még a slusszkulccsal bí­belődöm, s nyitom a kocsi ajtaját, hallom, ismét szól a citera. Pedig most nincs próba, csak miattam gyűl­tek össze ... De ha már együtt vannak, miért ne játsszanak egv kicsit? Hisz' nem csak másoknak, maguk­nak is örömet szereznek vele. Nagy Agnes Húsz íves a Békési Élet Népművelők találkozója Húsz éve, 1965. szeptem­ber 15-én jött össze első íz­ben a Békési Élet szerkesztő bizottsága. Ebből az alka­lomból jubileumi találkozót rendeznek Békéscsabán, a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat és a Békés Me­gyei Tanács művelődési osz­tályának rendezésében a TIT értelmiségi klubjában. A szeptember 16-án, hétfőn délután 14 órakor kezdődő találkozón részt vesznek a folyóirat szerkesztő bizottsá­gának tagjai, szerzői, a me­gye értelmiségének képvise­lői. A találkozó vendégeit dr. Krupa András főszer­kesztő, a TIT megyei titkára köszönti, majd dr. Becsei Jó­zsef, a megyei tanács elnök- helyettese tart előadást „A 20 éves Békési Élet és a me­gye értelmisége” címmel. A találkozón részt vesz dr. Rottler Ferenc, a TIT főtit­kára is. A Magyar Népművelők Egyesületének (MNE) Békés megyei területi szervezete megalakulása óta minden évben megrendezi az „önszó­rakoztató” programokkal te­litűzdelt, vidám juliárisát. Az idén némi késedelmet szenvedett ez a program: a „juliárisra” szeptember 14- én, szombaton kerül sor Gyopáros fürdőn. A közművelődés munká­sainak szórakoztató napját ezúttal az orosházi művelő­dési központ munkatársai szervezik. A délelőtt fél tíz­kor kezdődő és a tervek sze­rint „virradatig” tartó nap programjában lesz akadály- verseny, diszkó, Nagy-Bandó András humorista műsora, hangverseny és még sok más érdekesség. S természetesen a mintegy kétszáz meghívott ez alkalommal sem tagad­hatja meg önmagát: mód­szertani kérdéseki'ől is szó lesz a gvopárosi napon. HANGSZÓRÓ Sikk a sikk és sikk a sok? Nefncsak akkor hallgatom az Ötödik sebességet, amikoi kritikusi feladataim adódván éppen ezt választom. Ha csak tehetem, máskor is bekapcsolok valamiféle masinát, ami ép­pen kéznél van és (elsősorban) az interjúkra figyelek érdek­lődéssel. A mostani, hétfőiben például a szippós fiú önvallo­másának természetes nyitottsága és letagadhatatlan őszinte­sége tetszett. Hamar kiderült: a hatása éppen ebben rejlett Aztán a másik, alanya egy fiatal szociológusnő (a nevét fel sem jegyeztem, annyira nem ez volt a lényeg), aki azt ele- mezte-íorgatta, miért és meddig sikk a sikk, és mikor van az, hogy a sikk a sok? Túl a kissé erőltetett szójátékon, nem is arról volt szó itt hogy miért tünedezik a farmer és miért divatos (tehát sik­kes) túladni a toprongykorszakon, a hatvanas évek farmer-, kockásing-, szakáll- és netán a kosz stílusán, sokkal inkább arról, hogy szinte észre sem vettük, megváltozott a világ Hogy „mitől és miért”, arra a kedves hangú szociológusnc sem tudott válaszolni még feltételesen sem, azt viszont fél­reérthetetlenül megfogalmazta, hogy ma már nem az a sikk hogy valaki mindenáron feltűnni akar, hanem inkább, hs beleolvad a tömegbe. Ehhez persze a régi (értsd: a hatvanaí évek) divatos (tehát sikkes) tartalmának az elmúlása is hoz­zájárult, habár én szívesebben mondanám minőségi váltás­nak azt a tényt, hogy korunkban már senkit sem hat meg £ koptatott farmer, a rongyos ing és a mosdatlanság ötmétereí körzetben érezhető illata. Tehát ez is elkövetkezett, lassan, dt ‘biztosan! Nem robbant semmi, húzta alá a mondatát a ked­ves hangú szociológusnő, csak szépen rájöttünk, úgy együt­tesen, hogy a jó ízlés is lehet sikk, de csak akkor, ha néni sok. És hogy a tisztaság és a fiatalosság, mi több: a fiatalság jól megfér egymással. Hozzátenném: talán még az is eljör egyszer, hogy a mosdatlan szavak helyett a szép, emberi szc lesz a sikk, és az, hogy ezekből sikk lesz a sok is . . . Persze itt még nem tartunk. De azért elkövetkezhet még. Az ismerkedés Alekszandr