Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-06 / 183. szám
1985. augusztus 6„ kedd NÉPÚJSÁG Három békéscsabai a torna IBV-csapatban Y A hét végén a lengyelországi Lodzban rendezik meg az idei torna Ifjúsági Barátság Versenyt. A magyar fiatalok között három békéscsabai is ott lesz a ma reggel elutazó együttesben; • Balázs Krisztina, Kovács Krisztina és Törő Ágnes. Mellettük a pécsi Szalontai Eszter, a veszprémi Árkovits Krisztina, a spartacusos Brukner Barbara és Molnár Katalin (Postás SE) képviselik színeinket. Szakvezetők a békéscsabai Unyatyinszki Mihály és Bundzsák Gabriella, a KSI edzője. Az utazó keret csak az utolsó pillanatban, a tatai edzőtáborban rendezett válogatóverseny alapján alakult ki. Kellemes hírt jelent, hogy a szakvezetés a három békéscsabai kislány mellett döntött — reméljük, szereplésükkel az IBV-n sem vallanak szégyent. Dobogóközeiben az atléták Pitestiben viszont szombaton és vasárnap rendezték meg az IBV-t. A román városban 10 ország 18 év alatti atlétái gyűltek össze. A 43 magyar versenyző között két Békés megyei is indult, Kovács István gyulai hármasugró és Fábián Csaba békéscsabai tízpróbá- zó. Mindketten jól szerepeltek, Kovács 15.22 méterrel — 21 centire az ezüstéremtől — ötödik helyen végzett, Fábián 6568 ponttal — 27 pontnyira a dobogó harmadik fokától — negyedik lett. örvendetes, hogy utóbbi hat számban egyéni rekordot ért el, s ha az 1500-ra is marad ereje, még ennél is előkelőbb eredményt érhet el — újonc létére. A mieink az IBV-n három aranyérmet nyertek: Horváth Attila (Haladás VSE)) diszkoszvetésben, Solti Krisztina (Szolnoki MÁV—MTE) magasugrásban és Banai Róbert (Dombóvár) 2000 méteres akadályfutásban. SPORT Röviden Gyulán augusztus 13—23. között rendezik meg a 20 év alattiak országos sakkbajnokságát. A szervező bizottság augusztus 7-én, szerdán tart megbeszélést a rendezvénnyel kapcsolatban a városi* tanácsnál. ^ Gyomaendrődön szurkolói ankétot tart a labdarúgó-szakosztály szerdán délután 18.OO órakor a ligeti pavilonban. ^ Nagykanizsán rendezték meg a motoros sárkányrepülő Tungsram Kupát. Békés megyét az Orosházi Uj Élet Tsz MHSZ Darvas József Honvédelmi Klub sárkányrepülő-szakosztályából Pásztor Imre képviselte. Pásztor, aki három éve igazolt át az orosházi sárkányrepülő- szakosztályhoz, szép eredményt ért el Nagykanizsán: termikvi- torlázásban 2., egyéni összetettben pedig 3. lett. ^ Az atlétikai Budapest Nagydíjat, a legjobb férfi és női versenyzőnek felajánlott tiszteletdíjat Steve Cram és Doina Me- linte kapta. A legeredményesebb magyar versenyző Nagy István és Palombi Margit volt. ök is jutalmat kaptak. • Az OMTK-nái is megkezdték a labdarúgóbérletek árusítását. Az orosházi klub Thék Endre utcai székházában egységes, a 15 hazai mérkőzésre szóló, őszi—tavaszi bérletet lehet vásárolni. Cram, a nemzeti hős A brit újságok nagy terjedelemben foglalkoznak Steve Cram-nek a vasárnapi Budapest Nagydíjon elért 2000 m-es világrekordjával. A Daily Express a 24 esztendős brit futó teljesítményét az atlétika története egyik legnagyobb szenzációjának nevezi. A lap szerint a budapesti produkció örökké emlékezetes marad. A világcsúcs olyan körülmények között sikerült, hogy Cram-nek az utolsó két kört egyedül kellett futnia. A Daily Telegraph hangsúlyozza, hogy Cram úgy érte el idei harmadik világrekordját, ahogy az a nagy elődöknek, Coe- nak és Ovettnek egyszer sem sikerült mondván, ők csúcsaiknál mindig komoly ellenfeleket kaptak. Szót kapott a már nemzeti hősként emlegetett Cram is. Mint mondotta: — Ez volt a három csúcsom közül a legnehezebb, nem véletlen, hogy Walker eredménye ilyen sokáig élt. A futás előtt