Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-06 / 209. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPIA 1985. SZEPTEMBER 6., PÉNTEK Ára: 1,8# forint XL. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM A svájci külügyminiszter Budapesten A kép jobb oldalán látható svájci politikust a Ferihegyi re­pülőtéren Várkonyi Péter külügyminiszter fogadta (Telefotó) Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására csütör-. tökön délben hivatalos láto­gatásra Budapestre érkezett Pierre Aubert, a Svájci Ál­lamszövetség külügyminisz­tere. A svájci diplomácia veze­tőjét a Ferihegyi repülőtéren vendéglátója fogadta. Jelen volt Szőke György, hazánk berni és Paul Wipfli, a Svájci Államszövetség buda­pesti nagykövete. Pierre Aubert megérkezé­sét követően, délután a Kül­ügyminisztériumban meg­kezdődtek a hivatalos ma­gvar—svájci külügyminiszte­ri tárgyalások. Először a két ország diplomáciájának ve­zetője, Várkonyi Péter és Pierre Aubert szűk körben megbeszélést tartott. Ezután a külügyminiszterek vezeté­sével a tárgyalócsoportok át­tekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, valamint hazánk és a Svájci Államszövetség kapcsolatai­nak alakulását. A tárgyalá­sokon jelen volt Szőke György és Paul Wipfli. Várkonyi Péter este dísz­vacsorát adott Pierre Aubert tiszteletére a Külügyminisz­térium vendégházában. Magyar—vietnami gazdasági tárgyalások Budapesten Czinege Lajosnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének meghívására csütörtö­kön delegáció élén Buda­pestre érkezett Tran Phuong, a Vietnami Szocialista Köz­társaság Minisztertanácsának elnökhelyettese. Czinege Lajos és partnere a magyar—vietnami gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság soron következő, 13. üléssza­kán áttekintik a két ország közötti együttműködés hely­zetét és meghatározzák a to­vábbi legfontosabb feladato­kat. A vietnami küldöttség­nek tagja Nguyen Chi Vu könnyűipari miniszter. Tran Phuongot a Ferihe­gyi repülőtéren Czinege La­jos fogadta. Jelen volt Ngu­yen Lung, a Vietnami Szo­cialista Köztársaság buda­pesti nagykövete. Vitorlás hajóval a föld körül Csütörtökön a MUOSZ székházában Fa Nándor és Gál József vitorlásverseny­zők tájékoztatták az újság­írókat közeljövőben kezdődő világkörüli hajóútjukról. Elmondták, hogy több mint öt éve készülnek erre az útra: vásároltak egy Ba­laton 31-es típusú vitorlás- hajó-testet, amelyet később maguk rendeztek be, illetve szereltek fel. Eddig fejen­ként több mint 10 ezer munkaórát fordítottak arra, hogy a hajót a hosszú ten­geri útra alkalmassá tegyék. Az utazás költségeinek elő­teremtéséhez hozzájárultak a több nagy vállalattal kö­tött reklámszerződések. A vitorlás csaknem tíz méter hosszú, három méter széles, öt tonna súlyú, tőke­súlya 1750 kilogrammot nyom, s ez lehetővé teszi, hogy a hajó bármilyen kö­rülmények között „talpon” maradhasson. Vitorlázata négy négyzetmétertől 120 négyzetméterig terjedhet. A tengeri hajózásban kicsinek számító vitorlás hajó speciá­lis biztonsági követelmé­nyeknek is megfelel: három egymástól független részre van osztva az úszótest, s ezek közül ha kettő meg is sérül, a hajó még mindig úszóképes marad. Ä bizton­ságos hajózást egyébként még sok minden szolgálja, így egyebek között mintegy másfélszáz térkép, 20—30* navigációs könyv, különböző műszerek — köztük a klasz- szikus szextáns — valamint rádió-iránymérő, radarref­lektor (ez játszik szerepet abban, hogy a vitorlás képe jól kivehetően jelenjék meg más hajók radarképernyő­jén), továbbá egy angol gyártmányú szélkormány, amely jelentősen megköny- nyíti a nagy fizikai állóké­pességet igénylő kormány­zási műveletet. A vállalkozó kedvű fiatal­emberek arról is beszéltek, hogy a közelmúltban kéthó­napos, 6 ezer kilométeres próbautat tettek a Földkö­zi-tengeren — ez egyébként feltétele is volt a nyílt ten­geri hajózási