Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-09 / 211. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1985. SZEPTEMBER 9., HÉTFŐ Ára: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM Dz újságírók és az enyhülés Nemzetközi konferencia Helsinkiben Elutazott a svájci külügyminiszter Elismerően szólt a fiatalok tudásáról, munkájáról Csatári Béla Agrárifjúsági napok Mérleg — három hét után „Az újságírók és az enyhülés — tíz évvel a helsinki értekezlet után” címmel szombaton nemzetközi újságíró-konferencia kezdődött a finn fővárosban. A tanácskozáson 27 európai országból, továbbá az Egyesült Államokból és Kanadából érkezett résztvevők arról cserélnek véleményt, hogy az újságírók milyen szerepet tölthetnek be az enyhülés ügyének előmozdításában, a nemzetközi párbeszéd élénkítésében, a tárgyilagos híranyagok terjesztésében, a nukleáris háború veszélyének elhárításában. Vitalii Korionov, a szovjet küldöttség tagja, a Pravda politikai szemleírója felszólalásában megállapította: a sajtó, a televízió és a rádió munkatársai egyre inkább átérzik, hogy milyen felelősség hárul rájuk a világbéke megőrzéséért. William Pfaff amerikai újságíró, a The International Herald Tribune hírmagyarázója viszont arról beszélt, hogy az újságírók elsőrangú feladata „az igazság kiderítése”, s az olyan kérdések, mint a béke, a leszere- éls, a fejlődés és a barátság, legföljebb csak második helyen szerepelhetnek. A vitában felszólalt Pálfy József, a MU- OSZ elnöke, aki az értekezleten Vajda Péter külügyi titkárral együtt a Magyar Újságírók Országos szövetségét képviseli. A legfontosabb a lakosság szénellátása Tanácskozás a Tatabányai Szénbányáknál Vasárnap a Tatabányai Szénbányák vezetői és szocialista brigádjainak vezetői együttes tanácskozáson értékelték a vállalat ez évi, első nyolchónapi tevékenységét," és meghatározták a további feladatokat. A fórumon jelentették be, hogy a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete — fennállása óta — első ízben rendezi vidéken, mégpedig Tatabányán kongresszusát. A november végén sorra kerülő 23. kongresszus tiszteletére munkaversenyt hirdetett a vállalat szakszervezeti bizottsága. A munkásgyülésen Fekete Lajos, a vállalat vezérigazgatója elmondta, hogy a tatabányai szénbányáknál az év elején 1 millió 960 ezer tonna szén termelését tervezték. Az eredeti tervet év közben módosították, és december 31-ig várhatóan — 155 ezer tonnával kevesebb — 1 millió 805 ezer tonna szenet küldenek a felszínre a tatabányai bányászok. A tervmódosítás egyik oka a termelési szerkezet megváltoztatása. Az esztendő hátralevő hónapjaiban kevesebb gyengébb minőségű, úgynevezett erőművi szenet termelnek, ugyanakkor növelik a tüzépeknek szállítandó szén mennyiségét. LakosMexikói pártküldöttség látogatása A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szeptember 3—7. között látogatást tett hazánkban a Mexikói Egyesült Szocialista Párt (PSUM) küldöttsége Pablo Gomeznek, a párt főtitkárának vezetésével. A delegáció tagja volt Jósé Voldemberg, a párt politikai bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Cuauthemoc Sandoval, a Központi Bizottság tagja. A küldöttséget fogadta Kádár János, az MSZMP főn titkára. A mexikói pártküldöttséggel megbeszélést folytatott Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. Találkozóra került sor Pozsgay Imrével, a KB tagjával, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárával, Ballal Lászlóval, a KB osztály- vezetőjével és Györke Józseffel, a KB osztályvezetőhelyettesével. * * * A Mexikói Egyesült Szó-, cialista Párt küldöttsége Pablo Gomez főtitkár vezetésével szombaton elutazott Magyarországról. sági felhasználásra az eredetileg tervezett 785 ezer tonnával szemben az év végéig összesen 931 ezer tonna szenet szállítanak. Bejelentették: az év első nyolc hónapjában 1 millió tonna szenet termeltek a vállalatnál. Szeptembertől négy hónap alatt 800 ezer tonna tüzelőanyagot