Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-10 / 212. szám

NÉPÚJSÁG Kereskedelmi és vendéglátóipari eszközök és berendezések szaküzlete nyílt tegnap délelőtt a megyeszékhelyen, a Szarvasi út és a Hatház utca találkozásánál. A volt lakóhá­zat negyedmillió forintos beruházással alakította át a Békés­csaba és Vidéke Áfész. Ez az első ilyen jellegű áfész-szaküz- let az országban. Vásárlói nyilvánvalóan közületek lesznek elsősorban. Többek között hűtőberendezések, konyhai gépek, grillsütők, mérlegek, pénztárgépek kaphatók a csabai bolt­ban. Az üzletnek nyitáskor 2 millió forint értékű készlete volt. A helyszínen nem kapható berendezésekre előrendelést felvesznek. A szaküzlet a hét öt napján reggel fél 8-tól, dél­után fél 5-ig tart nyitva Fotó: Szőke Margit Olykor ilyenre is szükség van A Békés Megyei Tanács 5. pártalapszervezetének tagjai több munkahelyen dolgoz­nak. Éppen ezért a kollektív szellem kialakítása nem is olyan egyszerű dolog. Az alapszervezet párt vezetősége ezért úgy gondolkodott, hogy lehetőséget kell teremteni egy hosszabb, tartalmas együttlétre. Ezt az alkalmat szeptember 6-án és 7-én Szarvason, a pedagóguskem­pingben teremtették meg. Mint utólag kiderült, a pártvezetőség helyesen dön­tött. A kihelyezett pártren­dezvény résztvevői kitűnően érezték magukat, a kollektí­va összekovácsolódott, s a kellemeset a hasznossal ösz- szekötve mindenki jól járt. Hiszen igen tartalmas elő­adásokat hallgattak meg. Az első napon Fodorné Birgés Katalin, az MSZMP KB tag­ja, az SZMT vezető titkára tartott igen érdekes, vitain­dító előadást az MSZMP XIII. kongresszusáról és a szakszervezeti választások új vonásairól. Másnap dr. Be- reczki Elemér, az MSZMP Oktatási Igazgatósága igaz­gatója szólt az értelmiség helyzetéről, ugyancsak vitá­ra, továbbgondolásra inger­lőn. És a kellemes? Az alap­szervezet tagjai ellátogattak a Ruzicskay-házba, este vi­deofilmét néztek, és a máso­dik napra is jutott a tar­talmas programból, amikor a Haltenyésztési Kutató In­tézetben folyó munkába pil­lanthattak be. S a legna­gyobb értéke e kétnapos ta­lálkozónak talán az volt, hogy akik csak ritkán, egy-> egy értekezlet alkalmával ta­lálkoznak, most alaposan ki­beszélgethették magukat. A nyugdíjasok az aktív dolgo­zóknak elmondhatták észre­vételeiket, s a munkahelye­ken idő hiányában elmaradt „szakmázásokat” most be le­hetett pótolni. Tudom, nem könnyű egy ilyen programot megszervez­ni. De mint ez a pártrendez­vény is bizonyította: olyn kor ilyenre is szükség van. B. S. E. Tájékoztató a bemutató vadgazdaságról A MA VOSZ Békés Megyei Intéző Bizottsága ülést tar­tott tegnap délután a bemu­tató vadgazdaság csabacsüdi hivatalos épületében. A ta­nácskozás megkezdése előtt az intéző bizottság tagjai, és a meghívott vendégek meg­tekintették a bemutató vad­gazdaság fácáncsibe közép­es utónevelőit. Karakas Ist­ván, a bemutató vadgazda­ság vezetője a szemle során többek között elmondta, hogy a vadgazdaság idén hét telepen több mint 18 ezer fá­cánt nevel, illetve bocsát ki vadászterületére. A határjárás után Csatári Béla, a megyei IB elnöke hi­vatalosan is megnyitotta az ülést, majd az első napiren­di pontban a testület be­számolót hallgatott meg az ecsegfalvi Kunsági Vadász- társaság tevékenységéről. Kovács Lőrinc, a társaság elnöke és Csatári István, a társaság ellenőrző bizottsá­gának elnöke önkritikusan elemezte a Kunsági Vadász- társaság munkáját, és kitér­tek az előttük álló feladatok­ra is. A hozzászólások után az IB elfogadta a beszá­molót, és felhívta a társaság vezetőinek figyelmét, hogy a legközelebbi közgyűlésükön részletesen számoljanak be a tagságnak az