Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-19 / 220. szám
Heydte őrnagy nem mondott igazat? Egy történelemtanár hozzászólása a Petöfi-cikkhez 1985. szeptember 19., csütörtök Torda, Miklós Miklós ref. pap lakása, ahol Petőfi örökre elvált családjától HANGSZÓRÓ Emberi hang Bajor Nagy Ernőt sokan ismerik, írásait szeretik, s ha néha feltűnik a képernyőn, ott sem csalatkozik benne senki. Van valami, talán a gyors kapcsolatteremtő képessége, ami azonnal megfogja az embert. A rádión keresztül is, mikor „csak” a hang és a mondanivaló érvényesül. E kettővel tud igazán hatni, mert amit mond, mindig fontos, és ahogy mondja, az az emberi hang oly megértőén közvetlen, mintha egy közeli hozzátartozó ülne mellénk, s osztaná meg gondolatait velünk. Legutóbbi tíz percének is ilyen hangulata volt. Arról beszélt, hogy a múlt milyen összekötő kapocs nemcsak szülők és gyerekek, vagy a testvérek között, hanem iskolatársak, háborús baj társak között is. Aztán, hogy mekkora szeretetéhség él — különösen a magányos — emberekben. Nemrég egy kis öregasszony kereste föl, és mesélte el élettörténetét, melynek során — többször is — évekig jelen volt, maj4 eltűnj mellőle egy férfi. Legutóbb nagyon sokáig nem is hallott róla, majd az újságból megtudta, hogy valójában házasságszédelgő, csaló, és nyilván nagy bajban van és lesz. Hogy kicsoda, neki nem számít, mindig szerette, és majd segíteni akar rajta, amikor már lehet, hisz mindent megtenne érte. Ezerszer megírt, elcsépelt történet — de nem annak, aki benne van, aki szenvedő alanya. A másik — szinte hátborzongató — régi esetet sem merné regénybe szőni egy író sem. A sokat szenvedett hadifogolyét, aki végre hazatér, és a pályaudvaron kezébe kerülő első újságban azt olvassa, «hogy most ment férjhez a felesége. Mire menjen haza, inkább nekivág a világnak, s az asszony azóta is várja, hiszen nem ő volt az, akiről olvasott. Van ilyen? Van. Csak kevesen tudnak annyi megértéssel, szeretettel beszélni róla, mint Bajor Nagy Ernő. Francia sanzonok A zene- és énekhallgatást — pláne, ha a könnyű műfajról van szó — mindig összekötjük valamivel. Lehet olvasni közben, vagy nyugodtan végezni a házimunkát. Ki főz, ki vasal, ki meg a kötést, vagy hímzést választja, s a munka és az élvezet nem zavarja egymást. Áradhat a dallam, csaponghat- nak a gondolatok, s a kettő érzelmi egységbe kerül. A sanzon nem is akar mást, mint az eldalolt érzelmek által érzelmeket kelteni. Igazi mesterei a franciák, bölcsője is francia tájon ringott réges-rég, majd lett a népdal városi megfelelője a múlt század idején. Virágzása máig tart. Tolmácsolói közt olyan világnagyságok voltak, mint Lucienne Boyer, a harmincas-negyvenes évek csillaga. És más hírességek. Az utóbbi évtizedek sem szűkölködtek nagy nevekben, s közülük válogatott egyórás műsort a rádiók megtűzdelve magyar előadókkal. A franciák: Juliette Greco, Aznavour, Mi- reille Mathieu. és két koronázatlan király: Yves Montand és Edith Piaf. Nekem ők ketten: a csúcs. Pedig mennyire máskép érik el a hatást. Montand közlése fanyar, Piafé maga az intenzív, önemésztő átélés. Egy fiú — egv lány Nincs szörnyűbb veszély, amitől retteghetne minden gyermekét szerető szülő, mint a bűnözés. És még az ital, a kábítószer, tehetnénk hozzá, s talán ezzel sincs vége a sornak, annyifajta veszedelem nehezíti a gyermeknevelést. Már ott, ahol tényleges nevelésről beszélhetünk, bár az igazsághoz tartozik, hogy vannak kárbaveszett erőfeszítések is. Kivételek, melyek erősítik azt a szabályt, hogy a jó családi légkör védelmet nyújt. Mindkettőre példát találhattunk az Ifjúsági Rádió érdek- védelmi műsorában, Veszélyben címmel. A tizenöt éves fiú először kilencévesen lopott, most kétszeri betöréses lopásért vonják majd felelősségre. Szétzilált család, nevelőotthon, onnan a szökés áll a háta mögött, s hogy hová jutott, fel sem fogja, mintha természetes lenne. Amit csinált, ahogyan élt