Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-08 / 185. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. AUGUSZTUS 8., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM BÉKÉS MEGYEI n gyermekvédelem Kétszáztiz hektár csak talajjavítással vonható be a gazdálkodásba Meliorációs tanácskozás Bélmegyeren Bár a gyakorlati bemutatót az eső elmosta, a jelen levő közel száz Békés, Haj- dú-Bihar és Csongrád megyei szakember úgy ítélte meg, hogy a lehullott mintegy 15 milliméter csapadék haszna nagyobb, az utolsó pillanatban érkezett a kukoricára és szójára. A Bélmegyeri Űjbarázda Termelőszövetkezet által rendezett meliorációs tanácskozást a kultúrotthon- ban Murányi Miklós, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg. Beszédében szólt a meliorációs teendőkről, különös tekintettel a természetvédelemre, ismertette a megyében folyó talajjavítási munkákat, beszélt a digózás (meszes altalajjal történő javítás) fontosságáról, mivel a megyében 210 ezer hektár olyan terület van, amely csak ily módon Veszprémben, a Vegyipari Egyetemen szerdán plenáris üléssel, munkabizottságj tanácskozással és fórummal folytatódott az V. anyanyelvi konferencia. A plenáris ülésen irodalmunknak a magyar nyelv és a nemzeti tudat fenntartásában betöltött szerepéről folytattak eszmecserét. A többi között beszámoltak arról, hogy a Magyarok Világszövetsége, valamint az anyanyelvi konferencia és 50 tagú védnöksége rendszeressé tette a külföldi magyar írótalálkozókat, kerek- asztal-beszélgetéseket. Itthon kiadták a nyugat; orvonható be a gazdálkodásba. Ezt követően Perecz Sándor, a tsz elnöke bemutatta a gazdaságot, kiemelve, hogy évek óta a veszteségek fő oka a belvíz. Voltak olyan évek, amikor a telítettség elérte a 60—70%-ot, megkérdőjelezve az alaptevékenység, ezen keresztül az egész tsz jövedelmezőségét. Ezért vált szükségessé a 3400 hektáron gazdálkodó egységben a teljes szántóföldi területen, 2400 hektáron terveznek komplex meliorációt, az 1984. évi egyedi rendezés tette lehetővé, hogy idén már 620 hektáron az első ütemben el is végezhessék a szükséges munkálatokat. A további ütemek az 1986—87-es években kerülnek sorra, a tsz pénzügyi helyzetétől függően. A munkálatok során elvégzik a már említett digózást, a voszágokban élő magyar költők Vándorének című antológiáját, és előkészületben van egy hasonló prózai kiadvány is. Ezen a konferencián került először napirendre a vizuális művészeteknek az anyanyelvi mozgalom programjába való bekapcsolása. Javasolták, hogy tágabb körben ismertessék a külföldön élő magyarok között az óhaza képzőművészetének kiemelkedő értékeit. Az elhangzott javaslatok között szerepelt az is, hogy a külföldi magyar egyesületek, klubok képviselői nagyobb nalas létesítmények — úthálózat, csatorna, zsilipek, átjárók — építését, valamint a drénezést, ami a mélyebb területek feltöltését és alagcsövezést jelent. Ezt követően a kitermelt földet elszállítják a szíkfoltok javítására, az eddig nem művelt területeket pedig (tanyahelyek, korábban kitermelt erdőterületek) művelésbe vonják. A munkálatokat három fővállalkozó, a Szarvasi Állami Tangazdaság, a békési és a Gyulai Vízgazdálkodási Társulat végzi. Az elnöki beszámolót követően dr. Szinay Miklós, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ, majd dr. Köhler Mihály, a DATE Termelésfejlesztési Intézete főmunkatársa tartott előadást a melioráció újabb módszereiről. Plavecz Pál számban vegyenek részt a nyári egyetemeken és a magyar népművészettel foglalkozó tanfolyamokon. A vitában többek között szó esett arról, hogy a tankönyvsorozat elkészítése során sokféle és igen különböző oktatási és életmódbeli hagyományt és szokást kell figyelembe venni. Elmondták, hogy a sorozat szerkesztői igyekeztek felmérni