Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-10 / 212. szám
NÉPÚJSÁG Kereskedelmi és vendéglátóipari eszközök és berendezések szaküzlete nyílt tegnap délelőtt a megyeszékhelyen, a Szarvasi út és a Hatház utca találkozásánál. A volt lakóházat negyedmillió forintos beruházással alakította át a Békéscsaba és Vidéke Áfész. Ez az első ilyen jellegű áfész-szaküz- let az országban. Vásárlói nyilvánvalóan közületek lesznek elsősorban. Többek között hűtőberendezések, konyhai gépek, grillsütők, mérlegek, pénztárgépek kaphatók a csabai boltban. Az üzletnek nyitáskor 2 millió forint értékű készlete volt. A helyszínen nem kapható berendezésekre előrendelést felvesznek. A szaküzlet a hét öt napján reggel fél 8-tól, délután fél 5-ig tart nyitva Fotó: Szőke Margit Olykor ilyenre is szükség van A Békés Megyei Tanács 5. pártalapszervezetének tagjai több munkahelyen dolgoznak. Éppen ezért a kollektív szellem kialakítása nem is olyan egyszerű dolog. Az alapszervezet párt vezetősége ezért úgy gondolkodott, hogy lehetőséget kell teremteni egy hosszabb, tartalmas együttlétre. Ezt az alkalmat szeptember 6-án és 7-én Szarvason, a pedagóguskempingben teremtették meg. Mint utólag kiderült, a pártvezetőség helyesen döntött. A kihelyezett pártrendezvény résztvevői kitűnően érezték magukat, a kollektíva összekovácsolódott, s a kellemeset a hasznossal ösz- szekötve mindenki jól járt. Hiszen igen tartalmas előadásokat hallgattak meg. Az első napon Fodorné Birgés Katalin, az MSZMP KB tagja, az SZMT vezető titkára tartott igen érdekes, vitaindító előadást az MSZMP XIII. kongresszusáról és a szakszervezeti választások új vonásairól. Másnap dr. Be- reczki Elemér, az MSZMP Oktatási Igazgatósága igazgatója szólt az értelmiség helyzetéről, ugyancsak vitára, továbbgondolásra ingerlőn. És a kellemes? Az alapszervezet tagjai ellátogattak a Ruzicskay-házba, este videofilmét néztek, és a második napra is jutott a tartalmas programból, amikor a Haltenyésztési Kutató Intézetben folyó munkába pillanthattak be. S a legnagyobb értéke e kétnapos találkozónak talán az volt, hogy akik csak ritkán, egy-> egy értekezlet alkalmával találkoznak, most alaposan kibeszélgethették magukat. A nyugdíjasok az aktív dolgozóknak elmondhatták észrevételeiket, s a munkahelyeken idő hiányában elmaradt „szakmázásokat” most be lehetett pótolni. Tudom, nem könnyű egy ilyen programot megszervezni. De mint ez a pártrendezvény is bizonyította: olyn kor ilyenre is szükség van. B. S. E. Tájékoztató a bemutató vadgazdaságról A MA VOSZ Békés Megyei Intéző Bizottsága ülést tartott tegnap délután a bemutató vadgazdaság csabacsüdi hivatalos épületében. A tanácskozás megkezdése előtt az intéző bizottság tagjai, és a meghívott vendégek megtekintették a bemutató vadgazdaság fácáncsibe középes utónevelőit. Karakas István, a bemutató vadgazdaság vezetője a szemle során többek között elmondta, hogy a vadgazdaság idén hét telepen több mint 18 ezer fácánt nevel, illetve bocsát ki vadászterületére. A határjárás után Csatári Béla, a megyei IB elnöke hivatalosan is megnyitotta az ülést, majd az első napirendi pontban a testület beszámolót hallgatott meg az ecsegfalvi Kunsági Vadász- társaság tevékenységéről. Kovács Lőrinc, a társaság elnöke és Csatári István, a társaság ellenőrző bizottságának elnöke önkritikusan elemezte a Kunsági Vadász- társaság munkáját, és kitértek az előttük álló feladatokra is. A hozzászólások után az IB elfogadta a beszámolót, és felhívta a társaság vezetőinek figyelmét, hogy a legközelebbi közgyűlésükön részletesen számoljanak be a