Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-17 / 218. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! Jövőbe mutató elemzés N E PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. SZEPTEMBER 17., KEDD Ára: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM Népfrontválasztás Molnár Béla nyilatkozata Megkezdődött a népfrontmozgalom testületéinek újjá- választása. Először a község-körzeti, a város-körzeti és a községi népfrontbizottságokat alakítják meg, majd a városokban. a fővárosi kerületekben, ezt követően pedig a megyékben és Budapesten jönnek létre az új testületek. Több mint ötezer gyűlést, népfrontértekezletet tartanak, s a testületekben mintegy 100 ezer ember kezdi meg öt évig tartó munkáját. A Hazafias Népfront kongresszusát december 13—15. között tartják. Az előkészületekről és a népfrontválasztások politikai jelentőségéről Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára tájékoztatta Dénes Istvánt, az MTI munkatársát. — A népfrontválasztásokra olyan időszakban kerül sor, amikor erőteljesen növekedett az emberek érdeklődése a közéleti kérdések iránt, s ez jól érzékelhető volt a párt XIII. kongresz- szusa, majd az országgyűlési és tanácsválasztások alkalmával is. A közéleti aktivitás azonban nem jelenti azt, hogy a társadalom érdeklődése automatikusan átvihető a népfrontkongresz- szus előkészületeire. Ehhez az szükséges, hogy a különböző szintű népfrontértekezletek valóban közüggyé váljanak, az emberek érezzék magukénak e fórumokat. Az összejöveteleken tehát azokkal a kérdésekkel, problémákkal kell foglalkozni, amelyek a társadalom, a különböző rétegek, csoportok érdeklődésére tartanak számot. Az emberek azt várják, hogy váljék világossá: kinek mit kell tennie társadalomépítő céljaink megvalósításáért. Nagyon szeretnénk elérni, hogy a most kezdődő falugyűlésektől kezdve egészen a kongresszusig, alapvetően erről essen szó. Tudjuk azt is, hogy társadalmunkban nagyon sok probléma és feszültség létezik, de érzékelhető a cselekvőkészség is ezek megoldására. A találkozókon és gyűléseken az „egyetértésben cselekedni” szellemét akarjuk megerősíteni, mert az emberek jogos várakozásának csak tudatos cselekvéssel lehet eleget tenni. Ügy gondoljuk, hogy a népfront kongresszusa és az azt megelőző eseménysorozat akkor lesz az egész társadalom számára hasznos, ha ösztönzést ad a közösen kialakított célok megvalósításához, s nem általában teszi ezt, hanem a tennivalók konkrétságának megfelelően. A most sorra kerülő gyűlések számos olyan témával foglalkoznak majd, amelyek erre jó alkalmat kínálnak. Nemcsak az kerül napirendre, hogy a helyi népfront bizottságok mit tettek az elmúlt öt esztendőben, hanem az adott településnek a következő időszakra szóló fejlesztési terve is. Ezek megvitatása — akkor, amikor a következő ötéves tervidőszak jó néhány elképzelése még nyitott — azzal az előnnyel is jár, hogy a tanácsok számos helyi ügy megoldásában figyelembe vehetik a lakosság véleményét. Ez utóbbi ugyanis alapvető feltétele annak, hogy a megvalósításban az állampolgárok részt vállaljanak. — Fontos az is — és a közügy fogalmához szorosan hozzátartozik —, hogy a népfrontbizottságok újjává- lasztásában a szocialista demokrácia követelményeinek megfelelően igyekszünk előrelépni. Ennek fontos tényezője, hogy minden bizottságot az alsóbbszintű népfrontfórumok választanak meg. A bizottságok tagjainak kétharmadát az alsóbbszintű tanácskozásokon, egyharmadát pedig a népfrontmozgalomban részt vevő politikai, társadalmi, érdek- védelmi szervek azonos szinten tevékenykedő testületéi választják meg. Szándékunk szerint mindez azt eredményezheti. hogy a népfrontban megnövekszik a benne részt vevő szervek, szervezetek és mozgalmak súlya, szerepe, s ezáltal erősödik a népfront össztársadalmi jellege. Fontos tehát, hogy azok az állampolgárok, akik a gyűléseken remélhetően nagy számban részt vesznek, meggondoltan döntsenek arról: kik képviseljék őket a bizottságokban. Célunk a fiatalabb nemzedékek képviselőinek bevonása is a testületekbe. Az elmúlt egy évben közülük nagyon sokan nyilvánították ki készségüket a közéleti tevékenységre, s remélhető, hogy mindazok, akik erre alkalmasak és vállalják a társadalmi megbízatással járó feladatokat, ott lesznek majd az újjáválasztott bizottságokban. A népfrontfórumok a következő néhány hónapban hozzájárulhatnak a társadalom kezdeményező készségének megerősítéséhez, s annak a felfogásnak az elterjesztéséhez, hogy országépítő céljaink megvalósításában az állampolgári jogokkal összhangban mindenkire hárulnak kötelezettségek — hangsúlyozta