Misarin Az ismerkedés című, bravúros hangjá­tékát mutatta be hétfőn este a Rádiószínház a 3. műsorban Be kell vallanom (lehet, hogy nagy hiba!), de Misarinról ed­dig még nem hallottam. Kitűnő író, kell megjegyeznem, mi­után ezt a hangjátékát négy, ugyancsak kitűnő, magyar szí­nész tolmácsolásában végighallgattam. Milyen pompásan ért a konfliktusok finom, sokszálú kibontását! Milyen remekü önti szavakba egy-egy sajátos személyiség reakcióit a leg­különfélébb szituációkban, itt például két házaspár megis­merkedésekor gyermekeik házasságának okán. Az sem vélet­len, hogy a rendező, Zsurzsj Éva miért választotta Pjotr Tyi- honovics trolisofőr szerepére Szabó Gyulát, hogy miért ép pen Szemes Mari alakítja a feleségét, Duszját vagy miér Buss Gyula Kirill Jegorovics professzort és végül miért, hogj Temessy Hédi a feleségét, Mását. A válasz roppant kézen fekvő: a megírt szerepek és a választott színészek karakter« megegyezik vagy úgy is mondhatnám, hogy tökéletesen al kalmasak a tökéletes illúzióra. Bocsánat: átélésre. A helyzet szinte hétköznapi. Tegnap is volt ilyen, ma i: van vagy lesz valahol a világban, és holnap is. Egy leány é: fiú egymásba szeretnek. Elhatározzák, hogy összekötik a: életüket. Nem árt azonban, ha szüleik is összeismerkednek Itt a trolisofőr és neje (a leány szülei) és a professzorék (; fiú szülei). A professzorék jönnek a sofőrékhez, akik nag] izgalommal, de kemény tartással várják vendégeiket. A kéz deti téblábolás után egyre jobban kiütköznek bizonyos el lentétek vagy inkább véleménykülönbségek, melyek abból i; adódnak (és ezt Misarin sem leplezi), hogy a professzoréi világa, illetve a troliscxfőrék világa még abban az adott tár sadalomban is más. Mások a szokásaik, más a mérce ebben abban, más a világ, az élet, a házasság kisebb-nagyobb rész kérdéseinek megítélése. Mondanom sem kell, hogy kitör ; vihar. A professzorék elmennek, de a földszinten már meg gondolják: vissza kellene menni Tyihonovicsékhoz. Tyihono vies is rádöbben: az értelmetlen vitával saját gyerekeik jö vőjét teszik tönkre. A vendégek visszajönnek, a vendéglá tők ajtót nyitnak. És megszólal a telefon: Anyecska, a leám bejelenti, hogy Ivánnal, a fiúval házasságot kötöttek. Rémé li, a szülők is összeismerkedtek . . . Tyihonovicséknál előbb meglepődik a négy szülő, aztán ki tör az általános kacagás. És ebbe a kacagásba némi öngún; is vegyül. Hogy rátartiságukkal, önfejűségükkel majdnem el rontották a gyerekeik életét. Illetve: ha azok hagyták volna De hát nem hagyták: összeházasodtak. Igazán élménydús fél óra volt, színvonalas színészi telje sítménvekkel. Mind a négyen legjobb formájukat hozták. Sass Ervii Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Miről ír a Társadalmi Szemle új száma? 8.30: Népzene Etiópiából. 8.44: Zenekari muzsika. 9.43: Szólj, szólj sípom! Mon- dókák, gyermekjátékok. 10.05: Két hangon, (ism.) 10.35: Labirintus. — Zenei rejt­vények fiataloknak, (ism.) 10.50: A cukubai * világkiállítás­ról. 11.41: Erkélyjelenet, (ism.) 12.30: Ki nyer ma? 12.45: A hungarológiáról. 13.00: Bartók: Concerto. 13.40: Kapcsoljuk a nyíregyházi körzeti stúdiót. 14.10: A magyar széppróza szá­zadai. (ism.) 14.26: Zenés emlékeim — A mikrofonnál: Hidas Antal, (ism.) 15.03: Most jelent meg . . . Világ- irodalmi könyvszemle. 15.33: Felvételeiből válogat: Ker- sics Anka. (ism.) 16.05: Beleestem a televízióba. 16.47: Dowland-madrigáljaJc. 17.00: Emlékeim . . . 17.38: A BM Duna Művész- együttesének népi zeneka­ra játszik.. 19.15: A királynő katonái. — Arnold Wesker színműve. 21.40: Vállalkozások a tudo­mányban. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kapcsoljuk a 22-es stú­diót: A Bartók vonósné­gyes játszik. 0.15: Éjfél után. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Erich Kunz operettdalo­kat énekel. 8.20: A Szabó család, (ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika. 9.05: Napközben. 