a szórványmagyarság nagyobb lakókörzeteinek , hagyományait, a korosztályok fejlődéslélektani jellegzetességeit, a pedagógiai gyakbrlat- ban meglevő helyi különbségeket. Szerdán befejezte munkáját Pécsett az első országos gyermekvédelmi konferencia. Az Országos Pedagógiai Intézet és a Művelődési Minisztérium által rendezett háromnapos tanácskozáson pedagógusok, jogászok, szociológusok és államigazgatási szakemberek vettek részt. Megvitatták a gyermekvédelem és a családgondozás időszerű feladatait, különös tekintettel az óvoda és az iskola megelőző tevékenységére, a családsegítő munkára, a nevelőotthonokkal és a nevelőszülőkkel kapcsolatos problémákra, a fiatalkori bűnözésre. Állást foglaltak amellett, hogy a jövőben rendszeresítik a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó országos tanácskozásokat. A záróülésen ajánlásokat fogadtak el a gyermek- és ifjúságvédelem fejlesztésére. Az egyik legfontosabb feladatként jelölték meg az óvodai és iskolai megelőző munka hatásfokának javítását. Igen fontos teendő azoknak a serdülőknek segítése, akik már nem tankötelesek, de még nem dolgoznak. Ezek a zömmel 16—18 éves lányok és fiúk már kikerültek a családi és iskolai közösségből, valamint az intézményes gondoskodás hatóköréből, és veszélyes környezetbe jutva a bűnözés felé sodródhatnak. Számuk körülbelül harmincezerre tehető az országban. Egyik megoldásként kínálkozik az a lehetőség, hogy a dolgozók iskolájában külön ifjúsági tagozatot hoznak létre. Különös figyelmet igényel a nagykorúvá vált és a nevelőotthonból kikerült állami gondozottak önálló életkezdésének segítése. Ezért javasolják, hogy a vállalatokat — például adócsökkentéssel — tegyék érdekeltté a volt állami gondozott fiatalok foglalkoztatásában. Fokozott segítségre van szükségük ezeknek a fiataloknak ahhoz is, hogy lakáshoz jussanak. ________/ M agyar nyelv és a nemzeti tudat Egységes termékkódrendszer Magyarországon az elkövetkező években bevezetik a fogyasztási cikkek és a beruházási javak egységes kódrendszerét. A fogyasztási cikkeknél a nemzetközi termékszámozási és vonalkódrendszer bevezetése nemcsak a hazai készletek nyilvántartásának korszerűsítése miatt fontos. Erre az exportálókat készteti az is, hogy Nyugat-Európá- ban és Észak-Amerikában csak vonalkóddal ellátott termékeket lehet értékesíteni. Jelenleg már mintegy 500 olyan terméket gyártanak Magyarországon, amelyet vonalkóddal látnak el. Többek között ilyen cikkek a Caola Hemovit és Óceán készítményei, a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat árucikkei és a Hungarofruct konzervei, amelyeket döntő többségében exportra szállítanak. Ma még elsősorban a külföldön értékesített fogyasztási cikkeket látják el vonalkóddal, mert hazai hasznosításának feltételeivel a kereskedelmi vállalatok még nem rendelkeznek. Jó példa a takarékosságra, a kevésbé értékes anyagok hasznosítására: a Kisújszállási Tisza II. Termelőszövetkezetben nem égetik el a kombájnszalmát; az utolsó szálig összegyűjtik.' Nagy részét a termelőszövetkezet saját jószágállományának az almozására használja fel, a többit pedig papírgyáraknak, társgazdaságoknak adják el. A gépek az összes kombájnszalmát bebálázzák, így könnyebb a szállítás és tárolás is (MTi-fotó: csikós Ferenc — ks> Űjra várják a kozmoszban keringő, Vega űrszondák fedélzetén lévő, magyar ta- lálmányú műszerek jelzéseit a Központi Fizikai Kutató Intézet részecske- és magfizikai kutatói. Működés közben ellenőrizhetik az űrszondák valamennyi fedélzeti műszerének, köztük azoknak a működését, amei lyeket magyar szakemberek —főleg a KFKI kutatóinak — közreműködésével fejlesztettek ki. Az egyik ilyen eszköz a mikroszámítógépes tv-rendszer, amely felderíti és automatikusan követi a Halley-üstököst, felvételeket