kell a felszínre juttatni. Ennek a mennyiségnek a kitermelése rendkívüli erőfeszítéseket követel a szénmedence 12 ezres kollektívájától. Mint elmondták, a terv teljesítését segíti, hogy október közepén az épülő mányi bányaüzemben megkezdik a termelést. Az új bánya első tömegtermelő munkahelyéről az idén 100 ezer tonna jó minőségű tüzelőanyagot küldenek a felszínre. A lakosságnak szállítandó szén mennyiségét növeli majd az új finommosómű átadása. Ennek segítségével visszanyeri jó minőségét az úgynevezett tatabányai aprószén. Javult a brikett minősége is, mert a finommosóműből kikerülő szenet dolgozzák fel. Közölték a tanácskozáson, hogy októberben a tatabányai szénbányák kivitelezésében új, Haldex-rendsze- rű meddőfeldolgozó üzemet adnak át a csehszlovákiai Ostravában. A magyar— csehszlovák vállalat közös tőkebefektetéssel létesült. Az új üzemben évi fél millió tonna meddőből 80 000 tonna kőszenet nyernek vissza. A népgazdaság szénigényeinek kielégítésére a tatabányai bányászok szeptemberig húsz szabadnapjukon vállaltak munkát. Az év hátralevő csaknem négy hónapjában minden szombaton és vasárnap dolgoznak a bányaüzemekben, hogy a lakosságnak elegendő szenet szállíthassanak. Pierre Aubert, a Svájci Államszövetség külügyminisztere, — aki Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására tartózkodott hazánkban — szombaton Egerbe látogatott. Vidéki útjára elkí-. sérte Szőke György, hazánk berni és Paul Wipfli, a Svájci Államszövetség budapesti nagykövete. A városházán Varjú Vilmos, a városi tanács elnöke köszöntötte a vendéget és kíséretét, tájékoztatta a történelmi város életéről és dinamikus fejlődéséről. Ezt követően a svájci diplomácia vezetője Eger nevezetességeivel, érdekességeivel ismerke-> dett. Az egri látogatást követően Pierre Aubert visszatért Budapestre és a kora esti órákban elutazott a fővárosból. A svájci diplomácia vezetőjét a Ferihegyi repülőtéren vendéglátója, Várkonyi Péter búcsúztatta. Jelen volt az elutazásnál Szőke György és Paul Wipfli. Czinege Lajos Ulánbátorban Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar—mongol gazdasági és rftűszaki-íudományos együttműködési kormányközi bizottság magyar tagozatának elnöke vasárnap Ulánbátorba utazott, ahol részt vesz a bizottság 18. ülésszakán. A Ferihegyi repülőtéren az elutazásnál jelen volt Dangá- szurengin Szaldan, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete. — A megye gazdasági-társadalmi építésében az ifjúság igen jelentős szerepet játszik, ezért tennivalóink legfontosabb elve és gyakorlata az ifjúság tudatos felkészítése, segítése kell le-, gyen. Nem hagyhatunk megválaszolatlan kérdéseket sem. Nemes példával kell elöljár- ni a felnőtt generációnak, meggyőzéssel, magyarázattal támogatni erőfeszítéseiket, s önállóságot adni a felelősségükre apellálva. Ez a programsorozat is bizonyította, hogy a mai fiatalság felkészülten dolgozik — mondotta az agrárifjúsági napok záróünnepségén. a rendezvénysorozatot méltatva szeptember 7-én, Szarvason Csatári Béla, a Békés megyei pártbizottság titkára. Hogyan szolgálta az e gondolatokban megfogalmazottakat a rendezvénysorozat? Tetszéssel fogadták a fiatalok, s ami lényegesebb, igényeikkel találkozott az az elhatározás, hogy olyan programsorozat legyen ez, ahol az ifjúság mintegy demonstrálhatja felkészültségét, érettségét. Ami ebben az ága-, zatban nem kevesebb, mint a mindennapi kenyerünk megtermelése, a termékek továbbfeldolgozása az élelmiszer-gazdaságban. — Az 1979-ben megrendezett első agrárifjúsági napok apropóját az 1978 márciusi agrár- és szövetkezetpolitikai párthatározat adta. Akkor úgy gondolták az ifjúsági mozgalmi szervezet vezetői, hogy ismertetni kell a fiatalokkal, az agrárszakemberekkel az elért fejlődést, az agrár és szövetkezetpolitika megvalósításának addigi eredményeit — beszélni ezekről. így történt ez 1981-ben is, bár akkor már szerettek volna a fiatalok nagyobb számban bekapcsolódni