Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-16 / 217. szám

NÉPÚJSÁG 1985. szeptember 16., hétfő S-ben láttuk, rákárdeztSuk: Visszavonhatatlan-e az építési engedély? A tegnap esti adásban az utolsó riport arról szólt, hogy a fővárosban, a Pasa­réti úton szerencsétlenül mó­dosítaná egy panelház a festői környezetet. Ezt ma már belátják az építést en- gedélyezők is, ám hiába a környék lakóinak tiltakozá­sa, a kerületi tanács illeté­kese azt állítja, hogy egy ilyen építési engedély visz- szavonása súlyos következ­ményekkel járhat. Az adás után megkérdeztük Medo- varszki Jánost, a megyei ta­nács építési és vízügyi osz­tályának vezetőjét, hogy va­lóban olyan nehéz és oly­annyira súlyos következmé­nyekkel járó cselekedet az említett engedély-visszavo-, nás? — Ez esetben aligha — kezdi válaszát az osztályve­zető. — Ha még az ügyfél nem fogott munkához, nem beszélhetünk komoly kárról. Ha elkezdte és ezek után módosítunk, akkor a kárát meg kell téríteni. Az építési engedély kiadása után gyak­ran előfordul, hogy bizonyos körülmények, igények meg­változnak. Évek te-lnek el, és megváltozik a szemlélet. Ilyenkor egy kiadott építési engedély önmagában nem döntheti el a kérdést, kell legyen bátorságunk vissza­vonni az engedélyt. — A környék tiltakozása milyen társadalmi fórumon tud érvényt szerezni igazá­nak? — Minden területnek van egy rendezési terve. Erről társadalmi vitát kell szer­vezni. Ott minden érdekelt elmondhatja véleményét. Ha nem hangzott el ellenvéle­mény, akkor később már ne7 hezebb a tervet módosíttatni. Viszont nincs olyan terv, ami nem módosítható. — Az is elképzelhető, hogy a nem szakértőkből álló tár­sadalmi fórum a rendezési tervből még nem látja vilá­gosan azokat a veszélyeket, amelyek egy-egy konkrét épület kiviteli tervéből már egyértelműek .. . — Ez esetben az illetékes tanácstól a környékbeliek kérhetnek egy újabb fóru­mot. De véleményüket a ta­nácstagokon keresztül is tol­mácsolhatják. — Békés megyében gya­kori-e a riportban látott, megoldhatatlannak tűnő helyzet? — Természetesen itt is elő­fordul hasonló. De ma már ezerszer jobban megnézzük, hogyan nyúlunk hozzá egy településhez. Régebben, ami­kor több volt a pénzünk, több meggondolatlanságot követtünk el. — Hallottunk arról is, ho­gyan működik a budai olda­lon a „hegyvidéki zsűri”. De minket valószínűleg az ér­dekel jobban, hogyan műkö­dik Békés megyében a „sík­vidéki zsűri”? — Van ilyen zsűri, ami mind a magán-, mind pedig a nagyobb léptékű közületi építkezéseket elbírálja. Egyébként minden települé­sen ki akarunk jelölni olyan utcákat, amelyekben külö­nös hangsúlyt fektetünk ar­ra, hogy a tervezett épüle­tek beilleszkedjenek az utca­képbe, a városképbe, s az épületek ne legyenek tájide­genek. E kötöttségek figye­lembevételével a tervezők még mindig nagyon szép és maradandó épületeket alkot­hatnak — fejezi be válaszát Medovarszki János. (ungár) lubilál a német nemzetiségi szövetség Harmincéves a Magyaror­szági Németek Demokratikus Szövetsége. Megalakulása — 1955 ősze — óta szervezi a hazánkban élő mintegy 220 ezer német ajkú ember kul­turális életét, fejleszti anya­nyelvi műveltségét, őrzi és ápolja haladó hagyománya­it, s munkálkodik a párt nemzetiségi politikájának megvalósítása érdekében. Az évforduló alkalmából a szövetség országos választ­mánya ünnepi ülést tartott Pécsett. Szende Béla, a vá­lasztmány elnöke német és magyar nyelven köszöntötte az esemény résztvevőit. Az ülésen mind a tizenhárom németek lakta megyénk kép7 viseltette magát. Ott voltak a szövetség, valamint Bara­nya megye és Pécs város párt-, állami és társadalmi szervezeteinek vezetői. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára mondott ünnepi beszédet. Méltatta a jubiláló szövetség munkáját. fl 07 jelenti Baleseti krónika. Békés me­gyében 1985. szeptember 1—13- ig 35 közlekedési baleset tör­tént. Ebből öt végződött halál­lal, súlyos sérülés 11. könnyebb sérülés pedig 13 esetben követ­kezett be. Bűnügyi hírek: 1985. augusz­tus vége és szeptember 9. kö­zött több alkalommal tulajdo­nítottak el ismeretlen tettesek alumíniumöntvényeket és alkat­részeket a gyomaendrődi tsz gépbontó telepéről. A rendőr­ség megállapította, hogy Raf­fael Sándorné 24 éves és Jónás Péterné 43 éves gyomaendrődi lakosok követték el a lopásso­rozatot, és ellenük az eljárást megindította. Szeptember 4-én Békéscsabán a tanácsháza előtti parkolóban az éjszakai órákban Lovas Ist­ván, 23 éves békéscsabai lakos felfeszítette egy személygépko­csi pillangóablakát, kinyitotta az Rámutatott, hogy német hon­fitársaink egyenjogú, szabad állampolgárokként élik nem­zetiségi és egyéni életüket, ennek megfelelően a szövet­ségük is alkotó szellemű kö­zösségként dolgozik a nagy lélekszámú magyarországi németség anyanyelvének és kultúrájának fejlesztéséért. Ezt követően Hambuch Géza főtitkár adott rövid át­tekintést a hazai németek« sorsának alakulásáról, s fel­idézte a nemzetiségi szövet­ség három évtizedes műkö­désének történetét. A nem­zetiségi testvérszövetségek nevében Mándity Marin, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára köszöntötte a ju­biláló szervezetet. Ez alkalommal nyílt meg a magyarországi német kép­zőművészek tárlata. A váro­si sportcsarnokban megren­dezték az V. magyarországi német fúvószenekari találko­zót. első ajtót, rövidre zárta a gyúj­táskapcsoló vezetékeit és elhaj­tott a gépkocsival. Körülbelül 30 méter megtétele után azon­ban egy fának ütközött a lopott autóval. A rendőrség előzetes letartóztatásba helyezte a fia­talembert, és megindította elle­ne az eljárást. Szintén gépkocsilopás miatt vonták felelősségre Vetési La-, jós és Pankotai Attila békési lakosokat, akik szeptember 7-én éjszaka Újkígyóson, a Petőfi u. .20. számú ház elől. loptak el egy gépkocsit, amellyel Békés­csabára akartak menni, de út­közben rendőrjárőr igazoltatta és előállította őket. Az elkövetőket gyorsított el­járással bíróság elé állították, Vetési Lajost 6 hónapi szabad­ságvesztésre, 3000 forint pénz­bírságra és i év járművezetés-** tői való eltiltásra, Pankotai At­tilát 4 hónapi szabadságvesz­tésre, 2000 forint pénzbírságra ítélte. A szabadságvesztés vég­rehajtását mindkét esetben két­évi próbaidőre felfüggesztették. Nyitnak a filmklubok! II. X J \ Az élet muzsikája — Kálmán Imre (mokEp — MTI Fotó) Legutóbb, a szeptember 14-i számunkban a Békés Megyei Moziüzemi Vállalat azon új sorozatainak indu­lásáról számoltunk be, ame­lyeket a megye városaiban szerveznek. Most essék né­hány szó azokról, amelyeket a kisebb települések film­barátainak szánnak. A városihoz hasonlóan a kétegyházi, a battonyai, a mezőberényi, a vésztői, a csorvási és a gyomaendrődi mozikban kezdődő sorozat­nak is Kortársaink a film- művészetben a címe. A vá­rosokban az elmúlt évadban vetített alkotások legjobbjai, összesen hat kapott itt he­lyet. Először D. Makajev Montenegro című színes svéd filmjét vetítik, de sor ke­rül M. Antonioni Egy nő azonosítása című olasz, G. Reggio Kizökkent világ című amerikai és M. Redford Máskor, máshol című angol alkotásának bemutatására is. Tizenkét világsikert láthat a békési, a füzesgyarmati és a medgyesegyházi közönség októbertől április végéig a Látványos kalandok, izgal­mas történetek, avagy: epi­zódok a kalandfilm történe­téből sokat eláruló című so­rozatban. Orson Welles, Michael Curtis, Robert Clou­se, Richard Wallace, John Huston, Tom Gries, Kuro­sawa Akira filmjei kaptak helyet ebben a sorozatban. A világ filmművészetének három nagy „lázadóját”, il­letve a velük készült jele­sebb alkotásokat mutatja be a gyomaendrődi felnőtt fiim- klub hat részes első sorozata. Marlon Brando, Belmondo és James Dean filmjeit csütör­tökönként vetítik. Ugyan­csak ezen a napon kerül sor­ra február 13-tól az ugyan­csak hat műből álló, A ka­mera mágusai, avagy: válo­gatás nagy operatőrök világ­hírű alkotásaiból című