Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-17 / 218. szám

NÉPÚJSÁG 1985. szeptember 17., kedd Életmentő Emlékérem a taxisofőrnek Életmentő Emlékéremmel tüntette ki a Miniszterta­nács Molnár Imre 26 éves gépkocsivezetőt, aki — mint ismeretes — szeptember 1-én saját élete feláldozásával mentette ki a Dunából a fo­lyóba csúszott személygépko­csi utasait. Molnár Imre előbb kisegítette a vízből a part közelében úszó férfit, majd — mintegy 800 méte­ren keresztül — addig segí­tette az úszni nem tudó nőt. amíg a BKV pontonjáról be­dobott mentőövvel sikerült őt kiemelni. Az életmentés után, a pontontól 15—20 mé­ternyire a taxisofőr elmerült s a vízbe fulladt. A post morten — halála után megítélt — Életmentő Emlékérmet Szépvölgyi Zol tán, a Fővárosi Tanács el nöke hétfőn adta át az önfel­áldozó taxisofőr édesanyjá nak. Hősies magatartásáért a Magyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség Ságvári Endre Érmet adományozott Molnár Imrének. A kitüntetést ugyancsak hétfőn Szedliczky Gábor, a KISZ Budapesti Bizottságának titkára nyúj tóttá át. n repülőjegy házhoz megy Az Országos Takarékpénz­tár 1984. január 1-én hozta létre magyar—osztrák ve­gyes vállalati formában mű­ködő utazási irodáját, az OTP—Penta Tourst. Az új utazási iroda korlátolt fele­lősségű társaság. A részvé­nyek többsége az OTP tu­lajdonában van. Az iroda te­vékenysége az OTP országos fiókhálózatán keresztül, minden megyére kiterjed. Az OTP—Penta Tours ez év ta­vaszától repülőjegyek árusí­tásával is foglalkozik. S hogy e téren milyen lehető­ségeket kínál, milyen szol­gáltatásokat nyújt e fiatal utazási iroda — erről tájé­koztatta megyénk nagyüze­meinek, vállalatainak, szö­vetkezeteinek meghívott kép­viselőit az OTP—Penta Tours két képviselője, Tartsay Edit igazgatóhelyettes es Gárdo­nyi Zoltán üzletkötő tegnap, hétfőn délután Békéscsabán, az OTP megyei igazgatóság nagytermében. Bevezetőképpen Tartsay Edit szólt röviden a fiatal utazási iroda megalakulásá­ról, tevékenységéről, majd arról, hogy már a repülő­jegy-árusítás bevezetését kö­vető első hónapokban több mint egymillió forintos for­galmat bonyolítottak le. Ez­után részletesen ismertette a meghívottakkal Gárdonyi Zoltán a repülőjegy-vásárlá­si lehetőségeket, s a jegyáru­sításhoz kapcsolódó szolgál­tatásokat — ilyen többek között a repülőjárathoz csat­lakozó vonatra jegyvásárlás, és a jegyek postázása. — ti — Fotó: Szőke Margit 1986-től kottaárusítás a városközpontban Többen nehezményezték nár, hogy a Művelt Nép könyvterjesztő Vállalat Bé- éscsabán csak a József At- ila-lakótelepi boltjában árul ■ottákat. A megyeszékhely árosközponti és városköz- ionthoz közeli könyvesbolt- a nem képes számos fel- data mellett a kottaárusí- ást ellátni. A legnagyobb kadálya ennek a kottatár elyigénye. így azok, akik nek- és zenetanulással fog- alkoznak, kénytelenek min- en igényükkel kizarándo- olni a lakótelepi boltba. Nos, ez a helyzet — re­mélhetőleg — a jövő évben megváltozik. A Tanácsköz­társaság útja elején, a posta mellett épülő házban kap majd helyet a Radnóti köny­vesbolt. Ebben az új üzlet­ben jelentős könyv-, lemez- és kazettakészlet tárolására lesz hely, s a galériás bolt­ban mód nyílik majd a kot­taárusításra is. Az építők ígé­rete szerint az új Radnóti Könyvesbolt már a jövő év­ben várja a vásárlókat. n mai regionális műsor erkesztője, Olajos Csongor következő főbb témákat ánlja: Szólnak a fogyasztói ér- ikvédelemről, láthatunk be- ámolót a battonyai S. O. S. •ermekfalu építkezéséről. Tudósítanak a szolnoki ju­bileumi repülőnapról. Hall­hatjuk és láthatjuk a pénte­ken Szegeden fellépő, az Üvegtörő című filmből is­mert énekest, Hazel O’Con- nort, a sportrovatban pedig a