Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-06 / 209. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPIA 1985. SZEPTEMBER 6., PÉNTEK Ára: 1,8# forint XL. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM A svájci külügyminiszter Budapesten A kép jobb oldalán látható svájci politikust a Ferihegyi repülőtéren Várkonyi Péter külügyminiszter fogadta (Telefotó) Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására csütör-. tökön délben hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Pierre Aubert, a Svájci Államszövetség külügyminisztere. A svájci diplomácia vezetőjét a Ferihegyi repülőtéren vendéglátója fogadta. Jelen volt Szőke György, hazánk berni és Paul Wipfli, a Svájci Államszövetség budapesti nagykövete. Pierre Aubert megérkezését követően, délután a Külügyminisztériumban megkezdődtek a hivatalos magvar—svájci külügyminiszteri tárgyalások. Először a két ország diplomáciájának vezetője, Várkonyi Péter és Pierre Aubert szűk körben megbeszélést tartott. Ezután a külügyminiszterek vezetésével a tárgyalócsoportok áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, valamint hazánk és a Svájci Államszövetség kapcsolatainak alakulását. A tárgyalásokon jelen volt Szőke György és Paul Wipfli. Várkonyi Péter este díszvacsorát adott Pierre Aubert tiszteletére a Külügyminisztérium vendégházában. Magyar—vietnami gazdasági tárgyalások Budapesten Czinege Lajosnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének meghívására csütörtökön delegáció élén Budapestre érkezett Tran Phuong, a Vietnami Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese. Czinege Lajos és partnere a magyar—vietnami gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság soron következő, 13. ülésszakán áttekintik a két ország közötti együttműködés helyzetét és meghatározzák a további legfontosabb feladatokat. A vietnami küldöttségnek tagja Nguyen Chi Vu könnyűipari miniszter. Tran Phuongot a Ferihegyi repülőtéren Czinege Lajos fogadta. Jelen volt Nguyen Lung, a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Vitorlás hajóval a föld körül Csütörtökön a MUOSZ székházában Fa Nándor és Gál József vitorlásversenyzők tájékoztatták az újságírókat közeljövőben kezdődő világkörüli hajóútjukról. Elmondták, hogy több mint öt éve készülnek erre az útra: vásároltak egy Balaton 31-es típusú vitorlás- hajó-testet, amelyet később maguk rendeztek be, illetve szereltek fel. Eddig fejenként több mint 10 ezer munkaórát fordítottak arra, hogy a hajót a hosszú tengeri útra alkalmassá tegyék. Az utazás költségeinek előteremtéséhez hozzájárultak a több nagy vállalattal kötött reklámszerződések. A vitorlás csaknem tíz méter hosszú, három méter széles, öt tonna súlyú, tőkesúlya 1750 kilogrammot nyom, s ez lehetővé teszi, hogy a hajó bármilyen körülmények között „talpon” maradhasson. Vitorlázata négy négyzetmétertől 120 négyzetméterig terjedhet. A tengeri hajózásban kicsinek számító vitorlás hajó speciális biztonsági követelményeknek is megfelel: három egymástól független részre van osztva az úszótest, s ezek közül ha kettő meg is sérül, a hajó még mindig úszóképes marad. Ä biztonságos hajózást egyébként még sok minden szolgálja, így egyebek között mintegy másfélszáz térkép, 20—30* navigációs könyv, különböző műszerek — köztük a klasz- szikus szextáns — valamint rádió-iránymérő, radarreflektor (ez játszik szerepet abban, hogy a vitorlás képe jól kivehetően jelenjék meg más hajók radarképernyőjén), továbbá egy angol gyártmányú szélkormány, amely jelentősen megköny- nyíti a nagy fizikai állóképességet igénylő kormányzási műveletet. A vállalkozó kedvű fiatalemberek arról is beszéltek, hogy a közelmúltban kéthónapos, 6 ezer kilométeres próbautat tettek a Földközi-tengeren — ez egyébként feltétele is volt a nyílt tengeri