tagságnak az itt elhangzottakról. A második napirendi pontban Karakas István a bemutató vadgazdaság ez évi gazdálkodásának legfontosabb eredményeiről tartott tájékoztatót. Csaknem 189 ezer napos fácáncsibe hagyta el keltetőjüket. Saját üzemi keltetési eredményük meghaladta a 72 százalékot, ami országosan is jónak számít. Befejezésül az IB-ülésen megválasztották a vadgazdálkodási és egészségügyi bizottság tagjait. is 1985. szeptember 10., kedd Munkaerőpótlás a kereskedelemben Az elmúlt napokban, hetekben mintegy 8000 ifjú szakmunkással gyarapodott az ország kereskedelmi és vendéglátó hálózatának szakembergárdája, ennyien végeztek a legutóbbi tanévben a kereskedelmi szakmunkásképző iskolákban. A végzősök létszáma az elmúlt évek során nem nagyon változott, az első évfolyamokra már hosz- szabb idő óta évente átlagosan tízezer általános iskolát végzett fiatalt vesznek fel, s közülük a három év alatt mintegy kétezren morzsolódnak le. A mostani tervidőszakban összesen harmincezer szakképzett kereskedő került ki az iskolákból. Üveggyári ifjómunkás napok Tegnap, hétfőn délután megkezdődött Orosházán a IX. üveggyári ifjúmunkás és szakmunkástanuló napok rendezvénysorozata. Ennek során VIT-élménybeszámolót rendeznek, megtartják a pályakezdő fiatalok találkozóját, blues és country estekre kerül sor. Mozdulj! címmel sportnapot rendeznek a gyári sporttelepen, ötletnapra kerül sor a gyári művelődési központban. Lesz összetett honvédelmi verseny is és megtartják az ifjúsági szocialista brigádvezetők tanácskozását. A rendezvénysorozatot különböző- kulturális és ismeretterjesztő programok teszik színesebbé. Különböző szakmai versenyekre is sor kerül, összemérhetik képességeiket a géplakatos, az esztergályos és a minőségellenőr szakmunkás fiatalok. Az üveggyári ifjúmunkás és szakmunkástanuló napok szeptember 80-án fejeződnek be. Látszólag tehát bőven elég az utánpótlás, hiszen a kiképzés üteme szerint tíz év alatt akár az ország egész kiskereskedelmi eladógárdája kicserélődhetne. Mégis, miből adódik az üzletekben sokfelé tapasztalható, immár krónikussá vált munkaerő- hiány? A Belkereskedelmi Minisztériumban kapott tájékoztatás szerint a frissen végzett kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkások döntő többsége szakmájában helyezkedik el, első munkahelye általában az a vállalat, ahol már tanulóként is dolgozott. A problémák azonban már ekkor jelentkeznek. mert az élelmiszer-kereskedelmi szakma iránt például az iskolákban is lényegesen kisebb az érdeklődési, mint a több érdekességet kínáló ruházati, vagy iparcikk-, esetleg az óra-ékszer szakmában. A későbbiekben fokozódnak a gondok, egy-két év múlva sok fiatal végképp otthagyja a kereskedői szakmát. Ez főként abból adódik, hogy elnőiesedett a szakma — már a tanulók 75 százaléka lány, s később, amikor családot alapítanak, kisgyerekkel már nem tudják vállalni a kedvezőtlen időbeosztást, de elriasztják őket a nehéz munkakörülmények is. A statisztikai kimutatások szerint az utóbbi években a kereskedői létszámnak mintegy 25 százaléka évről évre •kicserélődik; nagyon sok esetben a fiatal szakmunkások mennek el, s; helyükbe szakképzetlen eladókat kénytelenek felvenni a vállalatok. Az átlagosnál nagyobb a fluktuáció az élelmiszerkereskedelemben — különösen a fővárosban és a nagyobb városokban — holott itt már a képzés után is a kívánatosnál kevesebben helyezkednek el. A létszámhiány enyhítésére a tervek szerint a közeljövőben számos helyen bevezetik a vállalati differenciált oktatást, ami azt jelenti, hogy az általános iskolát végzett fiatalokat a