és élni akart, válaszai nyomán valami elképesztő életfelfogást tükröz. „Hát nem mindegy, kint vagy bent, az otthonban, vagy itt...” — mondja. A húszéves lány is majdnem erre a sorsra jutott, ö is tizenöt volt, amikor csavarogni kezdett, bandába keveredett. A család visszavitte, a gimnázium is visszafogadta. Ö viszont újból kezdte, s ekkor az apja intézetbe adta. Ott állt lábra, azóta is sikeresen. Miért és hogyan? Mert maga akarta, és a munka segített, öt éve dolgozik, és most már tanulni is akar, s érezni, hogy fog is. Molnár Tamás beszélgetett mindkettőjükkel, s kérdései nyomán a fiú és a lány isi teljes őszinteséggel felelt. A fiú a minden mindegy alapállásból, a, lány pedig úgy, mint aki tudja, mitől menekült meg. Nagyon jó, tanulságos műsor volt, de vajon hallgatták-e azok, akiknek legjobban kellett volna? Vass Márta Élve a lap hasábjain felkínált lehetőséggel ragadok most tollat, azzal a feltétellel, hogy levelemet, vagy legalábbis befejező sorait közlik majd. Nem az én hiúságérzetem végett van erre szükség, hanem azért, hogy látható legyen, miként próbálkozik meg szembenézni egy átlagpedagógus egy ilyen, a sajtó által újból felvetett nevelési tényezővel. Vagyis, a hazafias nevelést segítheti-e az Önök Petőfi-cikke? Ügy gondolm, a kérdésre igen a válasz. A tíz-tizen- négy éves korosztály kalandra, szenzációra vágyik. És íme, az Önök írása felkínálta a kalandot, mivel tanulóim nap mint nap megkérdeznek a témával kapcsolatosan. Bizonyára a cikknek köszönhetően nőni fog azon diákok száma, kik a könyvtárakban, könyvesboltokban keresni fogják a Petőfi életéről szóló műveket. Köszönet ezért. A téma felnőtt művelői, szakértői és rajongói nevében kell, hogy megköszönjem azt a nagy- nagy kérdőjelet a cím végén. Ez mindenképen korrekt, felelősségteljes eljárás volt. Hogy miért? A véletlen úgy hozta, hogy anyai ágon egyik ősöm negyvennyolc őszén Kossuthnak ajándékozta asztalát az alföldi toborzóút során, így arról szónokolhatott. Apai ágon egy másik ősöm Petőfi századában harcolt az erdélyi csaták során. Ennek ellenére a családi pletykák szintjén kezelem az egészet, mert sohasem láttam egyiknek sem tényleges bizonyítékát. Nagyon becsülöm V. V. Pa- girja munkásságát, de úgy gondolom, jó lenne meghívni őt Magyarországra, mert itt nálunk megismerkedhetne az alapdokumentumokkal. Nincs okom, se jogom tehetségében és elhivatottságában kételkedni Annál inkább Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Egy kis figyelmet kérek. 8.30: Fúvósátiratok. 8.46: Caccini- Euridike. 9.46: Nefelejcs — népzenei hagyományőrző műsor a Zo- borvidékről. (Ism.) 10.05: Két hangon — Horgas Béla és Levendel Júlia — Karinthy Frigyes számadásairól. (ism.) 10.35: Nádihegedű — muzsikáról gyerekeknek. 10.50: Weiner Leó tanítványai muzsikálnak. XV/15. A Szé- csi-vonósnégyes játszik. 11.39: A kelletlen leány — Veres Péter regénye rádióra alkalmazva. 3. rész. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Mértéktartás. Tóth Benedek írása. 12.55: Műsorajánlat. 13.00: Zenekari muzsika. 13.40: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót. 14.09: A magyar széppróza századai. 14.25: Mozart: Esz-dúr zongora- verseny. 15.00: Lapozgató. 15.30: Az Állami Népi Együttes műsorából. furcsák az „egy szemtanú szerint” típusú hivatkozások. Különösen gyanús a Magyarságra történő utalás. A Magyarság című lap a háború éveiben különösen szerette a szenzációvadászatot. Mindemellett Pagirja kutatói eredményei roppant elgondolkoztatóak. Ügy vélem, jó lenne postázni számára Várkonyi Nándor 1957-ben megjelent tanulmányát a szibériai legendáról (megjelent az Üstökös csóvája című kötetben). Bizonyára hasznosítaná. Megvallom őszintén, bennem leginkább az a „halálkép él”, amit legtuóbb például Hunyadi József erősített meg a Viharmadárban, vagy Fekete Sándor az így élt-sorozat Petőfiről szóló darabjában. Mindkettő egy bizonyos Heydte ürnagy vallomásából merít, aki 1854- ben az Osztrák Titkos Levéltár számára készített hitelt érdemlő jelentést Petőfi holttestének a segesvári ütközet utáni azonosításáról. (Eredeti szövege megtalálható Hatvány Lajos: így élt Petőfi című hatalmas művének Mi baj. őrnagy? című 16.05: Révkalauz. 