úgy terveztem, hogy világrekordidőt kell futni 1 mérföldön, ehhez még egy gyors 400-as kör és akkor nem lehet baj. Nem is lett. Cram egyébként mint azt már vasárnap bejelentette, pénteken Gateshead-ben megkísérli az 1000 m-es világrekord megdöntését is. Cram most nem olyan magabiztos, mint a Budapest Nagydij előtt volt: — Nagyon nehéz dolgom lesz — vélekedett —, hiszen a gateshead-i pálya nem a legjobb, ráadásul Coe 2:12.18 perces világelső eredménye egészen kiváló. Labdarúgás Mezőberényi SE— Pohronsky Ruskov (csehszlovák) 3—3 (2—0). Barátságos labdarúgó-mérkőzés, Mezőberény, 250 néző. V.: Sza- szák. MSE: Stuber (Obsuszt) — Harmati J., Gazsó, Ramos, Harmati L. — Fábián T., Ilyés, Vamyu, Szász, Péter (Csejtei), Lakatos (Puskás). Edző: Halmo- si József. Ruskov: Gazsó (Kerekes) — Szakács, Svec, Vrábel, Suba — Hacker, Duchory, Sárik, Keil (Nyustyin), Pollák dr.. Hrncsiar. Edző: Hacker Vladimir. Az oroszkai Virágzás Egységes Földműves Szövetkezet labdarúgócsapata változatos, sportszerű mérkőzést vívott Be- rényben. Az MSE 2—0-ra, majd 3—1-re elhúzott, a nyugat-szlovákiai kerületi I. osztályban játszó vendégek azonban megérdemelten egyenlítettek; G.: Varnyu (2), Lakatos, illetve Pollák dr. (2), Nyustyin. (Dr. Makai Gyula) Totó A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a totó 31. játékhetén: 13 plusz egy találatos szelvény 2 darab, nyereményük egyenként 1 882 639 Ft. 13 találatos szelvény 4 darab, nyereményük egyenként 637 813 Ft. 12 találatos szelvény 125 darab, nyereményük egyenként 20 410 Ft. 11 találatos szelvény 1520 darab, nyereményük egyenként 1678 Ft. 10 találatos szelvény 14 024 darab, nyereményük egyenként 273 Ft. Csabai labdarúgók idegenlégiós mezben Kerekes Attila törökországi szerződése újabb bizonyítéka annak, hogy a békéscsabai pályákon nem mindennapi tehetségek nőttek fel. Nem véletlenül írtuk le az „újabb” szót ugyanis az Előre Spartacus-játékos külföldre szerződése előtt — igaz, sok évvel ezelőtt — két csapatra való csabai futballista húzta magára z idegen- légiósok mezét. Róluk szól következő összeállításunk, de még mielőtt történetüket elkezdenénk, szóljunk azokról, akik nem mentek, hanem — jöttek. A két „ánglius” — Amikor 1911-ben megalapították a Hubertus Szövőgyárat, a gépek beszerelését, a munkások betanítását angol szakemberek irányították — mesélte a nyolcvannegyedik életévét taposó Román Pál, az Irányi utcaj iskola egykori igazgatója. — Közülük a két Tschopp testvér rendszeresen kijárt a mai Puskin téri pályán folyó futballedzé- sekre. Mindketten szerepeltek a Csabai AK együttesé' ben 1912 májusában, amikor 3:0-ra legyőzték a Nagyváradi AC csapatát. Bár kis- legény voltam, jól emlékszem a jobbhátvédet játszó, robosztus termetű, vöröses- szőke hajú Emilre és a fivérénéi valamivel alacsönyabb. ördöngösen cselező jobbösz- szekötőre, a barna hajú Gusztávra. Az „ángliusok” — így becézték őket — sokat tettek játékukkal és tanácsaikkal a sportág fejlődéséért. Noha az I. világháború fékezőként hatott, a csabai futballisták hamar lerúghatták lábaikról a gyermekcipőt. Néhány esztendő múltán a határokon túli csapatok is tárt karokkal fogadták legjobbjainkat. Az első fecske: Szobek Pál — Centerhalfot játszottam az Előrében, amikor 1921 októberében megkaptam a behívót, de én nem akartam Horthy katonája lenni, ezért átmentem Romániába, és ott nyomban munkát kaptam, s a Kolozsvári Viktória tré- ningjeire jártam — emlékezett a kitűnő kondícióban levő, 84 éves Szobek Pál, majd így folytatta: — Néhány hónap múlva hazajöttem, folytattam a játékot az Előrében, de a következő évben — félve a behívástól — meg sem álltam Bukarestig. A Tricolul