Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-19 / 220. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG ■ MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES I MEGYEI TAHACS LIPID 1985. SZEPTEMBER 19., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 220. SZÁM Hirohito császár fogadta a magyar kormányfőt Lázár György és Hirohito japán császár a tokiói díszebéden (Telefotó) A hivatalos látogatáson Japánban tartózkodó Lázár Györgyöt, a Minisztertanács elnökét szerdán kihallgatáson fogadta Hirohito császár. Ez volt az első alkalom, hogy magyar kormányfő találkozott a japán császárral. Az 1457-ben épült, majd később többször, legutóbb 1968-ban átalakított, klasz- szikus japán stílusú császári palota bejáratánál Abe Iszao ceremóniamester fogadta a kormány elnökét, majd bevezette az épületbe, amelynek nagy üvegablakokkal lezárt, hagyományos japáni kertekkel szegélyezett belső folyosóit a sziget- országi festészet kimagasló mestereinek festményei díszítik. A japán állam jelképének tekintett, 84 éves császár a palota „bambusztermében’' fogadta a Minisztertanács elnökét Akihito trónörökös és Tomohito herceg jelenlétében. A császárral való találkozója alkalmából Lázár György egy művészi kivitelű herendi vázát ajándékozott Hirohitónak, a japán császár pedig a helyi szokásoknak megfelelően dedikált portréját nyújtotta át a Miniszter- tanács elnökének. Ezután Hirohito díszebédet adott Lázár György tiszteletére. A császárnál tett látogatás előtt Lázár György szálláshelyén, az Imperial Hotelben fogadta a Japán—Magyar Baráti Társaság vezetőit. Az 1959-ben alakult Japán—Magyar Baráti Társaság aktív és eredményes munkát végez a magyar kultúra, mindenekelőtt az irodalom és a zene japáni népszerűsítésében. A szívélyes beszélgetés során Lázár György kifejezte köszönetét azért a nemes küldetésért, amelyet a társaság teljesít a magyar kultúra kincseinek japáni megismertetésében. A délutáni órákban Lázár György ugyancsak a szálláshelyén fogadta a japán— magyar parlamenti baráti csoport képviselőit. Ott volt Kojama Oszanori, a parlament alsóházában működő baráti csoport elnöke és Takeucsi Reicsi parlamenti képviselő, a tudományos és technológiai hivatal vezér- igazgatója, államminiszter. A találkozón méltatták a két ország közötti parlamenti kapcsolatok jelentőségét, és szorgalmazták azok bővítését. Lázár György este a nagyköveti rezidencáin találkozott a tokiói magyar kolónia tagjaival. A Minisztertanács elnökének kíséretében levő hivatalos személyiségek a nap folyamán tárgyalásokat kezdtek japán vendéglátóikkal, egyebek között a magyar export bővítésének lehetőségeiről. Ma hazánkba érkezik Suharto indonéz elnök Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására ma, szeptember 19- én hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Suharto, az Indonéz Köztársaság elnöke. Elutazott a szingapúri külügyminiszter Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese kedden délután fogadta Szuppiah Dhanabalant, a Szingapúri Köztársaság külügyminiszterét, akivel a két ország gazdasági együttműködésének és a kereskedelmi forgalom növelésének lehetőségeiről folytatott megbeszélést. A szingapúri államférfi, aki Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására tett hivatalos látogatást hazánkban, tegnap délelőtt elutazott Budapestről. A szingapúri diplomácia vezetőjét a Ferihegyi repülőtéren vendéglátója, Várkonyi Péter búcsúztatta. Jelen volt Debreceni István, hazánk szingapúri és Kemal Siddique, Szingapúr Budapesten akkreditált nagykövete. Befejeződött a Komintern VII. kongresszusáról tartott tanácskozás Várkonyi Péter és az Országos Béketanács képviselőinek találkozója Szerdán befejezte munkáját a Komintern VII. kongresszusának 50. évfordulója alkalmából rendezett kétnapos tudományos ülésszak, amelynek az MSZMP KB Politikai Főiskolája adott otthont. A 13 ország történészeinek részvételével rendezett konferencián — amelyen jelen volt Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára — egyes államok munkásmozgalmának