Békés Megyei Népújság, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-03 / 181. szám

1985. augusztus 3.. szombat NÉPÚJSÁG CSALÁD - OTTHON KERT, HÁZTÁJI Virágos ablakok Igényes emberek mindig is törekedtek arra, hogy a le­hetőségekhez mérten szép környezetben éljenek. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos az unifor­mizált lakótelepi környezet­ben az ablakok alatt húzódó virágsáv, vagy a piros zuha- tagként aláomló futómus­kátli. Lehet kapni fehér mű­anyag virágládákat, ezek praktikusak, de a fából ké­szült virágláda mégis sokkal szebb, s benne a növény is jobban érzi magát. Fontos, hogy ne friss, hanem ala­posan kiszáradt, akár több éve száradó fából készítsük. Miután elkészült, aljára te­rítsünk 3—4 cm vastagon homokot vagy rostált kavi­csot. ami vízelvezetésre szol­gál. A faláda sohasem tel­jesen zárt, belőle a felesle­ges víz kifolyik, ez lehetővé teszi, hogy a levegő a gyö­kerekhez is jusson. Ezért utolérhetetlen a fából ké­szült balkonláda. A ládában, cserépben a növények nagyon is mester­séges körülmények között élnek, igen fontos tehát a jó tápanyagban gazdag föld­keverék. A virágüzletekben kínálnak sokféle földkeveré­ket. Az ilyen földkeverékben kitűnően érzi magát a mus­kátli mellett a kékvirágú agerátum, a petunia, a bü- dösike és még sok növény. Ezek a virágok napfényes, déli és nyugati tájolású ab­lakokban érzik jól magukat. Keleti ablakba ültessünk be­góniákat és a kényesebb an­gol muskátlit. Északi abla­kok ne maradjanak üresen, itt megél a borostyán, a téli­zöld meténg, és a magról nevelt rózsaszín és piros vi­rágú begónia. A törpe dália is jól mutat a virágládában, és fele any- nyiba sem keiül mint a mus­AUTÓ — MOTOR Nyári autózás Ahogy a télnek, tavasz­nak megvannak a gépko­csivezetés örömei és negatív oldalai, úgy a nyári autózás is rejthet magában veszélyes helyzeteket. Főleg a sza­badságra való felkészülés idején tanulmányozzuk a különböző útleírásokat, tér­képeket, az eltérő jelzése­ket, majd a szükséges fel­szereléseket írjuk össze. Az utóbbinál nemcsak a gép­jármű biztonsági állapota játszik döntő szerepet, ha­nem az is, hogy maga az autóvezető milyen egészségi állapotban van. A hosszabb távú utazá­soknál az ember biológiai­pszichológiai funkciói némi­leg megváltoznak. Ez még a nem labilis egészségi álla- potúakra is vonatkozik, de a hajlamosság sokaknál fenn­áll. így vezetés közben elő­fordulhat vérnyomás-inga­dozás, gyors szívdobogás, légszomj, fokozott izzadás, emésztési zavarok. Vezetés közbeni végtagok zsibbadá­sa, tarkótáji fájdalmak, helytelen szellőztetés stb. következtében vezetést gát­ló-zavaró panaszok jöhet­nek létre. Ezek a szubjek­tív tünetek könnyen objek- tívekké válhatnak. Ilyenkor a vezetést egy időre fel kell függeszteni, és pihenéssel, tornával, végtagok mozgatá­sával, légzési gyakorlatok­kal kell hosszabb-rövidebb időt eltölteni. kátli. A fehér, pirosi, sötét­bordó, krémszínű, narancs- és citromsárga, rózsaszínű és lila virágok kedves színfol­tot adnak. Egy-egy tő futó muskátlival lehet * kombinál­ni a törpedáliát. A hagyományosan szép, pi­ros muskátli és a fehér pe­tunia együttesét a kék virá­gú agerátummal élénkíthet­jük. Ezek a növények egy­más társaságában jól érzik magukat, ami nagyon, fon­tos a kis helyre szorított