17.00: Rádiószínház. 17.55: Balogh Albert népi zenekara játszik. 19.15: Fel és le. 19.40: Kapcsoljuk a Pesti Vigadót. 20.45: Népi hangszeres muzsika. 21.00: Húszas stúdió — Lógok a rendszeren. (Ism.) 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Könnyűzene — hangszerszólók. 22.45- Beszédes csontok — dr. Balogh István igazságügyi orvosszakértővel beszélget Gazdy Dénes. 23.00: Offenbach operettjeiből. 0.15: Éjfél után. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Bundschuch István stájer- clterán játszik. 8.20: A Szabó-család. (Ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika. (Ism.) 9.05: Napközben. 12.10: Juanita csókja — részletek Miljutyin operettjéből. 12.25: Útikalauz — üdülőknek. 12.30: Népművészet Mestereinek felvételeiből. 13.05: Nosztalgiahullám. 14.00: Solti Károly és Győri Szabó József Erős Sándor nótáiból énekel. 14.15: Idősebbek hullámhosszán. 15.10: Operaslágerek. 15.45; Törvénykönyv. fejezetében.) Emellett kell megjegyeznem, hogy írók, kutatók tucatjai Telekitől Illyésen át Dienesig, szemtanúk százait vonultatták fel, akik eskü alatt valották: látták a halott költőt. Tegyük fel, tendenciálisan nem mondtak igazat. A korabeli „osztrák érdek” szemszögéből elhiszem még azt is, hogy Heydte hamis vallomást tett. Kapóra jöhetett az országos elfogató listán szereplő „rebellis költő” halála. De miért hamisították az igazságot a „honi érdek” védelmezői, miért? Nem tudom. Ha nem Petőfi feküdt a héjjasfalvi országút mentén, akkor ki volt a „polgári ruhás, szakállas” felkelőtiszt? Visszatért volna a középkori ütközetek ruhacsereszokása ? Elképzelhető. Megvallom őszintén, hogy a korszakról nem olvastam két fontos alapművet. Az egyik a tízkötetes akadémiai sorpzat idevágó kötete, a másik a Paszkievics Magyarországon című munka. Sajnos, az azt megelőzően készült Magyarország története III—IV. kötetei nem 16.00: Sanzonpódium. 17.05: Új nótafelvételeinkből. 17.30: Segíthetünk? — az Ifjúsági Rádió műsora. 18.30: Slágerlista. 19.05: Tudósítás az országos öttusa bajnokságról. 19.10: Operettkedvelőknek. 20.03: A Poptarisznya dalaiból. 21.05! Duna-parti randevú. 22.00: Maholnap ... — ifjúságpolitikai folyóirat. 23.20: A mai dzsessz. 24.00: Éji madrigálok. 0.15: Éjfél után. III. MŰSOR 9.08: Magyarán szólva . . . (Ism.) 9.23; Századunk zenéjéből. 10.43: Töltsön egy órát kedvenceivel. 11.43: Pillanatkép. 11.48: Zenekari muzsika. 13.05: Szintézis. 13.35: Fidelio — részletek Beethoven operájából. 14.32: Népi dallamok nagy mesterek kezében. 15.00: Pophullám. 16.00: Mocsáry Károly zongoraestje. 17.19: Vlagyiszlav Pjavko operaáriákat énekel. 17.50: Ravel-művek. 18.30: A Magyar Rádió románnyelvű műsora Szolnokról. 19.05: Barokk szonáták. 19.40: Willie Colon és Rubén Blades együttes játszik. tesznek említést az 1800 elhurcolt magyar fogolyról. Sőt, ami unikuma a könyvszerkesztésnek, a négykötetes Magyarország történeti kronológiája című akadémiai munka meg sem említi, mikor hagyták el a cári seregek hazánk területét. Szívesen olvasnánk sokan erről a témáról bővebben is. Néhány bökkenője még van Pagirja tényeinek. Ha jól tudom, Petőfi életében szívesebben vallotta Félegyházát szülőhelyének, mint Kiskőröst. Vajon milyen forrás alapján igazolta a háromtagú bizottság Petőfi aláírását? Csak nem a nyomtatott újságot igazolták? Egy valami végképp meghaladja képzelőerőm határait. Az éppen egyik parancsnokuk halálán feldühödött kozákok miért kegyelmeztek meg egy civilnek? Vagy a már súlyosan sebesült civilt milyen érdekből hurcolták el? Netán Heydte őrnagy azonosította, és átadta volna a cári csapatoknak?! A birodalom egyik fő