Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-12 / 214. szám
Új utakon a Zöldért 1985. szeptember 12., csütörtök o Nélkülözhetetlenek a szakfolyóiratok Csak egy fölösleges csatorna a zöldség-gyümölcs kereskedelemben a Zöldért, nincs is rá szükség — mondogatták a hetvenes évek végén. Az egysíkú profil egyébként sem elég a talpon maradáshoz. Meg kell ezeket a vállalatokat szüntetni. Az első átszervezési hullám négyet elsöpört közülük, ám a többi Zöldértnek — Zöldséggyümölcs Értékesítő Vállalatnak — ez elég figyelmeztetés volt, hogy jövedelemszerző képességét növelje. Ennek egyik módja az, amelyiket a békéscsabaiak választottak. Az 1980 után következő években még nem látszott tisztán, hogyan ér-, hető el a gazdaságosság a korábban veszteséges vállalatnál, mennyivel csökkenti az eredményt a kivonulás a friss és korai áruk piacáról, s az élelmiszeriparba való betörés hoz-e elég nyereséget? Sok kicsi... — A zöldség-, gyümölcsös burgonyaértékesítés mindig veszteségei volt, és ma is az. A lakosság téli ellátásának kötelezettsége azonban a miénk: a megye üzleteinek 70—80 százalékába mi szállítjuk az áttelelő zöldségeket. Olyan az árképzési, elvonási előírás, hogy ez a tevékenység nem lehet nyereséges, a tárolás költségei évente több mint 10 milliót visznek el az eredményből — mondja Balogh János, a Békés Megyei Zöldért Vállalat igazgatója. — Amit tehettünk — folytatja —, hogy nyereséggel forgalmazható árukat kerestünk. Továbbfejlesztettük a takarmány-adalékanyagot, tápot, szemes terményt forgalmazó ágazatokat. Ezen 2-3 százalékos a haszon. — Ezt egészíti ki a termeltetett növények exportja .. . — Hagymát, mustárt, köményt termeltetünk belföldi és külföldi eladásra. A vöröshagyma az egyik legbiztonságosabban 'termelhető növény, s itt térül meg legjobban a befektetett tőke. No nem az idén, mert túlkínálat van belőle a piacon. — Ez nyilván nyomott árakat is jelent. De vajon mekkora a tőkés hagymapiaci forgalomból a Békés Megyei Zöldért részesedése? — A Hungarofruct és a nyugatnémet közös kereskedelmi vállalat, a müncheni központú Hungária a hagyma 15 százalékát vásárolja Magyarországról, többek között a Békés Megyei Zöldérttől, a mi kivitelünk ebből közel 9 ezer tonna. A napokban tértem haza a közös vállalatnál tett látogatásról, s azt tapasztaltam, hogy csak akkor maradhatunk meg termékeinkkel a piacon, ha az áru friss és a minősége kifogástalan. Gyorsan, pontosan szállítunk és az áraink olcsóbbak, mint az olasz és a spanyol szállítóké. Mindennek eleget tenni nem könnyű feladat főként most, hogy a növényvédő szerek ára és a termelés költségei 15—20 százalékkal emelkedtek, viszont az idei árak a tavalyihoz viszonyítva 20 százalékot estek. Az export is hoz néhány százalék hasznot. A friss és primőr áru piacáról viszont kiszorult a vállalat, a forgalomból á részesedésük mindössze 5 százalék. S az e csoportba sorolható konzerv, és üdítőital forgalmazásból alig másfélkét százaléknyival nő az eredményük. Szóval, ezek csak apróságok, kicsi bevéstelek, a legtöbbet ma már a húsüzem eredménye hoz a konyhára. Mindig újítanak A húsüzemben a termelési érték meghaladja az 500 millió forintot. Az utóbbi években a dinamikusan növekvő termelés és a hozzá társuló eredmény a termék- kínálat gyors változásának köszönhető. Sokan ismerik — nemcsak a csabai vastag- és a békési vékonykolbászt — a zsírszegény termékcsaládot: a sonkás, a párizsi, a májas termékeket is. Ez utóbbiak az OMÉK-on ezüstérmet nyertek és jogosultak a KÁF-embléma viselésére. — Keresik ezeket a termékeket? — kérdeztük az üzem vezetőjétől, dr. Banda Istvántól. — Jelenleg heti egy tonnát rendel a kereskedelem, de bízunk abban, hogy növekednek az igények, s duplájára emelhetjük a termelést. — A zsírszegény — diétás — termékek még el sem terjedtek széles körben, és önök máris újabbat mutattak be az OMÉK-on. — A zsírszegény termékcsaládot 1982 óta gyártjuk. Az előzetes felmérések szerint korlátlan a kereslet a főtt húsokból készített áruk iránt. Ezért csabai rolád néven új készítményeket fejlesztünk ki. Ennek egyik első fajtáját, a zöldborsós-saj- tos-paprikás sonkát mutattuk be a kereskedőknek és a fogyasztóknak a vásáron — magyarázza az üzem igazgatója. A