növényeknél. A virágládákat naponta kétszer, reggel és este gon­dosan öntözzük meg. Öntö­zésnél vigyázzunk arra, hogy a kicsorduló víz ne mosson ki sok tápanyagot a ládából. Ezen úgy segíthetünk, hogy nem zúdítjuk rá a vizet a nö­vényekre. hanem lassan ön­tözzük, hogy a víz alaposan átnedvesítse a földet. Az esti öntözésnél arra vi­gyázzunk, hogy a víz inkább a növények gyökereihez jus­son és ne a leveleket nedve­sítse, mert ez kedvez a gom­babetegségek terjedésének. Nyár derekán sem késtünk még el a virágok ültetésével! Ebben az időben azonban már csak jól fejlett, jól meg­gyökeresedett és virágzó nö­vényeket érdemes ültetni a ládákba, nem szabad magve­téssel kísérletezni. Ha régi faládánk van, ezt előbb for­ró, Ultrás vízzel alaposan mossuk ki, majd öblítsük ki folyóvízzel, több ízben isi. Alapos lecsurgatás és szára­dás után töltsük meg a föld­keverékkel, s a vízelvezető kavicsréteget se felejtsük ki. A növények olyan mélyre ke­rüljenek, amilyen mélyen a cserépben voltak. A muskát­litövek között hagyjunk leg­alább 20 cm-es távolságot, mert ez a növény erősen bokros odik. Tamás Enikő A szabadság ideje alatt megváltozik a már megszo­kott pihenési körülmény is: idegen ágyak, zajosabb kö­rülmények, az időjárási té­nyezők, a szokástól eltérő lég- és vízkúra, táplálkozás, folyadékbevitel, stb. Közre­ható tényezőként lehet még értékelni az alvás mechaniz­musát, ezért javasolt a hosszabb vezetés után egy kétnapos pihentető szakasz beiktatása. A felületes al­vás, vagy másnapos állapot (postaikohol) befolyásolja a reflexeket, figyelemkoncent­rációt. A szabadság érzése nem jelentheti a sebesség foko­zását. Az eddigi megszokott viselkedési normákat ne adjuk fel, a megváltoztatá­sa bizonyos veszélyhelyzetet vonhat maga után. A kül­földi utakon a számunkra értékes „H” betű fokozot­tabb követelményt jelent­sen minden magyar gépko­csivezetőnek. Ha ezeket a tanácsokat, fi­gyelemfelkeltő jelzéseket a gépkocsivezető és családja elfogadja és betartja, akkor az üdülés valóban élményt nyújt, ismeretekben gazda­gabban hazatérve egészsége­sen és szívesen fogunk rá visszaemlékezni. Balesetmentes szabadságot kíván a Békés Megyei Köz­lekedési Biztonsági Tanács orvosi szakbizottság nevé­ben dr. Baly Hermina pszi­chiáter. Felületes ismerkedések A Magyar Vöröskereszt Keresőszolgálatához nyár vége felé gyakran jönnek be fiatal lányok (néha férfiak is, de ez nem jellemző) és kérik: „Megismerkedtem a Balatonon egy olasz fiúval, kérem, kéressék meg, mert eltűnt...” A nációt és a he­lyet variálhatjuk, de ilyen keresésekkel természetesen nem foglalkozik a Vöröske­reszt. A kislány pedig csalódot­tan távozik, és nem érti, mi­ért nem lehet az ö Marióját, Hansát, Piterét vagy Nen- csóját megkeresni. A felületes nyári ismerke­dések sokszor okoznak csa­lódást akkor is, ha nem kül­földi az, akit utunkba hoz a sors. És most nem prédikáció következik. Nem az követke­zik, hogy „ne fogadj el édes­séget idegentől". Ezt a gye­rekeknek jó, ha megtanítjuk. A felnőtt embernek nem le­het (nem is kell) megtiltani, hogy az üdülőhelyen megis­merkedjen másokkal. De ha ez az ismeretség nem tartal­mas (és gyakran nem az), akkor nem is szabad többet várni tőle, mint kellemes társaságban töltött nyári na­pokat. Nem szabad várni, mert