hajózási jogosítvány megszerzésének —, és értékes tapasztalatokat gyűjtöttek a tengeri hajózásról, a táplálkozásról, a munka- és energiabeosztásról. Mint mondották, ez alatt a két hónap alatt a hajó nagyobb igénybevételnek volt kitéve, mintha öt-hat évet a Balatonon töltött volna. A vitorlás hajó a tervek szerint szeptember 25-én indul el a nagy útra Opatijá- ból, majd Gibraltár, a Kanári-szigetek érintésével, a Jóreménység-fok alatt elhajózva a jövő év február vége felé ér el Ausztráliába, Sidneybe. A legénység ezt követően körbehajózza a polinéziai szigetvilágot, majd a Horn-fok megkerülésével tér vissza. A vállalkozás előreláthatólag két és fél évig tart, ez idő alatt 60—70 ezer kilométert tesznek meg. Az útra egytonnányi élelmiszert visznek magukkal. ez körülbelül egy évre lesz elegendő. A készletet 30 elszigetelt rekeszben helyezik el, a párától is óvva, nehogy a konzervek megrozsdásodjanak és használhatatlanná váljanak. A fiatalemberek úgy tervezik, hogy állandó ügyeletet tartanak, hatóránként váltják egymást. Rendszeres rádiós kapcsolatban lesznek az MHSZ rádiós csoportjával, így gyakran kaphatnak hírt hazulról, s ők is beszámolhatnak útjuk állomásairól, tanácsot kérhetnek esetleges problémáik megoldásához. Mint mondották, útjuknak több célja is lesz. Egyrészt a tengeri vitorlázásban szerzett tapasztalatok közreadásával szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar vitorlázó sportolók előbb- utóbb a tengereken is versenyezhessenek. Másik céljuk az, hogy a kevésbé ismert polinéziai népcsoportokról néprajzi anyagot gyűjtsenek, s közkinccsé tegyék azt. Nem utolsó szempont természetesen az egyéni sikerélmény sem, hiszen ezt az utat vitorlással nem sokan tették még meg. Őszi munkák a határban Jó ütemben haladnak az őszi munkákkal megyénk mezőgazdasági nagyüzemeiben. Az egyik legfontosabb teendő most a jövő évi termés megalapozása; a talajelőkészítés. Szórják a műtrágyát, istállótrágyát, szántanak. Ugyanakkor jól haladnak a kora ősziek betakarításával, a kendervágással, a silókukorica, a szálas takarmány begyűjtésével. A lucerna harmadik, illetve negyedik kaszálását, a fűfélék második kaszálását végzik, és várhatóan a hét végétől aratják a napraforgót. Most van a zöldségfélék betakarításában a munka dandárja, szedik a paprikát, paradicsomot, a zöldbabot — paprikából a tavalyinál jobb termés ígérkezik. Rövidesen hozzálátnak a szója betakarításához is. »1 s- * ÜSg Lucernabetakarítás Fotó: Fazekas László A Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének ülése Kállai Gyulának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének vezetésével csütörtökön ülést tartott a HNF Országos Tanácsának elnöksége. A testület Pozsgay Imre főtitkár előterjesztésében tájékoztatót hallgatott meg a népfront 1985. december 13—15-re összehívott VIII. kongresszusával kapcsolatos időszerű feladatokról. Megvitatta a népfronttestületek szeptember 15-től kezdődő újjáválasztásának politikai-szervezeti elveit. Az ülésen felszólalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke. A vitához hozzászólt Ádám Antal, Bencsik István, Bognár József és Trautmann Rezső. A VII. ötéves tervkoncepció a Gyulai Városi Tanács előtt Tegnap, szeptember 5-én, dr. Takács Lőrinc elnökletével ülést tartott Gyula Város Tanácsa. Napirendjén szerepelt többek között a város VII. ötéves tervkoncepciója. Az előterjesztéshez Juhász András osztályvezető fűzött szóbeli kiegészítést. A tervkoncepció a városi tanács által korábban elfogadott hosszú távú program, a népességalakulás és a VI. ötéves terv várható teljesítésének figyelembevételével készült. A koncepció azzal számol, hogy Gyula lakónépessége 1990-ben 36 ezer fő körüli lesz. A tervidőszakban fokozatosan csökken a bölcsődés és óvodás korúak, 1988-tól az általános iskolások