szakmunkásképzőnél lényegesen rövidebb idő, egy év' alatt képezik ki egy-egy cikkcsoport szakképzett eladójává. A vendéglátásban már bevált ez a gyakorlat, a nagy szállodaépítkezések idején — amikor a régi, nagy tudású szakemberek számára számos űj munkalehetőség teremtődött — több vállalat ilyen módon képezett ki új szakembereket. A kondorosi csárda ki lesz festve... Az új közművelődési évad küszöbén — a gyulai művelődési házban Már működnek, vagy hamarosan beindulnak a különböző szakkörök, művészeti csoportok, tanfolyamok, klubok az Erkel Ferenc Művelődési Központ, Úttörő- és Ifjúsági Házban. Az ezévi elképzelésekről beszélgettünk Szatmári Sándor népművelővel. — Az idén is minél többeket szeretnénk bevonni csoportjainkba, és akik már eljöttek, azok érdeklődésének megfelelő „választékot” nyújtani. Vannak hagyományosan jól működő csoportjaink, az újak beinditásánál pedig figyelembe vesszük az aktualitásokat. Olykor határozott kéréssel jönnek hozzánk, mint például most egy akvarista szakkör megalakítását szorgalmazom. Hamarosan indul az úttörő korosztály számára egy számítógépes tanfolyam, valamint korra, nemre való tekintet nélkül a karatetanfolyam. Megemlítem, hogy az ez iránt érdeklődőknek az ifjúsági házban működő Shotokán stílusú karate klubunk szeptember 14-én 10 órakor bemutatót tart budapesti mesterek közreműködésével. Láthatnak majd önvédelmi, töréstechnikai fogásokat, tornagyakorlatokat. Ezenkívül szervezünk még egy „Beszélni nehéz” szakkört is általános iskolásoknak. — Honnan lehet tájékozódni az induló csoportokról ? — A múlt hónapban plakátokat helyeztünk el a városban, az iskolákban és munkahelyeken. Aki többet szeretne tudni, annak szívesen adunk felvilágosítást a művelődési házban. Az új csoportok októberben indulnak, a hagyományosak ugyan kialakult társasággal rendelkeznek, és már szeptember elején megkezdték a munkát, vagy éppen szünetet sem tartottak — például a társastánc klub, a Körös Táncegyüttes, vagy a modellező csoport —, de az utánpótlásról ők sem mondhatnak le. így ezekre is várjuk a jelentkezőket. Sz. M. Pontosabban meszelve. Merthogy a csaknem kétszáz éves műemlék csárda felújítása befejezéshez közeledik. A kivitelező, a Kondorosi Egyesült Tsz építőbrigádja azt ígéri, a csárda november közepén elkészül. Az üzemeltető, a kondorosi áfész is bízik ebben, s ha a kivitelező tartja a határidőt (ami egyébként a kemény tél miatt csúszott egy kissé), akkor a csárda szilveszterkor kinyit. A felújítás tavaly januárban kezdődött. A 11 milliós beruházás tervezője a Szöv- terv. A csárda régi arcát nyeri majd vissza. Ennek érdekében az Országos Műemléki Felügyelőség irányításával feltárták a 200 éves falakat, kifalazták a korábbi átalakítások során eltüntetett boltíveket. Ahol lehet, ott még az eredeti alulbor- dás, festett, fenyőfa meny- nyezetet is megmentik. A csárda mellé az ötvenes években egy új éttermet építettek. Ezt is úgy alakítják át, hogy stilárisan simuljon a műemlék épülethez. Az új részben kap majd helyet egy nyolcvanfős étterem, s a korszerűsített konyha. A régi csárdában egy 60. és egy 24 személyes különterem, s két vendégszoba lesz majd. A különtermekben egy hét- és egy ötkenyeres búboskemence őrzi a régi csárda hangulatát. Mindenütt faragot parasztbútorokkal rendezik be az épületet. Az asztalokon kékfestő abroszok, a falakon és a mennyezeten régi világítótestek, igaz, csak díszként, mert a fényt rejtett világítás adja. A pincében borozó lesz. A kiszolgálás kármentő mögül történik majd, no nem mintha a kondorosiak duhajkodásai indíttatták volna az