csalódni rossz dolog. Az em­berek, ha távol vannak ott­honuktól, és minél távolabb vannak, annál inkább hajla­mosak a felelőtlenebb, köny- nyebb ismerkedésre. Hajla­mosak eltitkolni saját, eset­leg már lekötött helyzetüket, amin nem is akarnak vál­toztatni, csak néhány szép óra reményében becsapják a másikat. Emlékszünk még a „lenni görög diplomát"-ra, a filmre, aminek kegyetlen gyilkos­ság a vége. Nem, senkit ijesztgetni nem akarok. Még felületes nyári ismeretségek nagy ré­sze sem végződik kriminális módon. De a valódi sebek helyett lelki sebek gyakrab­ban keletkeznek, ha a fiatal lány vagy fiú nem azt várja az ilyen nyári ismeretségtől, amit várhat. Tisztelet a ki­vételnek: lehetnek örökre szóló barátságok is. Kiala­kulhatnak üdülőkben fiatal házastárspárok között is olyan barátságok, amik ké­sőbb jóízűen folytatódnak, összebarátkozhatnak fiatal emberek is, megismerhetik egymást különböző nemzetek fiai is. Nem visszatartani szeret­nének ezek a sorok a barát- kozástól, hanem megóvni a csalódástól. — sm — DIVOT Hozzávalók: (92 cm-es mellbőséghez) 30 dkg fehér Harangvirág bukléfonal, 4-es, 7-es kötőtű, 5-ös hor­golótű. Kötésminták: patentminta: 2 sima, 2 fordított váltako­zásával kötjük. Pókhálós alapminta: 1. sor: 1 szél­szem, * 2 szemet segédtűre veszünk, előtte simán le­kötjük a soronkövetkező 2 szemet, majd a segédtűn le­vő szemeket is simán leköt­jük, *-tól ismételni. Figye­lem: minden lekötött szem után kétszer a fonalat rá- hajtjuk a jobb kötőtűre. A sor végén egy szélszem. Má­sodik és minden további pá­ros sor: az előző sor lekötött szemeit fordítottan lekötjük, a szemek közötti 2—2 rá- hajtást leengedjük a kötőtű­ről. 3. sor: I szélszem, 2 si­ma, * 2 szemet segédtűre ve­szünk, mögötte 2 szemet si­mán lekötünk, majd a le­emelt szemeket is simán le­EGÉSZSÉG — HIGIÉNIA Nemi úton is terjedő betegségek H a nemi betegségekről hallunk, általában négy betegség jut eszünkbe. Keveset tudunk róluk. Többnyire csak any- nyit, hogy egyre ritkábban fordulnak elő. Ez igaz is a gonorrhoea (kankó) kivéte­lével, amely évszak szerint változó, de többnyire magas számmal ma is orvosi fel­adatként jelentkezik. Nem nemi betegség, de emberről emberre átvihető betegségek egy csoportja ne­mi úton'is terjed. Az átla­gosnál magasabb számban fordulnak ezért elő rendsze­res, házasságon kívüli nemi életet élőknél. Ilyen betegsé­gek a következők: Rühösség: 1 3—1 5 mm hosszú, pókfélék családjába tartozó élőlény okozza. Jel­lemzője, hogy a hámréteg­be járatot fúr, petéit ide rakja le, amelyek a harma­dik. negyedik napon kikel­nek, és hét nap múlva ivar­érettek. Mindegyik, kikelve új járatot készít, zömmel az esti órákban. Ilyenkor kelle­metlen viszketést okoz. Egyes testtájak bőrét előnyben ré­szesíti. így az ujjak közeit, csukló, mellbimbó, himvesz- sző bőrét. Nemi érintkezés­kor átvitt fertőzés többnyire a has bőrén jelentkezik elő­ször. Később az egész testre átterjed, tűszúrásnyi előemel­kedő, viszkető, a vakarástól hámhiányos bőrelváltozás formájában. Lapostetű: 1,5 mm. csak­nem kerek, rozsdabarna élő­fény, egy-egy lábbal a bőrbe, ill. szőrszálba kapaszkodik. Nehezen észrevehető, de a vérszívás helyén éjjel je­lentkező kellemetlen viszke­tés felhívja rá a figyelmet. Leggyakrabban a nemi szerv