Békés Megyei Népújság, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-14 / 216. szám
NÉPÚJSÁG 1985. szeptember 14., szombat FOLDUNK Békés Egy város három kívánsága Az új felszabadulás-emlékművet 1983. október 6-án avatták Többes szerepkörű épület, amely a művelődési ház. a könyvtár és a múzeum mellett a Békési Galériának is otthont ad Kiállítás a Békési Galériában Keresettek a FONTEX termékei A Hidasháti Állami Gazdaság korszerű tehenészeti telepe Békés határában Ha a mesebeli jótündér napjainkban Békésre látogatna. s ott a szíves fogadtatásért cserébe teljesítené a békésiek három kívánságát, aligha tartana sokáig a tanakodás afelett, hogy mit kérjenek a csodatevő nimfától. Az immár 12 éve város 22 ezer 300 lakója egy rögtönzött cserépszavazáson egy emberként voksolna amellett. hogy lakóhelye első kívánságként jelentős ipart kapjon és amilyen fontos hosszú távra ez az óhaj, rövid távra legalább olyan nagy horderejű a második álom: az. hogy egyetlen varázsütésre épüljón fel a Komplex Nevelési Központ. Még az is lehet, hogy e két- tő fejében lemondanának 'a harmadik csodáról, amit pedig hosszú-hosszú évek óta várnak már: tiszta vizet a Körös-csatornába. A többi gondot majd megoldják maguk. ahogy eddig is boldogultak jó néhány nehéz feladattal. No de maradjunk a három kívánságnál! Miért ragaszkodnak az iparhoz? * A három város — Békés. Békéscsaba. Gyula — együttes fejlesztésének szükség- szerűségéről nagyon sok okos szó elhangzott már, igazán célratörő és jelentős lépést ez ügyben azonban még nemigen tettek. A történelem folyamán úgy alakult, hogy vetélylársaivá váltak egymásnak: először Békés tört az élre. majd hosszabb időre Gyula vette át a vezetést, végül Békéscsaba kerekedett felül. E folyamat a háromból kettőnek — Békéscsabának és Gyulának — kaput nyitott az iparosodás felé, ezzel teremtve lehetőséget ahhoz. hogy a települések lerázzák magukról a mezővárosi jellegből fakadó hátrányok egy részét. Békésnek ez az utóbbi nagyon sokáig nem sikerült. Gazdaságilag jóval fejletlenebb maradt várostársainál és a városi rangot is csak nagyon későn sikerült emiatt visszanyernie. Mert ne tagadjuk, hogy még ma is — amikor pedig már igyekszünk mindent megtenni településeink népességmegtartó képességének fokozására — az igazi várostelepítő erő az ipar, méghozzá a fejlett, a korszerű ipar. Azt sem mondhatjuk tudniillik, hogy Békés minden ipar nélkül létezik, csak amit magáénak mondhat, az életében nem igazán meghatározó, még ha messze földön is hírnevessé vált produktumaival. Aligha kell a tornaszereket gyártó Start Szövetkezetét, a kosárgyárat, a kosárfonó szövetkezetét, a cü- korkaüzemet vagy a Mezőgép — 1986. január 1gyel a Ganz-MÁVAG- nak átadandó — itteni gyárát külön bemutatni bizonyításul. Büszkék is ezekre az üzemekre az itt lakók, éppen csak munkát nem ad eleget nekik. Így van az, hogy Békésről még ma is másfél ezer embernek kell nap mint nap ingáznia, s az sem mondható a város társadalmi, gazdasági fejlődésére nézve kedvezőnek, hogy az itt letelepült értelmiségi foglalkozá- súaknak mindössze 30 százaléka talált helyben megfelelő munkát, ezért is oly nagy- körükben az elvándorlás. Pedig — ahogy a békésiek fogalmaznak — a fejlett ipar városi jelenlétének helyi feltételei nagyobbrészt adottak, illetve megteremthetők. Azt kell mondanunk, hogy ezen igény jogosságát nehéz lenne kétségbe vonni, s nem könnyű igenelni azt a törekvést sem, amely az adott helyzetből kiindulva véglegesen bolygóvárosi szerepre kárhoztatna egy jobb sorsra érdemes települést, ahol a jelzett nehézségek ellenére is megoldották a munkaképes korú nők szinte teljes foglalkoztatását, ahol — a kedvezőtlen adottságok ellenére is — olyan kiváló mezőgazdasági üzemek művelik a határt, a városkörnyék földjeit, mint amilyen többek között az Egyetértés Termelőszövetkezet, a Hidasháti Állami Gazdaság vagy a Ka- muti Béke Tsz. De lépjünk tovább! Miért sürgős a nevelési központ? Nem sürgős, csak az áthúzódó beruházásokkal együtt szinte megoldatlan helyzetet teremtett a városfejlesztésben. A nevelési központ építése ugyanis még a beruházások régi rendszerében indult, befejezni viszont a tanácsi gazdálkodás január 1- től érvényes új feltételei szerint kellene. Ez a három következő tervciklusra úgy lekötné Békés fejlesztési forrásait. hogy jószerivel semmi másra nem futná, ráadásul arra sem maradna pénz, hogy halaszthatatlan tanácsi beruházásokhoz megyei ösz- szegeket megpályázzanak. A pályázat fő feltétele ugyanis az. hogy a fejlesztést 40 százalékban saját erőből vállalják. Sajnos így jó néhány évig állami lakások építésére sem vállalkozhat a város, holott Békésnek nem kis gondja — ezzel persze nincs egyedül a megyében, s így . az országban sem — a lakáshiány. Ráadásul a hatodik ötéves tervre előirányzott számú lakást valószínűleg nem is tudják teljesíteni. Igaz az utóbbi 15 esztendőben mintegy 4 ezer új családi otthon létesült Békésen — ahol 1984-ben adták át az ezredik OTP-s lakást —, de a feszültség nem szűnt meg. ha valamelyest enyhült is. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a földrengés, meg az árvíz milyen nehéz helyzet elé állította a békésieket éppen ebben a kérdésben, hiszen az eredetileg tervezett új lakások mellett megjelent a károsult lakások újraépítésének igénye is. Volna tehát mit pótolni a hetedik ötéves tervben: legalább ötszáz lakást kellene tető alá hozni Békésen. Ez állami lakások építése nélkül nehezen fog menni. Igaz, önmagában a lakóépületek fölállítása még nem old meg minden feszültséget. A telepszerű építkezés és a városiasodás magával hozza a kommunális ellátottság iránti igények hatványozódásét. Ennek kielégítésében egyébként a megyeszékhely „árnyékában" élő település olyan eredményeket ért el, amivel igazán nincs mit szégyenkeznie. Az ivóvízellátás végleges megoldása, az 1976 óta folyamatosan bővülő földgázvezeték-hálózat, az automata telefonközpont üzembe léptetése. új és felújított utak. a közvilágítás korszerűsítése, a köztisztaság fejlődése jelentős mértékben javította a lakosság életkörülményeit Békésén. Sajnos az elmaradás mindezekkel együtt is számottevő maradt még: a belterületi vízrendezés és a szennyvízcsatorna-rendszer kiépítetlensége ugyanúgy sújtja Békést, mint az utak, utcák kétharmadának burkolatlansága, amin azért enyhített valamit az, hogy legalább a meglévő utakat felújították a város új Kettős-Körös hídjának építésével egyidő- ben. Amit a békésiek mindazonáltal mégis a legjobban fájlalnak, az az Élővíz-csatorna rettenetes állapota, amiről nem ők tehetnek, s ami miatt jobban várják a csabai biológiai szennyvíz- tisztító elkészültét, mint maguk a csabaiak. Félreértés ne essék: a megye egykori legfiatalabb városa — ma már ugye Szeghalmot illeti meg ez a jelző — nem elégedetlenkedéssel igyekszik orvosolni bajait, lakói lokálpatriotizmusuknak évről évre városépítő és -szépítő társadalmi munkákban adják tanújelét. Ahogy a Békés megyei Népújság ez év június 7-i számában dlvashatjuk: az elmúlt négy esztendőben a lakosság összesen 36 millió forint értékű teljesítménnyel járult hozzá a városfejlesztéshez. Ezen túl Békés nagyszabású vállalkozásához. a Komplex Művelődési Központ építéséhez a vállalati és lakossági befizetésekből 1984 végéig 7 millió forint gyűlt össze. Mindent megtesznek városukért A Komplex Nevelési Központ első ütemében megvalósuló 12 tantermes iskola immár a negyedik új általános iskola Békésen a várossá- nyilvánítás óta, amire csak azt mondhatjuk, hogy ebben a városban a közművelődés, az oktatás dolgaira immár hagyományosan is kiemelt figyelmet fordítanak. Elegendő lenne csak a békés-tar- hosi zenei napokra utalnunk, ezt bizonyítandó, de ne hallgassunk a Békési Galériáról, illetve arról sem. hogy itt egész múzeumi hálózat alakult már ki — olvashatjuk az idézett lapszámban. A fejlődést tehát — amely a kereskedelem és az egészségügy terén is szembeötlő — kár lenne tagadni. Békés ma már, saját gondjainak megoldásán túl, egyre jelentősebb szerepet játszik környezete „jól tartásában” is. A nemrégen megnyitott Iparcikk Áruház, a fejlődő vendéglátás, az éledező idegenforgalom — a Dánfoki Ifjúsági Táborral, az innen induló sétahajójárattal, no és a felújításra réges-rég megérett gyógyfürdővel —. a szakrendelő hálózat, a gondozó intézetek, nemcsak a békésieknek, hanem a város és környéke csaknem 50 ezer lakosának nyújt jó ellátást, a tegnapinál emberibb élet- körülményeket, amiből nem felejthetjük ki azt sem, hogy Békés a szakirányú középfokú oktatásnak is számon tartott vonzáskörzete. & Ezzel a bemutatással, reméljük, azt is sikerűit kellőképpen érzékeltetnünk — s ez volt igazi szándékunk —. hogy a békésiek nem ölbe tett kézzel, nem sopánkodva várnak a csodára. Tudják, hogy legtöbb feladatban elsősorban önerejükre számíthatnak. De tudják azt is, hogy a három kívánság ettől még jogos! Kőváry E. Péter Kislexikon Közigazgatási terület 12 732 ha Lakónépesség 22 265 fő — belterületen 20 853 fő — külterületen 1 412 fő 100 lakásra jutó lakosok száma 288 fő Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma 4 787 Közüzemi csatornahálózatba bekapcsolt lakások száma 772 Kiépített belterületi utak aránya 33,6 százalék Napi ingázók száma 1 400 fő A városba bejáró tanulók száma 313 fő Középfokú végzettségűek aránya 15,9 százalék Felsőfokú végzettségűek aránya 3,4 százalék A tanácsi fejlesztési alap kiadásainak egy lakosra jutó értéke 3 286 Ft A társadalmi munka egy lakosra jutó értéke 756 Ft Hármas útelágazás a városközpontban Békéscsaba, Mezőbe- rény és Vésztő felé Az új Kettős-Körös híd A zeneiskola a földrengés után helyreállítva Bélmegyer, Kamut, Murony, Tarhos lakói is mindennapos vásárlók a város Iparcikk Áruházában Négyezer új lakás épült itt az utóbbi 15. évben Fctfl: Fazekas László