száma, de várhatóan több lesz a közép- iskolás a városban. A munkaképes korú népesség száma lényegében változatlan marad. Nő a nyugdíjasok száma. A VI. ötéves terv előirányzata 268,6 millió forint volt, a teljesítés mintegy 355 millió körül alakul. A terv a fejlesztési célok meghatározásánál a legfontosabbnak a folyamatban levő fejlesztések folytatását, a lakásgazdálkodás kiemelt kezelését, valamint a kommunális ellátás, a köztisztasági feladatok színvonalának emelését, és az ivóvízellátás javítását tartja. A tervkoncepció, részleteiben többek között 1000 lakás építését, és magánlakásépítésre alkalmas közművesített telkek kialakítását tűzi ki célul. Tartalmazza a terv továbbá — új vízbázis feltárásával — a vízminőség javítását, a szennyvíztisztító telep bővítését, a hálózat növelését, és a belterületi felszíni vízelvezetési átfogó rendezését. A közlekedés és hírközlés területén lakótelepi utak építését, néhány földút burkolását, kerékpárutak és járdák építését. A kereskedelmi alapellátás fejlesztésére — a terv szerint — indokolt lehne egy áruház megépítése, és a piac első ütemének befejezése. Tovább kell javítani az orvosi ellátás színvonalát, és a közegészségügyi helyzetét. Üj heti otthon építésével növelni kell az öregek napközi otthoni férőhelyeinek számát. A kulturális ellátás területén a koncepció a Szent István úti iskola építésének befejezésével, ott tornaterem építésével, a könyvtárrekonstrukció befejezésével számol. Szükségesnek tartja az egészségügyi szakiskola végleges elhelyezésének megoldását, és 200 férőhelyes szakmunkás-kollégium felépítését. A napirendhez 13-an szóltak hozzá. A kemény, érzelmektől sem mentes vitában több új javaslat, a tervkoncepciót bővítő kiegészítő felvetés hangzott el. Majd minden hozzászóló kifogásolta a városra megállapított „fejkvóta” alacsony összegét, és pótlólagos; támogatást kért a városra nehezedő nagy idegenforgalom feltételeinek javításához. Hangsúlyozták, a város lakossága az előző időszakban sokat tett, és a jövőben is kész vállalni és tenni a városért. Ügy vélték, ez megfelelő erkölcsi alapul szolgálhat Gyula további fejlődéséhez és támogatásához. A tervkoncepcióban jelzett szűkös anyagi lehetőségek és a. javaslatok anyagi vonzata között óriási a szakadék. Hogy végül is mi kerül be a végleges tervbe, arról csak 1986 elején dönt a tanács. Addig az átdolgozott tervkoncepciót széles körű társadalmi vitára bocsátják, hogy olyan terve legyen Gyulának, amelyet mind teljesebben magáénak vallhat a város lakossága. A napirendhez kapcsolódóan a tanács arról is döntött, hogy településfejlesztési hozzájárulás bevezetését kezdeményezi, összegéről, és a javasolt célokról a város polgárainak kell dönteniük, ezért erről a közeljövőben a lakossággal teljes körű konzultáció kezdődik. A. Z. Magyar szerszámgépek Hannoverben A szeptember 17-én Hannoverben megnyíló EMO szerszámgépipari világkiállításon 36 ország — köztük hazánk — kiállítói, összesen 160 ezer négyzetméternyi területen mutatják be az ipar-, ág újdonságait. A magyar kiállítás szervezői, a Tech- noimpex Külkereskedelmi Vállalat és az Interpress képviselői csütörtöki sajtótájékoztatójukon elmondták, hogy szerszámgépiparunkat a Csepeli Szerszámgépgyár, a Szerszámgépipari Művek, a Diósgyőri Gépgyár és a Híradástechnikai Gépgyár képviseli. Korszerű, részben licencek alapján gyártott berendezéseket mutatnak be, de láthatók lesznek majd a 800 négyzetméteres területű magyar standon a Csepeli Egyedi Gépgyár robotjai, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet gyártórendszere és néhány hazai iparvállalat, köztük a Vilati vezérlései. A magyar szerszámgépipar mindenekelőtt az új fejlesztésekről igyekszik számot adni Hannoverben. A Technoimpex vezetői arról szóltak, hogy ezúttal üzleti sikerre is szá-i mítanak.