szőrzetében, hónaljszőrzet­ben találjuk, de átterjed a test szőrzetére is. Mindkét betegség viszonylag könnyen, külső kezeléssel gyógyítható, gyors terjedésük miatt azon­ban figyelmet érdemelnek. Candida albicans: Környe­zetünkben mindenütt elő­forduló sarjadzó gomba. A hüvelyben jól szaporodik, sű­rű, fehér folyást okozva. A hüvely nyálkahártyáját, kör­nyező bőrt, de a makkot és a fityma nyálkahártyáját is megtámadja, ott gyulladást, hámhiányt, kellemetlen viszketést okozva. Csecsemők gyakran a szü- lőútban fertőződnek. Nyel­ven az ú.n. szájpenész ke­letkezik, de az emésztőrend­szerünkbe is lejut a kóroko- ■ zó. Széklettel a far, combok bőrét fertőzi. Ez a gomba okozza a száj­zug fájdalmas berepedését és a nedves helyen dolgozók kéz ujjközének nedvező gyulladását is. Condylóma acuminatum: Okozója a verruca (szemölcs) vírusával azonos. A kor, el­lenállás, sejttípus (bőr, nyál­kahártya) határozza meg. hogy szemölcsös növedék (kézen, talpon) vagy puha, karfiolszerű, kocsányon füg­gő növedék (nemi szerv nyálkahártyája) alakul-e ki, a fertőzés után két-hat hónap múlva. Minden esetben fertőzőnek kell te­kinteni. Aránylag gyors nö­vekedése és fertőzőképessé­ge miatt haladéktalanul je­lentkezni kell a bőrgyógyá­szaton kezelési'e. Vírusfertőzések közül a herpes simplex vírus okozta fertőzés a leggyakoribb. Ál­talában az ajkakon látjuk, de a bőrön bárhol megjelen­het. Gyakori a nemi szervek bőrének, nyálkahártyájának fertőződése is. Az első fertő­zéskor vékony falú hólyag- csák jelentkeznek, égő, visz­kető, fájdalmas érzés kísére­tében, A hólyagcsúkat vörös, gyulladásos udvar szegélye­zi. Hamar felfakadnak, he­lyükön lepedőkkel fedett hámhiány keletkezik. Ilyen­kor a környező nyálkahártya is vérbő, fájdalmas, melyet a másodlagos felülfertőződés még fokozhat. Általános tű­rtetek, néha igen kifejezett klinikai kép, rossz közérzet, láz, levertség kísérheti. Kicsapongó nemi életet élőknél (prostituáltaknál) tízszer gyakoribb a fertőzés és vírushordozás, mint az át­lag népességnél. Nőknél gya­koribb, hosszabb a fertőzés, hosszabb a vírusürítés. Ter­hesség alatt a megnyugodott folyamat kiújulhat, (vírusak­tiválódás) az újszülöttet fer­tőzheti. Féléves korig történő fer­tőzéskor vírusos agyhártya­gyulladás alakulhat ki az újszülöttnél, 80 százalékban maradandó agyi károsodás­sal. Mindkét vírusbetegség — a condylóma acuminatum és a herpesvirus — okozta méh­nyakgyulladás ismételt fer­tőződése vagy kiújulása rosszindulatú daganat alap­ját képezheti. Az említetteken kívül még tizennégy olyan vírus okozta fertőző megbetegedés van, amelyik képes nemi úton is terjedni. Ezek közül csak a fertőző májgyulladást (hepa­titis) említem meg. Eddigi ismereteink szerint a bőr és nyálkahártya sérülésein, va­lamint testnedvekkel, vérrel, ondóval is történhet a fer­tőzés átvitele. Gonorrhoeával kezelésre kerülő betegek 36 százalékánál találták meg a fertőző májgyulladás (hepa­titis B) vírusát. Intenzív ne­mi életet élőknél a hepatitis B vírussal történt fertőzés 16-szor volt magasabb az át­lag lakosság közül heveny májgyulladással kórházba szállított betegeknél. Hepati­tis C és A vírusfertőzést szintén lényegesen magasabb számban találtak a szertelen, kicsapongó nemi életet élők között, akik klinikailag tü­netmentesek, de vírushordo­zók. tehát fertőzhetnek. Dr. Pflanzner Tibor Létrapolc könyveknek A rajzon egy 30 centiméter mély, kétágú létrára emlékez­tető polcot mutatunk be. Leg­alsó, leghosszabb lapja 240, a legfelső 120 centiméteres. Az egész állványon 9 méternyi (mindenhol 30 centiméter szé­les) tárolóhely van, s ott is el­fér, ahol már egy könyvszek­rény vagy szekrénysorelem szá­mára nem elég az alapterület. (Elhelyezhető ajtó mögött, ablak mellett, de térosztóként is. pél­dául tanulósarok leválasztásá­ra.) A polcokat tartó ferde ,,létra- lábak” 4 darab i90 X 6 3 cen­timéteres keményfa lécből, a la­pok 240. 210, 180. 150 és 120 cen­timéter hosszú. 30 centiméter széles és 24 milliméter vastag furnérral borított pozdorjalap- ból. vagy rétegelt lemezből van­nak. A darabokat összesen 20 BARKÁCSOLÁS darab 00 X 4,5-ös facsavarral szereljük össze. A munkához fűrész, fafúró, csavarhúzó. fa- ráspoly és csiszolóvászon szük­séges. Először a négy keményfa léc tartót fűrészeljük a megadott méretűre. Alsó végüket körül­belül 30 fokos szögben vágjuk ferdére, üogy a lábak ponto­san felfeküdjenek a padlón. (A ,,létra” két ága ugyanis 00 fo­kos szöget zár be.) A lécek fel­ső végét fűrészeljük ívesre, majd faráspollyal és csiszoló­papírral munkáljuk meg. A létrapolc összeállításának első lépéseként jelöljük meg a polcok helyét a tartókon. A la­pok egymástól 30 centiméterre legyenek, végeik a tartó két oldalán 25 centiméternyire nyúlnak ki. A jelölt helyeken fúrjunk a tartókba 4 millimé­ter átmérőjű lyukakat. Ezeket a furatokat jelöljük át a polcok­ra is. A 60 milliméter hosszú facsavarok elég hosszúak ah­hoz, hogy a 3 centiméter vas­tagságú lécekhez szilárdan rögzítsék a polclapokat. Pókhálós buklépulóver kötjük. Figyelem: az első sorhoz hasonlóan minden le­kötött szem után kétszer a fonalat ráhajtjuk a kötőtű­re, *-tól ismételni. A sor végén 2 sima, 1 szélszem. Az 1—4. sor ismétlődik. Szempróba: 10 szem X 10 sor = 10 cm. Munkamenet: az eleje-há­ta munkadarabokat azonos szem- és sorszámmal, mintá­val, magassággal, ujjarész- szel, nyakkivágással kötjük. A munkát a derékszélen, 50 szemre kezdjük, 4-es kötő­tűvel, patentmintával 4 cm magas kezdőszélt kötünk. A munkát 7-es kötőtűvel foly­tatjuk, 1 sor sima, 1 sor fordított, majd pókhálós alapmintával kötünk to­vább. Az alapmintás mun­kafelület első sorától szá­molva mindkét oldalszélen szaporítunk, minden 4. sor­ban 5X1 szemet, 20 cm el­érése után, mindkét oldal­szélen 1 X 17 szemet (94). A kezdéstől számított 25 cm elérése után, a munka kö­zéprészén, a nyakkivágás ré­szére a munkadarabot elvá­lasztjuk, a válrlészeket azonos szem- és sorszámmal, mintával folytatjuk (47 szem). A kezdéstől számí­tott 40 centiméter elérése után a szemeket egyenként lefogyasztjuk. Az elkészült eleje-háta részeket a váll- szélen egymáshoz illesztjük, és a befejező sor szemeit egyenkéntv szemet utánzó öl­tésekkel összevarrjuk. Az oldalszéleken alapszínű és alapvastagságú fonallal, sor­találkozás szerint összevarr­juk. Az ujja szélszemekre, a nyakkivágás szélszemeire, minden szemre 1 'öltéssel 5-ös horgolótűvel, 1 rövid pálcasort horgolunk. Az áttört mintás nyári pulóver alá elütő színű tri­kó illik, s az új divat sze­rint az egyik vállrészt le­csúsztatva viseljük. P. V.

Next

/
Thumbnails
Contents