itt elhang­zottakról. A második napirendi pont­ban Karakas István a be­mutató vadgazdaság ez évi gazdálkodásának legfonto­sabb eredményeiről tartott tájékoztatót. Csaknem 189 ezer napos fácáncsibe hagyta el keltetőjüket. Saját üzemi keltetési eredményük meg­haladta a 72 százalékot, ami országosan is jónak számít. Befejezésül az IB-ülésen megválasztották a vadgaz­dálkodási és egészségügyi bi­zottság tagjait. is 1985. szeptember 10., kedd Munkaerőpótlás a kereskedelemben Az elmúlt napokban, hetekben mintegy 8000 ifjú szak­munkással gyarapodott az ország kereskedelmi és ven­déglátó hálózatának szakembergárdája, ennyien végeztek a legutóbbi tanévben a kereskedelmi szakmunkásképző iskolákban. A végzősök létszáma az elmúlt évek során nem nagyon változott, az első évfolyamokra már hosz- szabb idő óta évente átlagosan tízezer általános iskolát végzett fiatalt vesznek fel, s közülük a három év alatt mintegy kétezren morzsolódnak le. A mostani tervidő­szakban összesen harmincezer szakképzett kereskedő ke­rült ki az iskolákból. Üveggyári ifjómunkás napok Tegnap, hétfőn délután megkezdődött Orosházán a IX. üveggyári ifjúmunkás és szakmunkástanuló napok rendezvénysorozata. Ennek során VIT-élménybeszámolót rendeznek, megtartják a pá­lyakezdő fiatalok találkozó­ját, blues és country estekre kerül sor. Mozdulj! címmel sportna­pot rendeznek a gyári sport­telepen, ötletnapra kerül sor a gyári művelődési központ­ban. Lesz összetett honvédel­mi verseny is és megtartják az ifjúsági szocialista bri­gádvezetők tanácskozását. A rendezvénysorozatot kü­lönböző- kulturális és isme­retterjesztő programok te­szik színesebbé. Különböző szakmai versenyekre is sor kerül, összemérhetik képes­ségeiket a géplakatos, az esz­tergályos és a minőségellen­őr szakmunkás fiatalok. Az üveggyári ifjúmunkás és szakmunkástanuló napok szeptember 80-án fejeződnek be. Látszólag tehát bőven elég az utánpótlás, hiszen a ki­képzés üteme szerint tíz év alatt akár az ország egész kiskereskedelmi eladógárdá­ja kicserélődhetne. Mégis, miből adódik az üzletekben sokfelé tapasztalható, immár krónikussá vált munkaerő- hiány? A Belkereskedelmi Mi­nisztériumban kapott tájé­koztatás szerint a frissen végzett kereskedelmi és ven­déglátóipari szakmunkások döntő többsége szakmájában helyezkedik el, első munka­helye általában az a vállalat, ahol már tanulóként is dol­gozott. A problémák azonban már ekkor jelentkeznek. mert az élelmiszer-kereske­delmi szakma iránt például az iskolákban is lényegesen kisebb az érdeklődési, mint a több érdekességet kínáló ruházati, vagy iparcikk-, esetleg az óra-ékszer szak­mában. A későbbiekben fo­kozódnak a gondok, egy-két év múlva sok fiatal vég­képp otthagyja a kereskedői szakmát. Ez főként abból adó­dik, hogy elnőiesedett a szakma — már a tanulók 75 százaléka lány, s később, amikor családot alapítanak, kisgyerekkel már nem tudják vállalni a kedvezőtlen idő­beosztást, de elriasztják őket a nehéz munkakörülmények is. A statisztikai kimutatások szerint az utóbbi években a kereskedői létszámnak mint­egy 25 százaléka évről évre •kicserélődik; nagyon sok esetben a fiatal szakmunká­sok mennek el, s; helyükbe szakképzetlen eladókat kénytelenek felvenni a válla­latok. Az átlagosnál nagyobb a fluktuáció az élelmiszer­kereskedelemben — különö­sen a fővárosban és a na­gyobb városokban — holott itt már a képzés után is a kívánatosnál kevesebben he­lyezkednek el. A létszámhiány enyhítésé­re a tervek szerint a közel­jövőben számos helyen beve­zetik a vállalati differenciált oktatást, ami azt jelenti, hogy az általános iskolát végzett fiatalokat a szak­munkásképzőnél lényegesen