Molnár Béla. Budapestre érkezett a szingapúri külügyminiszter Szuppiah Dhanabalan, a Szingapúri Köztársaság külügyminisztere Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására tegnap reggel hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. A szingapúri minisztert a Ferihegyi repülőtéren Várkonyi Péter fogadta. Jelen volt Debreceni István, hazánk Szingapúrban és Kemal Sziddique, Szingapúr Magyarországon akkreditált nagykövete is. Délelőtt a Külügyminisztériumban megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. A nyílt és szívélyes légkörű megbeszélésen Várkonyi Péter és Szuppiah Dhanabalan véleményt cserélt a legfontosabb nemzetközi kérdésekről. Kifejezték országaik szándékát, hogy a jövőben is tevékenyen hozzájárulnak a világ békéjének és biztonságának megszilárdításához, a leszerelés ügyének előmozdításához, a különböző társadalmi rendszerű államok közötti bizalom és párbeszéd erősítéséhez. Annak a reményüknek adtak hangot, hogy a novemberi szovjet—amerikai csúcstalálkozó hozzájárul a nemzetközi f-eszültség enyhítéséhez. A külügyminiszterek nagy figyelmet szenteltek az európai, valamint az ázsiai, különösen a délkelet-ázsiai térség biztonságával összefüggő kérdéseknek. A feszültség okainak és különösen a délkelet-ázsiai helyzetnek eltérő megítélése ellenére is hangsúlyozták a vitás kérdések tárgyalásos megoldásának fontosságát. Húszéves jubileumát ünnepelte a Békési Élet Közművelődési és tudományos folyóiratunk, a Békési Élet első megjelenésének huszadik évfordulóját ünnepelte a tegnap délután 2 órakor rendezett ünnepi találkozón Békéscsabán, a TIT értelmiségi klubjában. A megjelenteket — közöttük a folyóirat első szerkesztő bizottságának tagjait, valamint Nagy Jenőt, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Rottler Ferencet, a TIT főtitkárát, Várai Mihálynét, a megyei pártbizottság osztály- vezetőjét, dr. Becsei Józsefet, a megyei tanács elnök* helyettesét és Fekete Jánosáét, a városi tanács általános elnökhelyettesét dr. Kru- pa András, a TIT megyei titkára, a folyóirat főszerkesztője köszöntötte. Dr. Becsei József ünnepi beszédében a Békési Élet és a megye értelmiségének kapcsolatáról, a folyóirat húsz esztendejéről szólt. — A Békési Élet — mondotta — húsz év alatt. 65 számmal, 10187 oldalon lépett az olvasók elé, és bizonyította, hogy jól szolgálja a meghirdetett célokat, keresi és feltárja a múlt és a jelen történelmi összefüggéseit, teret ad a néprajz és a hely- történet kutatóinak, a nemzetiségek kulturális hagyományainak. Kiemelte: a jubileum arra int, hogy a folyóirat szerkesztői, szerzői tovább fáradozzanak a Békési Élet társadalmi elismeréséért, az alkotó értelmiség mozgósításáért. A továbbiakban dr. Rottler Ferenc, a TIT főtitkára átadta dr. Krupa Andrásnak (képünk) a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országos elnökségének aranykoszorús emlékplakettjét és a kitüntetést tanúsító oklevelet, tolmácsolva a folyóiratnak az országos elnökség legteljesebb elismerését. A jubileumi ülésen többen felszólaltak, elemezve a Békési Élet húsz esztendejét, megemlékezve a jelentősebb sikerekről és a feladatokról is a jövőt illetően. Általános volt a vélemény, hogy a Békési Élet hasznos, szükség van rá, nemcsak a megye, hanem az ország számára is; hogy a folyóirat szerkesztősége az alkotó értelmiség műhelyévé lett, mely jelentősen hozzájárul a lakosság tájszeretetének, a szülőföldhöz való ragaszkodásának elmélyítéséhez. Az ünnepi ülés <?r. Krupa András zárszavával ért véget. (se) Búzatermesztési tanácskozás és tájértekezlet Szarvason Délelőtt megyei búzatermesztési tanácskozást, délután tájértekezletet tartottak tegnap, szeptember 16-án Szarvason. A búzatermesztési tanácskozáson mezőgazdásági üzemek vezető szakemberei és kutatók is szép számmal vettek részt. A megjelent vendégeket — többek közt Váncsa Jenő mezőgazdasági, élelmezésügyi minisztert, Szabó Miklóst, a megyei pártbizottság első titkárát, valamint Gyulavári Pált, a megyei tanács elnökét — Murányi Miklós, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte. Békés termelőszövetkezeteinek búzatermesztéséről, az eredményekről és gondokról Györfi Károly, a Teszöv titkára adott elemző jelentést. A megyében, a szántóterület több mint 31 százalékát foglalja el a búza, és ez a növény a termelőszövetkezetek termelési értékének 15—16 százalékát adja. A búzatermesztés sikere, vagy sikertelensége igen nagy hatást gyakorol az üzemi nyereségre, s ezen keresztül a tagok jövedelmére, és a fejlesztés lehetőségeinek alakulására. A szövetkezetek 1985-ben több mint 111 ezer hektáron termeltek