kecskeméti karateverseny legizgalmasabb pillanatai kerülnek a képernyőre. (A műsort 18 óra 30-kor a Il-es műsor 23-as csatorná­ján sugározzák.) Ülést tartntt a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége tegnap ülést tartott, amelyen egye­bek között megvitatta a szak- szervezeti üdültetés fejlesz­tésével összefüggő feladato­kat. A testület megállapította, a szakszervezetek, azzal, hogy az elmúlt révekben spe­ciális szanatóriumokat, gyógyüdülőket hoztak létre, és bővítették a nagycsaládo­sok üdültetését, jelentős tár­sadalmi igényeknek tettek eleget. A szanatóriumi gyógy- üdültetés fejlesztésével csök­kentették az állami egész­ségügyi szolgálat megelőző és utókezelő tevékenységé­nek terheit, hozzájárulnak a dolgozók egészségének meg­óvásához. helyreállításához. Bővült a gyermekek és szak­munkástanulók üdültetése is. Érzékelhetően javult az üdültetés színvonala, mert elsősorban az összkomfortos helyek számát emelték. Gon­doskodtak arról is, hogy a térítési díjak ne emelkedje­nek olyan mértékben, mint ahogy azt az élelmiszerek, a közüzemi díjak árának, az üdülők üzemeltetési költsé­geinek emelkedése megkí­vánná. Az elnökség a továbbiak­ban megvitatta a munkahe­lyi társadalombiztosítási ta­nácsok feladatairól szóló elő­terjesztést. Az elnökség megállapítot­ta. hogy a munkahelyi tár­sadalombiztosítási tanácsok, mint szakszervezeti szervek és egyben jogorvoslati fóru­mok, az elmúlt évtizedekben jól szolgálták a dolgozók ér­dekvédelmét. A társadalom- biztosítás állami irányításá­nak bevezetésével helyzetük és jogaik alapvetően nem változtak. De indokolttá vált. hogy most ismét meghatá­rozzák a munkahelyi társa­dalombiztosítási tanácsok mozgalmi és jogorvoslati fel­adatait, és rendezzék kap­csolataikat az önkormányza­ti jellegű megyei társada­lombiztosítási tanácsokkal, továbbá a társadalombizto­sítási igazgatóságokkal, vala­mint az iparági, ágazati szakszervezetekkel és az SZMT-kkel. A SZOT elnöksége hatá­rozatba foglalta a munka­helyi társadalombiztosítási tanácsok feladatait. A jog­orvoslatokra vonatkozó in­tézkedések az érvényes jog­szabályokra épülnek, így azok betartása eleve kötele­ző. A továbbiakban a rákelle­nes küzdelemmel foglalko­zott az elnökség, és elhatá­rozta, hogy „A rák ellen — az emberért, a holnapért...” elnevezésű társadalmi alapít ványt erkölcsileg és anya gilag támogatja, ahhoz csat­lakozik. Az alapítvány a la kosság körében végzendő propaganda-, szervező és koordináló munkával kíván­ja megnyerni a társadalom támogatását a rákbetegségek elleni küzdelem előmozdítá sara. Az alapítvány támo gatja a korszerű oktató, fel- világosító munkát, előadások konferenciák rendezését, a rákszűrések szervezését, le­bonyolítását, a rákellenes küzdelemmel összefüggő pá­lyázatokat. Az elnökség felkérte az iparági, ágazati szakszerve zeteket, a munkahelyi szak szervezeti testületeket, a szó cialista brigádokat, az egyes dolgozókat, hogy az alapít­ványhoz csatlakozva támo' gassák a nemes célú kezde jrnényezést. Egyben az el- Viökség felkérte a szakszer­vezeti szerveket, hogy kez­deményezzenek. szervezze­nek egészségügyi felvilágo­sító -előadásokat, s — a te­rületi onkológiai hálózat be­vonásával — rákszűrő vizs­gálatokat. Az elnökség megvitatta a szakszervezetek ifjúsági munkájának továbbfejleszté­séről szóló javaslatot is. Sajtótájékoztató a rokkantak napja alkalmából A Mozgáskorlátozottak Egyesületei Országos Szö­vetségének képviselői sajtó- tájékoztatót tartottak a rok­kantak napja alkalmából tegnap Budapesten, a Szak- szervezetek Fővárosi Műve­lődési Házában. A tájékoztatón Chikán Csaba, a szövetség elnöke is­mertette a több mint há­romszázötvenezer mozgás- korlátozottat tömörítő szer­vezet