a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusa idején kifejtett tevékenységéről számoltak be az érintett országokból érkezett szakemberek. A Kommunista Internacio- nálé VII. kongresszusa és a magyar munkásmozgalom kapcsolatának témakörét vizsgálva a szakemberek megvilágították azokat a feltételeket, amelyek között a magyar kommunisták körében megkezdték az új irányvonal kidolgozását. Rámutattak, hogy Kun Béla pozitív hangvételű kongresszusi felszólalása, és más lépései ellentmondtak egymásnak, ezt követte a Központi Bizottság téves állás- foglalása arról, hogy nincs szükség fordulatra a párt politikájában. Az új irány-* vonal kidolgozására tett kísérletek után a Kommunista Internacionálé leváltotta a Kommunisták Magyarországi Pártjának Központi Bizottságát, és 1936 nyarán új ideiglenes vezetőséget hozott létre, amely magáévá tette a népfront kialakításával kapcsolatos elképzeléseket. A téma ismertetői külön foglalkoztak azzal, hogy a szociáldemokrata vezetők és a tömegek miként reagáltak a népfrontpolitikára. A tudományos ülésszakon Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója mondott zárszót. — A mostani eszmecserének külön érdeme — hangsúlyozta —, hogy nem pusztán egy történelmi szituációt elemzett, hanem méltó módon szólt a VII. kongresszusról, amely fontos építőköve a mai, sikeresnek mondható politikának. A tanácskozás tudományos haszna, hogy sok új ismerettel lettek gazdagabbak történészeink is, és azok is, akik végigélték azt a kort, vagy akik érdeklődnek iránta. A konferencián számos, először hallható tény is elhangzott. A vitát is az eseményhez méltó politikai felelősségérzet hatotta át, épp ezért a tanácskozásnak nemcsak tudományos, hanem politikai kamatai is vannak. Fontos, hogy az elhangzottak ne maradjanak meg szűkebb körben, hanem váljanak a reális politikai közérzet elemévé — mondotta végezetül az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója. Várkonyi Péter külügyminiszter tegnap a Külügyminisztériumban találkozott az Országos Béketanács delegációjával. A küldöttség tagjai a magyar békemozgalom kü- lönböskí rétegeit, világnézeti és szakmai csoportjait képviselték. Az ENSZ közgyűlésének ülésszakára készülő külügyminisztert az OBT nevében Barabás Miklós főtitkár tájékoztatta a mozgalom törekvéseiről. Az ENSZ-közgyűlés mostani ülésszakának jelentőségéről, a szervezet megalakulásának 40. évfordulójáról szólva többek között elmondta: a magyar békemozgalom örömmel tapasztalja, hogy az ENSZ mind nagyobb figyelmet fordít a társadalmi szervezetekre különböző programjainak kialakítása és megvalósítása során, különösen a béke, a leszerelés és az apartheidellenes küzdelem terén. Az ENSZ-köz- gyűlés ülésszakán kiemelten szerepel a béke és a leszerelés ügye, s ezek a kérdéskörök döntő fontosságúak a magyar békemozgalom számára is. Az OBT arra számít, hogy az ülésszakon részt vevő kormányképviselők figyelembe veszik azt az aggodalmat, melyet a világ népei éreznek a fegyverkezési hajsza fokozódása miatt. A békemozgalmunk ezért kéri a kiutazó magyar kormány- küldöttséget, hogy tolmácsolja a békeszerető magyar emberek — kormányunk politikája által is kifejezett — óhaját az űrfegyverkezés azonnali megállítására, az atomfegyvermentes Európa megteremtésre. Az OBT üdvözöl minden olyan feszültségcsökkentő és megegyezést célzó kezdeményezést, mint amilyen legutóbb az SZKP KB főtitkára által bejelentett atomfegyver-kísérleti moratórium volt. Az OBT e véleményének itthon az ENSZ október végi leszerelési hetén széles körű akciósorozat keretében ad kifejezést, mintegy bevezetőjéül a világszervezet által meghirdetett nemzetközi békeévnek. A békeév nemzeti bizottságában a magyar békemozgalom tevékenyen részt vesz — mondotta a többi között az OBT főtitkára. Várkonyi Péter tájékoztatást adott a kormány álláspontjáról, amelyet küldöttségünk az ENSZ-közgyűlés ülésszakán is kifejt. Szólt a nemzetközi békeév hazai előkészítésével kapcsolatos tervekről, az ENSZ jubileumának itthoni rendezvényeiről. Megköszönve a magyar békemozgalom