rövidebb idő, egy év' alatt képezik ki egy-egy cikkcso­port szakképzett eladójává. A vendéglátásban már bevált ez a gyakorlat, a nagy szál­lodaépítkezések idején — amikor a régi, nagy tudású szakemberek számára szá­mos űj munkalehetőség te­remtődött — több vállalat ilyen módon képezett ki új szakembereket. A kondorosi csárda ki lesz festve... Az új közművelődési évad küszöbén — a gyulai művelődési házban Már működnek, vagy ha­marosan beindulnak a kü­lönböző szakkörök, művésze­ti csoportok, tanfolyamok, klubok az Erkel Ferenc Mű­velődési Központ, Úttörő- és Ifjúsági Házban. Az ezévi elképzelésekről beszélgettünk Szatmári Sándor népművelő­vel. — Az idén is minél töb­beket szeretnénk bevonni csoportjainkba, és akik már eljöttek, azok érdeklődésé­nek megfelelő „választékot” nyújtani. Vannak hagyomá­nyosan jól működő csoport­jaink, az újak beinditásánál pedig figyelembe vesszük az aktualitásokat. Olykor hatá­rozott kéréssel jönnek hoz­zánk, mint például most egy akvarista szakkör megalakí­tását szorgalmazom. Hama­rosan indul az úttörő korosz­tály számára egy számítógé­pes tanfolyam, valamint kor­ra, nemre való tekintet nél­kül a karatetanfolyam. Meg­említem, hogy az ez iránt érdeklődőknek az ifjúsági házban működő Shotokán stílusú karate klubunk szep­tember 14-én 10 órakor be­mutatót tart budapesti mes­terek közreműködésével. Lát­hatnak majd önvédelmi, tö­réstechnikai fogásokat, tor­nagyakorlatokat. Ezenkívül szervezünk még egy „Be­szélni nehéz” szakkört is ál­talános iskolásoknak. — Honnan lehet tájéko­zódni az induló csoportok­ról ? — A múlt hónapban pla­kátokat helyeztünk el a vá­rosban, az iskolákban és munkahelyeken. Aki többet szeretne tudni, annak szíve­sen adunk felvilágosítást a művelődési házban. Az új csoportok októberben indul­nak, a hagyományosak ugyan kialakult társasággal rendel­keznek, és már szeptember elején megkezdték a mun­kát, vagy éppen szünetet sem tartottak — például a társastánc klub, a Körös Táncegyüttes, vagy a model­lező csoport —, de az után­pótlásról ők sem mondhat­nak le. így ezekre is várjuk a jelentkezőket. Sz. M. Pontosabban meszelve. Merthogy a csaknem kétszáz éves műemlék csárda felújí­tása befejezéshez közeledik. A kivitelező, a Kondorosi Egyesült Tsz építőbrigádja azt ígéri, a csárda november közepén elkészül. Az üze­meltető, a kondorosi áfész is bízik ebben, s ha a kivitele­ző tartja a határidőt (ami egyébként a kemény tél mi­att csúszott egy kissé), akkor a csárda szilveszterkor ki­nyit. A felújítás tavaly január­ban kezdődött. A 11 milliós beruházás tervezője a Szöv- terv. A csárda régi arcát nyeri majd vissza. Ennek érdekében az Országos Mű­emléki Felügyelőség irányí­tásával feltárták a 200 éves falakat, kifalazták a korábbi átalakítások során eltünte­tett boltíveket. Ahol lehet, ott még az eredeti alulbor- dás, festett, fenyőfa meny- nyezetet is megmentik. A csárda mellé az ötvenes években egy új éttermet épí­tettek. Ezt is úgy alakítják át, hogy stilárisan simuljon a műemlék épülethez. Az új részben kap majd helyet egy nyolcvanfős étterem, s a korszerűsített konyha. A ré­gi csárdában egy 60. és egy 24 személyes különterem, s két vendégszoba lesz majd. A különtermekben egy hét- és egy ötkenyeres búboske­mence őrzi a régi csárda hangulatát. Mindenütt fara­got parasztbútorokkal ren­dezik be az épületet. Az asz­talokon kékfestő abroszok, a falakon és a mennyezeten régi világítótestek, igaz, csak díszként, mert a fényt rej­tett világítás adja. A pincében borozó lesz. A kiszolgálás kármentő mögül történik majd, no nem mint­ha a kondorosiak duhajko­dásai indíttatták volna az üzemeltetőt erre a döntésre, ennek