tevékenységét. Előre­lépés — mondotta —, hogy a mozgássérültek egyesüle­tei ez évtől kedvezőbb adó­zási feltételek között mű­ködhetnek. A problémák kö­zött említette, hogy nem ja­vult a rászorultak gyógyá- szati eszközökkel való ellá­tása. Ezek kifejlesztésére, il­letve forgalmazására a szö­vetség innovációs alapot ho­zott létre, s megjelentetett egy katalógust is. A benne felsorolt segédeszközök megvásárolhatók, köztük húsz olyan is, amely eddig hazánkban nem volt kapha­tó. Szóvá tették a mozgás- korlátozottak gépkocsiellá­tásának gondjait is. Felhív­ták a figyelmet arra, hogy — több külföldi országhoz ha­sonlóan — szükség lenne rokkantsági igazolvány be­vezetésére is. Ez a mozgás­korlátozottság mértékétől függően különböző — utazá­si és egyéb — kedvezmé­nyekre jogosíthatná tulado- nosát. A mozgáskorlátozottak munkalehetőségeiről szólva elmondták, hogy mintegy százezerre tehető azoknak a száma, akiket a nyugdíj he­lye^, vagy mellett foglalkoz­tatni lehetne. A gondok eny­hítésére a szövetség az idén vállalatot hoz létre, ahol várhatóan decembertől elektronikai bérmunkát vé­geznek, és egyszerűbb se­gédeszközöket gyártanak a tagok, később pedig a vállal­kozás a mozgáskorlátozottak rehabilitációjának szakmai­módszertani központjává is fejlődne. 1986-ban Magyarország ad otthont az első ülőröplabda­világbajnokságnak. A talál­kozót jövő év júliusában Pé­csett rendezik meg, tizenkét ország részvételével. Néhány napja látható ez a megállító tábla Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útján. A tábla alapján nem túl válto­zatos a IV. szarvasi ősz prog­ramja ... (Bizonyára techni­kai okok miatt nem ' került rá a program a táblára ed­dig, ám így nem lett volna szabad kitenni a nagy nyil­vánosság elé. A IV. szarvasi ősz programsorozata egyéb­ként már a múlt hét szom­batján megkezdődött) Fotó: Szőke Margit fl mezőgazdaságról — közhelyek nélkül H ernádi Miklós nagy sikerű Közhelyszótárában ta­lálni egy Békés megyei példát. A szerző közhely­nek minősíti a békéscsabai Előre csapatának „Viharsarki gárda”-ként emlegetését. Feltételezhetően keveset foglalkozik a mezőgazdasággal, vagy alig figyel az innen érkező hírekre. Különben még egy sort kaptunk volna a könyvében: Békés megye = az ország éléskam­rája. A közhely leminősítése persze nem száll vissza a lényegre, a tartalomra. Jelen esetben arra, hogy — köz­hely ide, vagy oda — megyénk az ország egyik legfonto­sabb, ha nem a legjelentősebb mezőgazdasági termőte­rülete. És e minőségében szemléletesebb számadatokkal jellemezni. A hazánk mezőgazdasági területének 7,3 szá­zalékán gazdálkodó megyében — ahol az állóeszközök bruttó értékének 5,5 százaléka, a mezőgazdasági aktív keresők 3,6 százaléka található — termelik meg a mező- gazdaság bruttó termelési értékének több mint 8 száza­lékát. Itt vásárolják fel a vágósertések 12, a vágóbaromfi 13 százalékát, termelik a búza és a kukorica több mint 10, a cukorrépa 15 százalékát'. Innen származik a főzelék- és gyümölcskonzervek 15 százaléka. Az utóbbi adat már jelzi, hogy a megye arculatáról szólva mezőgazdaság he­lyett pontosabb élelmiszer-gazdaságról beszélni. Ehhez mérhető felelősség jellemezte a közelmúltban a megyei pártbizottság végrehajtó bizottságának ülését, amelyen a testület áttekintette a mezőgazdaság és az élelmiszeripar VI. ötéves tervi kilátásait. Megállapította, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar előreláthatóan mennyiségileg teljesíti a tervelőirányzatot, várhatóan csökken azonban a jövedelmezőség, és a minőség is a tervezett szint alatt marad. A növénytermesztés vezető ágazatában, a gabonater­melésben — mely a szántóterület 64 százalékán folyik — jelentősek az eredmények. A