képviselőinek a közvélemény óhajának tolmácsolását és 3 kormány politikája iránti bizalmat, elmondta, hogy a magyar küldöttség e vélemények ismeretében végzi majd munkáját New Yorkban. A Békéscsabai Konzervgyárban, a tésztaüzemben egy évben több mint 20 ezer tonna tésztát gyártanak az export és a hazai piac igényei szerint. A képünkön látható gépsoron készül a fehérjedús száraztészta, amellyel a vállalat az OMÉK- on ezüstérmet nyert. Ebből a termékből az idén több mint ezer tonna kerül az üzletekbe Fotó: Fazekas László Konzervipari csúcsidény Teljes kapacitással dolgozik a konzervipar 16 gyára, most van a csúcsidény. Naponta 10—11 ezer tonna nyersanyagot fogadnak, kétszer annyit, mint az év más időszakában. Ezért az ágazat 23 ezer dolgozója három műszakban végzi a feldolgozást, de még így is szükség van kisegítő erőkre. Több helyen, így például Nagykőrösön, Debrecenben, Kecskeméten, Nyíregyházán középiskolás diákok is részt vesznek a beérkező termékek válogatásában, előkészítésében vagy a csomagolásban. A legnagyobb mennyiségű nyersanyag most a paradicsom és a paprika. Mivel érésük késett, s így egybeesik az alma- és a körteszezonnal, az üzemek igyekeznek a termés egy részét ideiglenes tárolókban elhelyezni. Októbertől szovjet exportra zakuszkát készítenek, ami paprikából, * sárgarépából, paradicsomból, fűszerekből álló speciális savanyúság. Most viszont elsősorban paradicsomsűrítményt, lecsót és vegyes savanyúságot állítanak elő a gyárak. A napi munkát üveghiány sem hátráltatja már, mert a nyár elején tapasztalt utánpótlási zavarok megszűntek. A hiányzó mennyiséget importból fedezték, így elegendő a befőttesüveg. Az idei termés zöldségfélékből — az uborka kivételével — megfelelő, ezért a tavalyinál több zöldségkonzerv, lecsó, savanyúság jut majd hazai üzletekbe. A savanyúságok kézül azonban az uborkát részben zöldpaprikával kell pótolni. Betakarították a lent és a kendert Az idén jó termést takarítottak be kenderből és lenből, mindkét ipari növénynek folyamatban van az átvétele. Az értékes rostnövények minősége is kiváló. A kendertermés — hasonlóan az előző évekhez — fedezi a hazai szükségletet, lenből azonban a feldolgozóipar igénye nagyobb, mint amennyi hazánkban terem. A magyar talaj- és éghajlati viszonyok különösen kedveznek a kendernek, a nyers növény magas és karcsú, szakítószilárdsága kiváló, színe világos. Mindezek a tulajdonságok lehetővé teszik, hogy míg világszerte csak zsineget és kötelet készítenek a kenderből, hazánkban szövőfonalat, s abból különleges tulajdonságú műszaki ponyvát is szőnek. Békés megyében az utóbbi években hat gazdaság foglalkozik kendertermeléssel, mintegy 1500 hektáron. A legnagyobb területen, több mint 600 hektáron a Vésztői Körösmenti Termelőszövetkezet. A vésztői kendernek azonban az idén nem tett jót a kevés csapadék és a kelés utáni hűvös időjárás. A kender egy részének feldolgozása a megyében, a Nagylaki Rostkikészítő Vállalat sarkadi üzemegységében történik. Néhány gazdaság Komádiba szállítja a feldolgozandó kendert. A kender termőterülete országosan a különleges minőség és a jó termesztési lehetőségek ellenére sem növekszik évi ötezer hektár fölé, pedig a 7-9 tonnás hektáronkénti átlag a világszínvonal kétszerese. A mezőgazdasági üzemek csak nehezen vállalják a nehéz fizikai munkát és a sok gondoskodást igénylő kender termesztését. Ugyanez a helyzet a len termesztésével is. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok inkább más, számukra kifizetődőbb növényt vetnek. Igaz, a len termesztési feltételei hazánkban kedvezőtlenebbek a kendernél. Ezért az érdekelt iparvállalatok a gazdaságok ösztönzésére kender-, illetve rostlentermesztési rendszert hoztak létre. A két rendszer összesen mintegy hetven gazdasággal áll szoros kapcsolatban; három-ötéves termelési szerződéseket kötnek partnereikkel, segítséget nyújtanak megfelelő vetőmag és műtrágyák beszerzésére, sőt a termelési rendszerek e célra kialakított laboratóriumában elvégzik a növények termesztéséhez szükséges kutatásokat is.