üzemeltetőt erre a döntésre, ennek oka az, hogy a felújított csárda csak így hasonlíthat hűségesen régi önmagára. Jövő nyáron egy kerthe- lyiséget is nyitnak majd a csárda utcai bejáratánál. Ám előbb a nagyon szigorú novemberi határidőnek kell eleget tenni. Bízzunk benne! U. T. Énekszóval az ezer tó országában A békéscsabai Bartók Béla vegyes kar augusztus végén 8 napos turnéra indult Finnországba, ahol sok felejthetetlen, szívet-lelket gyönyörködtető élménnyel gazdagodva igaz barátokat szerzett. Finnország — az ezer tó és erdők országa — tőlünk földrajzilag távol eső terület. Békéscsabáról autóbusszal indultunk, s Budapestről repülővel folytattuk utunkat a finn fővárosig, ahol majd vonattal és autóbusszal továbbutazva jutottunk el úticélunkig, Raahe városába. Énekkarunkat a raahei férfi énekkar hívta meg és látta vendégül. Meghívásuk előzménye, hogy ez év júniusában a raahei férfikar megyénkben vendégszerepeit és az itt szövődött barátságok eredményeként viszonozhattuk látogatásukat. Raahe a Balti-tengertől észak felé nyúló Botteni- Qbölben, Helsinkitől északra mintegy 600 kilométerre fekvő, 19 ezer lakosú, több mint 300 éves tengerparti város. Megérkezésünk napján első fellépésünk a Raahetől néhány kilométerre levő Piehinkiben volt. Részt vettünk egy nyárbúcsúztató népünnepélyen, este pedig koncertet adtunk. Az erről készített fénykép, az énekkar bemutatása és szereplésének értékelése megjelent a raahei hírlapban is. Este sötétedés után égő fáklyákkal világították be az egész tengerpartot. Csodálatos látvány volt. A következő napon vendéglátóink templomi hangversenyt iktattak be a város legszebb gránittemplomában. A kiváló akusztikájú hatalmas templom falai között elhangzott kórusműveink mély benyomást tettek a város lakóira. Este díszhangversenyt adtunk a felsőfokú kereskedelmi iskolában, mint mindig, Rázga József karnagy vezetésével. Módunkban állt a raahei új, modern városi könyvtár és a vízpartón épült tengerészeti múzeum megtekintése is. Vendéglátóink elvittek bennünket a rautaruukki acélgyárba is. Ebédidő alatt itt is felléptünk, s dalokkal köszöntöttük a gyár dolgozóit. Este a két kórus közös találkozása volt a fő esemény, ahová a raahei kórustagok feleségeiket is elhozták. A közös vacsora után tánc és kötetlen barátkozás következett. Raahe város — lélekszá- mához viszonyítva — nagy területen fekszik, mert a jellemző építkezési mód a kertes, földszintes, kerítés nélküli családi ház, széles, levegős utcákkal, füvesített, parkosított környezetben. Lakásaik egyszerűek, tiszták, praktikusan kényelmesek. Családtagjaikat kis koruktól munkára nevelik. A finn tanuló a nyári szünet egyik felében megkeresi az utazás költségeit és az évi zsebpénzét, a szünidő másik felében pedig nyelvtanulással egybekötött külföldi útra megy. Turnénk ötödik napján a raahei központi általános iskola vendégei voltunk, ahol a kisdiákok énekszóval fogadtak bennünket. Mi is hangversenyt adtunk a gyerekek részére. A késő délutáni órákban a város vezetőségének fogadásán vett részt énekkarunk. A város vezetői ismertették Raahe város történetét és jelenlegi nevezetességeit. A fogadást néhány dal eléneklésével köszöntük meg. Szereplésünk következő állomása észak felé — Raahe- tól kb. 70 kilométerre, Finnország legfontosabb északi nagyvárosa, Oulu volt. Itt a délutáni városnézést követően a modern építészet remekeihez sorolható, kiváló akusztikájú, 1800 személyt befogadó „Madetoja" teremben adtunk nagy sikerű esti hangversenyt. Dr. Domokos József Az oului „Madetoja” hangversenyterem, ahol a békéscsabaiak felléptek