12.10: A szófiai fúvószenekar Ruszev indulóiból játszik. 12.30: Mezők, falvak éneke. 13.05: Nosztalgiahullám. 14.00: Dunántúli népdalkörök énekelnek. 14.15: Idősebbek hullámhosszán. 15.05: Néhány perc tudomány. 15.10: Operaslágerek, (ism.) 15.45: Törvénykönyv, (ism.) 16.00: Találkozás a stúdióban. 17.05: Al DiMeola gitározik. 17.30: Tanakodó. 18.30: Slágerlista. 19.05: Operettkedvelőknek. 20.00 : Reklámparádé. 20.03: A Poptarisznya dalaiból. 21.05: Balog Albert népi zeneka­ra játszik. B. Tóth Magda nótákat énekel. 21.30: A Magyar Rádió Karinthy Színpada, (ism.) 22.40: Sanzonfelvételeinkből. 23.20 : Körmendi Vilmos szerze­ményeiből. 23.50: Népdalok. 0.15: Zenés műsor. III. MŰSOR 9.08: Magyarán szólva, (ism.) 9.23: Operaegyüttesek. 10.00: Zenekari muzsika. 11.52: Falvai Sándor (zongora) hangversenye. 13.05: Negyvenéves az ENSZ. 13.40: Az Angol Barokk Szólis­ták játszanak. 15.00: Pophullám. 16.00: A Stockholmi kamarakó­rus énekel. 16.30: Bizet: Szimfónia. 17.00: összefoglaló a Nemzetkö­zi Pablo Casals gordonka- verseny középdöntőjéről. 17.50: Opera-művészlemezek. 18.30: A Magyar Rádió román nyelvű műsora Szolnokról. 19.05: Rádióhangversenyekről. 19.35: Kapcsoljuk a Pesti Viga­dót . . . 20.45: Operaáriák. 21.00: Olasz muzsika. 21.57: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. 17.15: Az újságíró jegyzetfüzeté­ből. 17.20: A ceglédi Kaláris együt­tes mai dalokat ad elő. 17.30: Az utak őre. 17.50: Klasszikus melódiák fel­dolgozásaiból játszik Wer­ner Müller zenekara. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST. I. MŰSOR 9.25: Tévétorna. (ism.) 9.30: örökösök. Francia film. (ism.) 10.50: Képújság. 15.35: Hírek. 15.40: Műsoron a számítógép. 16.05: A fehér ruhás hölgy. Szov­jet film. II/i. rész. 17.25: Tízen Túliak Társasága. 18.15: Képújság. 18.20: Tévébörze. 18.30: Telesport. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A világítóhajó. Tévéfilm. 21.30: Hírháttér. 22.20: Dave Brubeck Budapes­ten. 22.50: Tv-híradó — 3. 23.00: Himnusz. II. MŰSOR 18.15: Sakk, Kempelen úr! Té­véjáték. — III/2. rész. (ism.) 18.55: Képújság. •19.00: Néptanítók. 19.30: Vendégünk Pedro Lavir- gen. (ism.) 20.00: A nagy sivatagok. 20.50: Tv-híradó — 2. 21.10: Tündérvölgy. Román kis- film. 21.20: Reklám. 21.25: Női kosárlabda EB. 22.55: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35; Dalok. 20.50: Napsütötte tájakon . . . 21.20: Az élő bolygó — tudomá­nyos sorozat. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.20: Videooldalak. 17.30: Hírek. * 17.35: Tv-naptár. 17.45: A fehér cigánygyerek — sorozat gyermekeknek. 18.15: Tudomány. 18.45: Szórakoztató adás. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma éste. 19.30: Tv-napló. 20.00: Panorám^ — politikai magazin. 21.05: Vetélkedő. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.05: Hírek. 18.10: Spliti krónika. 18.30: Zágrábi körkép. 19.00: Ifjúsági adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Flandria oroszlánja — filmsorozat. 20.55: Hírek. 21.00: Művészeti est. SZÍNHÁZ 1985. szeptember 12-én, csütörtö kön 20 órakor Körösladányban A BOR 1985. szeptember 13-án, pénteket 19 órakor Tótkomlóson: A BOR MOZI Békés Bástya: 4-kor: Hóhányói és hóvirágok, 6-kor: Egy ma gyár nábob és Kárpáthy Zoltán Békéscsaba Szabadság: de. 10 kor: Megtalálni és ártalmatlant tenni. 4-kor: Férfias nevelés, és 8-kor: Ádáz hajsza. Békés csaba Terv: fél 6-kor: Abigé I—II. Békéscsaba Kert: A Lator Gyula Erkel: fél 6-kor: Gejzír völgy titka, fél 8-kor; Hármat a slamasztikában. Gyula Petőfi 4-kor: E. T.. 6 és 8-kor: Britan nia gyógyintézet. Gyula Kert Üldözők. Orosháza Béke: Csa ládi vészkijárat. Orosháza Par tizán: fél 4-kor Jégmezők lo vagja, fél 6 és fél 8-kor: Pisz kos munka. Szarvas Táncsics 6-kor: Nyitott utak, 8-kor: Profi 22-kor: Madonna, milyen csen des az este.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents