Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-01 / 179. szám

1985. augusztus i., csütörtök Szépen, magyarul Velencében, Velencén? „Hazajöttem Tamási­ra ..„Ásotthalmán így ünnepelnek...” A televízió adásaiból jegyeztem fel e két mondattöredéket. Egyik megyei hírlapunknak ugyan­abban a számában olyan eseményekről esik szó, amelyek Nagykállón, illetve Nyírlövőben történtek. Helyesen így hangzanak e településnevek a fenti mondatokban: Tamásiba, Ásotthalmon, Nagykállóban és Nyírlövőn. Hát nem mindegy az, hogy a tele­pülésnevekhez belső (-ból. -bői, -ban, -ben, -ba, -be) vagy külső helyviszonyra- gokat (-ról, -ről, -n, -on, -en, -ön, -ra, -re) teszünk? Áz igénytelenebb minden­napi nyelvhasználatban so­kat megengedhet magának az ember. Az igényes nyelv- használatban azonban, te­hát a riporterek és az új­ságírók nyelvében is, ra­gaszkodni kell a köznyelvi szabályokhoz. A külföldi város- és köz­ségnevekhez, a hazaiak kö­zül az -i, -m, -n, -ny vé- gűekhez, a -falu és -szom­bat utótagúakhoz belső helyviszonyragot kell ten­ni. Tehát Londonban, Ti­hanyba. A -j, -1. -ly és'-r végűek esetében ingadozás tapasztalható, ez azonban nem olyasféle, hogy jó mel­léjük a belső és a külső helyrag egyaránt, hanem egyesek mellé a nyelvszo­kás belső helyragot, má­sok mellé viszont külső helyragot kíván. A Száj ól­ban és Pécelen, Monoron és Egerben példák jól mu­tatják ezt az ingadozást. A más hangokra végződő településnevek, továbbá a -halom, -hegy, -hely, -pa­tak, -sziget, -vár, -várad utótagúak külső helyrago- kat kapnak: Makón, He­gyeshalomra, Vasvárra. A -vár és -hely utótagú neveknek a választékos nyelvhasználatban a hol kérdésre él még a -t. -tt rágós alakjuk is: Magyar- óvárott. Vásárhelyt, sőt a -tt ragot a Győrött, Pécsett, Vácott alakokban is hasz­náljuk. A helyhatározók keveré­se. helytelen használata fél­reértésre is vezethet. Más dolog Velencében élni. mint Velencén, s más Csongrádban járni, mint Csongrádon. A belső helv- ragos alak külföldi helynév (Velencében) vagy megye­név (Csongrádban), a kül­ső helyragos alak pedig ha­zai településnév (Velencén. Csongrádon). A helyragok használatá­nak ismerete is beletarto­zik anyanyelvi műveltsé­günkbe. . ' Bachát László A képen Mária a főalak í/*íe Lassan befejeződik a gyu­lai németvárosi katolikus témplom mennyezetének új­rafestése. A négy közül egy rekonstruált, három új al­kotás. A most készülő Ma­rosvári Györgynek, a gyulai művésztelep egyik régi al­kotótársának munkája. Az oldalsó bejáraton keskeny csigalépcsőn jutok fel hozzá, majd az utolsó szakaszon deszkapalló vezet a mennye­zet alá ácsolt széles állvány­zatra, ahol másfél hónapja fest. Négy csupasz villany- körte szórt fénye világítja be a teret. — Száraz vakolatra fes­tettünk. A kötőanyag túró­ból, mészböl és vízből ösz- szeállított kazein — mutatja, —, amelyhez a teljes keve­redés után a porfestéket adagoltam. A határidő augusztus 4-ß. A falon fenn van már min­den alak és motívum, csak a finomítások vannak hátra. Egy éve, hogy felkértek erre a munkára. Először be­szereztem a festékeket és a szükséges ecseteket. Manap­ság az ilyen megrendelés olyan ritka, hogy ehhez nem volt meg a teljes felszerelé­sem. — Mennyire volt megha­tározva a téma? — A megrendelő, a plé­bános úr úgy kívánta, hogy k munkám témájában ne tér­jen el sokkal a korábbitól. A Szentháromság, Mária, a magyar korona látható le­gyen rajta. Március környéi kén készítettem az első váz­latokat, majd szénrajzzal egy az egyben és színekben is megformálva kicsinyítésben — mutatja a deszkakorlátra tűzött festményt. — Milyen elemekből épül fel a secco? — Tulajdonképpen két vallási tematikát kapcsol­tam össze: István felajánlja a koronát, és Mária menny­bevitelét. Képemen Mária a főalak, neki ajánlja fel Ist­ván a magyar koronát, mi­közben mennybe emeli őt Krisztus. Mellette látható az Atya, fölötte a Szentlélek. — Mit jelképez körülöttük a növényzet? — A növényzet a Földre utal, nagyrészt Gyulára. A víz a Körös, amely olyan nagy szerepet játszott az itt lakók életében. A nád Má­ria itt szokásos nevére — Nádi Boldogasszonyként is emlegetik. A fűzfa hozzá­tartozik a város képéhez. A másik oldalon ábrázolt al­mafa, szőlő, búza, kukorica bibliai és környékbeli nö-- vényzet egyaránt. A negyedik festmény is hamarosan elkészül, az áll­ványzatot elbontják. A fel­felé tekintő szemek egyszer­re gyönyörködhetnek napja­ink vallási tárgyú, helybeli környezetet is magában fog­laló alkotásaiban. Kép, szöveg: Szőke Margit A festő megerősíti a finom erezeteket HANGSZÓRÓ „Csillag tanár űr” Mi kell egy jó interjúhoz? — tehettük fel a kérdést hétfőn délelőtt, ha meghallgattuk az Egy pálya vonzásában című húszperces beszélgetést a Kossuthon. Mert, sajnos, ez az in­terjú nem volt jó ... Gáspár Sarolta mikrofonja előtt Ponori Thewrewk Aurél csillagász beszélt. Az interjú, a jó interjú ismérvei közül csak párat emel­jünk ki. Legelőször talán a riporter felkészültségét kell emlí­teni. Nem, ez nem azt jelenti, hogy a kérdezőnek értenie kell alanya tudományához, szakmájához, mesterségéhez! Mind­össze csak arról van szó, hogy elemi tájékozottságot szerez­zen. S máris kilóg az a bizonyos lóláb: az esetek döntő há­nyadában az újságíró úgy is olyan embert szólaltat meg, aki iránt vagy amely tudomány, szakma iránt különösebben ér­deklődik. A második fontos kellék az a kapcsolatteremtő ké­pesség, amelynek híjában aligha nyilatkozik meg az interjú- alany. Jó kérdéseket kell hát feltenni, amire érdekesen lehet válaszolni. Amolyan, a témát a bokorból kiugrató kérdések ezek. Mindez azért jutott az eszembe, mivel azok közé tartóz­hatom, akik több alkalommal hallgathatták a Tanár úr elő­adásait, akivel (lassan húsz esztendeje már) a szentendrei Pap-szigeten megtartott szaktáborban együtt vizsgálhattam a csillagos eget. A húszperces beszélgetésben most sok min­denről volt szó, csak éppen a lényegről, a pályavonzásról alig. Hogy az ősi tudomány nemzetközi hírű magyar tudósa a csillagászat mely ágával is foglalkozik, hogy mit is jelent számára a tanítás, hogyan kapcsolódik a hazai (s ebben a kategóriában a világon arányában az egyik legnagyobb és legjelentősebb!) amatőr csillagászati mozgalom a tudományos kutatás rendszeréhez, és így tovább. Pedig ezekre a kérdésekre válaszolt volna a Tanár úr. Ha felteszik neki a kérdéseket... De így is — kérdés nélkül — elmondott valamit, ami nagyon-nagyon fontos: a csillagászat számára szellemi gyönyörűséget jelent, lelki tartást ad és adott. Hogy lemondás és rátermettség, kitartás és szorgalom nélkül nem lehet. Szolgáltató rádió Hogy melyik órában kik és hányat, mit és miért', meg az-, tán hogyan hallgatnak rádiót, azt egy egész kutatóintézet viszgálja annak folyamatában. A statisztikai adathalmazból is kiderül: alaposan megváltozott a rádió szerepe. A rádió bevonult a szolgáltatást végző vállalatok, intézmények sorá­ba, lényegesen kisebb a jelentősége, mint szórakoztató intéz­mény. Ezt az igényt — mármint a szolgáltatásét — kiválóan szolgálja a Petőfi rádió Napközben című délelőtti zenés mű­sorával. A legnagyszerűbb talán az, hogy látszólagosan min­den merev szerkesztést nélkülözve tud igazán kiszolgálni. Hírben, információban, hasznos tudnivalókban. Ismerve a Magyar Rádió ilyen területen dolgozó munkatársainak tehet­ségét, talán az sem lesz egyszer csoda, ha ők jelentik be ha­marább az eseményt, mint hogy az megtörtént volna . .. De félre az iróniával: úgy érzem, ez az a fejlődési irány, amely a rádiózás jövőjét jelentheti. 4 flz előítéletek ellen nevelni És ismét a Petőfi egy műsoráról. A Kamasz-panasz című ifjúsági műsort (a legutóbbi kedden délután volt fél órában) bevallom, nemigen szoktam meghallgatni. A mostani mind szerkesztésében, mind tartalmában olyan volt, hogy szándé­kot tudott kovácsolni bennem: a jövőben érdemes figyelni a Kamaszipanaszra. S merem ajánlani is a műsort: elsősorban a felnőtteknek, a szülők, nagyszülők generációjának. A keddi adás témája az előítélet volt. Köznapi eset: egy tizenhat éves kislány beleszeret egy hazánkban tanuló arab fiúba. Beindul a fúrógép: mindenki ellenséges lesz a kis­lánnyal szemben . . . Pedig hazánk politikájától teljesen ide­gen az apartheid elve, gyakorlata; pedig az emberek zöme úgymond kapásból elítéli, megveti a faji megkülönböztetés minden formáját. Akkor? De volt más példa is: és ha egy kislányba egy cigány srác szeret bele? Nem húzom tovább, nem ismétlem a műsorban elhangzottakat. A lényeg — amit aztán Bácskai Júlia neves szociológus-pszichológus segítsé­gével is megfogalmaztak: — Az előítélet gyökere mindig a neveltetésből, a társadalmi indíttatásból ered, a kulturáltsá­gi foktól függ. Ezekről a dolgokról oly ritkán esik szó, noha másképp ta­lán soha nem fogjuk levetkőzni tudni az előítéletek sértő­bántó darócát. Itt is érvényes az elv: amiről nem beszélünk, az azért még ugyebár van, létezik. Az okok, a következmé­nyek felderítése nélkül eleve hozzá sem lehet kezdeni a kú­rához, a jobbításhoz. Nos, a Kamasz-panasz ebben az adásá­ban erre is vállalkozott. Dicséret és köszönet érte. Amit tet­tek, az követésre érdemes, példamutató. Remélni lehet, hogy akik hallották, néhány percre elgondolkoztak a hallottakon. Nemesi László Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Köznapi ügyeink. 8.30: Donizetti: Betly. 9.29: Mai svájci német költők versei. 9.44: A gyerekeknek irta J. S. Bach. 10.05: Sziriusz és a Rettenetes Vendég, (ism.) 10.35: Labirintus, (ism.) 10.50: Üj Melódia-lemezeinkből. 11.39: Védett férfiak, (ism.) 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Nyári emlék. 13.00: Nótacsokor. 13.40: Mai aranyásók. 14.10: A magyar széppróza szá­zadai. 14.25: Verdi: Rigoletto. 14.50: Népdalfeldolgozások fúvós hangszerekre. 15.04: Olvasókör. 15.34: Kóruspódium. 16.05: Messze, messze — 16.45: Wagner: Faust nyitány. 17.00: Rádiószínház: Majdnem is­teni tévedés. 19.15: Húszas stúdió. 20.15: Népdalok, néptáncok. 20.42: Nagy mesterek — világhí­rű előadóművészek. 21.30: Változatok'. 22.20: Tíz perc Wilpolitika. - 22.30: Barokk zene. 22.37: Operaáriák. 22.59: Énekek éneke. II. fejezet. PETŐFI RÁDIÓ 4.30—7.59: A Petőfi rádió regge­li zenés műsora. 8.05: Nóták. 8.20: A Szabó család, (ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika, (ism.) 9.05—12.00: Napközben. 12.10: Táncdalok. 12.25: Ütikalauz — üdülőknek. 12.30: „Énekeltem én: Fogas Jó­zsef.” 12.45: Citerazenekarok felvételei­ből. 13.05: Nosztalgiahullám. 