Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-18 / 219. szám
1985. szeptember 18., szerda o Mezőgazdasági körkép Fotó: Fazekas László Rendkívüli volt-e a Balaton melletti Célszerűnek látszott a szeizmológiában a földrengéseknek egy olyan jellemzőjét bevezetni, amely a földrengés nagyságára ad felvilágositásti 1935-ben C. Richter, amerikai szeizmológus vezette be a méret vagy magnitúdó fogalmát. B. Gutenberg és mások munkássága nyomán vált általánossá ez a fogalom, amelyet a földrengésekről kapott műszeres feljegyzésekből határozhatnak meg. A földrengések mérete dimenzió nélküli szám. A Richter-skála és a trinitrotoluol (TNT) energiája közötti összefüggést jól szemlélteti az ábra. 1000t trinitrotoluol eauen/ó kZzIC’hlal Alaska- 1969 San Francisco - 1906 Kern County-1962 7 Megaton H - bomba FI Centro -1900 Son Fernando -1971 Long Beach-1993 Hiroshimai atom bomba Santo Rosa-1969 Son Froncisco-1957 Peremarton 1985 Békés 1978 Richter skála szerinti magnitúdó Az elmúlt 100 évben kipattant földrengések epicentrumai és a fontosabb szerkezeti vonalak (a rengések erőssége a Mer- calü-skála szerint van feltüntetve) nius 30-i utórengés is akko„Szaporodik a barázda" Megkezdődött a napraforgó, sőt néhány helyen már a kukorica betakarítása is megyénkben.. Ugyanakkor jól halad már a cukorrépaszedés, a zöldségfélék begyűjtése, a kendervágás és a talajerőpótlás, talajmunka is. — Erről tájékoztatta lapunkat tegnap délelőtt Hankó László, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetőhelyettese. Napraforgót számottevő területen a megye északkeleti részén termelnek a mezőgazdasági nagyüzemek, s a termést vagy a Növényolajipari Vállalat átvevőtelepeire, vagy közvetlenül a martfűi gyárba, vagy pe-i dig a tárolóba szállítják. A kukoricatörés a legtöbb gazdaságban várhatóan szeptember végén kezdődik. Cukorrépából a közös gazdaságok napi 5—6 ezer tonnát szednek és szállítanak a feldolgozóiparnak, egyelőre a munka ütemét a cukorgyárak kapacitása szabja meg. Később, október közepétől, amikor már a szabadban lehet tárolni a termést, meggyorsul a betakarítási ütem. Szedik a zöldségféléket is, jó a termés, különösen papri-. kából, paradicsomból. * * * A mezőgazdasági nagyüzemek közül ezúttal hármat kerestünk fel a kérdéssel: mi újság, hol tartanak az őszi munkákkal? A Kunágotai Bercsényi Tsz-ben — mint Liszkai Mihály főmezőgazdász elmondta — a legkorábbi érésű kukorica betakarítását nedves tárolással megkezdték, 250 vagon szemes terményt már begyűjtötték. A nedves táOlcsóbb bútorok A bútorok és ezen belül a Szék- és Kárpitosipari Vállalat termékei iránt az utóbbi időben csökkent az érdeklődés, ezért a vállalat szakemberei az idén 10 új, az olcsó bútorok kategóriájába tartozó terméket fejlesztettek ki. Az új üdülő-, gyermek- és kiegészítő bútorok átlagosan 15 százalékkal olcsóbbak a hagyományosaknál. Ez úgy vált lehetővé, hogy új formákat kutattak föl, és egyszerűsítették a szerkezeteket, mégpedig oly módon, hogy a változtatásokkal is ugyanolyan jól lehessen használni a bútorokat, mint azelőtt. rolás. lényege, hogy 30—33 százalékos nedvességtartalommal törik a kukoricát, a tárolótéren ledarálják, majd így kerül a három, egyenként 100 vagonos betonsilóba, érlelés után pedig saját állatállományuk takarmányozására használják fel. Az eljárás előnye, hogy így szárítás nélkül tudják tárolni a takarmányt, a termőterület pedig jó búza-elővete- mény. A tsz összes kukorica- vetésterülete egyébként 1700 hektár, amelyből 300 hektárnyit szántak nedves tárolásra. A Vésztői Körösmenti Tszben most készülnek a napraforgó aratására, hétfőn szórta ki a növényvédő repülőgép a Regiont, s a jövő hét elején kezdődik a napraforgó vágása. A terület 215 hektár. Befejezéshez közeledik a kendervágás, a csaknem 500 hektárból csaknem 445 hektárral elkészültek. Az idén szép a kender, amelyet Sarkadra és Komá- diba szállít a tsz. A Mezőgyáni Magyar— Bolgár Barátság Tsz-ben Balogh László növénytermesztési ágazatvezető-helyet- tes arról tájékoztatott, hogy a héten befejezik a 360 hektár napraforgó aratását. Közepes a termés, s nagy gondja a tsz-nek, hogy a vihar károkat okozott, a terület 40 százalékán a földön fekszik a napraforgó, amit kézzel kell levágni. A másik nagy munka jelenleg a tsz-ben az őszi kalászosok talaj-előkészítése és az őszi mélyszántás, amellyel jól halad a közös gazdaság. A vállalat angyalföldi gyárában jelenleg két új típus sorozatgyártása folyik, további háromféle bútor első szériái pedig a BNV-n láthatók először. Ezek az ülő- garnitúrák és fekvőbútorok a fogyasztási cikkek őszi seregszemléjén meg is vásárolhatók: a gyártók típusonként 150 garnitúrát kínálnak. Ha a fogyasztók körében sikere lesz a viszonylag olcsóbb bútoroknak, a vállalat más, drágább termékei helyett is az új cikkek gyártására áll át és a gazdaságosabb gyártás érdekében fejleszti technológiáját is földrengés Csaknem egy hónapja már rendszeresen visszatérő témája hírközlési eszközeinknek a Balaton északi partvidéke mellett augusztus 15-én kipattant földrengés, illetve az azt követő utórengések. Joggal merül fel tehát a lakosság körében az a kérdés: rendkívülinek kell-« tekinteni ezeket az eseményeket? Természetes ez a kérdés vidékünkön is, hiszen az ezt megelőző súlyosabb hazai rengés éppen megyénkben. Békésen pusztított 1978. június 22-én. Ha röviden akarunk a kérdésre válaszolni, akkor any- nyival is elintézhetnénk: nem volt rendkívüli, csupán szokatlan. De vizsgáljuk meg részletesebben a válasz hátterét. n földrengésről általában A földrengés a földkéregben felhalmozódott rugalmas energiák hirtelen felszabadulása. A folyamat általában hirtelen indul meg (de nagyon sokszor nem előzmény nélkül) és csak lassan marad abba. A földrengés éppen váratlansága miatt kelt félelmet a rengések által nem gyakran érintett területek lakosságában. Eredetük szerint három csoportba sorolhatjuk: a geológiai mozgások következtében kipattanó tektonikus (az összes rengések 90 százaléka, ezek okozzák a legnagyobb pusztításokat is), a vulkáni (7 százalék), valamint az emberi bányászkodás hatására bekövetkező beszakadásos (3 százalék) rengések. Az erősségük mérésére használt sokféle beosztás közül az egyszerűen Mercal- linak nevezett tapasztalati és az abszolútnak tekinthető Richter-skála a legismertebb, melyek ugyanakkor igen sok félreértésre is vezetnek. A Richter-skála adatait műszerekkel (szeizmográf) állapítják meg. Egysége a magnitúdó (M), amely a 100 kilométer epicentrumtávolságban felvett szeiz- mogram mikronban mért legnagyobb kilendülésének tízes alapú logaritmusa. A skála ilyen meghatározásának két fontos következménye van: egyrészt a beosztás nyitott (azaz bármilyen értéknél elvileg el tudunk nagyobbat is képzelni; a műszerekkel mért eddigi legerősebb rengés az 1964-es alaszkai, 8,6 M volt), másrészt a logaritmikus lépték miatt egy fokozat eltérés a műszeren energiafelszabadulásban, így pusztításban sokszoros (5 M és 6 M között mintegy negyvenszeres) különbségnek felel meg (1. ábra). A 12 beosztású Mercalli- skála az emberi építményekben tapasztalt károsodások alapján készült. (Például 7 fok: nagyon erős. A házak nagy részén a kémény elferdül, a kéményből tégla hull, a tetőcserepek, gipszdíÜj biotechnikai módszert dolgoztak ki egy ipari melléktermék, a Péti Nitrogén- művek hódmezővásárhelyi furfurolgyárában keletkező furfurolkorpa hasznosítására a szegedi biológusok. A dunántúli nagyüzemben, ahol kukoricacsutkából és más mezőgazdasági eredetű anyagokból állítják elő a furfu- rolt, évente mintegy 5000 vagon furfurolkorpa marad vissza. Az üzem jelenleg ennek körülbelül csak egyötödét képes többek között tüzelésre alkalmas brikettként szítések leesnek, a belső falvakolat megsérül. A téglaházak több mint egynegyed részén a függőleges és vízszintes hézagokban a vakolat megreped, a repedés a felső sarokból indul ki. Alul is fellépnek vakolatrepedések. 