középtávú program — A húsüzem nyeresége várhatóan 28 millió forint lesz az idén — folytatja a vállalat igazgatója. — Ez a tevékenység adja a vállalati eredmény legnagyobb részét, az összes várható nyereségünk ugyanis az idén 30 millió forint lesz. Ennek nagyobb hányadát befizetjük a költségvetésbe, megmaradó részére épül a VII. ötéves tervi vállalati koncepció. — Mi szerepel ebben? — A középtávú üzletpolitika fő követelménye a húsüzem rekonstrukciója, ami 40—60 millió forintba kerül és három évig tart, 1986-ban fogunk hozzá saját erőből és hitelből. A legsürgetőbb, hogy megfeleljünk a korszerű termelési és higiéniai követelményeknek. A korszerű-, sítés három éve alatt nem állítanánk le a termelést, hanem folyamatosan minimális termelési szünetekkel oldanánk meg ezt a feladatot. A korszerűsítés után pedig szeretnénk 20—50 százalékkal növelni a tájjellegű termékek készítését. A másik területen előbbre járunk. Az idén fejezzük be a zöldséghűtő-tároló felújítását, a következő öt évben szeretnénk az előcsomagolt és a tisztított burgonya, a gyökérfélék kiszerelését megoldani. Ezen a területen vállalkozunk továbbfejlesztésre is. Mélyhűtött termékeket készítenénk, mert ezekből kevés van az országban és a választék bővítésére is szűk-, ség van. Ezt az elképzelést támogatja a Szövosz, de szeretnénk a megvalósításba bevonni a tsz-eket és az Áfészeket is. — Életképessé vált a Békés Megyei Zöldért. Legalábbis az előbbiekből úgy tűnik. De mennyire szab gátat a szabályozás a vállalat fejlődésének? — Várhatóan 1986. január 1-től a vállalatot a mező- gazdasági és élelmiszeripari üzemekre érvényes bruttó jövedelemszabályozási formára sorolják át, ami ese-, tünkben a fejlesztést, a termelést eredményesebben szolgálná — mondotta végezetül Balogh János igazgató. Számadó Julianna Fotó: Fazekas László A 8715 hektáron gazdálkodó Kondorosi Egyesült Mgtsz hat főágazata: növénytermesztés, állattenyésztés, szántóföldi zöldségtermesztés, építőipar, gépesítés, háztáji. Tagjainak száma 2307, akik közül 850 nyugdíjas. Egyetemi, főiskolai képesítéssel 42-en, középfokú végzettséggel pedig 108- an rendelkeznek és van 585 szakmunkás. Érdemes tudni még, hogy jelenleg öten tanulnak egyetemen, főiskolán, négyen technikusminősítő és többen számítógépkezelői tanfolyamra járnak. Az idén egyebek közt az állattenyésztésből 214, a növénytermesztésből 134, a kertészetből 38, az építőiparból 46, a gépjavításból 25, a háztájiból 79 millió forint bevételre számítanak. A várható nyereség 20 millió forint. A fejlődéssel lépést kell tartani. A változás gyors, amiről nap nap után tájékozódhatunk a rádióból, a tv-ből, az újságokból. A felső fokú végzettségűek ötévenként továbbképzésen vesznek részt. Rendszeres az egyéni tanulás, ehhez könyvek, folyóiratok bőven találhatók a tsz-ben. Néhány a szakfolyóiratok közül: Növényvédelem, Növénytermelés, Állattenyésztés, Gazdálkodás, Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle. Kertgazdaság. Tudomány és Mezőgazdaság. Magyar Mezőgazdaság. — Nálunk — tájékoztat Maczik Mihály, a téesz elnöke — kihelyezett könyvtár van a föágazatoknál, ahol a szakmával kapcsolatos könyvek és folyóiratok szép számban megtalálhatók. — Véleménye szerint a szövetkezet is hasznát látja a folyóiratok olvasásának, az új tapasztalatok megismerésének? — kérdezem. — Nem egyszer előfordul, hogy valaki megemlíti nekem, milyen újdonságról olvasott. Rtegkérdezi: alkalmazhatjuk-e? Megvitatjuk, és kellő mérlegelés után határozzuk el, hogy kipróbáljuk. Egyszer például az öntözés új módszeréről olvastunk. El is mentünk abba a gazdaságba, ahol a módszert kipróbálták, hogy megfelelő ismeretre tegyünk szert. — Ennek az ellenkezője is előfordult? —1 Igen. Mi 353 hektáron folytatunk szántóföldi zöldségtermesztést. Fő termékünk a paprika, a paradicsom, a hagyma, a zöldbab. A Magyar Mezőgazdaság című folyóiratban mi is megjelentettünk egy cikket a tapasztalatainkról. Ezután több gazdaságból eljöttek hozzánk, hogy alaposabban tájékozódjanak és az egészből alkalmazzák azt, ami számukra is hasznos. — Tehát gyorsan megtérülő befektetésnek tartja a szakmai folyóiratok megrendelésére fordított (évente 5 —10 ezer forint) összeget? — Ennél olcsóbb