soro­zat darabjai vetítésére Töb­bek között látható lesz L. Bunuel Az andalúziai kutya, O. Welles Aranypolgár, B. Bertolucci Az utolsó tangó Párizsban című világsikerei. A békéscsabai Szabadság mozi is sorozatot indít Sor­sok, szemtanúk címmel. Tör­ténelmi közelmúltunk válto­zásait, emberi küzdelmeit mutatja be a szeptember 30- án kezdődő és november 18- án záruló öt filmből álló so­rozat. A szervezők elsősor­ban az idősebbek érdeklődé­sére számítanak, hiszen a be­mutatásra kerülő filmsikerek történeteinek személyes résztvevője volt ez a korosz­tály. A nyugdíjasok és a mozgássérültek pedig ked­vezményes árú bérletet vált­hatnak a Jób lázadása, A magyar nép nevében, az An­gi Vera, A tanú és a Te rongyos élet! című magyar filmekre. Szintén az idősebbekre gondolt a megyei vállalat, amikor Békés megye húsz nagyobb településén október­re meghirdette azt a zenés nosztalgia-sorozatot, amely Az élet muzsikája címet kap­ta. Ez a címe annak az új magyar filmnek is, amely Kálmán Imre életét mutatja be. A Palásthy György ren­dezte színes alkotást követő­en az 1971-ben készült, Szi- netár Miklós rendezte Csár­dáskirálynő, majd a Huszka Jenő operettjéből 1972-ben forgatott és Keleti Márton rendezte Bob herceg, és vé­gül Liszt Ferenc életét ábrá­zoló, szintén Keleti Márton rendezésében 1970-ben ké­szült Szerelmi álmok című filmet vetítik. A megyei úttörőelnökség­gel közösen hatodik alkalom­mal hirdetik meg a Bará­tunk a film című velélkedő- sorozatot a battonyai, a bu- csai, a csorvási, a körösla- dányi, a gerendási és a bé­kési kisdobosoknak és úttö­rőknek. Októbertől áprilisig a moziplakátokon megjelölt hat gyermek- és ifjúsági fil­met kell a játékba beneve­zett gyerekeknek megnézni­ük és élményeikről feladat­lapot kitölteniük. A játék zá­rásaként helyi, majd a leg­jobbak részvételével megyei vetélkedő lesz. Az első he­lyezett csapat jutalma most is zánkai táborozás lesz. (N. L.) A népművelőruháknak nagy sikerük volt Talán furcsának tűnik el­ső hallásra, de állíthatjuk, hogy a népművelők szóra­koznak a legkevesebbet, no­ha a különböző műsorok, rendezvények legtöbbjét ők szervezik. Ám azokat nem ülhetik, nézhetik végig kar­ba tett kézzel, hiszen millió tennivalójuk van, míg egy- egy előadás lezajlik: a kö­zönség fogadásától a tech­nikai gondok megoldásáig, az előadók, művészek igé­nyeinek kielégítéséig. Ezért is határozták el né­hány évvel ezelőtt a Magyar Népművelők Egyesülete Bé­kés megyei területi szerve­zetének tagjai, hogy min­den évben rendeznek leg­alább egy olyan napot, mely csakis az övék, azon ők szó­rakoznak. Most, szeptember 14-én, szombaton az orosházi Pető­fi Művelődési Központ dol­gozói voltak a vendéglátók, akiknek nevében Gonda Gé­za igazgató üdvözölte Gyo- párosfürdőn, a Mezőgép üdülőjébe érkezett egyesüle­ti tagokat. Az orosháziak nemigen hagyták pihenni a résztve­vőket, s egy tíz akadályból II háromszoros arany okleveles „kolostor” A helyszín: Szeghalom, Budai Nagy Antal-kolostor. Az idő: a XIV. század. Kö-, zépről be: a Főpapp. A szer­zetesek közben kártyáznak, majd jön a prédikáció. Szem nem maradt szára­zon. A nevetéstől. Ugyanis e rövidke, vidám és roppant tanulságos történet előadói, a szeghalmi középiskolás kol­légium szakközépiskolás ne­gyedikesei a kollégiumi éle­tet és természetesen a neve­lőtanárokat, a „főnököt” fi­gurázták ki igen szelleme­sen. Művük — a kollégium berkeiben —, úgy sejtem, „ércnél maradandóbb” lesz. E fergeteges zárójelenetre a Budai Nagy Antal Közép- iskolás Leány- és Fiúkollé­gium pénteki közgyűlése szolgáltatta az apropót. S ha a műsorról jót írtunk, a köz­gyűlés szelleméről, tartalmá­ról is csak azt tehetjük. A kollégiumi diáktanács tit­kára — Nagy Julianna — beszámolója is reális, min­dent felölelő, s mégis rövid volt. S bár mindenki tuda­tában volt az eredmények­nek, a titkár mégis a hi­báknál időzött többet. Szabó Éva, a gyűlés levezető el­nöke igen talpraesetten irá­nyította