12 fok: nagyon katasztrofális. Sok téglaépület az alapozásig teljesen tönkremegy. Majdnem az ösz- szes többi is erősen megrongálódik.) A meghatározásokból következik, hogy ez utóbbi értékelés erősen függ az épületek építési módjától, állagától és csak olyan helyen lehet használni, ahol emberi építmények vannak. Azaz nem mindig alkalmas a rengések erősségének meghatározására. A fentiek alapján érthető, miért kell figyelnünk arra. milyen skála szerint közölték a rengés erősségét. A magyarországi rengésekről Hazánk geológiai helyzete miatt a földrengések által ritkán •„látogatott" területek közé tartozik. A földön évente átlagosan több mint hétezer 4 M-nél erősebb rengés pattan ki, míg országunk területén csak többévente tapasztalható legalább ilyen erősségű. Mindezek ellenére történeti kutatások alapján megállapítható, hogy 455 és 1918 között a Kárpát-medencében több mint 800 földrengés hatása volt kimutatható. Az ily módon visszavezetett vizsgálatok azt mutatják, hogy napjainkig mintegy 300 hat foknál (Mercal- li!) erősebb földrengés fordult elő a Kárpát-medencében. Közülük az 1763. és 1940. évi komáromi és az 1911. évi kecskeméti volt a legerősebb (9 fok), de századunkból említésre kívánkoznak még az 1925-ös egri és az 1956-os dunaharaszti (8-9 fok) rengések is. (Az 1978-as békési rengés tapasztalataink szerint 6 fok körüli lehetett.) Az összegyűjtött tapasztalatok alapján készítették el hazánk rengésveszélyességi térképét (2. ábra). Érdekességként jegyezzük meg, hogy a békési rengés előtt készült térképen Békés megyét csak füzesgyarmati rengések képviselik. (Korábban a megyében észlelt rengések erőssége 6 fok alatt maradt.) Nyilván egy ma készülő térképen már Békés térsége is jelölve lenne. Néhány gondolat a Balaton melletti rengésekről Az elmúlt száz évben hazánkban tapasztalt rengések térképen — a szerkezeti vonalakkal együtt ábrázolva (3. ábra) — látható, hogy az augusztusi rengések (a legerősebb rengés a Richterhasznosítani. A gyár területén ma már hegyként magasodik az évek alatt összegyűlt, mintegy 40 000 vagon- nyi környezetszennyező melléktermék. A szegedi akadémiai bizottság, a szegedi kutatóműhelyek közreműködésével a biológiai kutatási eredmények gyakorlati hasznosítására alakult Jíoordinációs bizottság egyik munkacsoportjának sikerült igazolnia, hogy megfelelő kezelés után a furfurolkorpa kiválóan alkalmas talajjavításra. skála szerint megközelítette az ötöt; a békési 4,5 volt) nem minden előzmény nélkül következtek be. Közeli példaként említhetjük az 1931-es várpalotai rengést is. A mostani földmozgás a tö- réses szerkezetű Bakony- hegység geológiai mozgásainak velejárója. Kétségtelen, hogy a rengések súlyos anyagi károkat okoztak és sok ember sorsát tették igen nehézzé. Az sem vitatható, hogy az ország eléggé exponált térségét sújtotta a természeti kár. Mégis hadd tegyünk egy párhuzamot: a már többször említett 1978- as békési rengés során is 362 épület került életveszélyes állapotba, az 1978. júA kutatók hat-hét fajta anyaggal — baktériummal és más adalékokkal — keverték, erjesztették a furfu- rolkorpát. Csaknem 300-féle adagolási variációban és keverési arányban vizsgálták meg ezeknek a hatását. Sikerült is találniuk olyan variánst, amellyel a beoltott furfurolkorpával dúsított talajon, adott időszak alatt a -mustármag, a fehér len, a tavaszi búza, egyes zöldségfélék palántái és más jelzí- növények ötször-hatszor nagyobb zöldtömeget nevelra volt, mint a szeptember 10-i balatoni. Egy tanulsága van az idei rengésnek. Ráirányította a figyelmet arra, hogy jelenleg nincs általános érvényű építési szabályozás földrengés-biztonsági szempontból. Hazánk fekvése földrengésveszélyeztetettség szemszögéből kedvező, de mégsem tekinthető rendkívülinek az augusztus 15-i földmozgás. Szeizmológusaink vizsgálatai szerint Magyarország területén eddig átlagosan egy 6 fokos erősségű rengés 4,5, egy 7 fokos erősségű 11, egy 9 fokos pedig 30 évenként pattant ki. Dr. Rakonczai János tek, mint a nem kezelt földbe tett kontrollnövények. A tapasztalat az, hogy a talaj- javításra alkalmassá tett furfurolkorpa hatására ugrásszerűen megnövekednek a növények tápanyagfelvételi lehetőségei. A szegedi biológusok laboratóriumban kidolgozott módszerének nagyobb területeken való kipróbálását a Péti Nitrogénművek is több százezer forinttal támogatja. Ha a további kis,- és nagyparcellás kísérletek is igazolják a laboratóriumi eredményeket, Hódmezővásárhelyen berendezkednek a furfurolkorpa üzemi méretű feldolgozására. T. I. Furfurolkorpából talajjavító