lehetőség nincs. — Lényeges azonban, hogy minél többen olvassák a folyóiratokat — jegyzem meg. — Igen, a szakemberek és a fizikai dolgozók,, is. Nem egyszer az utóbbiak hívják fel a vezetők figyelmét arra, aminek az alkalmazását célszerűnek tartják. Én magam sem hagyom szó nélkül, ha valamilyen nálunk is alkalmazható újdonságra bukkanok. A teendőket.megbeszélem azokkal, akik annak a szakágnak a legjobb ismerői. — Ami tavaly jó volt, lehet, hogy most már elavult. Aki nem kíséri figyelemmel a fejlődést, néhány év alatt alaposan lemarad — vélekedem. — Valóban, és a lemaradást nehéz pótolni. Hasznot hajtóan kell dolgozni. Valamit mindig hozzá kell tenni a megszokotthoz. Számos lehetőség van rá. Kiállításokon, egymás közötti megbeszéléseken szerzett tapasztalatok, könyvek stb.. de a szakmai folyóiratokból jut a leggyorsabb és legalaposabb információkhoz az ember. Amit pedig felhasználunk, az kisebb-nagyobb és alig valamibe kerülő fejlesztéssel felérhet, gazdasági eredménye hozzájárulhat egy átfogóbb fejlesztés mielőbbi megvalósításához. — Ez pedig létkérdés .. . — A gazdaságok kimondottan és kimondatlanul is versenyeznek. Az lesz a győztes, aki hasznot hajtób- ban dolgozik és nagyobb összeget képes biztosítani a folyamatos korszerűsítésre. Pásztor Béla Csak államilag ellenőrzőit, kjfogástalan minőségű magvakat vessenek ősszel az üzemek A Vetőmag Vállalat orosházi területi központjában Gubacsi László igazgató tájékoztatón ismertette az őszi vetőmagellátás körülményeit. Elmondta többek között, hogy az állami vetőmagkészletek kiváló minőségben állnak az állami gazdaságok, a tsz-ek és a kistermelők rendelkezésére. A nagyüzemek vetőmagigénye ez év augusztusáig valamelyest csökkent az előző évihez képest, ami a saját sza- porítású vetőmag előállításával magyarázható. Több ilyen tételt az utóbbi hetekben megvizsgált az Országos Vetőmag Felügyelőség, és sajnos, felületi és belső fusáriumfertőzést tapasztalt. Emiatt azt ajánlotta az igazgató, hogy csak államilag ellenőrzött, kifogástalan minőségű vetőmagot használjanak ősszel az üzemek. Ellenőriztessék le vetőmagtételeiket, s amennyiben nem felel meg a követelményeknek, az állami készletekből pótolják a kiesett mennyiséget. Ez év májusában, júniusában a Vetőmag Vállalat orosházi területi központja a csapadékos időjárás miatt több alkalommal rendelt el szemlét a vetőmagtermesztésre kijelölt táblákon. Egyes területeket kizártak a kártevők és kórokozók fellépése miatt a vetőmagtermesztésből, azért, hogy az állami vetőmagkészletek kifogástalan minőségét biztosítani tudják. A legnagyobb kártevő a fusárium. Ellene a vetőmagcsávázásnak az idén különös szerep jut. Figyelemreméltó, hogy a termelési rendszerek az orosházi területi központtól korszerűen csávázott vetőmagot igényelnek, míg mások csávázatlan vetőmagot rendelnek. Megfontolandó lenne — tekintve a kártevők és kórokozók nagymérvű elszaporodását —, hogy valamennyi üzem a Vetőmag Vállalattól csávázottan vegye át a rendelt vetőmagot. Ugyanakkor a saját szaporításé vetőmag tisztítására, ellenőrzésére, csávázására minden eddiginél nagyobb gondot fordítson. Az őszi árpa diszponálását 1300 tonna erejéig már befejezték. őszi búzából csaknem 10 ezer tonna vetőmagrendelést tartanak nyilván, melynek közel egyhar- madát szeptember közepéig már a fogadó gazdaságokba szállították, őszi árpából 6 fajta, búzából pedig 26 államilag elismert és 10 fajtajelölt magját forgalmazzák. Felkészültek pótrendelések kielégítésére is. Őszi bükkönyből, őszi káposztarepcéből megfelelő vetőmagkészlettel rendelkeznek. Hasonló a helyzet az őszi vetésű zöldségvetőmagvakból is. Őszi terveik között szerepel még a jövő tavasszal szükséges burgonya vetőgumó kétharmadának kiszállítása a burgonyatermeléssel foglalkozó gazdaságokba. A tájékoztató befejező részében Gubacsi László azt is közölte, hogy az ország devizahelyzetét figyelembe véve, jelentős mennyiségű import vetőmagot is beszereztek. Almaié Szabolcsból. Megkezdték az alma feldolgozását a I'clsö-Tisza menti almafeldolgozó üzemben: Szabolcsbákán. A tervek szerint ebben a szezonban naponta 20 vagon almából készül a finom lé. Képünkön: az alma feldolgozása D. K. (MTI-fotó: Elek Emil felvétele — KS)