együttesében Paul Janicescu volt a művésznevem, de csak egy évig maradtam ott, s kimentem Dél-Amerikába. Uruguayban találtam munkát. Csabáról kivitt feleségem kedvéért abbahagytam a focit, viszont bemérő mesterként többek között részt vehettem a montevideói stadion építkezésén. Életem legnagyobb sportélménye volt az a kilencszázhuszonkilences mérkőzés, amikor . a Fradi saját otthonában verte 3:2- re a kétszeres olimpiai bajnok Uruguay válogatottját. Szívem repesett az örömtől, hiszen a győzelem egyik fő részese nem volt más, mint hajdani játékostársam, a csodálatosan védő Amsei Náci. Egy másik montevideói találkozásom sem volt mindennapi. Keblemre ölelhettem az Újpesttel ott túrázó Köves Jánost, aki tíz évvel korábban Kvasz III. néven centert játszott előttem az Előrében. A „napkeleti bölcsek” — Nyugaton A Keleti soron lakó Krnács Mátyást, Örsi-Odro*' binák Károlyt, Szombati Jánost — pajtásaik nemes egyszerűséggel csak „napkeleti bölcseknek” nevezték. A húszas évek elején fényes fut- ballkarrierről’ álmodoztak. A szent cél érdekében, néha még iskola helyett is lankadatlan szorgalommal beruházták — a külön edzéseken is — Amsei Ignác, az Előre MTE magyar válogatott portásának kapuját. A három jóbarát közül Mátyás vágott először neki a nagyvilágnak, és a németországi FC Reilbronn, majd hazatérve a tiszavirág életű Csaba FC-ben rúgta a bőrt. A csapat feloszlása után érdekesen alakult a „napkeleti bölcsek” életútja. Örsi Károly így emlékezett a történtekre: — . Kaposváron játszottam 1927-ben, amikor egy Strauss nevű játékosügynök a franciaországi Angers csapatához akart kivinni. Édesanyám kérésének engedve lemondtam az utat. Közben megtudtam, hogy Matyi és Jani Németországba készül. Gondoltam egy merészet, és az ügynöknek őket ajánlottam. Az alkut megkötötték, s három nap múlva, Szombati és Krnács barátom nagy sikert aratott a franciaországi premieren. János három évig maradt az Angers tagja, míg Mátyás csakhamar a prof; EC Sochaux gárdájához került. Itt két évig bírta, hazajött, s a Bohn SC- be lépett. Kisvártatva fényes ajánlatot kapott a franciáktól, és magával vitte klubtársát, Kertész Dezsőt is. Szombati János nagyszerűen érezte magát a gallok földjén: számolatlanul rúgta a gólokat, és 11 éves kinttartózkodása alatt több klubnak, így a nagyhírű Reims- nek is oszlopa volt. Erzsébethelyi vándorok Az országos amatőrbajnokságot nyert Bohn SC két „ásza” a klub ’32-ben történt feloszlatása után nem sokkal vándorbotot vett kezébe. A gólerős Eőri-Engel- hardt Mihály csak egy nyugdíjas állásra vágyott Békéscsabán. Fél évig hitegették, mire elfogadta a debreceni Bocskai ajánlatát. A 23 éves fiatalember klasszisára jellemző, hogy egy profi bajnoki és néhány nemzetközi klubmérkőzés után ki- lencszázharminchárom áprilisában balösszekötőt játszhatott a magyar nagyválogatottban az osztrákok ellen. Csakhamar térdsérülést szenvedett; a „cívisek” nem tartottak rá igényt, a ffan- ciák viszont igen. Odakint meggyógyították, és az FC Sete jórészt az ő kirobbanó játékának köszönhette első ligába kerülését. Sokáig egy csapatban kergette a labdát Bukovi Mártonnal. Négyéves kinttartózkodásának második felét az SC Troyes színeiben töltötte el, és — külföldi létére — bekerült a francia Dél válogatottjába is. Örsi Károly az országos amatőr válogatottak ajánlólevelével érkezett Svájcba, ahol először a zürichi Young Fellows, majd az FC Zürich csapatának kitűnő támadóközépfedezeteként bejárta Európát. Számára is maradandó élményt jelentett a játékos-edző Köves-Kvasz Jánossal való találkozás. Éppen ötvenöt esztendővel ezelőtt nagysikerű szlovákiai túrán vett részt az Előre MTE. A legjobbak