14.00: Néptáncok. 14.15: Idősebbek hullámhosszán. 15.05: Néhány perc tudomány. 15.10: Operaslágerek, (ism.) 15.45: Törvénykönyv, (ism.) 16.00: Szintetizátor-varázs. 17.05: Ai DiMeola dzsesszegyüt- tese Játszik. 17.30: ötödik sebesség — Moszk­vából. 18.00: Kortársunk: Dreppa Judit textiltervező. 18.30: Slágerlista. 19.05: Operettkedvelőknek. 20.03: A Poptarisznya dalaiból. 21.05: Kocsonya Mihály házassá­ga. Ismeretlen szerző köz­játéka. 21.47: Várhelyi Márton lemezbe­mutatója. 22.50: Az élő népdal, (ism.) 23.20: Bluesfelvételek. 24.00—4.30: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Magyarán szólva ... (ism.) 9.23: Zenekari muzsika. 10.50: Egykori dallamok Balassi- versekre. 11.05: Pillanatkép. 11.10: Magyar zeneszerzők mű­veiből. 11.37: A Kodály-vonósnégyes hangversenye. 13.05: A világ másik fele. 13.35: Az eladott menyasszony. 14.22: Bach-kamaraszonátái. vm/6. rész. 15.00: Pophullám. 16.00: Zenekari muzsika. 17.15: Asconai Ünnepi Játékok. 18.30: A Magyar Rádió román nyelvű műsora. 19.05: Beethoven: IX. szimfónia. 20.26: Értékek és fölfedezések. 20.41: Nadányi Zoltán versei. 20.46: Musical-hangverseny. 21.35: Operaegyüttesek. 22.08: Rádióhangversenyekről. 22.38: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Városkörnyéki képeslap. Tószeg. Szerkesztő-ripor­ter : Benkő Imre. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők elő­adásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.25: Tévétoma. (ism.) 8.30: Szünidei matiné. 9.25: Vietrovi indiánok, (ism.) 10.45: Képújság. 15.30: Hírek. 15.35: Fürkész történetei, (ism.) 16.10: Képújság. 16.15: Mint egy ellenőrzés. 17.30: Telesport. 17.55: Világifjúsági és Diák Ta­lálkozó. 18.55: Reklám. 19.10: Tévétoma. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kémeri. 21.10: Világifjúsági és Diák Ta­lálkozó. 21.50: Hírháttér. 22.40: Tv-híradó 3. 22.50: Himnusz. II. MŰSOR 19.25: Képújság. 19.30: Homokra épült, (ism.) 20.00: Mozart: F-dúr hármasver­seny. 20.30: Tér, tervezés. 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Dosztojevszkij: Hosszú utazás. 22.40: Képújság. BUKAREST 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Koncert a stúdióban. 21.05: Dokumentumfilmek. 21.20: Az élő bolygó o. tud. filmsorozat 6. része. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.30: Magyar nyelvű Tv-napló. 17.50: Videooldalak. 18.00: Hírek. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Betűre ... betűre ... 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Panoráma. 21.05: Zenei levél Londonból. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: Slágerlista helyett. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Némely jóakaratú embe­rek. 20.55: Hírek. 21.00: Művészeti est. MOZI Békési Bástya: Üjra szól a hatlövetű, 6-kor: Anna Pavlo­va, I—II. Békéscsabai Szabad­ság: de 10. és du. 6-kor: Sza­vanna fia, 8-kor: Éden boldog­boldogtalannak. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Eszterlánc, fél 8-kor: Halál egyenes adásban. Békéscsabai Kert: A hét mes­terlövész. Gyulai Erkel: fél 6- kor: Árvácska, fél 8-kor: Bor- salino. Gyulai Petőfi: 4 és 6- kor: Sárkányölő, 8-kor: Vár­lak nálad vacsorára. Gyulai Kert: Istenek a fejükre estek. Orosházi Béke: 5-kor: Házibuli, 7-kor: Ifjúság édes madara. Orosházi Partizán: Végelszámo­lás. Szarvasi Táncsics: 6 és 8- kor: Ember, aki lezárta «a vá­rost, 22-kor: Egy zsaru bőré­ért.

Next

/
Thumbnails
Contents