a vitát, amely — szerencsére — a maga fé- sületlenségével tudott meg­győző lenni. No és a munkaterv vitá­ja. Nagy Erika csak ismer­tette az ötleteket, s a diák­tanács tagjai máris a meg­oldás lehetőségeit sorolták, kapacitálva a közösséget sa7 ját kívánságaik, észrevétele­ik elmondására. (A közgyű­lés egyetlen sikertelen pró­bálkozása ez volt.) Aztán a Péter András Gimnázium és Szakközépiskola KISZ-bi- zottságá nevében az idén is megígérte — nem kis derült­séget kiváltva — Szentannay Judit, hogy a gyakori tár­sadalmi munkaakciókban jobban segítik majd a kol­légistákat. S elérkezett a péntek esti közgyűlés fénypontja: An­gyal Imre, a kollégiumok kö­zötti verseny értékelő bizott­ságának tagja átnyújtotta — az immár harmadjára kiér­demelt — arany oklevelet. A rövid indoklás így hang­zott: „Munkátokban különö­sen a következetesség, igé­nyesség, az új módszerek keresése, s a tanulmányi munka javítására tett erőfe­szítések tetszettek a legjob­ban. No és a jó közösségi munka”. Aztán szólásra emelkedett a Főpapp, azaz a kollégium vezetője, Papp Sándor, s vá-, laszolva a vitában elhang­zottakra, no és a munkater­vet követő hallgatásra, pré­dikáció helyett csak annyit mondott: „Kritikusaink bő­ven vannak, de a programot megvalósítók már keveseb­ben.” (Ezt a megállapítást nem kísérte vastaps, mert ta­lálatnak minősült.) A műsor, amelyről már szóltam, csak eztán követke­zett. Olvasóink bizonyára meg­bocsátják, hogy a közgyűlést követő videodiszkóról nem tudósítok, de úgy hallottam, igen hagy sikerrel zárult. Annyit azonban még láttam, hogy az ünnepi vacsorát kö7 vetően — a kollégiumban egyébként kitűnő a koszt — szorgos kezek ragadták meg a székeket és asztalokat, hogy minél kevesebb legyen a „diszkókiesés”. Erre a munkára, érdekes, senkit sem kellett noszogatni, g g j; És íme, a harmadik... Nagy Julianna dl-titkár az oklevéllel Fotó: Czebe Sándorné álló versenyre invitálták meg az időközben megalakult négy csapatot. Persze, nem „vérre menő” volt a ver­sengés, a humor, az önfe­ledt szórakozás volt a cél. A keresztrejtvényfejtéstől a táncolásig, a vízen való át­keléstől a kötélmászásig ter­jedtek a feladatok. Az egyik akadályt különösen igyekez­tek „leküzdeni” a csapatok: sört kellett horgászni időre. Ám a legsikeresebben mégis az utolsó előtti feladat meg­oldásában jeleskedtek a csa­patok, mindegyikőjük meg­varrta — a saját elképzelése szerint — a népművelő ru­háját. Azután ezeket egy- egy modell be is mutatta, s minden egyes redő, zseb és egyéb tartozék pontos ren­deltetését is megmagyaráz­ták. Szűnni nem akaró ne­vetés bizonyította a divatbe­mutató sikerét. Ezután az utolsó fordulóra összpontosított mindenki — ugyancsak korgó gyomorral —, két óra felé járt az idő. De a türelem ételt és gyümölcsöt termett: a végső feladatot teljesítve a csapa­tok előálltak a hazulról ho­zott, s itt összeállított hi­deg- és gyümölcstálakkal, különféle salátákkal, kré­mekkel, süteményekkel. Né­hány perc alatt hat, abrosz- szal terített asztal telt meg ínyencségekkel. A zsűrinek nem volt ideje értékelnie az elkészített műveket, a csa­patok tagjai gyorsan meg­bontották az étkek hadrend­jét . . . Hogy $ verseny sorrendje hogyan alakult, az most nem lényeges, hiszen nem is ezen volt a hangsúly, s egyéb­ként is — a szervezők utolsó meglepetéseként —: mind­egyik csapat azonos jutal­mat, két-két hatalmas kul­csos kalácsot kapott. S miután elfogytak az éte­lek, ki-ki félrevonult pihen­ni, ejtőzni, napozni vagy ép­pen pingpongozni, kuglizni. Persze, voltak néhányan olyan „megátalkodottak”, akik szakmai kérdésekről beszélgettek. A házigazdák még egy szabadtéri koncerttel is ked­veskedtek, a művelődési központ fúvószenekara ját­szott az üdülő árnyas fái alatt. Azután lassacskán ké­szülődni kezdett mindenki, mert népművelők napja ide, népművelők napja oda: so­kakra este még otthon, a művelődési házakban mun­Népművelők napja

Next

/
Thumbnails
Contents