jogosítvány megszerzésének —, és érté­kes tapasztalatokat gyűjtöt­tek a tengeri hajózásról, a táplálkozásról, a munka- és energiabeosztásról. Mint mondották, ez alatt a két hónap alatt a hajó nagyobb igénybevételnek volt kitéve, mintha öt-hat évet a Bala­tonon töltött volna. A vitorlás hajó a tervek szerint szeptember 25-én in­dul el a nagy útra Opatijá- ból, majd Gibraltár, a Ka­nári-szigetek érintésével, a Jóreménység-fok alatt elha­józva a jövő év február vé­ge felé ér el Ausztráliába, Sidneybe. A legénység ezt követően körbehajózza a po­linéziai szigetvilágot, majd a Horn-fok megkerülésével tér vissza. A vállalkozás előreláthatólag két és fél évig tart, ez idő alatt 60—70 ezer kilométert tesznek meg. Az útra egytonnányi élel­miszert visznek magukkal. ez körülbelül egy évre lesz elegendő. A készletet 30 el­szigetelt rekeszben helyezik el, a párától is óvva, nehogy a konzervek megrozsdásod­janak és használhatatlanná váljanak. A fiatalemberek úgy tervezik, hogy állandó ügyeletet tartanak, hatórán­ként váltják egymást. Rend­szeres rádiós kapcsolatban lesznek az MHSZ rádiós cso­portjával, így gyakran kap­hatnak hírt hazulról, s ők is beszámolhatnak útjuk állo­másairól, tanácsot kérhetnek esetleges problémáik megol­dásához. Mint mondották, útjuknak több célja is lesz. Egyrészt a tengeri vitorlázásban szer­zett tapasztalatok közreadá­sával szeretnének hozzájá­rulni ahhoz, hogy a magyar vitorlázó sportolók előbb- utóbb a tengereken is ver­senyezhessenek. Másik cél­juk az, hogy a kevésbé is­mert polinéziai népcsopor­tokról néprajzi anyagot gyűjtsenek, s közkinccsé te­gyék azt. Nem utolsó szem­pont természetesen az egyé­ni sikerélmény sem, hiszen ezt az utat vitorlással nem sokan tették még meg. Őszi munkák a határban Jó ütemben haladnak az őszi munkákkal megyénk mezőgazdasági nagyüzemei­ben. Az egyik legfontosabb teendő most a jövő évi ter­més megalapozása; a talaj­előkészítés. Szórják a mű­trágyát, istállótrágyát, szán­tanak. Ugyanakkor jól ha­ladnak a kora ősziek betaka­rításával, a kendervágással, a silókukorica, a szálas ta­karmány begyűjtésével. A lucerna harmadik, illetve ne­gyedik kaszálását, a fűfélék második kaszálását végzik, és várhatóan a hét végétől aratják a napraforgót. Most van a zöldségfélék betakarításában a munka dandárja, szedik a paprikát, paradicsomot, a zöldbabot — paprikából a tavalyinál jobb termés ígérkezik. Rövidesen hozzálátnak a szója betaka­rításához is. »1 s- * ÜSg Lucernabetakarítás Fotó: Fazekas László A Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének ülése Kállai Gyulának, a Hazafias Népfront Országos Taná­csa elnökének vezetésével csütörtökön ülést tartott a HNF Országos Tanácsának elnöksége. A testület Pozsgay Imre főtitkár előterjesztésében tájékoztatót hallgatott meg a népfront 1985. december 13—15-re összehívott VIII. kongresszusával kapcsolatos időszerű feladatokról. Megvitatta a népfronttestületek szeptember 15-től kez­dődő újjáválasztásának politikai-szervezeti elveit. Az ülésen felszólalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke. A vitához hozzászólt Ádám Antal, Bencsik István, Bognár József és Trautmann Rezső. A VII. ötéves tervkoncepció a Gyulai Városi Tanács előtt Tegnap, szeptember 5-én, dr. Takács Lőrinc elnökleté­vel ülést tartott Gyula Város Tanácsa. Napirendjén szere­pelt többek között a város VII. ötéves tervkoncepciója. Az előterjesztéshez Juhász András osztályvezető fűzött szóbeli kiegészítést. A tervkoncepció a városi tanács által korábban elfo­gadott hosszú távú prog­ram, a népességalakulás és a VI. ötéves terv várható teljesítésének figyelembevé­telével készült. A koncepció azzal számol, hogy Gyula la­kónépessége 1990-ben 36 ezer fő körüli lesz. A terv­időszakban fokozatosan csökken a bölcsődés és óvo­dás korúak, 1988-tól az ál­talános iskolások száma, de várhatóan több lesz a