csábító ajánlatokat kaptak a kinti egyesületektől. Ezeket — tekintettel az itteni nehéz megélhetési körülményekre — ha nem is azonnal, jóné- hányan elfogadták. Hatan szlovák csapatokban A ma Pozsonyban élő Varga János, a lilák egykori csapatkapitánya így idézte fel a több mint fél évszázaddal ezelőtt történteket: — Alosztály-bajnokságot nyertünk, mégis nehéz idők jártak a Csányi utcai pálya tájékán. Felfüggesztették a klub önállóságát, hatósági biztos intézte az ügyeket. Kilátástalannak láttuk helyzetünket, így kimentünk Szlovákiába szerencsét próbálni. Kucsmik Pista, Mátyás Tamás, Szpevár János és én a Nyitrai AC, Nagy Bandi, Pagurka Pali a Pöstyén játékosa lett. Társaim két éven belül visszajöttek, én kint maradtam. Trencsénben telepedtem le, ide jött utánam Csabáról későbbi feleségem, s miután családot alapítottam 1941-ben abbahagytam a sportolást. Amikor már . érezni lehetett a közelgő II. világháború szelét, idegen- légiósaink — egy kivételével — hazatértek Magyarországra és a legtöbben szülővárosukban telepedtek le. A felszabadulás után Az MLSZ két csoportba írta ki áz I. osztályú bajnokság küzdelmeit azzal a céllal, hogy a legjobbak közül kerüljön ki az 1946—47 évi NB I tizenhatos mezőnye. Nagy örömet szerzett a Viharsarokban az, hogy a csabai munkáscsapatok a Törekvést is beosztották az I. * osztály keleti csoportjába. A Köves-Kvasz János által vezetett lila-fehérek ősszel jól szerepeltek. Tavasszal azonban — külön elemzést érdemlő okok miatt — megtört a lendület, és 46 májusára nyilvánvalóvá vált, hogy a gárda már nem kerülhet az „ígéret földjére”. Pedig, de sok csabai fiú szeretett volna a legjobbak között fut-, ballozni. Az élvonalban való szereplés lehetősége mégis megcsillant néhány tehetség előtt. Akik a lehetőségeket ígérték, azok elegáns vonalú, farmotoros Tatra—Plan gépkocsikon érkeztek. Először Kincses András, és Csicsely András kelt útra, s az SK Bratislava fogadta őket. Mindketten nagyszerűen érezték magukat a Duna- parti városban. Kincses hazajött családjáért, de az asz- szony „meggyőzte” őt, s letett távozási szándékáról. „Csicskás” is hamarosan engedett honvágyának. Közben egy újabb csabai társaságot szerződtettek a kassaiak. An- dó Tamás, Marik György, Kliment András, Simon Lajos és Krajcsó Pál közel három hónapon át erősítette a Jednota gárdáját. De mire megkezdődött az őszi szezon, a .tékozló fiúk” már a Csaba étterem teraszán mesélték a kiruccanás élményeit. Az MLSZ „ad acta” tette az ügyet és mind a hét vándor korábbi klubjában folytatta pályafutását. Itt vége szakad az egykori csabai idegenlégiósok történetének. Az újabb fejezet megírása Kerekes Attilára vár. Arra a játékosra, aki a Márvány-tenger partjáról hazatérve — akárcsak jeles elődjei — külföldi tapasztalatait minden bizonnyal labdarúgósportunk továbbfejlődése érdekében kamatoztatja majd. Machalek István Ez a küldöttség képviselte az Előre MTE színeit 1930 augusztusában a nagy sikerű szlovákiai túrán. Alinak a játékosok, balról jobbra: Blahut, Milyó, Szőlősi, Lipták, Mátyás II., Kucsmik, Mátyás I., Sajben II., Valentinyi, Szpevár, Botyánszki. Az ülő sorban a vezetőség tagjai, balról: Surin András, Kocziha Mihály, Dajka Pál, Engel Jakab, dr. Kvasz György, Máté Mátyás, Tokaji Gábor, Viczián János, Regőj; János. (A szerző archívumából) BÉKÉS MEGYEI ÜNifrMra Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Árpást Zoltán. Főszerkesztő-helyettes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: Csala János. Telefon : 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 43 Ft, egy évre 516 Ft. Kner Nyomda lapüzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.