felforgatóját, anélkül, hogy ne nyilvánosan végeztessék ki? Kissé abszurd a gondolat. Azután az a bizonyos kereszt is hagy maga után kér- deznivalót. Ki faraghatta ki, és ki tudta, hogy oda európai fejfát kell faragni? Netán egy másik magyar? És a legfontosabb: hol őrzik a fényképeket az állítólagos szöveggel, miszerint oda egy magyar őrnagyot temettek, és ki nyugszik a sírban? Hányadik ál-Petőfink, avagy Petőfink, mert akkor a kutatói életpályák százainak csődjét jelenti, és tankönyvek, lexikonok ezreinek korrekcióját. Tiszta szívből kívánom, hogy Pagirja kutató esetleg egy magyar csoport jelenlétében fényt deríthessen a titokzatos sír titkára, ha titok még. Végezetül engedjen meg egy gondolatot az irodalomtanár felelősségéről. Amikor majd Petőfihez érkezem a hetedikes anyagban, mesélni fogok. Mesélni a szarvasi utazásról, a mező- berényi napokról, a herényi emlékműről, hol utoljára látták az Alföldön, és Bem seregéről. És mesélek majd a szibériai legendáról is. Hadd gondolkodjanak tovább a tanulók, mi lett volna, ha Petőfi átéli a segesvári csatát? Azután szép csendben, amikor a szemek és az arcok már tűzben izzanak, felteszem Cseh Tamás Petőfi halála című dalát a lemezjátszóra. Közben színes diákat vetítek majd a jelképes romániai Petőfi-sírokról. és -sírhelyekről, amelyeket elborítanak évről évre a kegyelet koszorúi ... Szenes János, tanár. Szarvas 20.00- Fiatalok stúdiója. 20.25: Népballadák. 20.45: Ileana Cotrubas operaáriákat énekel. 21.09: A Szovjetunió Állami Szimfonikus-zenekarának Csajkovszkij-hangversenye. 22.51: Magyar zeneszerzők. SZOLNOKISTÜDIÖ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Hétközben. 18.00— 18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 9.25: Idősebbek is elkezdhetik. 9.30: Iskolatévé. 10.00: Pajzs és kard — szovjet film. II/2. 11.40: Képújság. 15.50: Iskolatévé. 16.35: Hírek. 16.40; Barangolás a természetben. 17.05: Műsoron a számítógép. 17.30: Képújság. 17.40: Tanévnyitó az Iskolatelevízióban. 18.15: Jó reggelt Csipkerózsika. 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. 19.15- Esti mese. 19.30: Tv-hiradó. 20.00: A másik asszony — amerikai tv-film. 21.30: Panoráma. 22.35: Műteremben — L. Szabó Erzsébet, üvegtervező iparművész. 23.05: Tv-híradó 3. 23.15: Himnusz. II. MŰSOR 18.30: Képújság. 18.35: Kárpáthy Gyula: Sakk, Kempelen úr! Tv-játék. 19.20: Ilysses és az aranyat tojó tyúk — román rajzfilm. 19.25: Jan Sibelius: IV. a-moll szimfónia — finn film. 20.00: A nagy sivatagok. 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: A hajnali harmat országa — koreai film. 21.30: Telesport. 22.30: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-híradé. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Fiatalokról. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 8.20: Tv-naptár. 8.30: Szamárévek — sorozat gyermekeknek. 18.15: Tudomány. 18.45: Eurogól. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Színkép — politikai ma- zin. 21.05: Vetélkedő. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.05: Hírek. 18.10: Spliti krónika. 18.30: Zágrábi körkép. 19.00: Ifjúsági stúdió. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Flandria oroszlánja — filmsorozat. 20.55: Hírek. 21.00: Művészeti est. SZÍNHÁZ 1985. szeptember 19-én, csütörtökön 19 órakor Mindszenten: FURCSA PAR MOZI Békés Bástya: Aranyeső Yuccá- ban. Békéscsaba Szabadság: de. 10-kor: Árvácska. 4-kor: Álmodik az állatkert, 6 és 8-kor: Fantom az éjszakában. Békéscsaba Terv: fél 6-kor: Robin Hood nyila, fél 8-kor: „I”, mint Ikarosz.* Gyula Erkel; Egy kicsit én, egy kicsit te. Gyula Petőfi: 4-kor: Az éneklő kutya, 6 és 8-kor: Ádáz hajsza. Orosháza Béke: Megfelelő ember, kényes feladatra. Orosháza Partizán: fél 4-és fél 6-kor: Magyar nép nevében, fél 8-kor: Megbilincseltek. Szarvas Táncsics: XX. század kalózai, 22-kor: Katapult. Székelykeresztúr, Gyárfás-kúria. Itt töltötte Petőfi utolsó estéjét