oka az, hogy a felújí­tott csárda csak így hason­líthat hűségesen régi önma­gára. Jövő nyáron egy kerthe- lyiséget is nyitnak majd a csárda utcai bejáratánál. Ám előbb a nagyon szigorú no­vemberi határidőnek kell eleget tenni. Bízzunk benne! U. T. Énekszóval az ezer tó országában A békéscsabai Bartók Bé­la vegyes kar augusztus vé­gén 8 napos turnéra indult Finnországba, ahol sok fe­lejthetetlen, szívet-lelket gyönyörködtető élménnyel gazdagodva igaz barátokat szerzett. Finnország — az ezer tó és erdők országa — tőlünk földrajzilag távol eső terület. Békéscsabáról autó­busszal indultunk, s Buda­pestről repülővel folytattuk utunkat a finn fővárosig, ahol majd vonattal és autó­busszal továbbutazva jutot­tunk el úticélunkig, Raahe városába. Énekkarunkat a raahei férfi énekkar hívta meg és látta vendégül. Meg­hívásuk előzménye, hogy ez év júniusában a raahei fér­fikar megyénkben vendég­szerepeit és az itt szövődött barátságok eredményeként viszonozhattuk látogatásu­kat. Raahe a Balti-tengertől észak felé nyúló Botteni- Qbölben, Helsinkitől északra mintegy 600 kilométerre fek­vő, 19 ezer lakosú, több mint 300 éves tengerparti város. Megérkezésünk napján el­ső fellépésünk a Raahetől néhány kilométerre levő Piehinkiben volt. Részt vet­tünk egy nyárbúcsúztató népünnepélyen, este pedig koncertet adtunk. Az erről készített fénykép, az ének­kar bemutatása és szereplé­sének értékelése megjelent a raahei hírlapban is. Este sö­tétedés után égő fáklyákkal világították be az egész ten­gerpartot. Csodálatos lát­vány volt. A következő napon ven­déglátóink templomi hang­versenyt iktattak be a város legszebb gránittemplomában. A kiváló akusztikájú hatal­mas templom falai között el­hangzott kórusműveink mély benyomást tettek a város la­kóira. Este díszhangver­senyt adtunk a felsőfokú ke­reskedelmi iskolában, mint mindig, Rázga József kar­nagy vezetésével. Módunkban állt a raahei új, modern városi könyvtár és a vízpartón épült tenge­részeti múzeum megtekinté­se is. Vendéglátóink elvittek bennünket a rautaruukki acélgyárba is. Ebédidő alatt itt is felléptünk, s dalokkal köszöntöttük a gyár dolgozó­it. Este a két kórus közös ta­lálkozása volt a fő esemény, ahová a raahei kórustagok feleségeiket is elhozták. A közös vacsora után tánc és kötetlen barátkozás követke­zett. Raahe város — lélekszá- mához viszonyítva — nagy területen fekszik, mert a jel­lemző építkezési mód a ker­tes, földszintes, kerítés nél­küli családi ház, széles, le­vegős utcákkal, füvesített, parkosított környezetben. Lakásaik egyszerűek, tisz­ták, praktikusan kényelme­sek. Családtagjaikat kis ko­ruktól munkára nevelik. A finn tanuló a nyári szünet egyik felében megkeresi az utazás költségeit és az évi zsebpénzét, a szünidő másik felében pedig nyelvtanulás­sal egybekötött külföldi útra megy. Turnénk ötödik napján a raahei központi általános is­kola vendégei voltunk, ahol a kisdiákok énekszóval fo­gadtak bennünket. Mi is hangversenyt adtunk a gye­rekek részére. A késő dél­utáni órákban a város veze­tőségének fogadásán vett részt énekkarunk. A város vezetői ismertették Raahe város történetét és jelenlegi nevezetességeit. A fogadást néhány dal eléneklésével kö­szöntük meg. Szereplésünk következő ál­lomása észak felé — Raahe- tól kb. 70 kilométerre, Finn­ország legfontosabb északi nagyvárosa, Oulu volt. Itt a délutáni városnézést köve­tően a modern építészet re­mekeihez sorolható, kiváló akusztikájú, 1800 személyt befogadó „Madetoja" terem­ben adtunk nagy sikerű esti hangversenyt. Dr. Domokos József Az oului „Madetoja” hangversenyterem, ahol a békéscsabaiak felléptek

Next

/
Thumbnails
Contents