készít róla, és azokat a földi vevőállomásra továbbítja majd. A másik műszer, a Tünde, magyar—szovjet— NSZK-beli kooperációban készült, rendeltetése: az üstökösből származó ionok érzékelése és energiaeloszlásának meghatározása, a koz-, mikus sugárzás regisztrálása. Képünkön: Varga András tudományos főmunkatárs a jelzéseket fogó parabolaantennával. (MTI-fotó, Balaton József felvétele — KS) Budapesten az BGITC00P végrehajtó bizottsága Augusztus 3—7. között Budapesten tartotta ülését a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége oktatási munka- csoportja (AGITCOOP). A szövetség a világ legnagyobb, (500 millió tagú) nem kormányközi szervezete. Az oktatási munkacsoport egy évtizede tartotta alakuló ülését Budapesten, s a szövetkezeti oktatás fejlesztését tűzte ki feladatául. A végrehajtó bizottságnak az alakulástól kezdve magyar tagja is van, Zsarnóczai Sándor egyetemi tanárnak, a Szövetkezeti Kutató Intézet igazgatójának személyében. A végrehajtó bizottság mostani ülésén egyebek között a szövetkezeti felnőttoklókor jött az eső a Hosszabb, szárazabb időszak után szerdára megérkezett az eső, amelyet a mezőgazdászok régóta varnak. Az aratási munkák a legtöbb gazdaságban már befejeződtek, s így a gabona betakarítását már nem zavarta a csapadék. Annál jobban jött a kapásnövényeknek, amelyek az ország középső részén, de más vidékein is erősen megsínylették már az eső nélküli for- róságot. Ugyanúgy a kertészeti szakemberek is fellélegeztek, mert az érésben levő gyümölcsök és zöldségek kifejlődéséhez immár esőkre van szükség. Az agrometeorológiai mérések szerint július folyamán az ebben a hónapban mért sokévi átlagnak a felét sem kapta meg Komárom, Pest, Heves és Szolnok megye. Apasztotta a talaj vízkészletét az is, hogy a lehullott csapadék nagy többségét a hónap elején kapták a földek. Emiatt olyan területek is voltak, ahol egy hónapon keresztül nélkülözték a növények a növekedésükhöz, fejlődésükhöz szükséges optimális vízmennyiséget. Szerdán ezekre a területekre jutott az esőből, és várhatóan még csütörtökön is — az előrejelzés szerint — megáznak a földek, nötatás kérdéseit, a nők képzésének helyzetét, az oktatás és a kutatás kapcsolatát, az oktatási módszereket, valamint az AGITCOOP és az ENSZ szakosított szervezetei közötti kapcsolatok legfontosabb kérdéseit vitatták meg. A végrehajtó bizottság tagjait a Parlamentben Németh Jenő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese tájékoztatta hazánk bel- és külpolitikájának kérdéseiről, valamint a közelgő kulturális fórum előkészületeiről. A végrehajtó bizottság tagjait fogadta Rév Lajos, az Országos Szövetkezeti Tanács soros elnöke, az OKISZ elnöke. uiezögazdaságuak vények. Az ország más vidékein a júliusi csapadékátlag 70—90 százalékát mérték az elmúlt hónapban, és ez viszonylag elfogadható érték. Voltak olyan területek is, ahol a sokéves átlagnál nagyobb esőnek örülhettek a mezőgazdák. Ilyen például a Tisza—Körös vonal, amely az elmúlt években az aszályos területek közé tartozott, mivel tartósan elkerülték az esőfelhők. A talaj felső 50 centis rétegében, ahonnan a zöldségnövények veszik fel a talaj- nedvességet, eléggé szűkös a vízkészlet. Ezért számos gazdaságban és a kiskertekben is öntözéssel pótolták a hiányt. A mostani eső a talajnak éppen ezt a rétegét áztatja át, és így átmenetileg nincsen szükség a mesterséges vízutánpótlásra. A mélyebben levő — fél-, egyméteres talaj zónában — ahonnan a kukorica, a napraforgó és több takarmány- növény kapja a vízutánpótlást, a mérések szerint jobb a helyzet: 40—50 százalékos a vízkészlet. Ezt a növények hasznosítani tudják, de alacsonyabb, 20—30 százalékos érték esetében a vízforgalomban zavarok mutatkoznak, ami a növények sárgu- lásához vezet.