kenyérgabonát, és minden idők második legnagyobb termés- eredményét érték el. Mégsem lehetünk elégedettek — állapította meg Győrfi Károly. A várakozásokhoz, a befektetett energiához és ráfordításokhoz képest a hozamok alacsonyabbak lettek. A terméskilátások május végéig, június elejéig kimagasló rekordtermést sejtettek, utána viszont nagy és gyors állapotromlás volt az általános. A tervezettnél több, de a tavalyinál kevesebb búza termett. A termés alakulásában az idén is meghatározó szerepe volt az időjárásnak, s a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a talajadottságok mellett, a termesztésben egyre nagyobb szerepe van az ökológiai adottságoknak megfelelő fajták kiválasztásának és a tápanyag-gazdálkodásnak. Ebben az évben — s ez elsősorban az időjárásra vezethető vissza — a megszokottnál több betegség ..pusztított” a kenyérgabonán. Ezért most a figyelem a növényegészségüggyel, növényvédelemmel kapcsolatos teendők felé fordult, és bár közvetlenül a betakarítás befejezését követően megkezdődtek az ezzel kapcsolatos elemzések, a tapasztalatok összegzésére még várni kell. Az aratással összefüggésben az előadó megállapította, hogy a munka összességében jó volt, de a szemveszteség csökkentésében a gazdaságok nem tudtak előrelépni. Ebben az emberi tényezők mellett meghatározó szerepe volt annak is, hogy a kombájnpark, a szállítójárművek, a szárító- és tisztító- berendezések jelentős része elavult, nem felel meg a mai követelményeknek. A búza termesztésében kimagasló eredményt ért el a békésszentandrási Zalka Máté 6,7, a nagybánhegyesi Zalka 6,6, a békéscsabai Lenin 6,4, a csorvási Lenin 6,3 tonnás hektáronkénti terméssel. A Teszöv titkárának előadását követően Búvár Géza, a KITE igazgatója beszélt a búzatermesztés időszerű kérdéseiről, majd a tanácskozás hozzászólásokkal folytatta munkáját. A rendezvényen felszólalt Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter is, aki méltatta a Békés megyei gazdaságok búzatermesztésben elért sikereit. A magyar mezőgazdaság nemzetközi hírnevét alapvetően a gabonatermesztés eredményeivel alapozta meg. Ezen a magas színvonalú Váncsa Jenő a Vajda Péter Művelődési Központban a termeléspolitikai feladatokról adott tájékoztatót termelésen alapszik az állattenyésztés, és nem utolsó sorban mezőgazdaságunk exportja. Elismerést érdemel, hogy agrárágazatunk teljesíti gabonatermelési ötéves tervét. Az elért magas hozamoknál is többre képesek azonban az üzemek — mondotta többek között. Különösen kiemelkedő eredmények születtek az intenzív gabonatermesztési programban. Ennek során a legkorszerűbb berendezéseket, technológiát alkalmazzák a gazdaságok. A programba fektetett dollár a többlethozamokkal két év alatt térült meg. Ezért a fejlesztés ezer a területen az elkövetkezendő tervidőszakban tovább folytatódik. A miniszter külön is foglalkozott a fajtanemesítés kérdéseivel. Megállapította, hogy a magyar nemesítők kimagasló sikereket értek el ugyan, de a jövőben ezen a területen is igényesebbnek kell lennünk. Olyan fajtákra van szükség, amelyeknek biológiai pontenciája jóval felette van a 10 tonnás hektáronkénti terméseknek, és egyúttal ellenállnak a búzabetegségeknek is. Az utóbbi években fokozatosan csökkent az üzemekben a műtrágya felhasználása. Ez igen nagy veszélyeket rejt magában. A gazdaságok ilyen jellegű takarékossága annál is inkább érthetetlen, mert egy tonna műtrágya a befektetett összeg háromszorosát hozza vissza az ez által elért többletterméssel. Váncsa Jenő a magyar mezőgazdaság legfájóbb pontjaként említette a minőséget. Mint mondotta, üzemeink egyetlen piacon sem maradhatnak versenyben, ha termékeik minősége nem éri el, vagy nem haladja túl a nemzetközi élvonalat. A minőség javításával összefüggő minden kezdeményezést üdvözlünk. Ebben a munkában a termelők, felvásárlók, feldolgozók együttműködésére van szükség. Ilyen példaként említette a hízott sertések minőségét. Amennyiben nem tudjuk a dán, a holland termelés színvonalát megközelíteni, le kell mondanunk arról, hogy a magyar mező- gazdaság versenyképesen értékesítse termékeit — hangsúlyozta befejezésül. A délutáni tájértekezleten — amelyen ott volt Eleki János, a TOT főtitkára —, a Vajda Péter Művelődési Központban agrár- és élelmiszer- termelő ágazataink termeléspolitikai feladatairól, valamint a szabályzó rendszer változásairól hallhattak tájékoztatót a három — Békés, Csongrád és Bács-Kis- kUn — megyéből érkező szakemberek. A termeléspolitikai feladatokról Váncsa Jenő miniszter, a szabályzó- rendszerről R ednágel Jenő, minisztériumi főosztályvezető beszélt. K. J.