két aszályos év ellenére is öt év átlagában 17 százalékkal több gabona terem, mint az előző tervidőszakban. A kalászosok területe növeke­dett, a kukoricáé viszont — a jövedelmezőség romlása és az aszály miatt — csökkent. Korszerűbb lett a gabo­na tárolása és feldolgozása, bővült a raktárterület. Az állattenyésztés teljesítménye növekedett, viszont romlott a gazdaságosság, a minőség javulása pedig á követelmények alatt maradt. Bővült a sertés- és baromfi- ipari feldolgozás kapacitása, és az exportárualap. Az ex­portárak hullámzása, illetve negatív tendenciája miatt határozottabb vállalati érdekké vált a termékek eddigiek­nél igényesebb kikészítése, korszerű csomagolása. A csökkenő állatlétszám és a termékfelvásárlás visz- szaesése — elsősorban a hízott sertésnél, a tejnél és a juhnál — jelzi, hogy változtatni kell a tenyésztés ösz­tönzési rendszerén. A kertészeti kultúrák termelése jobban igazodik a ke­reslethez. Javult a feldolgozás színvonala és a minőség. Az iparban és más ágazatokban létrejött kisszervezetek gyors fejlődése, valamint a termelési adó bevezetése le­lassította az ipari és szolgáltató tevékenység növekedési ütemét. Ez elsősorban a kevésbé jövedelmező alaptevé­kenységgel rendelkező üzemek helyzetét nehezíti. A mezőgazdaság és élelmiszeripar beruházásai várha­tóan alatta maradnak az előző ötévinek. A beruházások­ban növekedett a saját erő aránya. Csökkent a gépek, berendezések, járművek fejlesztésére fordított összeg; emelkedett a nullára leírt eszközök aránya. Az ösztön­zési fejlesztések a tervezett szint alatt maradnak. Foly­tatódott, és jó ütemben halad viszont a kiemelt meliorá­ció, bővült a raktártér. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a- megye mezőgazdaságában és élelmiszeriparában a továbbhala­dást gátló feszültségek alakultak ki. Ezek döntő többsé­ge a termelőüzemeken kívüli okokra vezethető vissza, nagy részük a szabályozással függ össze. Kedvezőtlenül érintette a megye mezőgazdasági üzemeit a különböző támogatások csökkentése, illetve megszüntetése, a bank­kamat növekedése, a felhalmozási adó bevezetése. A mezőgazdaságban használt ipari termékek árának emel­kedését késve, és kisebb mértékben követik a felvásár­lási árak. E tényezők és a kétéves aszálykár miatt az üzemi jövedelmek növekedési üteme elmaradt a terme­lés növekedési ütemétől. Abszolút mértékben is csökkent a nyereség, ami a fejlesztések visszafogásához, az esz­közök elhasználódásához vezetett. Egyes — elsősorban aszály sújtotta — üzemek pénzügyi helyzete labilis, dol­gozóik jövedelmi pozíciója romlott. A megyében kialakult integrációs szervezetek — a megváltozott gazdasági környezet miatt — nehezebben tudják megvalósítani eredeti célkitűzéseiket. A jelenle­gi szabályozás nem ösztönöz kellőképpen a vállalatközi kapcsolatok fejlesztésére, és a közös érdekeltség megte­remtésére. ezért a tagüzemekre gyakorolt ..húzóhatás” el­marad a tervezettől. Bár az üzemek gazdasági helyzetét alapvetően a kül­ső feltételek határozzák meg, javulást lehetne elérni a belső szervezettség javításával, a költségérzékenység erő­sítésével, a közgazdasági szakemberek számának nö­velésével. A testület úgy vélte, hogy a megye mezőgazdasága és élelmiszeripara a tervidőszakban — a feszültsé­gek ellenére is — a terv körüli szinten járul hoz­zá az ország ellátásához, és az exportárualapok bővíté­séhez. Ez biztató a jövőre induló VII. ötéves tervre te­kintve, de figyelmeztető is — a feltárt feszültségekre gondolva —, hogy csak átgondoltabb ösztönzési rendszer­rel és még fegyelmezettebb gazdálkodással biztosítható az ágazat termelésének tervezett növekedési üteme. Árpási Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents