Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-04 / 207. szám

1985, szeptember 4., szerda o A garattól a vagonig Megújulás évi 100 millióért A három békéscsabai ga­bonasiló mellett játékautó­nak tűnnek a pótkocsis te­herautók. Pedig egyetlen mozdulattal 100 mázsa bú­zát öntenek a garatba. Por­felhő száll fel, s eltakarja vagy fél percig a búzát. Mi­re újra tiszta lesz a levegő, már csaknem eltűnik a vas­rácsos garatban a tölcsére- sen maga alá roskadó halom. ■— Ahhoz, hogy a garat teljesen elnyelje a búzát, több idő kell — magyaráz­za Róka Adám silókezelő. — Két autó ürítése között 20 perc a különbség. A gabona függőleges csöveken és víz­szintes futószalagon jut el a cellák tetejéig. Az 1980-ban átadott nagyobbik gabonatá­rolóban 17 darab 125 vagonos cella van, s bennük 36 mé­ter magasan áll a szem. Megnézzük az egyik futó­szalag plekszi ellenőrző ab­lakánál, hogyan örvénylik és lüktet a siló felé sodródó bú­za. — A szállítószalag órán­ként 45—50 tonnát képes be­juttatni a silóba — tudjuk meg kísérőnktől. A munka itt természete­sen teljesen automatizált. A vezérlőterem viszont arról tahúskodik. hogy gépesítés ide vagy oda, a silóban in­kább férfiak keresnek mun­kát. A gombok és mutatók fegyelmezett birodalmában. ahol csak hely van a falon, telt idomú hölgvemények fe­szítenek bikavadító naptár­mosolyukkal. Felliftezünk a tetőre. A ki­látás remek. Jó időben a dobozi templomig ellátni in­nen. A tetőt ej^L-bként idén új technológiával szigetelték. Az alumíniumtartalmú szi­getelőanyag ezüstösen csillog a kellemes napfényben. — Eddig bevált — mondja Róka Ádám. — Két záport beázás nélkül átvészeltünk. Belül, a cellák felett — hiába a szellőztető — állott, nehéz a levegő. A csövek ta­golta félhomály akár egy kri­mi környezete is lehetne. Miután lejövünk. Magyar Istvánná raktárvezetőtől megtudom, hogy a Békés Megyei Gabónaforgalmi és Malomipari Vállalat legna­gyobb telepén 4 ezer 300 va­gon gabonát tárolnak. — Július második hetében jöttek az első szállítmányok — mondja a raktárvezető —. és folyamatos munkával há­rom hét alatt töltöttük fel a három silót. A búza mellett tárolunk még árpát, zabot, kukoricát és szóját. A régi, a kisebb silók mel­lett épp egy 10 vagonos sze­relvényt töltenek fel. A há­rom hatalmas építmény egy­szerre nyeli és ontja a ke- nyérnekvalót. — U. T. — A garat 20 perc alatt nyel el 100 mázsa búzát Töltik a vagonokat Fotó: Fazekas László Elnyerték az OMÉK nagydiját Újszerű az almamusl és a paradicsomiul kiszerelése. Enyhíti az üveghiányt is, ugyanakkor könnyen szállítható, jól tárol­ható a dobozos ivóié A tröszti évek alatt meg­határozott pályán és irányi ban fejlődtek a konzervgyá­rak. A fejlesztésre fordítható közös alapból a békéscsabai gyár alig kapott, mert ez idő tájt a legmodernebbek közé tartozott. S mire a bé­késcsabaiak tarthatták volna a markukat a beruházásra költendő összegért, meg­szűnt a tröszt. A Békéscsa­bai Konzervgyár magára ma­radt a fejlesztés összes gondjával és az önállóság le­hetőségeivel. Gondolkodásukat, a rövid, közép- és hosszú távra ki­dolgozott stratégiájukat el­sődlegesen az a szempont irányította, hogy minden — tőkés, szocialista és hazai — piacon eladható termékeket készítsenek. Ugyanakkor az értékesítés lehetőségei is irányt szabtak a fejlődésnek. Ennek szellemében módo­sítják a hagyományos terme­lési szerkezetet, s ezzel pár­huzamosan szerelik be a leg­modernebb technikai és technológiai berendezéseket. A folyamat 1982-ben kezdő­dött. — Két évig, 1982-ben és 1983-ban a rekonstrukció előkészítésével foglalkoztunk — magyarázza Botyánszki Mihály igazgatóhelyettes. — Ekkor döntöttük el, hogy a paradicsom-, a gyümölcslé feldolgozását fejlesztjük és meghonosítjuk a konzerv csemegekukorica gyártását. Kialakult az a nézetünk, hogy kapjon hangsúlyt a ter­meltetési háttér olyan gépe­síthető növényi kultúrák fel­dolgozására, amelyek jól ter­meszthetők a megyében. De ez sem lehet egyedüli, mást kizáró szempont. Ezért a me­gye adottságait is figyelem­be vevő feldolgozási háttér fejlesztése mellett az érté­kesítés, az esetleges export lehetőségeit is mérlegelnünk kellett. — A paradicsomfeldolgozó vonal korszerűsítéséhez a biztos nyersanyagháttér , is­meretében fogtunk hozzá. Az amerikai Astec cég aszepti­kus technológiáját vásárol­tuk meg. ehhez a MÉM és az OMFB kamatmentes hi- télt adott, mert a technoló-, gia korszerűsége mellett Napról napra növekszik az exportra kerülő alma meny- nyisége. A meleg idő hatá­sára a fejlődésben a koráb­bi lemaradást fokozatosan behozza a gyümölcs, na­gyobb tömegben érik be, így felgyorsulhatott a szedés. A Hungarofruct mintegy 1500 tonnányi termést indít na­ponta útnak, elsősorban'* a Szovjetunióba, s szeptember 10-e körül már négyezer tonnányi pirosló gyümölcs­csel gördülnek ki a tuzséri pályaudvarról a vagonok Moszkva, Kijev és más vá­rosok kereskedelmi központ­jaiba. A Hungarofruct termék­listáján a legrangosabb té­energiatakarékos is. A para­dicsom jobban megtartja a biológiai értékeit, ha ezen a berendezésen dolgozzuk fel, a kész termékekre is könnyebb vásárlót találni. Hasonló célokat szolgál a többi beruházás is. Sűrített paradicsom készítésére — az országban először — olasz berendezést vásároltunk, amelynek a napi teljesítmé­nye 500 tonna. Emellett a gyümölcslégyártó sorok is alkalmasak a paradicsomlé feldolgozására. — Megéri a gyümölcslé készítéséhez Csongrádból és, a Nyírségből ideszállítani a gyümölcsöket? — Az utóbbi években nőtt a gyümölcsleveket gyártó üzemek száma az országban, de ezeknek a készítmények­nek továbbra is jó piacuk van a tőkés, a szocialista és a hazai kereskedelemben. Ebben az esetben tehát ezért döntöttünk a fejlesztés mel­lett. A tavaly üzembe helye­zett gyümölcsprés, szűrő- és léderítő berendezés év vé­géig kitermelte az érte ki­adott devizát. Májusban kö­töttünk a gépek vásárlására szerződést, augusztus és szeptember fordulóján pedig már üzembe helyeztük a lé­gyártó sorokat. Akkor azért cselekedtünk ilyen gyorsan, mert kevés zöldség érkezett a termelőktől, azóta pedig továbbfejlesztettük a gyü­mölcslégyártást. — Ezzel párhuzamosan új csomagolási módszert vezet­tünk be. A papírból és alu­fóliából készülő Tetrapack csomagolóanyag Svájcból ér­kezik, de tárgyalunk hazai előállításáról is, a hozzá tar­tozó csomagolótechnikát pe­dig fél évre kipróbálásra ad­ta ide a svéd partner. A szerződésben, amelyet ez­után írunk alá, a berende­zés szállítása mellett a to-, vábblépésről is szó lesz. Azt szeretnénk, ha a gyümölcs­levek fél- és negyedliteres csomagolásban is forgalom­ba kerülnének. A tartós te­jéhez hasonló (anyagában és formájában azonos) dobo­zokba almamustot, paradi­csomitalt töltünk. A beren­dezés óránként .3600 liter lé csomagolására képes. Ebben T tel az alma. évi 330 ezer tonna a leszállítandó meny- nyiség, zömében szovjet, il­letve csehszlovák és NDK- beli megrendelésre. A nagy tétel zökkenőmentes kiszál­lítása rendkívül gondos, kö­rültekintő szervezést, előké­szítést igényel. Tájértekez­leteken jó előre egyeztették a szedés menetét a termelő partnerekkel — állami gaz­daságokkal, tsz-ekkel —, hogy a torlódásokat elkerül­jék. A MÁV-nál megálla­podtak a vagonok biztosítá­sában, a tuzséri „almapálya­udvar” technikai berendezé­sei pedig felújított állapot­ban kezdték a szezont, hogy az átrakásnál megelőzzék az az évben közel 4 millió liter gyümölcs- és zöldséglevet termelünk és értékesítünk. — A tapasztalatok azt igazolják, hogy az új tefmé- kek iránt nagy az érdeklő­dés . . . — Valóban így igaz, híre ment, hogy van ilyen termé­künk és az ára közel azonos az üveges készítményekével. Rengeteg rendelést kapunk. A továbbiakban a folyama­tos piackutatás eredménye és a rendelés fogja meghatároz­ni a termelést. — Nem megterhelő ez a sok irányú fejlesztés a las­súbb tempóhoz szokott vál­lalatnak? — Még nincs is vége a fel­sorolásnak — mondja az igazgatóhelyettes. — Ugyan­is az idén még a csemege­esetleges üzemzavart. Ugyan­akkor a Hungarofruct és a termelők ládakészítő üze­meiben a kellő mennyiségű göngyöleget is legyártották, illetve sok helyen három műszakban most is folyama­tosan szögelik; összesen 17 millió láda szükséges az ex­porthoz. Az alma növekvő termelé­si költségeinek ellensúlyo­zására a tavalyihoz képest 50 fillérrel emelték az első és másodosztályú gyümölcs átvételi árát. Az üzemek — miután a külpiac mindin­kább a "legjobb minőséget igényli — igyekeznek minél több első osztályú termést átadni a kereskedőknek. Sok helyen családi vállalkozásra „kiadják” a termőfák egy ré­szét dolgozóiknak, akik így még inkább érdekeltek a kukorica feldolgozásának meghonosítására is vállalko­zunk. Már folynak az üzei mi próbák, a termés érése után a gépsoron a termelést is megkezdjük. Csemege- kukoricát a gép fosztja, morzsolja és tisztítás után vákuum alatt tölti dobozok­ba és exportra szállítjuk. Vásároltunk egy magyar hőkezelő • berendezést is, amely elődeinél kevesebb hőenergiával és nagyobb tel­jesítménnyel sterilizálja a zöldborsót és a zöldbabot. Ehhez kötődnek további el­képzelések is: a teljes zöld­ségfeldolgozó vonal korsze­rűsítése. A csomagolás to­vábbi modernizálása is el­engedhetetlen és megoldásra várnak raktározási gondja­ink. — Mindezt mennyiért? — Évi 100 millió forintot fordítunk a beruházásokra. Ezt az ütemet még a jövő esztendőben is szeretnénk tartani. Fontosnak tartom, hogy a ráfordítások nagyobb része 5 éven belül, kisebb hányada 10 év alatt térül meg. — Az eddigi beruházások hoztak-e már hasznot? — A rostos gyümölcslevek az új aszeptikus berendezé­sen készülnek. A jobb minő­séget jelzi az OMÉK-on el­ért siker is. A rostos gyü­mölcsleveket elbíráló zsűri ezeket a termékeket nagydíj­jal jutalmazta, az V. orszá­gos üdítőital-versenyben pe­dig a paradicsomital és az őszi barack nektár aranyér-, met kapott — mondta Bo­tyánszki Mihály igazgatóhe­lyettes. Számadó Julianna gondos művelésben, szedés­ben. hiszen így magasabb jövedelemét érhetnek el. A családtagokon kívül sok ipari üzem dolgozója is most veszi ki szabadságát, hogy bekap­csolódjon a szüretbe, s ha­marosan az iskolások segítik majd a munkát. A külpiaci követelmények­hez igazodva, jó néhány ál­lami gazdaság, tsz olyan al­mafajtákat telepített., ame­lyekért szívesen fizet maga­sabb árat a megrendelő. A dánszentmiklósi Micsurin, az Izsáki Sárfehér Tsz, illet­ve a Hosszúhegyi Mezőgaz­dasági Kombinát ültetvényei az idén fordulnak termőre, s így a színes, jól tárolható, nagyobb hozamot adó Idaret- ből, Glosterből, Welspurból több jut a piacra. Ezeken a berendezéseken dolgozzák fel ez évtől a csemegekukoricát Fotó: Fazekas László Felgyorsul az almaszüret

Next

/
Thumbnails
Contents