közép- iskolás a városban. A mun­kaképes korú népesség szá­ma lényegében változatlan marad. Nő a nyugdíjasok száma. A VI. ötéves terv elő­irányzata 268,6 millió forint volt, a teljesítés mintegy 355 millió körül alakul. A terv a fejlesztési célok meghatározásánál a legfon­tosabbnak a folyamatban le­vő fejlesztések folytatását, a lakásgazdálkodás kiemelt ke­zelését, valamint a kommu­nális ellátás, a köztisztasági feladatok színvonalának emelését, és az ivóvízellátás javítását tartja. A tervkoncepció, részletei­ben többek között 1000 la­kás építését, és magánlakás­építésre alkalmas közműve­sített telkek kialakítását tűzi ki célul. Tartalmazza a terv továbbá — új vízbázis fel­tárásával — a vízminőség ja­vítását, a szennyvíztisztító telep bővítését, a hálózat növelését, és a belterületi fel­színi vízelvezetési átfogó ren­dezését. A közlekedés és hír­közlés területén lakótelepi utak építését, néhány földút burkolását, kerékpárutak és járdák építését. A kereske­delmi alapellátás fejlesztésé­re — a terv szerint — indo­kolt lehne egy áruház meg­építése, és a piac első ütemé­nek befejezése. Tovább kell javítani az orvosi ellátás színvonalát, és a közegész­ségügyi helyzetét. Üj heti otthon építésével növelni kell az öregek napközi otthoni fé­rőhelyeinek számát. A kul­turális ellátás területén a koncepció a Szent István úti iskola építésének befejezé­sével, ott tornaterem építé­sével, a könyvtárrekonstruk­ció befejezésével számol. Szükségesnek tartja az egészségügyi szakiskola vég­leges elhelyezésének megol­dását, és 200 férőhelyes szak­munkás-kollégium felépíté­sét. A napirendhez 13-an szól­tak hozzá. A kemény, érzel­mektől sem mentes vitában több új javaslat, a tervkon­cepciót bővítő kiegészítő fel­vetés hangzott el. Majd min­den hozzászóló kifogásolta a városra megállapított „fej­kvóta” alacsony összegét, és pótlólagos; támogatást kért a városra nehezedő nagy ide­genforgalom feltételeinek ja­vításához. Hangsúlyozták, a város lakossága az előző idő­szakban sokat tett, és a jö­vőben is kész vállalni és tenni a városért. Ügy vél­ték, ez megfelelő erkölcsi alapul szolgálhat Gyula to­vábbi fejlődéséhez és támo­gatásához. A tervkoncepcióban jel­zett szűkös anyagi lehetősé­gek és a. javaslatok anyagi vonzata között óriási a sza­kadék. Hogy végül is mi ke­rül be a végleges tervbe, ar­ról csak 1986 elején dönt a tanács. Addig az átdolgozott tervkoncepciót széles körű társadalmi vitára bocsátják, hogy olyan terve legyen Gyu­lának, amelyet mind teljeseb­ben magáénak vallhat a vá­ros lakossága. A napirendhez kapcsoló­dóan a tanács arról is dön­tött, hogy településfejleszté­si hozzájárulás bevezetését kezdeményezi, összegéről, és a javasolt célokról a város polgárainak kell dönteniük, ezért erről a közeljövőben a lakossággal teljes körű kon­zultáció kezdődik. A. Z. Magyar szerszámgépek Hannoverben A szeptember 17-én Han­noverben megnyíló EMO szerszámgépipari világkiál­lításon 36 ország — köztük hazánk — kiállítói, összesen 160 ezer négyzetméternyi te­rületen mutatják be az ipar-, ág újdonságait. A magyar kiállítás szervezői, a Tech- noimpex Külkereskedelmi Vállalat és az Interpress képviselői csütörtöki sajtótá­jékoztatójukon elmondták, hogy szerszámgépiparunkat a Csepeli Szerszámgépgyár, a Szerszámgépipari Művek, a Diósgyőri Gépgyár és a Hír­adástechnikai Gépgyár kép­viseli. Korszerű, részben li­cencek alapján gyártott be­rendezéseket mutatnak be, de láthatók lesznek majd a 800 négyzetméteres területű magyar standon a Csepeli Egyedi Gépgyár robotjai, a Számítástechnikai és Auto­matizálási Kutató Intézet gyártórendszere és néhány hazai iparvállalat, köztük a Vilati vezérlései. A magyar szerszámgépipar mindenek­előtt az új fejlesztésekről igyekszik számot adni Han­noverben. A Technoimpex vezetői arról szóltak, hogy ezúttal üzleti sikerre is szá-i mítanak.

Next

/
Thumbnails
Contents