a programba. Két év múlva, 1983-ban kiegészült a programsorozat néhány helyi rendezvénnyel. Innen pedig egyenes út vezetett odáig, hogy összefogják az agrárágazat versenyeit, s az egyes munkafolyamatok tudásszintjének mérésére e keretek — agrárifjúsági napok — között teremtsenek lehetőséget. Az előző agrárifjúsági napok helyszíne a mezőgazda- sági hagyományokkal, és megrendezéséhez jó adottságokkal bíró Szarvas városa volt, amely mellett most Orosházán, Mezőkovácshá- zán, Mezőhegyesen, Nagy- bánhegyesen, Kétegyházán, Békésen és Budapesten zajlottak az események, nem három napig, hanem három hétig. A szakmai versenyeken mintegy kétszázötvenen vettek részt, közöttük jó néhány leendő — még tanuló — szakember. Ezekre, valamint a szabadidős-programokra, és a szervezett tanácskozásra több mint ezer fiatalt mozgósított a rend- dezvénysorozat szervezője, a KISZ. Ennél többen is kíváncsiak lehettek volna a fiatalok közül, az egyik — a megyében — legfontosabb ágazat történéseire, s a szervezők bevallják, nagyobb érdeklődésre is számítottak. Abban bíznak, hogy a jól sikerült napok híre eljut a többi fiatalhoz is, s két év múlva többen vesznek részt a meghirdetett vetélkedőkön, versenyeken, tanácskozásokon. A felkészültség mérésének lehetőségét — többek között — a szakmai versenyek adták. Először volt mód arra, hogy az áfészek dolgozói — szakácsok, cukrászok, felszolgálók — összemérhették tudásukat. A megyei fejőversenyen tizenkilencen álltak rajthoz, sajtáros és fejőházas kategóriában, másnap a tejipari szak- és betanított munkások keltek elméleti és gyakorlati „bírókra”. Az előbbiekben említett megyei szántó- és gépszerelő verseny mind-mind -korábban önállóan megrendezett erőpróbák voltak. így viszont összefogva, a fiatalok megmutathatták az érdeklődőknek, egymásnak: mit-tudnak szakmájukról elméletben, s a gyakorlatban bizonyították is ügyességüket. Szakmájuk múltjáról és jelenéről az agrártörténeti és meliorációs vetélkedőn beszélhettek. Az itt fellelhető hiányosságok arra figyelmeztetik a szervezőket, hogy van mit bepótolni. Úgy tervezik: a következő agrárifjúsági napok programjai között szerepel majd a megyei agrártörténelmi emlékhelyek felkeresése, a szarvasi szárazmalom, a békéscsabai szélmalom, valamint az ugyanitt látható mezőgazda- sági gépkiállítás megtekintése — hogy csak néhány ilyen helyet említsünk. Az olyan fórumokat, mint az agrárszakemberek tanácskozása, a Magyar Mező- gazdaság szerkesztőivel való találkozó, érdemes bővíteni, hogy az ágazatban dolgozók jobban megismerhessék az országban, a megyében, a saját munkahelyen a legaktuálisabb gazdaságépítő feladatokat. Ehhez persze, szükség van arra is, hogy a mezőgazdasági KlSZ-alapszer- vezetek mind jobban bekapcsolódjanak a szervezésbe, és a lebonyolításba be kell vonni az agrárjellegű felsőoktatási intézményben tanulókat is. A siker, a hozzákapcsolódó kellemes élmény indíttatást adhat a még jobb munkavégzésre. Ez a rendezvénysorozat sokaknak hozhatott Sikert. önmagában azzal, hogy tartalmas volt, s a versenyek győzteseinek erkölcsi sikert nyújtott. Tanulhattak egymástól a fiatalok, összemérhették tudásukat. Kialakulhatott bennük egy egészséges értékrend a teljesítmények értékelésében. S ez a szándék segítheti az eredményesebb munkavégzést a tsz-ekben, az áfészek- ben, az állami gazdaságokban, a tanintézetekben. Hatékonyan hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott gazdaság, a megye, végső soron az ország megvalósíthassa a VII. ötéves tervben kitűzött célokat : kevesebb költséggel, jobb minőségben, több terméket előállítani. E cél vezette az agrárifjúsági napok támogatóit: a termelő és fogyasztási szövetkezet megyei szövetségeit, a megyei tanácsot, a Magyar Agrártudományi Egyesületet — amikor a rendezvénysorozat sikeres lebonyolítása érdekében a szervezők mellé álltak. Kép, szöveg: Számadó Julianna Vége a nyárnak. Emlékké válnak az idei körösi sétahajózások is
